Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-06 / 31. szám
mmmmarmmm Péntek, 1970. február 6. ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Km s-3 ¥ $ I" Tudománypolitikai irányelvek a gyakorlatban Szocialista szerződések üzemekkel * Kevés a kutatási segéderő „A kutatási bázison belül az egyetemi tanszékeknek a jelenleginél nagyobb súly biztosítandó. /I következő 10 évben ezért — részben a tanszékek adott szerződéses megbízásokkal, részben az egyetemi kutatásokat biztosító állami költségvetés növelésével és a jelszereltség ■javítását célzó beruházások fokozásával — az összes kutatási ráfordításokon belül az egyetemek részesedését fokozatosan növelni kell’’ — mondja ki az MSZMP Közvégez, amelyekkel segíti az üzem gyártmány vál ásztálcának bővítését, gyártási technológiáinak fejlesztését. Jelentős tudományos tevékenységét a tanszék részben ezeknek a céloknak rendeli alá, részben pedig a Magyar Tudományos Akadémia műszaki tudományok osztálya felügyelete alatt az országosan kiemelt „szilárd testek” kutatási témában lcísérléteKcpünk nem a legújabb képzőművészeti alkotásról készült, hanem a fémtani tanszék által kidolgozott anyagvizsgálati módszer értékeléséhez nyújt segítséget. A mintegy 200—300-szoros nagyítású kép a fényinterferencia alapján, 0,27 mikron magasságkülönbségek értékelését teszi lehetővé, ugyanis a világos és sötét csíkok közötti magasságclto- rés a vizsgálati tárgyra bocsátott fény félhullámhosszának felel meg. ponti Bizottságának tudománypolitikai irányelve. Ezt a gondolatot valósítja meg a gyakorlatban a Nehézipari Műszaki Egyetem fémtani tanszéke, amely több ipari vállalattal kötött a közelmúltban szocialista szerződést. Ezek közül is kiemelkedik a Dunai Vasművel kötött kutatási fejlesztési szerződés, amelyben kölcsönösen rögzítik azokat a feltételeket, amelyeknek alapján hazai kohászati üzemünk egyike jelentős anyagi támogatásban részesíti a tanszéket. A támogatás ellenértékéül a tanszék olyan kutatásokat zik. Ehhez jól felszerelt vákuum, röntgen, mágneses és dilatométeres laboratóriumaik nyújtanak segítséget. A mérések értékelésénél digitális műszerek alkalmazásával kívánják elérni az objektivitás növelését. A nagyobb mérési pontosságú műszerek lehetővé teszik a fémek tulajdonságainak, különböző körülmények közötti viselkedésének jobb megismerését. A nagy értékű műszereket az egyetem és a Tudományos Akadémia hozzájárulásával vásárolják, de jelentős a különböző üzemekkel — az LKM-mel, az Zárszámadás Pálházán Hogyan dolgoztak a múlt esztendőben a hegyközi termelőszövetkezetek. a zárszámadáson milyen eredményekről beszélnek? Sok embert érdekel ez a síkvidéken is, hiszen tudják, hogy a hegyvidéki gazdálkodás sokkai nehezebb, s az itt elért jó eredmények mögött igen sok munka van. A pál házi Rákóczi Tsz, amely két évvel ezelőtt egyesült a kovácsvágósi és a fűzérrad- ványi termelőszövetkezetekkel, a Hegyközben folytat gazdálkodást, s a minap tartott közgyűlésükön, amelyről Koncsol József számolt be szerkesztőségünknek, szép eredményekről adhattak számot. A tsz vagyona ma már mintegy 11 millió forint. Az egyesülés után a megnagyobbodott területen jobban ki tudják használni n gépeket, eszközöket, a nagyüzemi gazdálkodás minden előnyét. Sokan építkeznek, új gépeket vásárolnak, rövidesen elkészül egy 98 férőhelyes tehénistálló és egy gépszín. Az egyesülés óta a termésátlagok is állandóan emelkednek, s ezt látva, a szomszédos Filkeháza egyénileg gazdálkodó parasztjai, az elmúlt évben ők is csatlakoztak a szövetkezethez. A tsz gondot fordít az öregekre is. A most nyugdíjba vonuló alapító tagoltat pénzjutalomban részesíti, a járadékosokat pedig tüzelőakcióban részesítette. Ózdi Kohászati Üzemekkel, a Dunai Vasművel és a December 4. Drótművekkel — kötött szocialista szerződések alapján vásárolt műszerek értéke is. Ilyen szocialista szerződés alapján vehetett a tanszék egy elektromikroszkópot, csaknem 3 millió forint értékben. Cserébe például a December 4. Drótműveknek Idsérletsorozatot készítettek egy új, nyugatról importált sófürdő melegítési tulajdonságainak megállapítására. A fémek mechanikai tulajdonságainak vizsgálata szorosan kapcsolódik a tanszék profiljához. Régi probléma á keménységrhérés pontosságának növelése, és a terheléstől független keménységmérés kikísérletezése. A nyom közvetlen környékének vizsgálatával kidolgoztak egy új módszert. Ez segítséget' nyújt a különböző gyártásközi fokozatokban a technológia jóságának megállapításához. a gyártásmenet javításához, optimalizál fisához. Érdekes probléma a saválló acélok szövetszerkezeti vizsgálata is. Kiterjedten foglalkozik a fémtani tanszék mind tudományos kutatómunkájában, mind tananyagában azokkal a folyamatokkal, amelyek az acélokban hőmérséklet hatására végbemennek. Ezek a kutatások az acélokkal kapcsolatos valamennyi hőkezeléssel (például edzéssel) kapcsolatosak, jelentősen megjavítják azok sikerét. Persze, ez csak ízelítő a tanszék munkájából. Dr. Kál- dor Mihály egyetemi tanár vezetésével a tanszék kollektívája még sok érdekes probléma megoldásán dolgozik, nem hanyagolva el a hallgatók oktatását sem. Ami viszont bizonyos mértékben hátráltatja a szellemi kapacitás teljes kihasználását: kevés a kutatási segéd- munkaerő. Remélhetőleg a tudománypolitikában az MSZMP KB határozata óta megkezdődött változás az egyetemen is éreztetni fogja kedvező hatását, s hozzájárul az optimális arány kialakításához, a meglevő kutatási kapacitás teljes kihasználásához. Hidvári Imre Visszapillantó tükör Hatalmas trayler halad végig Miskolc főutcáján. Hátán kész házfalak. Az utca emberei elismerő pillantással követik útját. Csak röpke pillanatig látják a micisapkás pilóta, Liptai József arcát. Kevesen tudják, milyen feszült perceket él át, amíg végighalad a városon. — Többet nézek a visszapillantó tükörbe, mint előre. Ezt a járművet sokkal nehezebb vezetni, mint a platós kocsit, A hátsó futómű kifordul, néha késik, ez 12—20 centis, néha I méter eltérést okozhat. Liptai több mint másfél éve dolgozik az EPFU-nál. És amióta a házgyár termel, vontatja a traylert. Minden nap hajnal négykor kel, este 9—10-re ér haza miskolci lakásába. Eddig 750 ezer kilométert „szaladt le” baleset- mentesen. Két gyermeke van, egyik 17 éves. Most lakatostanuló. Jövőre ő is a volán mögé akar kerülni. — És aki egyszer a volán mögé ül, a vezetés szenvedélye örökre odatapasztja. Igaz, sokat dolgozik ö és a két brigád többi tagja, de meg is van az értelme, havi 3, 3 és fél ezret keres. — Bennünket megbecsülnek. Én bármikor bekopogtathatok az igazgatóhoz. Nincs zárva előttem az ajtó. Szabad nap — munkában Hajdú Gyula nyugtalanul ténfereg a városban. Pedig semmi oka nincs a nyugtalanságra. Szabad szombat van, kocsija bent van a központi telepen, javítás végett. Pihenhetne. Rá is férne, mert a házgyári brigád tagjaival egyetemben ő is keményen dolgozott a héten. Léptei akaratlanul is az. ÉPFU-központba viszik. Először ráérősen nézegeti, hogyan dolgoznak járművén a szerelők. Tíz perc múlva már az ő kezében is ott a szerszám. Zavartan védekezik. — Nem tehetek róla. Aaiy- nyira szeretem a gépet,, a vezetést, hogy nem bírok nélküle két napig meglenni. Elég lesz pihenésre a vasárnap is. Éjfél az országúton Szombaton, úgy hajnal két óra tájban reflektorok fénye tapogatja az utat Bélapátfalva és Kazincbarcika között. A motor egészséges zúgása felveri a dermedt ß* Központi karbantartó üzem Ozdon Fotó: Mizerák. mezőt. A kazincbarcikai telep — ahová a vezető, Tomka Miklós is tartozik •—, már pénteken délután kiürült. Két rakodó, Szója László és Helmeci Lajos hagyta el utoljára a telepet, rohantak a vonathoz, hogy mielőbb Vajdácskára, családjukhoz érjenek. Ö meg szabolcsi módon vacsorát főzött, s este 6-kor megkezdte munkáját. Meszet szállít a kazincbarcikai pernyébe- tongyárba. — Az üzemben javítás veit — mondja —, s ma éjjel álltunk át ismét a két műszakra. Igaz, szívesebben menne haza családjához Rakamazra, de hát hív a kötelesség. Debrecen tvfuhí A debreceni poligongyár- ba pótkocsis, vadonatúj Skoda „húz” be. Benke Illés a depóhoz hajt járművével, leereszti a Muhiból hozott kavicsot, s elégedetten szemléli; jókora mennyiséget hozott. Nagyon büszke a kocsijára. — Sokfajta kocsit vezettem már, de egyik sem „feküdt” ilyen jól az úton, mint ez. No, és jój esik látni: van látszatja a munkának. Benke Miskolcon lakik. Hajnal négykor kel, és vonattal utazik Tiszaszeder- kénybe. Két héttel ezelőtt még a Sajó-parti telepen dolgozott. Tavaly a tiszasze- derkényi kirendeltség 150 ezer tonna kavicsot szállított a TVK-ba, Szabolcsba, a Hajdúságba. Most a két szomszédos megye 180 ezer tonnát vár, ezért is növelték a kocsik számát, s jöttek emberek erősítésképpen. Sztankó Barnabással, a Vasvári szocialista brigád vezetőjével Nagycsécs környékén találkozunk. Kavicsot szállít a TVK-ba. Ez az utolsó fuvarja. Családja Sajóecsegen lakik, onnan nehéz lenne bejárni. Nagycsécsen van a>; ideiglenes lakása. Igaz, kellemetlen távol lenni a családtól, de hát ő is szereti a vezetést, s itt van szükség munkájára. Anyagilag is megtalálja számítását, liavü 3 és fél ezer forint nem megvetendő kereset. * Az országutak lovagjainak is becézik őket. Talán azzal szolgálnak rá, hogy mindig készek a segítésre, akár ismerős a bajba jutott, akár idegen. Igaz, nehéz mesterség. A legszebb ifjú és felnőtt éveiket az országúton, a volán mellett töltik el, életük csupa rohanás. De az általuk szállított anyagok üzemekké, házsorokká, városokká formálódnak, és ezek az alkotások élő bizonyságai: van érteimé munkájuknak. Csorba Barnabás Verseny és világpiac A világhírű francia publicista, Servan-Schreiber írta- néhány éve azt a gazdasági, történeti tanulmányt, amely voltaképpen a fejlett ipari országok versenyének drámai tudósításaként fogható fel, A könyv, amely „Az amerikai kihívás” címmel jelent meg, arról a mind hevesebb konfliktusról rajzol valósághű képet, amely az amerikai, illetve a nyugat-európai tőkés országok gazdasági párviadalából következik. A tanulságok természetesen nem adaptálhatók gépies átte téliéi a mi viszonyainkra. Nemcsak a társadalmi rendszerek különbözősége színezi Sajátossá a képet, hanem az is. ami a kis országokat jellegzetesen megkülönbözteti az ipari nagyhatalmak lehetőségeitől és versenypozícióitól. A világgazdaság modem tendenciái azt bizonyítják, hogy az iparilag fejlett kis országok — Svájctól Hollandiáig, Belgiumtól Magyar- országig — csak meghatározott feltételek teljesítésével vehetnek részt a világméretű versenyben. Ilyen feltétel mindenekelőtt a fejlesztési tőke erőteljes koncentrálása néhány versenyképes termékre és iparágra, más szóval: a termékskála szűkítése olyan körre, amely lehetővé teszi a korunkban kötelező dinamikus korszerűsítést. További tanulság, hogy ezt — különösképp a kis országok — csak intenzív nemzetközi munkamegosztással, a nemzetgazdaságok regionális tömörülésével, fokozatos integrálásával teljesíthetik. Ami a legfontosabb tényezőt, a gyártmányok szédületes ütemű korszerűsítését, illetve cserélődését illeti, szemléltetésül egyetlen ténysort idézünk Servan-Schreiber művéből. A publicista korunk jellegzetes vonásaként emeli ki, hogy a koncentrált beruházások nyomán nemcsak szakadatlanul nő a tudományos felfedezések száma, de rendkívüli sebességgel rövidül a tudományos felfedezéstől az ipari hasznosításig vezető út. Ilyen körülmények között aligha szorul bizonyításra, hogy az ezredfordulóhoz közeledő világ gigantikus versenyeben olyan Ids országok, mint a miénk, csak az imént említet' két feltétellel —— erőforrásaink koncentrálásával és nemzetközi összefogással — válhat a világpiac aktív tényezőjévé. Kétségkívül nem ma kezdünk hozzá e feltételek teljesítéséhez. Az elmúlt két évtized iparosítási, korszerűsítési tendenciái nemzeti versenyképességünk alapjait is szélesítettél: Az új gazdaságirányítás ebből a szempontból is változásokat. ígér, jóllehet ilyen méretű átalakulás nem következne be egyik évről a másikra. Annyi azonban mégis bizonyos hogy a reform egész sor tényezője — az iparvállalatok nyereségérdekeltségétől a külső piacok és a hazai termelők közvetlenebb kapcsolatáig — segíti gazdaságszerkezetünk kor szerűsítését, versenyképességünk erősítését. Fock Jenő. a Mi nisztertanács elnöke nemrég egy napilapunknak adott inter jújában rámutatott, hogy hozzávetőleg körvonalazódtak mar a következő ötéves terv strukturális vonásai. Két alapvonásként emelte ki a vegyipar gyors fejlesztését és a korszert! számítástechnika térhódítását. Mindkettő olyan lehetőségeket ígér, amelyek közvetlen összefüggésben vannak versen.' - képességünkkel, világpiaci szerepünkkel. Amint a gazdaságszerkezet átalakítása nem valósítható meg égjük évről a másikra, eppen ügy hosszabb érlelési idő szükséges az imént másodikként említett feltétel: az integráció teljes kibontakozása számára is. Ismeretes, hogj a KGST országok hozzákezdtek az integráció elvi alapjainak kidolgozásához, köztudomású az is. hogy a lehetőségek és az érdekék egyeztetése bonyolult, sok éves munka. Hiba lenne azonban mindezt úgy felfognunk, hogy a nemzetközi munkames osztásban csak akkor, vagyis évek múlva-bekövetkező döntés után vehetünk intenzivebben részt, amikor az integráció teljességében megvalósul. Sok jel mutatja, hog.v addig is hasznosíthatjuk lehetőségeinket, kiépíthetjük a szociálist;; országok vállalatközi együttműködését, mind sikeresebben élhetünk a kooperáció, a nemzetközi munkamegosztás gaz. dasági előnyeivel. \ nemzetközi versenypálya nem hasonlítható a sportpályához) itt nem lehet szó hirtelen kiugrásokról, előretörésekről, csak megalapozott és egyenletes fejlődésről. Az űj gazdaságirányítás ennek feltételeit, teremtette meg.
