Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

ftxmtMMFZ'mímM Pétitek, 1970. marc. 27. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Amint azt az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Fock elvtárs, a Minisztertanács elnöke említette: a kormány elemezte a szakmunkáskép­zés helyzetét, érdemben ha­tározott megváltoztatására. Sajnos, az állami és a tár­sadalmi szervek mégsem a jelentőségének megfelelő módon foglalkoznak a jövő szakmunkás gárdájának ügyével. A kormány elnöké­nek e felvetése, valamint a képzés korszerűsítése — és nem utolsósorban a pálya- választás előtt álló fiatalok szüleinek érdeklődése ■— idő­szerűvé tette, hogy lapunk­ban ismét foglalkozzunk e témakörrel. A törvény — mely idén januárban lépett hatályba — számos új rendelkezést ho­zott annak érdekében, hogy a képzésben részt vevő fia­talok anyagi és erkölcsi megbecsülése elérje a kívá­natos szintet. Erről érdeklőd­tünk többek között Debnár Gyulától, a szakmunkáskép­ző intézetek megyei igazga­tójától. © Megjelenése óta milyen változást hozott a törvény a tami­lok életében, munkájá­ban? A törvény és annak vég- .rehajtási utasítása tulajdon­képpen a szakmunkásképzés reformja. Fő célkitűzése az olyan körülmények és felté­telek megteremtése, hogy a szakmai pályákra készülő fiatalokat a képzés ideje alatt minden vonatkozásban csak tanulóknak tekintsék és ne kezdő munkásoknak! Cél továbbá az is, hogy a szak­munkásképzés egészében — a szektorokra és az irányító hatóságokra tekintet nélkül —. az alapvető kérdésekben, a jogok és a kötelességek megállapításakor^ érvényesül­jön a tartalmi és a szerve­zeti egység. Konkrét intézkedések is történtek már az elmúlt he­tekben az új törvény szelle­mében. Megkezdődött egyes szakmák összevonása^ csök­kentése. Az új beiskolázási tervek már ezek figyelembe vételével készültek el. Az új tanév kezdetére egyes szak­mákban ű.i tantervek és új tankönyvek jelennek meg. Folyik az iskolahálózat fej­lesztése, a tanműhelyek kor­szerűsítése. a lehetőségek fel­kutatása. A végzős tanulók­nak már az új rendszerű vizsgákra kell felkészülniük. Az új rendelkezések értel­mében a tanulók már igény­be vették és igénybe vehetik a téli és a tavaszi oktatási szüneteket, nyáron pedig a végzősök kivételével vala­mennyi tanulónak harminc napos fizetett szabadság jár. A szakmunkás vizsgát tevők .a felkészülés előtt vehetnek igénybe 13 nap szabadságot. Életbe lépett továobá uz az intézkedés, mely szerint a tanulókat csak heti 42 órá­ban lehet foglalkoztatni, a gyakorlati munkahelyen pe­dig — valamennyi szektor­ban napi 7 óra a munkaidő. ■ Sok kérdés hang- “áF zik cl az új ösz­töndíj-rendszerről. Ez idén szeptember 1-én lép életbe, s egyelőre csak az első éves tanulók része­sülnek az új elvek szerinti ösztöndíjban. A többiek a vizsga letételéig a régi rend­szer szerint kapnak ösztön­díjat. lényeges változá­sok történnek a beiskolázás területen is. Hallhatnánk valamit ar­ról, mit jelent a szerző­déskötésék megszünteté­se és az intézetekben be­vezetett úgynevezett „profiltisztítás”? Újdonság, hogy valameny- nyi szektorban a tanulóvi- wt' i ‘'elvétellel, a beirat­@ hozással jön létre.- Az iskola a főhatóságok által jóváha­gyott keretszámok alapjan és a férőhelyeknek megfele­lően iskoláz be. A szerződés- kötés megszűnt. A kisiparo­sok és a szövetkezetek nyi­latkozatot adnák arról, hogy az érvényben levő rendelke­zések szerint végzik majd a gyakorlati oktatást. A jelent­kezési lapokat a KISZÖV- höz, vagy a KIOSZ-hoz kell eljuttatni, s onnan aztán a szakigazgatási szervekkel történő egyeztetés után to­vábbítják a lapokat az Inté­zetekhez. A lapokon azt is feltüntetheti a tanuló, me­lyik munkaadóhoz szeretne kerülni. Ha a tanuló meg­felelt az iskolai feltételek­nek, s egészségileg is alkal­mas a választott pályára, okkor az intézetbe felvételt nyer. Minisztériumi intézkedés történt egyes szakmák ös­szevonására. A fiatalok te­hát csak olyan szakmát vá- j laszthatnak, amelyben a profiltisztítás utáq is törté­nik képzés. A korszerűbb igények fi­gyelembe vételével egyes szakmákban ezentúl csak „B” tagozaton indul képzés. Ez középiskolai szintű kö­vetelményt támaszt a tanu­lókkal szemben. A rendelet kimondja: itt a felvételeket az igazgatók meghatározott színvonalú tanulmányi ered­ményhez köthetik. A „B” ta­gozaton szerzett szakmunkás bizonyítvánnyal viszont a fi­atalok felvétel nélkül foly­tathatják tanulmányaikat a szakközépiskolákban, s ott két év után érettségit tehet­nek. A gimnáziumból elutasított tanulók — ha egyébként megfelelnek a feltételeknek — ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint a többiek; természetesen csak akkor, ha kérelmüket időben eljuttat*- ják az iskolákba. © Szakmunkásképző intézetekben nincs felvételi vizsga, hanem beszélgetések alkalmával tájékozódnak az általá­nos iskolát végzettek képességeiről. Mikorra várhatóak e beszélgeté­sek? Felvételi vizsgát valóban csak a középiskolát végzett fiatalok tesznek. A szülők feladata tehát, hogy, olyan pálya felé irányítsák lehető­leg gyermekeiket, ahol egy­formán érvényesülhet, ösz- •szehangolódik az egyéni ér­dek és a társadalmi szükség­let. Lehetőleg előre hatá­rozzák meg azt is. hogy me­lyik az az optimálisan; elér­hető második szakma, amit az első helyen említett he­lyett választanának. Április végén, májusban kerül sor majd a beszélgeté­sekre. Időpontjáról előre ér­tesítünk minden jelentkezőt, éppen ezért a szülőknek fe­lesleges személyesen érdek­lődniük. megérkezett-e gyer­mekük felvételi lapja az in­tézetbe. © Végezetül arról ér­deklődnénk, ho­gyan hat perspektiviku­san az új szakmunkástör­vény a megyei képzés fejlődésére? Főhatóságunk a megyei ta­nács munkaerő-gazdálkodási osztályával karöltve, reális terveket készített az iskola- hálózat fejlesztésére. A kö­zeljövőben új intézet épül Sátoraljaújhelyen, Szeren­csen. Tiszaszederkényben és Sárospatakon. Mezőkövesden és Encsen egyelőre még meg tudjuk oldani a képzést a kihelyezett osztályok rendszerével. Megoldatlan probléma viszont, s biztató fejlesztési lehetőség egyelőre nincs a miskolci kollégiumok túlterheltségének megszünte­tésére. Áldatlan állapot az is, miszerint Miskolcon a tanteremhiány miatt kétmű- szakos az oktatás. Kevés az üzemi tanműhely is — itt az ú.i törvény szellemében a vállalatok segíthetnének so­kat. Amint az.t az országgyű’é- sen feltárták: a VI-os tör­vény céljait nem a legopti­málisabb körülmények kö­zött kezdtük ci végrehajtani. A nagy tanulólclszám, a tan­teremhiány és még júnéhány probléma rendkívül nagy feladat elé állítja megújuló képzési rendszerünket. Re­méljük azonban, hogy az ed­digi tapasztalatok felhaszná­lásával és a kilátásba he­lyezett társadalmi segítség­gel sikerül eredményesen végrehajtani a törvény által kiszabott feladatokat. Megyénk kétszázezres szö­vetkezeti tagságának „parla­mentje”, a szövetkezetek VII. megyei küldöttgyűlése teg­nap. márcips 26-án, szerdán folytatta tanácskozását. A küldöttgyűlés elnökségében helyet foglalt többek között Fejes László, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Kádár István, a SZÖVOSZ általános szövetkezeti titkár­ságának vezetője, Bérezi Bé­la, a megyei tanács vb-elnök- helyettese és Németh Imre, a Hazafias Népfront megyei el­nöke, országgyűlési képviselő. A plenáris ülés a választ­mányi elnökök beszámolóival kezdődött, akik összefoglal­ták az előző napi szekcióülé­seken kialakított állásfoglalá­sokat. Dr. Muzsnai Lajos el­mondotta. hogy- a lakásszö­vetkezetek a jövőben haté­konyabb segítséget várnak a MESZÖV-től. Theisz István a takarékszövetkezeti, majd Farmost Imre a fogyasztási 25 év eredményeiből szövetkezetek küldötteinek szekcióülésén kialakított vé­leményt ismertette. Mindhá­rom szekció elfogadta a vá­lasztmány és a felügyelő bi­zottság jelentését. Ezután folytatódott a kül­döttgyűlés vitája, amelynek során több felszólaló méltat­ta a szövetkezeti mozgalom eredményeit. Havasi Béla, a megyei KlSZ-bizottság, Né­meth Imre, a Hazafias Nép­front, Leskó Imre, a Tokaj- hegyaljai Szakszövetkezetek Területi Szövetségének, Bog­nár László pedig a KISZÖV jókívánságait tolmácsolta a küldöttgyűlésnek. Fejes László, a megyei pártbizottság osztályvezetője felszólalásában rámutatott, hogy egészségesen, helyes irányban fejlődnek megyénk szövetkezetei, s az ÁFÉSZ-ek- a termelőszövetkezetekkel együtt, alapvetően formálják a falu arculatát. A megerő­södött ÁFÉSZ-ek önállósága a jövőben még inkább előtér­be kerül. A feladatokról szól­va elmondotta, hogy még ma­gasabb szinten kell a jövőben kielégíteni a tagság igényeit. B&rczi Béla, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese a ta­nácsok elismerését tolmácsol­ta a megye szövetkezeteinek. Hangsúlyozta, hogy a MÉ­SZÖV és tagszövetkezetei jól szolgálják a párt és a kor­mány politikáját. A plenáris ülésen, valamint a szekcióüléseken összesen 48 felszólaló értékelte az elmúlt három esztendő munkáját, s tett különböző javaslatokat. A vita végeztével a választ­mány nevében Csege Géza, a felügyelő bizottság nevében dr. Kádár László adott vá­laszt a felszólalásokra, majd a küldöttgyűlés egyhangú sza­vazással elfogadta a választ­mány és a felügyelő bizott­ság beszámolóját. Ezt köve­tően 12 lakásszövetkezetei vett fel a MÉSZÖV tagjainak sorába a küldöttgyűlés, majd a MÉSZÖV vezető szerveinek és bizottságainak újjáválasz- tására került sor. A küldöt­tek titkos szavazással ismét a MÉSZÖV elnökévé választot­ták Csege Gézát. A MÉSZÖV elnökhelyettese Tóth Bálint lett, társadalmi elnökhelyet­tes dr. Muzsnai Lajos és Thaisz Imre, az elnökség tag­jai: Varkoly Ferenc, Csatári István, Tóth Béla, Horváth László, Horváth Zoltán, He­gedűs Lászlóné és Farmost Imre. A kilenctagú felügyelő bizottság elnökéül dr. Kádár Lászlót, a különbizottság el­nökéül pedig Wagner Emilt választották. Az újjáválasztott vezető szerveket .elsőnek Lengyel Béla, a küldöttgyűlés korel­nöke üdvözölte, majd Csege Géza, a I-.IF.SZÖV elnöke mondott köszönetét a biza­lomért, Ezzel véget ért a kétszáz- ezres szövetkezeti tagság VII. megyei küldöttgyűlésének munkája, amely ismét hosszú időre határozta meg e sokré­tű. fontos mozgalom tenni­valóit. Mezőkövesdi gondok Javítani kelt a szolgáltatást A Szolnokra érkező utas ezt az épületet látja meg először a vonat, vagy a gépkocsi ablakából. Az első szolnoki „felhő­karcoló” IS emeletes. Ebbe már beköltöztek 3 lakók. „Testvé­rei” most épülnek a Zagyva-parton. (Tudósítónktól) Néhány nappal ezelőtt a Mezőkövesdi járási Pártbi­zottság végrehajtó bizottsági ülésen foglalkozott a járásban folyó javító és szolgáltató te­vékenység helyzetével. A vég­rehajtó bizottság megállapí­totta, hogy a korábbi évekhez képest e területen rosszabbo­dott a helyzet. Különösen sok gondot okoz, hogy az egri f C.ELKA kihelyezett részlege nem tudja kielégíteni a tele­vízió- és rádiójavítási ige­nyeltet. Ugyanakkor a járási építőipari szövetkezet — a la­kossági érdekekkel' ellentét­ben — javító részlegét vissza­fejlesztette. A gondok megol­dásához Mezőkövesden szük­ség lenne egy önálló GELKA-szervizre. A végrehajtó bizottság részletesen elemezte azokat a tényezőket, melyek gátolják a szolgáltatás fejlesztését. En­nek értelmében meg kell ■gyorsítani a szolgáltatóház építését, és ösztönözni kell a tsz-eket, ÁFÉSZ-eket szolgál­tató tevékenységük fokozásá­ra. Makó József Kohászok a határban KÉT AUTÓBUSSZAL. ne íven kohász dolgozó láto­gatott a közelmúltban Özd- ról Mezőkövesdre. A mun­kás-paraszt találkozók során Mezőkövesdre érkező kohá­szokat nagy szeretettel, s gazdag programmal fogad­ták. Délelőtt részt vettek a Tanácsköztársaság 51. évfor­dulója tiszteletére .rendezett koszorúzást ünnepségen, majd a Matyóház-emlékmú- zeumot tekintették meg. A járási művelődési otthonban a helyi népi tánccsoport né­pi balladából feldolgozott, matyótáncokat mutatott be. A vashoz edződött kohászok itt találkoztak az öreg nép­művésszel, aki 36 fenyőpál­cikából maga faragta cim­balomban. régi. letűnőben le­vő dallamokat elevenített meg. Kevesen jártak még közü­lük 9 ezer holdon gazdálko­dó termelőszövetkezetben, ahol a szó igazi értelmében virágzik a nagyüzemi gaz­daság. Az Özd környéki tsz- ek is sokat fejlődtek az utóbbi években, mégsenf hit­ték, hogy megyénkben már olyan fejlett' módszerekkel gazdálkodnak, mint a mező­kövesdi Búzakalász Tsz-ben. Meglepte, s jó érzéssel töl­tötte el őket Busnyák And­rás elnök ismertetője. El­mondta, hogy a tsz alakulá­sakor négy kiszuperált trak­torral és 138 lóval kezdték meg a gazdálkodást. Azóta az arány megfordult. 54 trak­torral, s négy lóval rendel­keznek. Büszkeségük a más­félmillió forintot érő szov­jet traktor, mely minden mezőgazdasági műveletet automatikusan végez. Az is nagyon meglepte őket, hogy a Búzakalász Tsz-ben az idén 120 millió forintot for­díthatnak beruházásra. Ez majdnem annyi, mint három nagy kohó átépítésének költ- sége.,■ ÓZDI ACÉLT forgácsol­_________ tak a me­zökeresztesi Aranykalász Tsz, gépjavító állomásának kor­szerű műhelyében. Nem gon­dolták, hogy így közvetlen kapcsolatban áll üzemük ez­zel a tsz-szcl. Igaz, az acél, miután a gyárat elhagyja, több üzemben megfordul, míg a gépállomásra kerül, de akkor is ózdi acél az. A műhely egyébként 17 eszter­gagépével kisüzemnek is be­illik. Élményekben gazdagodva tértek haza a kohászok Ózd- ra. Molnár Lajos, az ÓKÜ biztosítási és önsegélyezési csoportjának vezetője a lá­tottakban munkája beteljese­dését is érezte: — Az ötvenes évek végén, magam is jártam a falvakat, segítettem a tsz-ek szervezé­sében. Amit a két nagy tsz- ben láttunk, bizonyította ak­kori fáradozásunkat, mun­kánkat. Szinte hihetetlenül nagy fejlődés ez. tíz év alatt. A MUNKÁS-PARASZT találkozón szerzett élmé­nyek mellett az Ózdi Állami Biztosítóban matyó hímzésű „emléklap” tanúskodik a ba­rátságról, mely ezen a na­pon szövődött a tsz és az üzem dolgozói között. Tóth István Bútorgyár Encsen Arinak ellenére; hogy a bútoripar az elmúlt tíz évben megkétszerezte árukibocsátá- sát, mégsem tudott lépést tar­tani a kereslettel. A bútor évek óta a hiánycikkek listá­ján szerepel. A megállapítás nem is annyira a mennyiség­re, mint inkább a választékra vonatkozik. Most a Könnyű­ipari Minisztériumban fel­mérték, hogy a következő öt­éves tervidőszakra milyen összefüggés várható a lakás- építkezések alakulása, a reál- jövedelem növekedése, a la­kosság számának gyarapodá­sa. az. ötvenes évek demográ­fiai hulláma következtében most felnövekvő fiatalok, il­letve a házasulandók száma és bűtorkereslet között A következő öt évben a bú­toripar 40—50 százalékkal növeli majd a termelőkapaci­tását. meglevő üzemeit pedig továbbfejlesztik. Két új bú­torgyár is épül. amelyek együttesen évi 650 millió fo­rint értékű terméket bocsá­tanak ki. A Budapesti Bútor­ipari Válialat a közeljövőben Encsen 'hoz létre korszerű te­lepet. A választék bővítése érde­kében a bútorgyárak variál- ható elemekből álló bútorcsa- ládok gyártására törekednek és nagymértékben növelik a beépíthető bútorok arányát is. A TÜZÉP-ek a közeljövőd ben a családiház-építők ré­szére is árusítanak beépíthető bútorokat. Az áj törvény szellemében I jövő szÉHlá»! Beszélgetés Debnár Gyulává*, a szakmunkásképző intézbtek Borsod megyei igazgatójává! Befejeződött a szövetkezetek VII. megyei küldöttgyűlése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents