Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-22 / 45. szám
»mm— ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Meg kell-e érteni a magyar filmeket? € uuk minisztériumi engedéllyel Az utóbbi időkben isméi gyakoriak az iskolákban a különböző, nem tantervi követeim ényekkel összefüggő felmérések, adatgyűjtések. A Művelődésügyi Minisztérium illetékeseinek megállapí tása szerint a felmérések gyakran szakszerűtlenek, rosszul előkészítettek és zavarják az iskolai munka menetét. Ezért a művelődésügyi miniszter most utasításban szabályozta az oktatási intézményekben végezhető, kérdőíves felméréseket. Ennek értelmében az oktatási intézményekben bármely országos, vagy helyi jellegű szociológiai, pszichológiai és pedagógiai tárgyú felmérés csak, a minisztérium engedélye, vagy .rendelkezése alapján végezhető. Arany szög A Kurier Polski, varsói, napilap közvélemény-kutatása alapján Tadeusz Lomnicki nyerte el az 1969-es év legnépszerűbb lengyel színésze címet és az Aranyszög-díjat. I (Lcnkcy Zoltán munkáik György tarló, 197() Ahol m népművelés hontalan egy kérdésemre szí- vesk'edjék felelni." — írta N. N. írógépen, lakóhelyének neve, lakásának címe nélkül, még a bélyegen is olvashatatlan volt a bélyegző helye és kelte. .. tudniillik arra, mindenképpen meg kell-e érteni a filmeket, és azon belül elsősorban az anyanyelvűnkön szóló és hazánkban lejátszódó magyar filmekét?” N. N. a levélhez íelbeiyeg- zett, de megcímzetten borítékot mellékelt — szándéko- san-é, vagy feledékenységből, kár firtatni. De azért válaszolok. Hátha eléri a válaszom De nem a — feleletem. Mert rögtön közlöm, felelni —legalábbis olyan pontosan, ahogy .IST. N. kívánta — nem tudok. A névtelen levélíró megle-J hetősen régies modorban fogalmazott. Neme nem, de életkora sejthető, mert többek között megjegyezte: „hazafias kötelességemnek érzem, minden magyar filmet megnézni”. És látta annakidején a Hyppolit-ot, az Emberek a havason-t, aztán a Talpalattnyi földet, Körhin- lát, Budapesti tavaszt, Simon Menyhért születését, — és egy dandárnyi sematikus filmet. Ezeket mind megértette. Sőt — mint írja — a tar- í almukat is el tudná mon- ,<Jani. Természetesen volt a filmek között egy sereg, amit nem kedvelt. Olyan is, amit hamisnak, eszményítettnek, sőt „ezen túlmenően, hazugnak” érzett. De egyik sem okozott fejtörést. Se a moziban, se amikor — mint írja — „a különféle mübírálatokal” olvasta. Mert N, N. ezeket is olvasta, akkor is, most is szorgalmasan, tudásvágytól eltelve. Akkoriban mindennel tisztában volt, mert nemcsak szórakozni, ha- uem okulni, „művészi élményt szerezni” is járt a moziba. Ha kívánom — elküldi a látott filmek jegyzékét ön- kezével írt megjegyzéseivel. „Mostanában” ■—• írja —- .egyre íokozódóbb zavart érzek”. És nem tudja — ezért fordult hozzám ’— vele van-e baj, vagy a magyar filmekkel? Néha azt hiszi, nem vele van baj, mert —■ hogy csak egy példát mondjon —• minden további nélkül megértette a Nagyítást, holott ez (mint zárójelben megjegyzi) művész-film, legalábbis ezí hallotta, olvasta róla. De nem értette meg (itt egy újabb magyar film címét említi) a következő műsorban játszóit magyar filmet, pedig arról is azt hallotta-olvasta, hogy művész-film, sőt, díjat nyeri az évi száz fesztivál közül valamelyiken. Ennek az említett magyar filmnek sem a meséjét nem tudná" • nekem elmondani, sem a mondanivalóját közölni. Tehát — segítsem ki. Az különben nem zavarja — írja három sorral alább — hogy a műbírálók nincsenek összehangolva, tehát X-nek tetszik valami, Y- nak nem. Ugyanis — „tisztában vagyok azzal, hogy különféle ízlések, vonzalmak lehetségesek, és az kihat egy-egy mozifilm ellentétes értékelésére”. Azt azonban nem érti, hogyan magyarázhatja X. vagy Y. tökéletesen másként a film mondanivalóját. • „Hot tehát a baj? — tette lei levele végén patetikusan a kérdést — „Bennem-e, a nézőben? a film létrehozó kollektívájában? vagy a műbírálókban?” Erre kért sürgős választ felbélyegzett, de megcímzetten borítékot tartalmazó levelében. A levélhez i utóiratot gépelt —az egyikben közli, hogy a fiának ugyanaz a véleménye, mint neki, holott mindenben más az ízlésük, eszejárásuk; — a másodikban javaslatot tesz: ..minden film elején néhány frappáns sorban vetíteni kéne a tartalmat és a mondanivalót, mert ennek birtokában mi, az egyszerű nézők, könnyebben eligazodnánk”. röviden ismertetni N, N. levelét. És most — mit válaszoljak? Egyet — a második utóiratot — rögtön el kell utasítanom. Vagyis, hogy „néhány frappáns sorban” rögzíteni kéne újabb filmjeink tartalmát, mondanivalóját. Mert volt idő — az állami filmgyártás hőskorában, melyben több-kevesebb szerencsével részt vehettem — néhány esztendő, amikor minden filmet meg lehetett érteni. Sőt — a legegyszerűbb néző is közölhette a mondanivalót. Ennek erekében dramaturgiái tanácsok — sokszor minisztériumi népgyűlések — seregét tartottuk. Mindenki hozzásegített valamivel, hogy még világosabb legyen a tartalom, még szem- beszökőbb a mondanivaló. Ezt végül aztán a közérthetőség érdekében valamelyik szereplő el is mondta. Hol prózában (ehhez egy csók nélküli szerelmi jelenet volt a legalkalmasabb), hol dalban, csasztuskában. Később, mivel a sok ülésezéssel a munka elhúzódott, valaki azl. tanácsolta: minden forgató • könyv élére írjuk oda az eszmei mondanivalót. De ez csak — szerencsére — tanács maradt, mert különféle hul- lámtörőn át megérkezett a neorealizmus magyar hulláma. És akkor — anélkül, hogy prózában-dalban közölték volna —■ meg lehetett érteni mindent. És így a néző •— nyilván N. N. is, hiszen azért említi a Körhintát, az Egy pikoló világost, a 9-es kórtermet! — hagyta, hogy hasson rá, hol értelmén, hol érzelmein, keresztül a film. De még ekkoriban is kísértettek a történelmileg hírhedtté vált sematizmus szellem- árnyaimxnden árny. eltűnt — a film írója (aki legtöbb esetben azonos volt a rendezővel) szabadon tette azt:, amit tenni tudott, és persze amire tehetsége képesítette. A hőskorszak sematikus filmjei a valóságot esz- ményesítették: a neorealizmus filmjei bevallották, hogy a valóság nem is olyan eszményi; az új korszak — N. N. „új hullámnak” nevezi — legjobb művei személyes vallomások a személyesen, jogos, de a jobbat áhító kétkedéssel átélt valóságról. Ki-ki azokról az élményeiről vallott, melyek az életét —méghozzá egy adott, forrongó társadalmi helyzetben — meghatározták. És mivel gondosan ügyeltek arra. hogy személyes, lírai mondanivalójuk ne takarja, ködösítse el a valóságot, ezeket a filmeket minden további nélkül j meg is lehetett érteni. (N. N. j közöl néhány címet, ezek kö- I zül csak az Oldás és kötést, a Sodrásban!:, a Hideg napokat, az Álmodozások korát írom ide). érteni, mindenképpen a filmeket” — kérdezte N. N. „és azon belül. elsősorban az anyanyelvűnkön szóló és hazánkban lejátszódó magyar filmeket?” Erre felelni nem tudtam — az utóirathoz fűztem néhány mondatot. És még valami. N. N. kétkedő, jogtalan ingerültséggel „hullámvölgyet” emleget. Én — nem hiszek .semmiféle hullámvölgyben, hullámhegyben. A tehetségben hiszek. És mennyi a tehetség! És mennyivel több lenne az eredmény — N. N. számára, a „műbírálók” számára is — ha ezzel a tehetséggel előbb-utóbb jól is kezdenének gazdálkodni. Thurzó Gábor A település az ötvenes evekben született. Az akkori elgondolások szerint az évek során az lett volna a fiatal falu szerepe, ■i funkciója, hogy centruma le- » gyen az egymástól több kilo- J méterre eső házaknak, a kör- i nyező tanyavilágnak. Kimér- J lék a lakóházak helyét, meg- , jelölték, hol leap területet a > faluközpont és hol emelnek I hajlékot a kultúrának. A tízegynéhány évvel ezelőtti koncepciók nem vették figyelembe a mostoha körülményeket, a fejlődésnek gátat emelő adottságokat, ezért a tervekbe öntött álom nagy része csak álom maradt. A falu sohasem épült ki igazán, egyes középületek nía is csak a tervrajzokon, szerepelnek. Csonka, félig ép, inkább sorvadó maradi: Györgytarló. Nem oly rég megszűnt a helybeli közigazgatás is — csupán egy kirendeltségnek ad otthont a faíuközpontnak, nevezett épület egyik, szobája. A művelődési otthon so*- itasom épült fel — és a következő években nincs is rá remény, hogy pénzt kapjon c; célra a község. Igaz, erre nem is volna szükség, miután a körzetesítés óta üresen állnak helyiségek a község közepén. Mindenki azt gondolná, hogy most már csak élni kell a lehetőségekkel, felmérni az igényeket, s vonzó klubéletet: lehetné teremteni az arra .szomjazó embereknek. Szomjúság — van a faluban. De azt ma még csak a kocsmában, egy pohár sörrel vagy egy-két féldecivel próbálják oltani — idősebbek és fiatalok, férfiak és nők — nagyon sokan. Unaloműzőnek pedig ott a rex-asztal, hatalmas csaták zajlanak le naponta mellette. ) Elégedettek a györgytarlói emberek e helyzettel, nem vágynak néha szép szóra, nemesebb szórakozásra? Vagy talán nincs, aki összefogja, irányítsa a művelődni, tanulni. okos játékkal kikapcsolódni vágyó embereket? E kérdések megfejtése után kutattunk a tanyavilág közepén, a környező házak lakóival együtt összesen mintegy 1300 lelket számláló községben. —• Megpróbáltunk mi maisok mindent. Jól működött a fiatalok színjátszó csoportja. Egy Katajev-vígjátékkal például bejártuk a környéket, igazán sikerünk volt mindenütt. Kérdezzen meg embereket: hogy táncolták a népi táncot a mi lányaink néhány alkalommal? Pedig nem a legideálisabb körülmények között készültünk fel egy-egy műsoros estére — hiszen a négytantermes iskola nálunk délután is foglalt. Suhaj József, a község párttitkára, egyben az iskola igazgatója mondotta el mindezt. És arról is ő beszélt, hogy a községben itthon élő, és a tsz-ben, az állami gazdaságban dolgozó, mintegy 120 fiatal nagyon várja, hogy ismét részt vehessen valamilyet inegniozttulásóai hogy találkozhassanak n>. csak a kocsmában, hanem egy télen is meleget áraszt“ szobában. Volna miről beszélgetniük, szeretnének néha megnézni egy műsort a tele vízióban — és uram bocsa - néha táncra is perdülnének egy divatos dal hallatán. — Megakadályozza ebben a fiatalokat, valaki, vagy vak) mi? — kérdezheti joggal a helyi viszonyok ismerete né) kül az ember. Káros elavult szemléiéi mely nem adja meg a támo gatást, azt a négy fal védett' helyet a fiataloknak. A KISZ-tilkár mit is mou dott? „Itt a volt tanácstt rém. Benne néliány széksor és iratokat tartalmazó szék rény. Mi oda nem mehetünk be, a kulcs a kisbírónál van. A párttaggyűléseket ott szokták megtartani, ott van . pártszervezet tv-készüléke is. Akárki nem nézheti meg . műsort — mondotta a párt- titkár —, csali ha a kulcs megőrzőnek kedve van ki nyitni a termet. Ez a nézet akadályozta meg, hogy tavaly karácsony előtt a fiatalok eljátsszák a régóta dédelgetett, munka után, étien-szomjan betanul színdarabot. Hogy miért? Mert arra a napra telt hu dettek, s az fontosabb eseménynek ígérkezett. Ezér. nem adott engedélvt a tanácsi !drendeltség vezetője a daral bemutatására. Mire aztán na pok múltával megváltoztatt véleményét — a fiataloknál, kedvét szegte a mellőzte tér. a többször is hangoztatott fura vélemény, törekvésül; semmibe vétele. A kirendeltség vezetője úgy nyilatkozott kérdésünkre hogy: —- Mi nem gördítünk sem miféle akadálvt az elé, hogy a'fiatalok bejárjanak a terembe - Nos, ezt örömmel üdvözöl jük, s ígéretnek is leicint jut. Az már valóban a fiatalokon múlik, hogy a helyiséget megtöltsék élettel. Gyárfás Katalin JUHÁSZ JÓZSEF Adalék egy földrajzőrához Csatorna látszott be a nyitott ablakon, hol a tanító Ázsiáról beszélt, és kopasz fejek szórták tele árnyékaikkal a narancs-színű padló réseit. A kertek felől benzinszagokkal terhelten érkezett a szél. és barátkozott a. piactérrel, t ol ötven éve katonák sírtak, kiket két nap múlva árulás dobott a sírba, hová jelként sisakot sem kaptak. Hitler feltalálói és feltalálói Megjelent 25 évvel ezelőtt, a Szabad Magyar- ország 1945. január 31-i számában. Mint ismeretes, Hitler u hadvezért talentum pótlásara a német feltalálókat parancsolta a nácizmus szolgálatába. Ezeknek kötelességükké tette olyan csodafegyverek feltalálását, amelyekkel a legostobább hadvezér is győzhet. A szegény feltalálók, nosza neki is láttak, s esztendők óta egyebet sem csinálnak, mint látástól vakulásig feltalálnak, kitalálnak, betalálnak, de legtöbbször mellétalálnak. Feltalálták már a fel nem talált csodafegyvereket is, amelyek csak mínusz 4 fok hidegben vethetők be, és akkor aztán millió ellenséges katonát pusztítanak el egy gombnyomásra. De eljött a mínusz 4 fok hideg és a gombnyomás elmaradt. Helyette jött a szovjet nyomás, amely 10 nap alatt 300 kilométerrel nyomta vissza a németeket. Általában a találmányokkal Hitlernek nem nagy szerencséje volt, mert máig sem sikerült a hadvezért tehetséget pótló csodaszer feltalálása. Hitlernek azonban a vesztett háború elhúzásához nemcsak feltalálókra, hanem feltalálókra is szüksége volt. Ezeknek az a feladatuk, hogy olyan katonai kifejezéseket eszeljenek ki, amelyek segítségével a vereségeket úgy lehet feltálalni, mintha azok valami tervszerű és céltudatos katonai akció szerves részei volnának. A feltálalok leleményességének köszönhető az" a gazdag kifejezéstár, amely a német hadijelentésekben harmadéve megmutatkozik. A vereségeket ezek szerint számos elragadó kifejezéssel lehet rózsaszínben feltálalni. Azt mondom például: „elhárító siker”. Vagy „elszakadó mozdulat”. Vagy „csapataink, az arcvonal megerősítése cél-' jóiból 40 kilométerrel hátrább vonultak, az előre elkészített állásokba”. Ez se rossz: „csapataink a, várost idejében kiürítették, amivel sikerült megakadályoznunk az ellenségnek azt a tervét, hogy balszárnyunk utánpótlási vonalait elvágja”. Ez is kedves: „az ellenségnek sikerült ugyan védővonalunkat néhány helyen áttörnie, de csapataink idejében való kivonásával meghiúsítottuk az arcvonal' teljes felgöngyölítésére irányuló szándékait”. Egész finom árnyalat van az ilyen mondatban is: „hadve- zetőségünk ezen a térségen a mozgó harc taktikáját választotta”. Az is szép hadisikernek tűnik, ha azt mondom: „jelentékeny területfeladásunk folytán az ellenség nem tudta tervszerű elszakadó mozdulatainkat követni”. Nem tudta követni! Tessék elképzelni! Ügy hírlik, a feltálalok már igen törik a fejüket az utolsó hadijeientés szövegén, amely valószínűleg ilyesformán fog hangzani: „Az ellenségnek nem sikerült a német hadsereg tervszerű összeomlását és hudi- jelentéseink beszüntetését megakadályoznia.” 11. 15. „...ÉS MÉG IGYEKEZTEM KÉSŐBB AZTÁN „MEG KELL-E
