Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

E3ZAK-MAGYARORSZÁG 2 Péntek, 1970. morc. 27. Konferencia Nyugai-Berlinben Mind a színhelye, mind a témája Nyugat-Berlin volt annak a négyhatalmi kohe­renciának, amelyre — stílsze­rűen — az egykori Szövetsé­ges Ellenőrző Tanács hosszú esztendők óta gyakorlatilag elhagyott épületében került sor. Mint várható volt, az első nap gyakorlatilag azzal telt el, hogy a nagykövetek kifej­tették kormányaik elvi állás­pontját. Valamennyi részvevő egyet­értett abban, hogy a tanács­kozás szuper-bizalmas kere­tek között történjék, nehogy bizonyos kiszivárgások káro­san befolyásol iák a kilátáso­kat. Az egyetlen, nyilvános­ságra hozott konkrét megál­lapodás az, hogy a nagyköve­tek április 2R-án ülnek össze legközelebb. Kiosztották Csütörtökön délelőtt a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium vetítőter­mében lezajlott a VII. or­szágos műszaki filmszemle záróülése, amelyen a zsűri döntése alapján kiosztották a díjakat Szedik a paprikát A polgárdi Vörös Csillag Tsz üvegházában beérett a paprika. Eddig 500 darabot szállítottak a székesfehérvári piacra a kedvelt újdonságból. 1200 négyzetméter üvegfelülct alatt mint­egy 20 ezer tő paprika érleli termését. A jövő héttől naponta több százat tudnak szállítani a budapesti piacokra is a „hegyes” zöldpaprikából. Danka Erzsébet, a tsz dolgozója a kosár­ba gyűjti a „beérett” paprikát. Szabadegyeteaií záróeliadás Szerencsei! Négy hónappal ezelőtt kezdték meg Szerencsen a já­rási mezőgazdasági tsz- és szakszövetkezeti vezetők szá­mára tervezett szabadegyete­mi előadássorozatot. A befe­jező előadásra tegnap dél­után. a járási pártszékház­ban került sor. Szabó László­nak, a tsz területi szövetség iítkárának megnyitója után Vaskó Mihály, a mégyei párt- bizottság titkára tartott érté­kes előadást. Vaskó elvtárs mindenek­előtt arról szólt, hogy a me­zőgazdaságban megkezdték az új gazdaságirányítási rend­szerre való felkészülést. Ezt egy sor intézkedés vezette be. Ezek hatásaként nagy válto­zás következett be a paraszt­ság szemléletében. Szelleme­sen fgy jellemezte az előadó ezt a változást: „A paraszt­ság már nem egy. hanem két vállal feszül a munkának”. A mezőgazdaság termelési szintiének növekedése már az elmúlt év végére elérte, túl­haladta a harmadik ötéves terv végére tervezettet, és 1960-ben meghaladta az ipar fejlődésének ütemét. 16 ezer forinttal nőtt a parasztság egy főre jutó átlagos jövedelme. Tavaly 45 százalékkal na­gyobb összeget fordítottak az előző évin"! a fejlesztésre és ez évben úiabb 4 százalékos fejlődést irányoztak elő. Ami a gondokat illeti, ab­ból erednek, hogy a mezőgaz­dasági. termékek ára alatta van értékének. Ezt az állam több milliárdos dotációval el­lensúlyozza. amit valóiában a fogyasztó kap meg. Az ér­tékarányos árak kialakításá­hoz, a növekvő igények ki­elégítéséhez a mezőgazdasá­gi termelés, a raktározás és forgalmazás koncentrálására ■ Ülést tartott i Minisztertanács van szükség. Az egymással összefüggő folyamatokat az élelmiszergazdaság elveinek megfelelően kell egyesíteni társulási vállalati, vagy más szervezeti formában. Lénye­ges a rendelkezésre álló anya­gi, elemi erők összefogása. A fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges a belső ellenőrzés fokozása, a döntéshez á gyors híradás, információ, a szövet­kezetek közötti differenciált­ság kiegyenlítése. Az előadó tájékoztatott a jövedelemszabályozással kap­csolatos gondokról, elképzelé­sekről, a területi szövetségek működéséről. Hangsúlyozta: jobban kell törődni a háztáji gazdaságokkal, városok, fal­vak ellátásával. Dr. Gönczi Ferenc, a járási pártbizottság titkára értéke­lésében elmondotta, hogy a szabadegyetemi mezőgazda- sági szak első évfolyamán 70 —80 tsz- és szakszövetkezeti vezető 8 előadást hallgatott meg. Elmondotta, hogy ha­sonló vezetőképzésen vesznek részt a járás pedagógusai és gazdasági vezetői is. : Cse is. Korszerű A hazai ipar az idén már 100 millió forint értékű szá­mítógépet állít elő, kétszer annyit, mim tavaly. A fran­cia Cii-cégtől egy igen kor­szerű, úgynevezett harmadik generációs számítógép li- cencét vásároltuk meg, ami azt jelenti, hogy az elektron­csöves. majd a félvezetős számítógépek után az integ­rál áramkörű, tehát miniatü­rizált berendezések gyártásá­hoz is hozzákezdhetünk. (Folytatás az 1. oldalról) A kormány felhívta a me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, továbbá az érin­tett minisztereket és orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőit. hogy a feladatok sike­res végrehajtásához — külö­nösen a gép- és alkatrész­szállításokhoz, valamint a belvizek levezetéséhez — szükséges intézkedéseket te­gyék meg. Felhívja a mező- gazdaság dolgozóit, hogy fo­kozzák erőfeszítésüket a ta­vaszi mezőgazdasági mun­kák sikeres befejezésére. Az Állami- és Kossuth- díj Bizottság előterjesztésére a Minisztertanács döntött az 1970. évi Állami- és Kos- suth-díjak, valamint a mű­velődésügyi miniszter javas­latára a kiváló és érdemes művész kitüntető elmek ado­mányozásáról. A felszabadulás 25. évfor­dulójára tekintettel magas színvonalú alkotó munkájuk­ért. illetve művészi teljesít­ményért 101 személy része­sült Állami-, 19 személy pe­dig Kossuth-díjban. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Őrizzük meg emléküket! FELSZABADULÁSUNK negyedszázados évtordulója- nak küszöbén Tárcái népe ke­gyelettel emlékezik három hős fiára — és a többiekre —, akik aktív részt vállaltak ab­ban, hogy a huszadik század­ban korunk nagy eszméje, a szocializmus a gyakorlati megvalósulás stádiumába lép­hetett. Bényei János, Juhász Jó­zsef és Huszti István köré próbálom csoportosítani az eseményeket. Tevékenységük­kel a Nagy Honvédő Háború sikereit készítették elő, ez­által a mi felszabadulásunkat is szolgálták. 1967-ben bensőséges ünnep­lésben részesítették a Szov­jetunió 50. évfordulója alkal­mából Tarcalon Bényei János és Juhász József veterán har­cosokat (Bényei János még élt akkor, 1969-ben ő is el­hunyt). Érdemeik elismerése jutalmául magas kitüntetés­ben részesítették őket. A ha­difogoly éremnek és a 4000 forint pénzjutalomnak Bényei János személy szerint örülhe­tett, a Juhász Józsefénak már csak a családja. Mindketten részt vettek a szovjet hatalom megszilárdí­tása érdekében folytatott har­cokban a betolakodó inter­venciós csapatok és a belső ellenség leverésében. Bényei János élete végéig büszkén viselte érmét, amit tulajdon­képpen a Szibériában végzett tisztogató hadjáratban való részvétel emlékeként kapott. 191G-ban esett orosz fogság­ba. öt évig volt Szibériában. Oda 1919 augusztusában ju­tott el a forradalom, amikor Kolcsák fehér hadseregét le­verték a vörösök. Bényei Já­nos részt vett a Kazány kör­nyékén végzett átfésülő had­járatokban, amelyekben fő­leg a tatárok voltak az ellen­felek. Tárcái szempontjából érde­kessége ennek a hadjáratnak, az, hogy Bényei János annak a magyar alakulatnak volt a tagja, amelyet a tarcali szár­mazású Huszti István száza­dos vezetett, aki nem is jött haza, tovább szolgált a szov­jet hadseregben. Miután a helyzet a Szovjetunióban kon­szolidálódott, Bényei János is hazatért övéihez, és orosz nyelvtudását a felszabadulás tolmács-szolgálatában jól ér­tékesítette. \ A másik veterán harcos­ról, aki szintén a 60-as évek­ben halt meg, csak annyit si­került megtudnunk, hogy Petrográd környékén harcolt, s a matrózok közé osztották be. Ez a 2—3 tarcali ember, akikről szívesen emlékezünk, csak egy csepp volt abban a nagy tenderben, amelyet a szovjet hatalmat támogató orosz milliók és az a száz­ezer magyar népfelkelő kép­viselt akik együtt harcoltak a szovjet bajtársakkal. marad« AKIK ÉLETBEN tak, azok már nem mint foglyok, hanem mint harcostársak — a 3 tarcali katonához hason­lóan — támogatták szállás­adóikat, s készítették a szo­cialista jövő művét Magyar- országon. Andcrkő Sándor Felszabadulásunk fubilcumái ünnepelték a szakszervezetek (Folytatás az 1. oldalról) önzetlen helytállására. Szólt az ú jjáéledő vasas-, bányász-, építő- és vasutas szakszer­vezeteknek a munkáshata­Április 21—28: Brnoi nemzetközi vásár Az előkészületek minden iddigit felülmúlnak az idei >rnoi nemzetközi vásárra. VIegyénkből is sok turista lá- ;ogat el évről évre Csehszlo­vákia második legnagyobb városába, melynek -vására ■endszerint megelőzi a bu- japestl ipari seregszemlét. Az ,dei brnoi nemzetközi fo­gyasztási cikkvásárra 27 or­szág háromszáz kiállítója je­lentkezett. 50 ezer négyzet­méternyi területen három szakcsoportban mutatják be a bútorok, textiliák és más fogyasztást cikkek széles vá­lasztékát. Az április 21—28- ig tartó vásár első négy pap­ját a szakembereknek tart­ják fenn, a másik négy nap pedig a laikusoké. A magyar külkereskedelmet, s benne megyénk iparát a HUNCEX- FO információs irodája kép­viseli, és külön árubemutató­val jelentkezik a Trans- elektro. N agy ünnepre készülünk ezekben a napokban, az egész ország a felsza­badulás negyedszázados ju­bileumát ünnepli. Gyárak, utak, kórházak építésével, a budapesti új földalatti üzem­be helyezésével, s ki tudná elsorolni, mi mindennel ün­nepel most az ország. Ünne­pel azzal is, hogy a szocia­lista rendszer humanitásából fakadóan, kegyelmet ad. Ün­nepli vele a 25 évet, s kü­lönösen az utóbbi esztendő­ket, amelyekben megszilár­dult a jogrend. Mert kegyel­met csak az tud nyújtani, aki erős és tudja, hogy mel­lette all az igazság ereje. A megbocsátás nem lehet általános, minden bűnösre és mindenféle bűncselek­ményre kiterjedő. Hiszen a jogrend fölött őrködő állam­nak elsősorban azok bizton­ságára kell ügyelnie, akik a maguk munkaterületén be­csületesen dolgoznak, s nem ütköznek össze a törvények­kel. A munkapadnál, szántó­földön, vagy íróasztal mel­lett dolgozó ember elvárja az államtól azt, hogy életét és testi épségét, hozzátartozóit és személyi tulajdonát meg­védje az állam azoktól, akik ellene törnek. Gondos mérlegelés után húzták meg a kegyelmi ren­delkezésben szereplő határ­vonalakat: egy éven aluli büntetéssel, javító-nevelő munkával, vagy pénzbünte­téssel általában azokat sújt­ják a bíróságok, akik először léptek le az egyenes útról, kisebb súlyú, vagy gondat­lanságból elkövetett bűncse­lekmények miatt kerültek törvény elé. Az ilyen embe­rek nagy- többsége nem meg­rögzött bűnöző, s nem is akar azzá lenni. A teherben levő nők, s azok az anyák, akik kisgyer­meket hagytak otthon — rit­ka kivételtől eltekintve —, kiszabadulásuk után család­juknak akarnak majd élni, s bizonyára sokan vannak köz­tük, akik egész életükre szó­ló tanulságként szívlelik meg a kiszabott és most elenge­dett büntetést. Minden bi­zonnyal így lesz az öregek esetében is. Aki az élet al­konyán bűnre adta fejét, a börtönben bizonyára meg­bánta, s most — élve a ke­gyelemmel — szabadon akar­ja élvezni a hátralevő éve­ket, hiszen olyan rövid az emberélet. S mert oly rövid — an­nál értékesebb. A ke­gyelem, amely sok mindenre kiterjed a börtön­ben levők, az ítéletre várók és a haza határait könnyel­műen átlépettek soraiban — nem vonatkozik az olyan bű­nösökre. akik az emberek élete ellen támadtak. Garáz­da rendzavarókat, gyilkoso­kat, nemi erőszak elkövetőit éppúgy nem illeti* meg a ke­gyelem, mint azokat, akik — akár évtizedekkel ezelőtt is — a háború szellemét segí­tettek felidézni, vagy egy em­bertelen hatalom nevében öl­tek emberi A társadalmi együttélés szabályait súlyo­san megszegők, a bajkeve­rők, vereRedést, közbotrányt okozók amúgy sem alkalma­sak arra, hogy megosszák a dolgozó emberekkel az ün­nepnapok örömei! A kisebb bűnök elkövetőit a kegyelem nagyvonalúsága tartja visz- sza az újabb bűnözéstől — a garázdákat, az élet elleni bűncselekmények elkövetőit talán az, hogy az ő cseleke­deteikre nincs bocsánat Már a legközelebbi na­pokban megnyílnak a bör­tönkapuk, hogy visszaadják a szabadságot azoknak, akik a közkegyelemre érdemesek. A bíróságok megkezdik azok ügyeinek felülvizsgálatát, akik fölött még nem mond­tak jogerős ítéletet, vagy akiknek büntetését, ‘ illetve annak hátralevő idejét rész­ben, vagy egészben elenge­dik. A külföldi magyar dip­lomáciai képviseleteken is bizonyára megszaporodik az ügyfélforgalom: vissza akar­nak jönni sokan azok közül, akik meggondolatlanul til­tott határátlépést követtek el, vagy megtagadták a haza­térést. A társadalomra is vár­nak feladatok. Az egy­szer megtévedt, s most szabadon engedett embere­ket vissza kell fogadnunk magunk közé. Egykori mun­katársakon, vállalati vezető­kön, társadalmi szervezete­ken is múlik, hogy a kegye­lemben részesítettek megta­lálhassák helyüket a társa­dalomban. S hogy életük to­vábbi útja ne vezessen ismét a bűnözés és a börtön felé. Hogy a szocialista jogrend és humánum jóvoltából együtt ünnepelhessenek az ünnep­lőkkel. Várkonyi Endre lom kivívásáért tett erőfe­szítéseiről. Ezután Somoskői Gábor az eltelt negyedszázad ered­ményeit méltatta. Rámuta­tott a Szovjetunió önzetlen segítségének jelentőségére. Hangsúlyozta, hogy ez a hu­szonöt esztendő a nagy tör­ténelmi alkotások időszaks volt, amelyre még az előfor­dult hibák sem vethetnek árnyékot A kommunisták a dolgozó nép támogatásával, s a Szovjetunió újbóli segítsé­gével a legnehezebb időkben is helytálltak, visszaverték az ellenforradalmat Az MSZMP következetes politikájának eredményeként megerősödött, a munkáshatalom, leraktuk a szocializmus alapjait, s hoz­zákezdhettünk a szocializmus teljes felépítéséhez. Lenin születésének 100. év­fordulójára emlékezve a szó­nok elmondotta: büszkék le­hetünk. hogy Oroszország után éppen a Magyar Ta­nácsköztársaság bizonyította a lenini eszmék nemzetközi érvényességét. A szabadságot is a Lenin tanításain felnőtt szovjet hadsereg hozta el szá­munkra, s korunk, a szo­cializmus világrendszerré vá­lásának kora minden szem­pontból a marxizmus—le- ninizmus igazát bizonyítja. Végül az előadó a jövő fel­adatairól — s ezen belül me­gyénk 250 ezer szervezett dolgozójának feladatairól — beszélt. Ezt követően Somos­kői Gábor kitüntetéseket adott át az elmúlt negyed­század alatt kiemelkedő munkát végzett szakszerveze­ti vezetőknek, aktivistáknak. Tóth József zárszava utón az ünnepség az Intemaciona- lé hangjaival ért véget. Az ünnepi ülés után az SZMT elnöksége fogadást adott » kitüntetettek tiszteletére Erő és emberség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents