Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

b Egyes imperialista álla­mok burzsoá sajtójában és kormányköreiben az utóbbi időkben koholmányokat ter­jesztenek a szovjet—kínai határon fennálló helyzettel kapcsolatban. Olyan híreket terjesztenek, hogy a Szovjet­unió „támadást készít elő a Kínai Népköztársaság el­len” és e célból „nagyszabá­sú katonai műveleteket” bo­nyolít le. Ezeket az uszító megnyilatkozásokat a kínai propaganda felkapta és or­szágában kampányt indított „a háborúra való felkészü­lésre”. A TASZSZ-t felhatalmaz­ták annak ki jelentésére, hogy a fenti koholmányok teljesen alaptalanok. A kom- munistaellenes propaganda ezek révén gátolni próbálja a jelenleg Pekingben folyó szovjet—kínai tárgyalásokat, anyagot szállít a szovjet— kínai kapcsolatokban mutat­kozó feszültség fokozására. A szovjet fegyveres erők mindennapi szolgálatukat végzik, a szokásos tervek és programok keretei között tö­kéletesítik harcászati felké­szültségüket, erősítik a szov­jet állam védelmét az or­szág egész területén. A Szovjetunió és kormá­nya politikájában változatla­nul a szovjet—kínai kapcso­latok rendezésére, az együtt­működés fejlesztésére, a két ország népei közötti barát-: ság helyreállítására és meg­szilárdítására törekszik. Ezt a politikát nem képesek megváltoztatni az imperialis­ta propagandának, a béke és a nemzetközi együttműködés ellenségeinek provokációs fogásai. Kedvezőbben . alakul Pénteken a Belkereskedel­mi Minisztériumban Szurdi István miniszter sajtótájé­koztatót tartott a kereskede­lem időszerű kérdéseiről. összességében megállapít­ható. hogy a készlethelyzet javult, a megrendelések kedvezőbben alakulnak, de az árualap még nincsen a kereskedelem birtokában. Az idei jó áruellátáshoz az ipar segítsége szükséges. VILÁG PROLETÁRJA». EGYESÜLJETEK? A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BOUSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 62. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1970. március 14, is megnyugtató módon ren­dezte a kormányhatározat. A megyei szintű tanácsok — a kormányhatározat elveinek megfelelően — nagy erőfe­szítéseket tesznek a lakossá­gi szolgáltatások körének bővítésére, sőt. egyes me­gyékben hosszabb távú kon­cepciók kialakításán is dol­goznak. Ügy tűnik, mindin­kább betöltik a nekik szánt „gazda” szerepet. A rendelet pozitív hatása azon is lemér­hető. hogy egyre kedvezőbb kapcsolat alakul ki a minisz­tériumok és a tanácsok kö­zött. Fontos feladat, hogy a tanácsok saját hatáskö­rük minden lehetőségét felhasználva támogassák a szolgáltatások fejleszté­sét. Az értekezlet második na­pirendi ^pontjaként Hont Já­nos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tájékoztatta a tanácselnököket a negyedik ötéves terv főbb irányelvei­nek kialakításáról. A két előterjesztést követő vitában kifejtette véleményét dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke is. A tanácskozás dr. Papp Lajos zárszavával ért véget. Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Dr. Papp Lajosnak, a Mi­nisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének elnök­letével pénteken a Parla­ment Gobelin-termében ér­tekezletet tartottak a főváro­si, a megyei és a megyei jo­gú városi tanácsok végrehaj­tó bizottságainak elnökei. A részvevők korábban munkaanyagot kaptak kéz­hez a lakossági szolgáltatá­sok helyzetéről, fejlesztési feladatairól — ehhez Karádi Gyula, az Országos Tervhi­vatal első elnökhelyettese fűzött kiegészítéseket. Elöl­járóban emlékeztetett arra, hogy az elmúlt esztendő vé­gén kormányhatározat látott napvilágot a szolgáltatások fejlesztéséről. Noha azóta csupán néhány hónap telt el, a rendelkezésnek már le­mérhető eredményei vannak. Így pl. 1970. január 1-től úgy módosítottak néhánv közgaz­dasági szabályozót, hogy azok a szolgáltatások fejlesztésére ösztönözzenek. A leglényege­sebbek: a lakossági szolgál­tatások eszközlekötési járulé­kát a szolgáltatások fejlesz­tési alapjának növelésére for­dítják; 50 százalékkal csökken­tették a fejlesztési ala­pok adóját; mentesítet­ték az Import-letét köte­lezettség alól a.szólgálta- tások: bővítését célzó be­ruházásokat; több hitelkedvezmónvt ad­tak; s fokozva az egyéni ér­dekeltséget. az e területen dolgozók számára 2—3 száza­lékos átlagbérszint-növelést engedélyezett a munkaügyi miniszter. A gazdaságirányítási re­form már eleve változtatá­sokat követelt a különböző szervek nyújtotta szolgáltatá­sok irányításában — az ed­digi tapasztalatok szerint ezt Tavaszvárás • vF<; Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója Az NDK-beli Erfurtot eddig híres kiállításai miatt — „a vi­rágok városának” nevezték. Ebben a patinás német város­ban kerül sor az NDK és az NSZK kormányfői találkozójára. — A biztosítás szerepének növekedése azt az igényt tá­masztotta a biztosítóval szemben, hogy a sokrétű szükségletnek megfelelően, a biztosítási lehetőségek szé­les skáláját bocsássa ügyfe­lei rendelkezésére. Feladata, hogy az élet gyors változá­sait követve felkutassa és ki­elégítse a biztosítási igé­nyeket — mondta Fehér Sándor, az Állami Biztosító vezérigazgatója azon a saj­tótájékoztatón, amelyet teg­nap, március 13-án, .pénteken tartott Budapesten. Kiemelte, hogy a múlt év rendkívüli eredményeket hozott a növénytermesztés-, ben. az elemi csapások azon­ban rekord összegű károkat is okozlak. Az összes me-íőgazd^sági károkra az Állami Biz­tosító több mint másfél milliárd forintot fordí­tott.- A legnagyobb ösz- szeget, 1 milliárd 168 snűlió forintot a terme­lőszövetkezeteknek fi­zetett ki. Utalt arra is, hogy néhány évvel ezelőtt például a me­zőkövesdi járásban egy nap alatt húszmillió forint kár keletkezett. Sajtótájékoztatójának to­vábbi részében azzal foglal­kozott, hogy növekedett a lakosság jövedelme és élet- színvonala, s természetsze­rűleg ez nagyobb biztonsá­got is kíván. Hangsúlyozta, hogy a statisztikák néhány kárveszély ugrásszerű növe­kedését mutatják. Ilyen pél­dául a robbanás okozta ká­rok szaporodása, különösen a propán-bután gaz szaksze­rűtlen használata, a gázké­szülékek és a gázfűtőtestek gondatlan kezelése kapcsán keletkező kár. A baleseti károkkal kapcso­latban elmondta Fehér Sán­dor vezérigazgató, hogy az Állami Biztosító 1969- ben 220 ezer baleset mi­au fizetett kártérítést. A statisztikából kitűnt, hogy a munkahelyi balesetek szá­ma még mindig .nagyon sok s ebben nem kis szerep jut a mezőgazdasági balesetekre (Folytatás a 2. oldalon) Világszerte általános elége­dettséggel fogadtál; azt a hírt, amely szerint az NDK— NSZK előkészítő tárgyalásai­nak ötödik ülése eredményt hozott: Berlinben és Bonn­ban hivatalosan bejelentet­ték. hogy március 19-én, az NDK-beíi- Erfurtban összeül a két német állam kormány­fője A két német állam im­már kétévtizedes történeté­ben, először találkoznak egy­mással a kabinetek vezetői. A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja a megállapo­dást kommentálva hangoztat­ja hogy az NDK nem valami pillanatnyi taktikai követel­mény miatt mutat tárgyalási készséget, hanem, ez politi­kája elvi alapjaiból követke­zik. A lap a megegyezést kö­vető elégedettség pillanatai­ban sem téveszti szem elől, hogy a kormányfői találkozó csaknem meghiúsult Brandt tervezett nyugat-berlini láto­gatása miatt. Ezzel Bonn szándékosan igyekezett konf­liktust teremteni. Hogy ilyen körülmények között mégis létrejöhetett a kormányfői ta­lálkozóval kapcsolatos meg­állapodás. az nem Bonn, ha­nem Berlin érdeme — emlé­keztet a láp. majd utal arra, hogy Erfurt., mint színhely, Stoph miniszterelnök indít­ványa- volt. Szahsservexeii ahiívaértekezíel Úzdon AszakszervezelimBnkát az üzemiien kei! erősíteni Tegnap, 13-án délután szakszervezeti aktivaértekez- letet tartottak Özdon, a Liszt Ferenc Művelődési Központ­ban. Az értekezleten részt vettek az Özdi Kohászati Üzemek és a Borsodnádasdi Lemezgyár szakszervezeti ak­tíváin kívül az üzemek gaz­dasági, politikai és társadal­mi szerveinek vezetői is. Az elnökségben foglaltak helyet többek között Veres Sándor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és Tóth József, a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának vezető tit­kára. Az aktívaértekezlet részve­vőit Szeghő István, a vasas­szakszervezet megyei területi szervezője köszöntötte, majd Sury István, a vasas-szak­szervezet titkára tartott is­mertetőt a SZOT elnökségé­nek állásfoglalásáról, a vál­lalati, üzemi, szakszervezeti szervek hatáskörének érvé­nyesítéséről. és az időszerű szakszerv éti feladó' H. Elöljáróban elmondotta, hog/ 21 000 méter szövet Foto: Mizerák István. Ma délután közgyűlési tar­tanak a Miskolci Méretes Ruházati Szövetkezet dolgo­zói. A mérlegbeszámolóban 250 tag és alkalmazott múlt évi munkájáról, illetve a gazdálkodás eredményeiről lesz szó. A mérleg már na­pokkal ezelőtt elkészült és abba Kucsma András elnök, valamint Konkoly Ferenc fő­könyvelő engedélyével bete­kinthettünk. A szövetkezet a bázisév­hez képest minden mutatót túlteljesített, az 1968-as év­vel szemben 5 százalékos termelésfelfutást értek el. Ezen belül is különösen szép eredménynek tekinthető a legalapvetőbb lakosságpolili­alapanyagot, 23 ezer méter kellékanyagot és több mint hárommillió forint értékű hozott anyagot dolgoztak fel. Elkészítettek 11 ezer 452 fel­sőruházati cikket, kilencezer kalapot és sapkái. S végül mit mond a nye­reség alakulásáról a főköny­velő? — A szövetkezetben év­közben 3,5 százalékos bérfej­lesztést hajtottunk végre, természetesen a nyereség ter­hére. Ezzel együtt szövetke­zetünk tagjainak nyeresége a múlt évi szinten, illetőleg a differenciálás révén attól ' jobban alakul. Átlagosan 17,5 napnak megfelelő nyere­séget kap minden dolgozó. a SZOT elnöksége a közel­múltban értékelte a végzett munkát, s megállapította, hogy a szakszervezett szervek eleget tettek kö!Llezettségük- nek, jól elvege.'ék a rájuk háruló feladatokat. Néhány példát említett arra vonatko­zóan, hogy az új gazdasági mechanizmus a szakszerve­zeti munkában is változást hozott, s ezáltal nagyobb fel­adat hárult a szakszervezetek munkájára. Konkrét esetek­kel bizonyította, hogy a visz- szásságok megszüntetése ér­dekében milyen esetekben kellett a szakszervezeteknek eljárni, közbelépni. Itt emlí­tette meg a kategória-rend­szer megszüntetését A vasas-szakszervezet a so­ron következő feladatok kö­zött első helyen a szakszerve­zeti munka üzemekben való megerősítését említette Mint mondotta, a szakszervezeti jogok gyakorlását már a mű­helyekben el kell kezdeni A gyakorlatban sajnos, ez a jog nem mindenütt, s nem min­den esetben jutott kifejezés­re. A nyugdíjasok helyzetéről szólva, követendő példaként említette meg az Özdi Kohá­szati Üzemeket, ahol az ál­talánosnál többet törődnek a vállalat nyugdíjasaival. (Pél­dául kedvezményes üzemi ét­keztetést biztosítanak szá­mukra) Megemlítette azt is. hogy az Ózdi Kohászati Üze­mek 93.2 százalékos szerve­zettségével. országos viszony­latban az eLő helyen áll A tájékoztatást követően az aktíva értekezlet részvevői több kérdéssel, javaslattal kaocsolódtak nz előadásban elhan gzotíakhoz. Javult a lakossági szoláltatás kai tevékenység, a helyiipari szolgáltatás kiszélesítése: ezt n tervüket 107 százalékra tel­jesítették. Kucsma András elnök el­mondotta, hogy a perecesi szolgáltatóház a múlt év au­gusztusában kezdte meg mű­ködését, s az igények, az az­óta elvégzett munka azt mu­tatja, hogy indokolt volt lét­rehozása. Ugyancsak a helyi­ipari szolgáltatáshoz tarto­zik, hogy tanácsi segítséggel a Szentpétcrl-kapuban női- férfi részleget nyitnak, . ugyanezt teszik a Győri-ka­pui lakónegyedben és a di­ósgyőri lakónegyedben is. A szövetkezet dolgozói a múlt évben 21 ezer méter

Next

/
Thumbnails
Contents