Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-15 / 63. szám
üSZAK-MAGYARORSZÄG 2 Vasárnap, 1970. marc. 15. (Folytatás az 1. oldalról) népéhez. De a fővároson keresztül közelebb kerültünk más megyékhez, más városokhoz is, hiszen nemcsak budapestiekkel találkozhattunk ott, hanem az ország minden részéből érkező érdeklődőkkel, akik kiváncsi, ám kritikus szemmel figyelték bemutatkozásunkat. Beszéltünk vezető emberekkel, akik gratuláltak a kezdeményezéshez, s a mi úttörő tevékenységünkön felbuzdulva, a jövőben szintén bemutatják megyéjüket a fővárosban. Hiszem, hogy velünk együtt a vendéglátó Budapest vezetői is nagyra értékelik a Borsod—Miskolc Budapesten megrendezését, aholis a megye ipara, mezőgazdasága jól vizsgázott; ízelítőt adtunk kulturális életünkből, a megye sokszínű népművészetéből, haladó hagyományaiból. A helytörténeti kiállítás pedig a megye múltját mutatta be. S most, amidőn ismételten megköszönjük a házigazdáknak azt a szívélyességet, barátságot, ahogyan megyénket és Miskolcot fogadták, köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a kiállítások, rendezvények sikeréért fáradoztak, ötleteikkel, munkájukkal, közvetlen részvételükkel elősegítették, hogy Borsod és Miskolc bemutatkozása a magyar fővárosban fényesen sikerült. Onodvári Miklós Cscngcri Ervin (Folytatás az 1. oldalról) Rudabányán, a nagy múltú bányásztelepülésen mártírok hajdani lakóházán helyeznek el emléktáblákat. Bráz Lajos, akit Sopronban Végeztek ki a fasiszták, és Nagy József, a helyi íelszabadítási harcokban hősi halált halt bányász emlékét őrzi majd a vasércbánya által elhelyezendő márványtábla. Mezőcsálon Szoták Mi- hályra emlékezik a lakosság. Az egykori harcokban elesett partizán a Szőnyi-cso- port tagja volt. Lakóházára emléktáblát helyeznek el a felszabadulás évfordulóján. Medvénk valamennyi településén ünnepi eseményen adóznak a ma élő emberek az egykori felszabadítókra, és az elmúlt negyedszázad építőmunkájára. Miskolcon, a kerületi tanácsok március 31-én, a városi tanács április 1-én tart ünnepi ülést. Március utolsó napján emlékezik a felszabadulás évfordulójára a KISZ Borsod megyei és Miskolc városi Bizottsága. Sátoraljaújhelyen április 4-én lesz a városi díszünnep- ség, melynek előadója Kovács Sándor, a megvei pártbizottság ipari osztályának vezetője. Szerencsen Veress Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Edelény- ben pedig dr. Lovass Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője lesz az ünnepség szónoka. A földreform 25. évfordulója Ifjúsági nagygyűlés Barcikán Huszonöt évvel ezelőtt, 1945. március 15-én készült el — a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére — a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földművelő nép földhöz juttatásáról szóló rendelettervezet, amelyet két nappal később az ideiglenes nemzeti kormány el is fogadott. Március 21-én kelt a rendelet végrehajtási utas> tása. amely a feudális eredetű nagybirtokrendszer felszámolásáról. a földjuttatás mértékéről stb. intézkedett. A földreformmal a magyar parasztság évszázados álma, jogos követelése valósult meg: a föld azé lett, aki megművelte. A földreform során 3.2 millió hold földet osztottak ki, a volt gazdasági cselédek, napszámosok, tör pebirtokosok és a kisparasz- tok között. Negyedszázaddal a földreform után az országban 2674 mezőgazdasági termelőszövetkezetet tartanak számon. A tsz-ek bruttó termelési értéke évente több mint 60 milliárd forint, a bruttó jövedelem pedig meghaladja a^26 milliárd forintot. Alapvetően megváltoztak a parasztság munka- és életkörülményei; a paraszti reáljövedelem 1969- ben mintegy 66 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. 1969-ben történetük legjobb termésátlagait mondhatták magukénak a közös gazdaságok. A tsz-ek birtokában ma már 52 000 traktor van; a talajmunkát gyakorlatilag mindenhol gépesítették. Kazincbarcikán a KISZ városi bizottsága rendezésében március 14-én, 10 órai kezdettel került megrendezésre az 1970. évi forradalmi ifjúsági napok nyitó' ifjúsági nagygyűlése, ünnepélyes KISZ fogadalomtétellel egybekötve. Az ifjúsági nagygyűlésen 550 fiatal vett részt és 483 új KISZ-tag tett ünnepélyes keretek között fogadalmat A városi szintű ifjúsági ünnepségen jelen voltak a város vezetői, az ünnepi beszédet Havasi Béla, a KISZ megyei bizottságának titkára tartotta. Az új KISZ-tagokat Körtvélyes István, a megyei pártbizottság nevében köszöntötte. Ezzel a rendezvénnyel Kazincbarcika városában is kezdetét vette az 1970. évi forradalmi ifjúsági napok keretében megrendezésre kerülő ifjúsági rendezvények sorozata, melyben kiemelt helyen szerepelnek hazánk felszabadulása 25. évfordulójának és Lenin születése 100. évfordulójának ünnepi rendezvényei. Seher Konrád, a Kazincbarcikai városi KISZ-bizottság titkára Nagy írók Leninről Emil Ludwig: Lángész és jellem Visszatérés, a száműzetésből. Szorosabbra zárul az ellenfelek köre: elfordulás a szociálforradalmároktól, akik félnek attól, hogy a radikális polgárságot felriasszák, mivel szerintük ilyen módon semmit sem érhetnek el. A párt szétszakadása az 1903-as kongresszuson, mivel Lenin a szervezeti szabályzat megfogalmazásánál nem elégedett meg olyan ponttal, melynek értelmében párttag az, aki tagdíjat fizet, hanem követelte minden egyes párttag aktív tevékenységét is. A szenvedélyesség döntő kérdése az, ami első pillantásra egy paragrafus árnyalati különbsége körül dúló vitának tűnik: a kisebbség megelégedett volna a pénzzel és az elvek elismerésével, Lenin, és mögötte a többség, a szó szoros értelmében öklét mutatja a szónoki emelvényről. Diktátor árnya vetődik a falra. íme, a protestánsok elszakadnak az ortodoxoktól, akik csak a cselekedet által remélik' az üdvözülés1 Lenin láthatja, amint száműzetésének társai — Akszel- rod, Martov, sőt az általa tisztelt Plehanov, a rési vezér is — elhagyják. Tanúja annak, hocv Trockij „a párt ’eromboló iának” bélyegezi. Bár megáll aoífásához fűzött kitétele már most megvilágítja a csodálatnak és féltékenységnek azt a keverékét, am elvet a léleknek e tagadója úgy látszik még ma is érez a másik iránt. Lenin régi barátaitól való elszakadását elszántan fogadja, és személyi ügynek minősíti; élete és a mű közölt nem támadhat szakadás Kővetkező írásaiban átkokat szór ezekre a „renegátokra, hamisítókra, árulókra”, akik mégiscsak éveken át sínylődtek a cári börtönökben ugyanazért az ügyért, mint ő; még Kautskyt is támadja, a legtisztábbat valamennyi közül. 1905. októbere, a tömegsztrájk utcai harcokat szül, a gárda a felvonuló munkások közé lő, maguktól megalakulnak a gyárakban az első szovjetek, pontosan 12 évvel a szovjetköztársaság létrejötte előtt. De hol van ebben az órában Lenin, ki vezérként készítette elő mindezt? Ugyanott, ahol Napóleon tábornok Brumaire 18-án estig, vagyis a láthatatlanság árnyékában. Álszakálla- san húzódik meg egyik galéria sarkában, figyelve a tanácskozásokat, amelyek a közös ügyben döntenék. A párt óvni óhajtván őt, meg- tiltatta neki, hogy mutatkozzék. Ott áll vendégszakállal övezve, hallgatásra ítélve. Türelmetlenül dobbant lábával és azt gondolja: bárcsak szólhatnék, bárcsak cselekedhetnék! Mégis felismerik, menekülni kényszerül, immár harmadszor. Most Finnországba távozik, újból kiszimatoliák a nyomát, megint kibújik az összeszoruló hálóból: Párizs, Krakkó. Szüntelenül ír, hártyapapírra nyomtat, amelyet becsempészhetnek Oroszországba. Mit tanult a felkelésből? Természetbúvárként minden adatot összegyűjtött, mint valami életrajzíró vagy szociológus. így akarja magának és másoknak bebizonyítani, hogy a jövőben mit kell másképpen csinálni. Miért lőttek a katonák a népre? Mert parasztfiúk voltak. El kell tehát venni a földet a hűbérurakjól és átadni a szegényparasztoknak. Ismét inkább lélektanilag, mint gazdaságilag alapozza meg az új politikai taktikát. Megint majdnem teljesen magára marad. De amíg követelései nagyban meg nem valósulhatnak, kicsiben ragad meg minden eszközt, s éppen rugalmasságával haragítja magára barátait, ami viszont ettől kezdve politikussá emeli őt. Minek bojlcottálni a dumát? Talán nem szolgáltat a nyilvános vádhoz nagyszerű teret? Egyre több barátja szakad el tőle. A világháború egy csapásra nagyszerű reményt és súlyos csalódást hoz. E végzetes napokban talán senki sem táplált forróbb reményeket, s senki nem csalódott mélységesebben, mint az igazi európai szellemek e maroknyi szabadcsapata. Mert ennek a dinamit-hábo- rúnak első, mondhatnánk legborzalmasabb robbanása az volt, amikor az Intema- cionálé a levegőbe repült. Mindenki a lobogókhoz rohan a közös zászló helyett, testvér elárul ia a testvért, kinek megfogadta, hogy küzd hazája katonai hatalmai ellen. Lenin nagyon kevesekkel együtt összeszedi magát a csapás után, elfordul az ingadozó Csheidzétől, kigú- nyolia Plehanov és a német- gyűlölő Kropotkin hazafias szólamait, s minőiért 1914. szentemberében olyan nemzetközi programot vázol fel. amely egv igazi európai szellem átfogó ítéletének bizonyítóba: „.. .Oroszország népeinek munkásosztálya és dolgozó tömegei szempontjából a legkisebb rossz a cári monarchia, a legreakciósabb és a legbarbárabb kormány veresége, amely... minden más kormánynál több nemzetet és több embert tart igájában. Az európai szociáldemokrácia legközelebbi politikai jelszavául a köztársasági Európai Egyesült Államok megalakítását kell kitűzni...1 a szociáldemokraták meg fogják magyarázni, hogy ez a jelszó a német, az osztrák és az orosz monarchia forradalmi megdöntése nélkül hazug és értelmetlen ... Rablásban, vadállati kegyetlenkedésekben és véget nem érő háborús szörnyűségekben a hadviselő országok egyik csoportja sem áll a másik mögött, de hogy elbo- londítsák a proletariátust és eltereljék a figyelmét az egyetlen igazi felszabadító háborúról, a proletariátusnak... polgárháborújáról — minden ország burzsoáziája... hazug hazafias frázisokkal igyekszik dicsőíteni a „maga” nemzeti háborújának jelentőségét, és azt próbálja elhitetni, hogy nem fosztogatás és nem területi hódítások céljából törekszik legyőzni ellenfelét, hanem azért, hogy minden más népet „felszabadítson” — saját népe kivételével.” (Lenin Művei. 21. köt. Szikra. 1951. 19. és 14—15. old.) Ezek az igazságok — melyekben szó sincs kommunizmusról — au dessus de la melée (a küzdelem fölé emelkedve) kétségbeesetten és bátran odakiáltva a testvérek megzavarodott tömege felé, olyan emberre vallanak, aki a tengeri vihar közepette a töhbieknél hamarabb fedezte fel a menekülést jelentő partot. Harminc hóHetitkölpoli összefoglalónk AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Péter János varsói utazása, a francia kommunisták sikere a járási választásokon. KEDD: Moszkvában folytatódik a Gromiko—Bahr-mcgbc- szél éssorozat. SZERDA: Váltás a maratoni olasz kormányválságban: Moni helyett Faníani próbálkozik. Befejeződik a lengyel—nyugatnémet eszmecsere Varsóban. CSÜTÖRTÖK: Megállapodás a két német kormányfő er- furli találkozójáról. Vihar a kambodzsai jobboldal provokációi miatt. PÉNTEK: Jarring New Yorkban tárgyal. Harcok Küzel- Kelctcn. Intézkedések a ciprusi reakció ellen. SZOMBAT: Világkiállítás Oszakában. Amerikai bombázások Laoszban. Az elmúlt hét különösen fontos eseményeket hozott Európa számára. Az eseménykrónikából is kitűnik, hogy viszonylag hosszas előkészítő tárgyalások után megegyezés született a két német állam kormányfői találkozójáról. Ez a jelentősnek ígérkező találkozó a jövő csütörtökön a „virágvárosban”, Erfurtban kerül sorra. Az NDK—NSZK órintke- zósfelvétél része annak az európai mozgásnak, amelyet a moszkvai szovjet^—nyugatnémet és a varsói lengyel— nyugatnémet véleménycsere is jelez. Szándékosan használjuk ezt a kifejezést, mii- vei a felek tulajdonképpen azt tisztázzák: milyen lehetőségek és esélyek vannak az esetleges hivatalos tárgyalásokon. * A kelet—nyugati párbeszéd sokféle formája beleülik az európai biztonsági konferencia előkészületeiben is. Külügyminiszterünk, Péter János a hét nagy részét ismét külföldön töltötte; diplomáciai aktivitásunk fokozódását jelzi, hogy ez immár lassan „megszokottá” válik. Szófia és Brüsszel után Varsóban napon át, jóformán pénz és működési terület nélkül ilyenfajta gondolatokkal telten húzódik meg szűk zürichi dolgozószobájában és néhány hasonló vagy még rosszabb svájci menedéken, csak figyelve és készülődve, gyűjtve az előőrsöt Kientalban és Zimm anyaidban. Végre 1917 februárjában ütni hallja az órát Kelet felól. A cárt megdöntötték! De kik? Halálos ellenségeink, a demokraták? Lenin lázban ég, s vele együtt az orosz emigránsok kicsiny köre. Nam annyira a hazatérést áhítozzak, mint inkább az utána rájuk váró harcot. Három évszázad, majd ismét három évtized után végre-valahára összeomlik a gyűlölt hatalom, és éppen akkor kell távol lenniük! Ugyanis MUjukov mindent megtesz, hogy a veszélyes ellenfeleket megakadályozza az ország határának átlépésében. Lenin ott ül a zürichi kávéházban és olvassa äz újságban: „Az új kormány folytatja a háborút.” De nem mozdulhat onnan. Anglia megtagadja az átutazást? Ki segíthetne hát? Barátunk. Ludendorff intéz el mindent. Hiszen pompás dolgot eszelt ki. A tábornok úgv gondolja, hogy be kell oltani a pacifizmus bacilusát az ellenségbe. Máris érintkezést keres Bemben azokkal az őrült orosz szektariánusokkal. Lenin hegyezi tatár fülét. Ha királyi porosz tábornokok lélektannal kezdenek foglalkozni — gondolja, és nevet szemével meg fogával —, úgv abból csak kikerekedik valami nekünk orosz forradalmároknak. Tárgyalni kezd egyik hatalommal a másik után, semmit sem titkol, ke- keresztülhajszolia feltételeit, s mielőtt beszállna a német vasúti kocsiba, levélben tudatja a svájci munkásokkal, mi a teendő, mit remélhetnek. folytatott tárgyalásokat, s az utazássorozat a közeljövőben folytatódik majd. Az európai biztonság szükségességére fényt vetnek azok a veszélyes jelenségek, amelyek földrészünk déli részén mutatkoznak. A Maka- riosz ciprusi elnök elleni merénylet egy jobboldali államcsíny előjátéka kívánt lenni, amelynek célja végső fokon Ciprus NATO-izálása. Reakciós mozgolódás tapasztalható Törökországban, a külpolitikai vonatkozásban kiegyensúlyozottabb nézeteket valló Demirel miniszterelnök ellen, a junta Görögórszágában a helyzet változatlan, Olaszországban viszont a hosszú kormányválság ösztönözheti akcióra a jobboldali szélsőséget. Mindez mint csepp a tengert tükrözi, hogy menynyi tennivaló akad még kontinensünk szilárd és átgondolt biztonságának, stabilitásának kialakításához. * Az európai események bizonyos előtérbe kerülése mellett továbbra sem csendes a két súlyos válsággóc: Dél- kelet-Ázsia és a Közel-Kelet sem. Az amerikaiak laoszi beavatkozásával szembeni bírálatok mind erősebben hangzanak a kongresszusban is. Ha ezekhez a harci cselekményekhez hozzávesszük a kambodzsai huligánok provokációját az észak- és déü- vietnami nagykövetség ellen, akkor kibontakozik a fenyegetés: Vietnam után a washingtoni politika egész In- do-Kínát lángba boríthatja. * A négy nagyhatalom New Yorkban megtartotta harmincadik ülését a közel-keleti rendezés ügyében. Jarring svéd diplomata pedig tapogatózásokat folytatott: érdemes-e ismét megkezdenie közvetítő tevékenységét. A hét eseményei javarészt a kulisszák mögött zajlottak le. s valószínűleg néhány napig még várnunk kell arra, hogy megtudjuk: történt-e akár néhány milliméternyi haladás. Ami magát az arab keletet illeti, a legfontosabb fejlemény az iraki kormány megállapodása a lakosság egynegyedét kitevő kurd kisebbséggel. * Oszakában megnyílt az Expo ’70, a világkiállítás. Az oszakai seregszemle pavilonjai, mozgó járdái, színei és építési anvagai a jövő századot akarják idézni. A múló idővel játszanak akkor is, amikor egy ember nagyságú kapszulában ünnepélyesen elhelyeznek kétezer, korunkra jellemző tárgyat, azzal a felirattal, hogy utódaink csak ötven ' évszázad múlva bonthatják fel. Rogers pánikszerű távozása Pánikszerűen távozott pénteken 7. emeleten levő hivatalából Rogers amerikai külügyminiszter. Mint később kiderült, a riadalmat két tizenéves fiú okozta, akik azt kiáltották oda a külügyminisztérium előtt strázsáló őrnek, hogy bombát helyeztek el Rogers irodájában. A nyomozók azonban egy ingaóra- súlyokat tartalmazó csomagon kívül semmit sem találtak.
