Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

Szombat, 1970. märe. 14. G5ZAK-NÍAGYARORSZAG 3 A 3*as AKÖV-ben is aláírták a médosHott liileliiíf sHzfNst Valykó István igazgató, Baksa László szb-titkár a március 9-én, hétfőn tartott szakszerveze ü tanú csili esen írta alá a 3. számú Autóköz­lekedési Vállalat módosított kollektív szerződését. Ezt sok töprengés, beszélgetés, vita, tanácskozás, sok megvalósít­ható, vagy meg nem valósít­ható javaslat előzte meg. Új vonások A vállalat az elmúlt évet kiváló eredménnyel zárta. Külön érdeme, hogy országo­san is kimagasló sikert ért el a balesetek csökkentésé­ben. Ebben az évben is reális elképzeléseket akar megvaló­sítani. és ehhez igyekezett hangszerelni a kollektív szer­ződést is. A módosított kollektív szerződés egyik új vonása: nagyobb önállóságot biztosít ■a vállalat felső és közép­vezetőinek, de ugyanakkor nagyobb felelősséget is kí­ván. Pontosan körvonalazták például, hogy- veszteséges gazdálkodás esetén — amely­re aligha kerül sor — kik azok a dolgozók, vezetők, akiknek alapbérük 15 száza­lékig elvonható. Új vonás: a túlóra rende­zése. Korábban ugyanis egy- egy esotben egy-egy d olgozó­nál 4 óra volt a felső határ. A dolgozók ezt jogosan kifo­gásolták, a szakszervezet egyetértett -a dolgozók észre­vételével. Most csak a fel­használható túlórák mennyi­ségét állapították meg. Igénybevételét nem a vélt'ta­karékosság, hanem a szüksé­gesség dönti eL A kollektív szerződéssel, ©gyidőben készítették el a hatásköri listát, amely pon­tosan körvonalazza a Icjso és közép-vezetők önállóságát, s annak határait. így például a középvezetőkre van bízva a dolgozók fizetésének, a túl­óra szükségességének megál­lapítása. Bátran rájuk lehet bízni, hiszen tavaly a mun­kaidő csökkentése mellett Az is -alapról Legnagyobb változás a ré­szesedési alap felosztásában mutatkozik. A részesedési alap 69.3 százalékát köz7 vetlen anyagi ösztönzésre fordítják. Így többek között 554 OOO forintot szán­nak kiváló dolgozó kitünte­tésre, 277 000 forintot a szo­cialista brigádok jutalmazá­sára. Meghatározott rendel­tetésű pénzbeli juttatásokra 6,1 százalékot, nem pénzbeli részesedésre 24,6 százalékot szánnak. Érdemes megemlí­teni. hogy ebben az évben étkezésre, illetve szociális, kulturális és egyéb juttatá­sokra a tavalyinál félmillió­val többet szánnak. Az év végi részesedést az egyes gazdasági egységek kö­zött. erősen differenciálják. A nagy egységek a nyeresé­get 50 százalékban bér ará­nyában, és 50 százalékát a termelési, a gazdasági ered­mények alapján differenciál­tan kapják meg. Az egyes dolgozók része­sedésénél a nyereség 00 szá­zalékát a munkabér arányá­ban. 20 százalékát hűség, és eredményes tevékenység alapján osztják lei. A hűség elismerése A vállalatnál sok kedvez­ményt, előnyt igyekeznek ad­ni a törzsgárdatagoknak Is­mert dolog, hogy az alapí­tóknál a nyugdíjazás előtt öt évve] az adott kategóriában a fizetés, a bér maximumát adják a dolgozóknak. A 10 éves folyamatos munkavi­szonyig évenként 1 száza­lékkal nő a nyereség. 10 évér­iéi ül — visszamenőleg is — másfél százalékkal. Ez azt jelenti, hogy aki az AKÖV- nél 20 éve dolgozik, annak 30 százalékkal nő a nyereség­részesedése. 100 000 forinttal emelkedjék. Az igénylés feltétele: legalább 5 éves folyamatos munkaviszony, fegyelmezett magatartás, illetve az, hogy az igénybevevőnek saját, anyagi alapja is legyein. Ezen túlmenően a társasház- és kislakásépítők önköltségi áron kapnak fuvart, amely egy-egy lakásnál sok ezer, vagy több tízezer forint, ked­vezményt is jelent. Bérfejlesztés A vállalat — igen helye­sen — a nyereség egy részét év közben ösztönzően igyek­szik felhasználni. Az elmúlt két évben például 9,5. ezen belül tavaly 6 százalékkal növelték a bérszínvonalat. A múlt évi 6 százalékos: emelés 18—20 napi bérnek felél' meg.. Ebben az évben 2,7 százalék­kal növelik a béreket, illetve ez a termelékenység megfe­lelő emelkedésével tovább nőhet. A 3-as AKÖV ebben az. évben több száz jármű be­szerzését tervezi, elsősorban a minőségi csere érdekében. A- célkitűzések megvalósítása, a sikeres működés függ a vállalat dolgozóitól, vezetői­től, de függ az adott lehető­ségektől is. Befolyásolják a vállalat munkáját az útvi­szonyok, sőt, a természeti adottságok, körülmények is. A nagy szervezet eddigi működése, az év első hónap­jainak eredményed biztatóak. Csorba Barnabás Atoméra éjféltől Mérleg az emberekril Március 15-cn. holnap nyí­lik OsaUában az EXPO *70, amelynek egyik érdekessége a képünkön látható atomóra. Állítólag a világon az első. E pillanatban a nyitási idő ol­vasható le róla: március 15„ vasárnap, 0 óra 00 perc. Az óra ma, március 14-én, pont­ban éjfélkor kezd el járni. Bányaíúm Marokkónak A marokkói foszfátbá­nyákba már a múlt évben is a Lenin Kohászati Művekből szállítottak bányabiztosító iveket. A múlt évi verseny­tárgyaláson Ismét a diósgyőri kohászat kertit ki győztesen, aminek következtében 1970- ben 865 tonna bánvatámot hengerelnek Diósgyőrött a marokkói rendelésre. A kö- zéphengermü exporttételének legyártására néhány napon belül kerül sor. A második negyedév elején pedig min­den bizonnyal szállítható lesz a marokkói bányatám-rende- lés teljes mennyisége. E lkészültek a vállalati mérlegek. Termelés, adóterhek, termelési költségek, anyagfelhasználás, értékesítés, nyereség adatai sorakoznak a mérlegbeszá­molóban, azaz: a gazdasági tevékenység egésze. Valami mégis hiányzik ezekből a szö­veges mérlegekből. Közvetve szerepel ugyanis bennük, hi­szen minden eredmény vagy kudarc azokhoz fűződik, akik a munkát végezték, mégis e beszámolóból hiányzik a •mérleg az — emberekről! A gazdasági folyamatok minden apró mozzanata az emberek kisebb és nagyobb csoportjaihoz kapcsolódik. Az új technológia bevezetése o mérlegbeszámolóban egyetlen mondatot kap csupán, árr. végrehajtása esetleg megmoz­gatta az egész gyárat, mér­nökök, technikusok, munká­sok csoportjai vállaltak többletmunkát a siker érde­kében. Az értékesítés bővíté­se. új piacok felkutatása is­mét csak néhány számadat a mérlegben, de tehetséges em­bereket állított előtérbe, kép­zett s fantáziában, ötletes­ségben sem szűkölködő köz­gazdászokat. kereskedőket. A munka majd minden részle­téről elmondhatjuk ugyanezt. Mert nemcsak a vezetői posz­tokon, hanem a beosztottak, a munkások között is mérle­get von napról napra az élet Tréfásan azt mondogatják a várakban: a munka a leg­jobb káderes. Van benne igazság. Munka közben, ne­héz feladatok idején sok min­den kiderül. Az is, ha vala­ki csak szájjal győzi a mun­kát, de az is. ha felnő a fel­adatokhoz, ha kibontakozik tehetsége, rátermettsége, ha tudását lelkesedése sokszo­rozza meg. Ezért reális az igény: készüljön „mérleghe- számoló” az emberekről is. A - gyárait, vállalatok pártszer­vezetei, szakszervezeti bizott­ságai nagy alapossággal ösz- szegezzék: mi és hogyan tör­tént az elmúlt esztendőben, kik voltak azok, akik „kiug­rottak” az átlag mezőnyéből, kik tettek tanúságot önzet­len odaadásról, kik voltak ké­pesek jó közösséget formál­ni maguk körül, s így tovább. Az emberekről készült mérlegbeszámoló — s nyu­godtan elhagyhatjuk az idé­zőjelet, mert valóban mér-, legbeszámolónak kell ennek lennie —. legalább olyan fon­tos, mint a gazdasági tevé­kenység adatainak papírra vetése Sót: talán fontosabb. Mert valójában és' lényegé­ben arra felel ez a mérleg, hogy miféle kádernévelés va­lósul meg az adott helyen, hogyan fejlődnek, változnak az emberek, s mi várható holnap, meg holnapután tő­lük. Választ ad tehát arra a nagyon fontos kérdésre is, hogy a soron levő gazdasági feladatoknak mennyiben van meg a személyi feltétele, az erkölcsi-szellemi kapacitások mennyiben elégségesek vagy elégtelenek. A munka, a gazdasági te­vékenység értelmét nemcsak az adja meg, hogy értéket hoz létre, hanem az is, hogy formálja, alakítja, tökélete­sebbé teszi az embert, hogy emberi kancsolatolc kovácsá­vá lesz Éppen ezért, ahol elkészítik az emberekről szó­ló mérleget ott ne restelljél: a fáradtságot minden lénye­ges mozzanat földerítésére. Keressenek választ arra is, vajon odafigyeltek-e a veze­tők beosztottjaik véleményé­re. kik azok a kommunisták vagy pártonkívüliek, akik megértek a kiemelésre, irá­nyító posztra állításra, kik azok. akik emberi magatar­tásukkal, munkájukkal és társadalmi tevékenységükkel alkalmassá váltak a párttag­ságra. Benne legyen tehát, mmden ebben a mérlegben'' Igen. .' A termelési szervezetben valamennyi poszt fontos mert minden poszt betöltő­jének meghatározott szerepe; feladata van. Ehhez, az úgy­nevezett elv-'.--'-t—’—’I mérni azt. ami történt, illet­ve ami elmaradt, függésén ál attól, hogy kiről, művezető­ről, vagy vezérigazgatóról van szó. M érleget készíteni annyi, mint összegezni, össze­gezni pedig a tapasz­talatok, tanulságok, teendők világos megfogalmazásával egyenlő. A mérlegbeszámoló . az. emberekről Is ilyesfajta összegezés. Hasznos, mert ta­nulságokat ad, s nélkülözhe­tetlen, mert megmutatja a holnapi teendőket M. O. csökkent a túlórafelhasználás is. Olyan elvet vallanak: oda kell adni' a döntési jogot, ahol a problémákat legjob­ban ismerik, s leghatásosab­ban tudnak dönteni benne. Gondolnak a lakásgondok | megoldására is. 710 000 fo­rintot kamatmentes hitelként adnak át a dolgozóknak, 3' ebben az évben megteremtik a lehetőséget, hogy ez jövőre Zárszámadás fsz-egyesüíések után Fiatalok otthona Békéscsaba pór'iában ’S millió fmhilos kaití Vgcl épiih fel a négyemeletes megyei úttörő- és ifjúsági ház. A legkü­lönfélébb szakköröket, a művészeti oUtntó. vagy szórakoztató jellegű foglalkozásokat, rendezvényeket sokan keresik fel; Megyénk legnagyobb te­rületű járása az encsi. Ott van a legtöbb szántó, a leg­több rét, de a legtöbb lejtő és völgy is. A legtöbb terme­lőszövetkezet is - ebben a já­rásban gazdálkodik: jelenleg 41 a közös gazdaságot: sza­ma, de 1969-ben még 57 tsz-e volt a járásnak. Azóta 21 kö­zös gazdaság egyesült. Ezek­ből öt nagy tsz alakult, öt­tízezer holdas területekkel. Az egyesüléseket a legtöbb helyen egy évig, vagy niég hosszabb ideig tartó előké­szítő munka előzte meg. de voltak olyan gazdaságok is, ahol viszonylag kevés elő­készítés után, gyorsan hatá­roztak és szavaztak, Az encsi járás területe — a Cserehát és a Hernád- völgy — nem tartozik a leg­ideálisabb mezőgazdasági tájegységek közé. Mostohák a természeti viszonyok — el­sősorban a Csereháton — és a közgazdasági viszonyok sem a legkedvezőbbek. Pél­dául: rosszak az utak, .kevés a vasút, nincs a járásban se város, se ipari település, vi­szont van egy ífen kedvező alap: az, hogy az encsi járás termelőszövetkezeteinek gaz­dálkodása a megyei és az or­szágos átlagnál gyorsabban fejlődött. 1969-ben. és vannak még a járás mezőgazdaságá­ban ki nem használt, fel nem tárt lehetőségek. A területi tsz-szüvetseg is arra hiva­tott, hogy minden segítséget megadjon a tagszövetkeze­teknek, a kisebbeknek és a nagyobbaknak egyaránt; hogy gazdálkodási szintjük fejlődjön, hogy termelő te­vékenységük az eddiginél is eredményesebb legyen. Jelenleg tehát 41 termelő- szövetkezet van a járásban, ezek alkotják a területi tsz- szövetséget is. A zárszám­adások mindenütt elkészül­tek és azokat a területi tsz- szövetség vezetősége összesí­tette. Az 1969. évi fejlődés azt bizonyítja, hogy van gaz­dasági erő és alap ezekben a termelőszövetkezetekben. A halmozott termelési érték, például, 1968-hoz viszonyítva, 1.4 százalékkal, 63 90S 000 fo­rinttal emel kert e tíres 1969- ben összesen 520 389 000 fo­rint volt. Még kedvezőkben alakult a halmozatlan ter­melési érték, hiszen 2-1.3 szá­zalékkal növekedett és 1969- ben 342 millió forint volt. A járás termelőszövetkezetei 1969-ben 386 451 000 forint ér­tékű árut értékesítettek, 20,2 százalékkal többet, mint az előző esztendőben. Mindezek alapján — és _a javuló gazdálkodás erednie- 1 nyeként — 1969-ben az elő­ző évhez viszonyítva járási átlagban 18,4 százalékkal emelkedett a tsz-tagok kö- ' zösből származó részesedése és az egy tagra jutó évi át­lagos jövedelem 15 161 forint volt — 2137 forinttal több, mint az előző esztendőben. Gondoskodtak a termelő- szövetkezetek az 1970. évi, és a további gazdálkodás anya­gi megalapozásáról is. A já­rás 41 termelőszövetkezeté­nek fejlesztési, alapja jelen­leg 68 167 000 forint és ez 56,5 százalékkal több, mint amennyi az előző esztendő­ben volt. Biztonsági alapju­kat 10 300 000 forint képezi és közel 10 millió forint a szociális-kulturális alap, A Sátoraljaújhelyi járási KISZ-bizottság tegnap egy­napos továbbképző tanfolya­mot tartott a járásban tevé­kenykedő KISZ-titkárok ré­szére. A megbeszélésen 29 tit­kár vett részt, akik 3500 KISZ-fiatalt képviseltek. A tanfolyamon először a; időszerű gazdasági, politika' és kulturális feladatokat ele­mezték. Kiemelten foglalkoz­tak a forradalmi ifjúsági na­pok lebonyolitásápak. naódjá­ameiy 52,3 százalékkal több az előző évinél. Es lehetne még sorolni sok tételt a csereháti és Hernádr völgyi — az encsi járás — termelőszövetkezeteinek ősz- szesitett zárszámadásából. De valamennyi adat azt bizo­nyítaná, hogy az 1970. évi gazdálkodáshoz jó alapok vannak. A feladatok megva­lósításához most már minden tsz-ben csak alapos, jól meg­fontolt terv. megfelelő veze­tő tevékenység, s nem utol­sósorban szorgalmas munka kell. val és a Lenin-centenárium méltó megünneplésével. A továbbképzés jó alkalom volt arra. hogy a jubileumi munkaver- senyek és vetélkedők ed­digi tapasztalatait érté­keljék. a legjobb módszereket elter­jesszék a KISZ-tagok között. Megállapították. hogy a KISZ-tagok a gazdasáe fej­lesztésben döntő részt vallat­nak a vállalatoknál. Takács Imre ísz. j.) Titkárok továbbképzése KISZ- tanfolyam Sátorai/ aújhcíjen

Next

/
Thumbnails
Contents