Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám

ÉS2Aií-MA<3YAROR$MO 4, msva Péntek, 1970. február &, Képek 1. okaj bél Mi kell az idegenforgalomhoz? Tokajban szinte az év min­den szakában találkozhatunk az ide „zarándokoló’’ külföl­di és hazai turistákkal. A külföldiek többnyire megáll­nak a község határát jelző tábla mellett, és kattogtatják fényképező masinájukat. Do­kumentumnak készül a kép: jártak Tokajban. Idegenforgalmunkban — akár külföldiekről, akár ha­zaiakról van szó — kiemelt helyen szerepel Tokaj-Hegy- alja. A kíváncsi azonban többnyire csak Tokajba jut el, a vidék más látnivalói valahogy elsikkadnak. Pedig a világhírű borvidék „fővá­rosán” kívül is van épp elég látnivaló. ® | A szerencsi járásban — éppen ezért — nagyszabású tervet dolgoztak ki. Min­denekelőtt a kommunális el­látottságot és az idegenfor­galmi fogadóképességet kell javítani. Az egykori Rákóczi várkastély rekonstruálásával, átalakításával a járási szék­helyen jelentős előrelépés történik. Az újjávarázsolt várban egy reprezentatív és egy turistaszálló is helyet kap. Szerencsen, Hegyalja kapu­jában már az elmúlt évben hozzákezdtek a csatornaháló­zat fejlesztéséhez. A járás és a község terveiben az elkö­vetkező években is kiemelten kezelik majd a kommunális beruházások megvalósítását Az esztétikai követeimé-, ínyeknek megfelelően szeret­nék fejleszteni lakóhelyüket. A várkertből kultúrpark lesz szobrokkal, sétányokkal. Az elkövetkező ötéves tervben pedig néhány felújításra is sor kerül. Többek között a Csillag éttermet is átalakít­sák. '■ Az idegenforgalom növe­kedésére továbbra is elsősor­ban Tokaj számíthat. Bora csábítja a turistákat, a Tisza és a Bodrog pedig nagysze­rű fürdési lehetőséget bizto­sít. A 900 esztendős község „jubileumára” sok minden történik. Tavasszal egy öt­ven férőhelyes szálloda építé­se kezdődik meg, nagyará­nyú közművesítés és útépí­tés szerepel a tervekben. To­vább folytatódik a két fblyó találkozásánál megkezdett üdülőtelepítés, bővítik a ti­szai strandot. Minden való­színűség szerint ezen a nyá­ron már úttörő-váltótábor is lesz a szőke folyó partján. A járásban azonban nem­csak Szerencsen és Tokajban talál látnivalót a kíváncsi idegen. Monok. Mád, Tállya, Tárcái és Abaújszántó is kí­nál érdekességeket az ide lá­togatóknak. Ezek a községek azonban többnyire csak át­menő forgalomra számíthat­nak. A jövőben a járás ve­zetői az Idegenforgalmi Hi­vatallal és az IBUSZ-szal közösen azt szeretnék elér­ni, ha Szerencs, vagy Tokaj szolgálna kiindulópontul a hazai és a külföldi turisták­nak. Az idegenforgalomhoz meg kell teremteni a feltételeket. Ezek pedig egyben a hely­beli lakosság jobb ellátását, életkörülményeinek javítását is szolgálják. A járásban egy munkabi­zottság alakul. Szerencs, To­kaj, Monok, Mád, Abaú j- j szántó, Tállya és Tárcái kép­viselői vesznek részt a mun­kabizottságban. Azokat a ter­veket és lehetőségeket ve- J szik számba, amelyek egy- , aránt szolgálják a lakosság és az idegenforgalom érde­keit. S még valamit. A legjobb vendéglátás, a legnagysze­rűbb látnivalók sem érnek sokat, ha a turistákat elha­nyagolt külsővel fogadják a községek. A járásban ezért a jövőben még nagyobb lendü­lettel kezdenek hozza az utak, útszegélyek rendbeho­zásához, a községek „képé­nek” csinosításához. Csutorás Annamária ' Ej |3 » * Bi '» M Uj iskolák, óvod á k A szerencsi járás 1970. évi terveiből AZ 1970-es esztendő min­den bizonnyal úgy vonul majd be a szerencsi járás történetébe, mint új létesít­mények építésének és átadá­sának és a jelentős felújítá­soknak az esztendeje. Ezek között számos iskola, óvoda, napközi otthon is szerepel. Április 4-én avatják a 25 fé­rőhelyes óvodát Taktasza- dán. Jelentős esemény lesz ez a község életében: első ízben nyílik arra lehetőség a községben, hogy óvodába helyezzék el gyermeküket a taktaszadai asszonyok. Május elsején a tállyaiak ünnepel­hetnek: akkor adják át a tíz tantermes általános iskolát. Hetvenöt éve született DésiHnber kíván Már ismert festő volt, amikor még mindig aranyművesként kereste meg a kenyerét. Az arany köny- nyed, apró formajátékaiból élő mesterember tartotta el a kín, a keménység, a lázadás robusztus vonalaival dolgozó festő- és grafikusművészt Dési Huber Istvánnak ke­mény sorsa, volt Gyötrő ke­nyérgondok ’ és sorvasztó tü­dőbaj kísérték pályáján. El­jutott ugyan Olaszország piktort nevelő városaiba, de ott is kézművesként tartotta fenn magát Hatottak rá a kubisták — „A kubizmus va­lósággal lei gázott — írta —, s én évekig éltem bűvöletében” —, dé mégi3 olyan kifejezési formát keresett mondandójá­hoz, ami annak szenvedély­teli humánus tartalmához jobban megfelelt így alakí­totta ki a maga festői nyel­vét, amely egy ismert meg­határozás szerint „konstruk­tív expresszlonizmusnak” ne­vezhető. Marxista i'nletettségű szo­cialista művész volt. aki ma­gas intellektuális és érzelmi szinten kiáltotta szét az ín­ség és a fáradság Magyaror­szága munkás és paraszt tö­megeinek elégedetlenségét. Művészetében robbanó erő­vel jelentkeztek az illegális kommunista mozgalommal való találkozás világnézeti konzekvenciái. így fordulha­tott elő a képzőművészet tör­ténetében meglehetősen ritka eset —, hogy 1934-ben egy sarlós-kalapácsos csendélete miatt letartóztatták. Tagja volt a KÚT (Képző­művészek Üj Társasága) el­nevezésű baloldali művész­csoportnak. Számos kiállítá­sa volt Olaszországban és itt­hon is. Igazi elismerést — 1944-ben bekövetkezett —, halála után kapott. Elnyerte 1944-ben a Szinyel Társaság nagydíját, majd 1958-bars posztumusz Kossuth-díj ju­talmazta a szocialista ma­gyar képzőművészet legbe­csesebb értékei közé tartozó életművét. Körzeti iskola lesz ez, szep­tembertől már ebben az új iskolában tanulnak a golopi általános Iskolások is. Augusztus 2Ö-án ismét isko­laavató lesz: a golopi 5 tan­termes körzeti általános isko­lát adják át a tanulóknak. November 7-én pedig az er- dőbényei 75 férőhelyes óvo­dába költözhetnek be a leg­fiatalabbak. Ebben az esztendőben jó néhány korszerűtlen oktatási intézmény felújítására is sor kerül. Korszerűsítik a mező- zombori és a tokaji általános iskolát. Az utóbbi általános iskola 4 új tantermet is kap. Bővítik és korszerűsítik az abaújszántói általános isko­la napközi otthonát és a tár­cái! általános Iskolai diák­otthont Is. A tokaji közép- iskolás kollégiumot is meg­szépítik az idén. Néhány művelődési otthon korszerűsítésére is sor kerül ebben az esztendőben. A prügyi és a bodrogkeresztúri művelődési otthonok felújí­tására fordítanak jelentősebb összeget. Ezeket ugyanis ko­rábban rossz állapotuk miatt be kellett zárni. A bodrog- keresztúri művelődési otthon átmenetileg a sportházba» kapott helyet. Most szinte teljesen átépítik a régi mű­velődési otthont. S ezzel a község lakóinak régi vágya teljesül: kapnak mozit is. A Moziüzemi Vállalattal olyan megállapodást kötött a ta­nács, hogy a mozi berendezé­sét a vállalat szerzi be. Ma­gát az épületet pedig úgy szeretnék kiképezni, hogy aj­tó-falakkal kisebb klubszo­bákká is át tudják alakítani Cs. A. Vita a Helgáról A közelmúltban mutatták be Miskolcon a Helga című felvilágosító filmet A film a felnőttek és a fiatalok kö­Szombaton ingyen Kedvezményes múzeumlátogatások Január 15-től a Herman Ottó Múzeumban és a hoz­zá tartozó nyolc kisebb mú­zeumban is „életbe lépett” az új rend: szombatonként az érdeklődők ingyen tekinthe­tik meg a gyűjtemények anyagát. Sőt. ha iskolák, vagy más csoportok szerveznek közös múzeumlátogatást ez­zel a lehetőséggel a hét bár­mely napján élhetnek. Csu­pán nyolc nappal korábbam be kell jelenteniük szándéku­kat annak a múzeumnak, amelyet meg szeretnének nézni. Sajnos, amint azt Erős A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat kiemelt bé­rezéssel, azonnali hatállyal felvesz parkettás szakmunkásokat A téli időszakban Is folyamatosan munkát biztosítunk. Minden héten szabad szombat. Szállást, naponta kétszeri étkezést biztosítunk. A fennálló rendelet értelmében utazási kedvezményt, idény pótlékot és különélés! pótlékot fizetünk. Jelentkezni lehet: Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér i. fez., a munkaerő-gazdálkodáson. ' «jfö *, t I Rudabányán, a vasércbá­nya külszíni művelése köz­ben, az emberére emlékezte­tő, csaknem teljes alsó állka­pocs került elő. Ez az őslény kortársa az 19G7-ben ugyan­itt talált ténynek. Az akkori maradvány ugyancsak állka­pocsdarab volt, de hiányossá­gánál fogva csak feltételezé­seket engedett meg. A Rudapitneous hungari­cus -8 millió évvei ezelőtt élt, még nem előember, de már nem is majom. A korabeli emberszabású majmoknak egy olyan ágát képviseli, amelyik már megindult az emberréválás útján. Az em­berszabású majmokkal szem­ben finomabb testalkat, ki­sebb fogazat, emberiesebb, kevésbé előrenyúló arckopo­nya jellemzi. Lászlón étól, a Herman Ottó Múzeum gazdasági vezetőjé­től megtudtuk — eddig na­gyon kevesen éltek a lehe­tőséggel. Igaz, januárban és februárban egyébként is ke­vesebben látogatják a mú­zeumokat, de az Is lehet, hogy a lehetőség elkerülte az emberek figyelmét. Mis­kolcon és Borsodban a kö­vetkező múzeumokban élhet­nek a szombati ingyenes belé­pés lehetőségével az érdeklő­dők a Herman Ottó Múzeum, a lillafüredi Herman-házban, a keleméri Tompa- és a szép­halmi Kazinczy-emlékmú- zeumban, a szendrői festő­házban, a mezőkövesdi Ma­tyó Múzeumban, valamint a hejőkeresztúri, a tokaji és a szerencsi helytörténeti mú­zeumokban. Ezen a szombaton — re­méljük —, már sokkal töb­ben kihasználják a lehetősé­get. rében is élénk visszhangot váltott ki. A Miskolc váro­si Tanács V. B. egészségügyi osztályának egészségnevelés:' csoportja — éppen ezért — egy kerekasztal-beszélgetéat szervez a filmről. Az érde­kes eszmecserére, amelyen az ifjúság szexuáletikai ne­velésének problémáiról lesz szó a film kapcsán, a Hevesy Iván Filmklubban kerül sor február 9-én délután. A vi­tát dr. Polgár József, az egészségügyi szakosztály tit­kára vezeti. A téma: filmművészet A Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottsága a bányász művelődési hóna­pok rendezvényeinek sorá­ban szervezte meg a szak- szervezeti művészeti fórum vitaestjeit. A legközelebbi vitafórumot február 9-én, hétfőn délután 5 órai kezdet­tel rendezik a Borsodi Szén­bányák igazgatósági klubjá­ban, s a filmművészet és a tör ténelem kérdéseit tűzik napi rendre. A vita meghívott vendégei: dr. Molnár István, a Filmtudományi Intézet osztályvezetője és Benedek Miklós, az Észak-Magyaror- szág kulturális rovatának vezetője. W. 0. James; Bevezetés a növényélettanba Annak ellenére, hogy a biológia számos más ágához hasonlóan a növényélettan­ban is egyre inkább tért hó­dit a molekuláris biológia mind szemléleti, mind mód­szertani vonatkozásban, a klasszikus növényélettan ma sem nélkülözhető, mert a molekuláris biológiai szemlé­letnek erre kell — mint is­mert anyagra — építenie. Ezt a szükségletet elégíti ki W. O. James könyve, szilárd alapokat nyútjva egy ké- miaibb szemléletű növény­élettan felé. A könyv beve­zetés, abban az értelemben, hogy első éves egyetemi hall­gatók számára íródott, de al­kalmas a középiskolában ta­nult anyag betetőzéseként is, sőt. ezen túlmenően a mező­gazdák Is összegezve talál­hatják benne a legalapve­tőbb növényélettani ismere­teket. A tíz fő fejezethez tagolt könyvben a következőket tárgyalja W. O. James beha­tó részletességgel: anyag és energia, cukrok és cukrokból képződő növényi anyagok, a cukrok lebontása és az ener­gia felszabadulása, nitrogén­vegyületek, a szerves anya­gok néhány fizikai sajátsá­ga, katalitikus protoplazma, a víz, a táplálkozás, a növe­kedés, az ingerlékenység. A könyvben — fejezeten­ként — számos egyszerűen kivitelezhető, tanulságos kí­sérletet ír le a szerző. A magyar fordítást dr. Farkas Gábor akadémiai le­velező tag ellenőrizte, és lábjegyzetekkel kiegészítette, illetőleg a szükségleteknek megfelelően kisebb luwreto» dókkal ellátta,

Next

/
Thumbnails
Contents