Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
Kedd, 1970. február X memmmmm föUj&MASXA&ORSZAG 5 Kereskedelem a Széchenyi mScűií Konkurrencia? Bemutató terem i Mintából; ok? Fehér (altok A kereskedelem mindennapos téma. Miskolcon különösen az. Szakemberek és laikusok nap mint nap vitatkoznak a hiánycikkekről és a korszerűsítésről, hiszen e két terület az, amelynek fonákságaival alkalomról alkalomra találkozik a vevő is, az eladó is. Eredeti célunk szerint a boltok személyzetének, vezetőinek véleményét szerettük volna megismerni minderről. Ám. mert kényes ’.érdesnek találták, legtöbbjük nem nyilatkozott, vagy csak magánvéleményt adott kérdéseinkre. Így, csak saját tapasztalatainkra és egyetlen üzlet vezetőjének válaszaira támaszkodhatunk. ■msemm-m Azt, hogy Miskolc kereskedelmi hálózata korszerűtlen, úgy véljük, mindenki elismeri. Sőt, talán azt snm vitatná senki: rengeteg problémához vezet, hogy a kereskedelmi forgalom egyetlen területre, a Széchenyi utcára koncentrálódik. A boltok zsúfoltak, túlterheltek, s csak igen nagy erőfeszítés árán képesek megbirkózni feladataikkal. Jóllehet a korábbi évekhez képest némiképp javított a helyzeten, hogy a kereskedelmi vállalatok szakosították egységeiket, s egynémely esetben korszerűsítették is. Mindez a közeli években fokozódik, hiszen Túlterhelt*, hors&erűtlen nemsokára jelentkezik majd a nagy versenytárs, az új Centrum Áruház. A fokozott korszerűsítés — pl. az önkiszolgáló rendszer minél nagyobb méretű és sokoldalú szélesítése — azonban csak a vevőforgalom gyorsítását teszi lehetővé. Az árukínálat bővítésében nem feltétlenül hoz pozitív eredményt. Elég például arra gondolnunk:, mind a kiskereskedelmi vállalatok, mind maguk a boltok mily kevéssé élnek a lehetőséggel, hogy közvetlenül az ipartól rendeljenek. így azután természetes, hogy a vevő ugyanazokkal az árucikkekkel találkozik a különböző, de hasonló profilú üzletekben. S nem csoda az sem, ha — például a színes gvermek-harisnyanadrág, a ceruzaelem, a férfisapka stb. — az egész városban hiánycikk. zett mintaboltokat hozzanak létre. Az elmondottakon kívül a kereskedelemnek fokozottabban kellene figyelnie az új lakótelepek, s az úgynevezett fehér foltok, peremkerületek ellátására. Igaz, a kereskedők legtöbbje úgy véli, hogy ezeken a területeken csak élel- miszerjellegű boltok „élhetnek” meg. Ez a felfogás téves. A megszokást, a rossz hagyományokat kell legyőzni, s akkor nem jár az egész város a Széchenyi utcára vásárolni. Mert ki tiltakozna az ellen, hogy korszerű, szép, bő választékú üzletekben figyelmes és kedves kiszolgálókkal találkozva, lakhelyéhez közéi kapjon meg mindent? Ügy véljük, senki. Ellenkezően. A legtöbben talán éppen erre várnak. Bíró Péter foszlésahb jeher kernel ér A jelenlegi minőségben forgalomba kerülő finom fehér kenyér viszonylag hamar szárad, ezért sokan fanyalognak már a másnapra eltett kenyér fogyasztásától is. A Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat szakemberei most olyan újszerű eljárás kidolgozásával kísérleteznek, amely biztosítja, hogy a másnapos fehér kenyér is friss, foszlós maradjon. Megfelelő arányban speciális lisztfélét — úgynevezett, rozslángot — kevernek a kenyértésztába. Az eddigi próbasütések tapasztalatai kedvezőek, az új eljárással készült fehér kenyér a szokásos minőségűhöz képest kevésbé „öregszik”, tovább őrzi foszlósságát és igen kellemes ízű. Mezőgazdasági sznSosi wnliáskép B—BBH— A hiánycikkekkel kapcsolatban szinte magától vetődik fel a konkurrencia hiánya. Mert ma még egy-egy területet a Centrum Áruház és a különböző kiskereskedelmi vállalatok „uralnak". Nincs harmadik és nincs negyedik vetélytárs, aki versenyre ösztökélne. Éppen ezért talán érdemes lenne foglalkozni a gondolattal, hogy a különböző ipari vállalatok, ktez-ek és háziipari! szövetkezetek kapjanak a városban egy árubemutató termet, ahol közvetlenül találkozhatnak a vásárlókkal és a kiskereskedelem szakembereivel. Sőt, a kiskereskedelmi vállalatok fontolóra vehetnék azt a lehetőséget is, hogy az egy-egy áruféléből legjobbat adó gyárakkal, ktsz-ekkel közösen úgyneveA hivatásosoknak is kötelező VIZSGÁZNAK A HALÁSZOK Február 2-án, hétfőn megkezdődik a megye halászainak szokásos, évi vizsgája. Az idén azonban a vizsgát már a hivatásosak, a halászati termel őszövetkézet dolgozói részére is kötelezővé tették. A halászattal összefüggő, különböző rendeletek, tudnivalók ismeretét tőlük is számon kérik, egyáltalán, a vizsgát az eddiginél jobban megszigorítják. Szükségessé tették ezt a korábbi tapasztalatok. Gyakran előfordult ugyanis, hogy több halászt meg kellett bírságolni különböző szabálytalanságok elkövetése miatt, melyek során az Is kiderült: sokan nem ismerik a halászati rendeleteket. A megye kétszáznál több halásza hétfőn kezdi meg a vizsgát és a befejezésig mindig a hétfő lesz a vizsga- nap. A miskolciaktól délutánonként a városi tanácson, a megye más városaiban, községeiben élőktől pedig délelőttönként a megyei tanácson kérik számon a tudnivalókat. Több aktira, több megbecsülés Közel tíz éve, hogy az ózdi városi-járási kórházban megalakult a véradóállomás. Az első években az itt levett vér mennyisége nem fedezte a kórház szükségletének egynegyed részét sem. 1963-tól a véradóállomás dolgozói lakóhelyükön, illetve munkahelyükön keresik fel a vér- adókat. A kiszállásos véradás bevezetése egyik évről a másikra megduplázta a véradók számát, azonban komolyabb eredményt csak 1966- től tudnak elérni, mióta a véradás a szó igazi értelmében mozgalommá fejlődött. Azóta évente több mint 1900 liter vért adnak a város és a járás lakosai, dolgozói. A járási Vöröskereszt kezdeményezésére a napokban Ózd on — a múlt évi eredmények összegezése mellett — arról tanácskoztak, miként szélesíthetnék ki a véradómozgalmat, hogyan nyerhetnek meg a régi véradók megtartása mellett újabbakat e nemes mozgalomnak. A tanácskozáson, amelyet egyöntetűen hasznosnak értékelteli, részt vettek a járás politikai, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, körzeti orvosok, tanácsok és üzemek képviselői. Csak össze fogással lehet Az ózdi véradóállomás vezetője, dr. Haris Antalné beszámolójában elmondotta., hogy a véradóállomás, s ezen belül a járási Vöröskereszt a múlt évben túlteljesítette véradói programját. Ebben az évben még nagyobb feladat vár a Vörös- keresztre, társadalmi szervekre, aktívákra, mert az idén a járás terve 600 liter, tehát mintegy száz literrel több a tavalyinál. Példaként említette meg az Ózd vidéki Szénbányákhoz tartozó üzemeket, ahol egész évben élen jártak a véradásban. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az ÓSZ igazgatósága lelkesen támogatta a mozgalmat, s élen járt a kezdeményezésben. Jól sikerült a véradás a Borsodnádasdí Lemezgyárban, Borsodbótán, Nagyüzemi „ gazdaságaink mind több szakmunkást igényein ele. Ezt a gondot enyhíti a hajdúszoboszlói Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskola A hároméves, bentlakásos iskolán az idén 261 fiatal tanul, zöldségtérmésZ- tési és hajtató, valamint növénytermesztő gépesítési szakmát. Szivattyújavítás, amelyet a III. évesek végeznek. A képen, előtérben: Sznllai Béla és Papp József 32 középiskola vetélkedett i KRESZ már tudomány — Mondjon egy számat egytől ötvenötig — mutat rá a játékvezető a zsűri egyik tagjára, majd kiválasztja a jelzett kérdést, s felolvassa az öt mezőkövesdi versenyzőnek. A mezőkövesdi gimnázium csapata sorrendben hatodikként következett a miskolci Molnár Béla Ottorőhaz „yizs- gaszobájában”, hogy számot adjon róla, mennyire járatos •a közlekedésrendészeti szabályokban. Csak egyetlen lánytagja van a kövesdiek csapatának, de tudásban felLekötött kapacitás Húszmillió értékű munka a tsz-eknek A forrói Vegyesipari Ktsz főkönyvelőjét éppen zárszámadást előkészítő, nagy munkájúban zavartuk meg. Ezúttal azonban nem az elmúlt év után. hanem az idei tervekről érdeklődtünk. A főkönyvelőt nem kellett sokáig feltartanunk, mert a ktsz 1970-es tervét egy mondatban összegezni lehet: — segítséget nyújtanak a tsz- beruházások megvalósításához. A ktsz több mint 20 millió forint értékű munkára kötött szerződőst két termelőszövetkezettel, a halmajival és a hidasnémetivel. Mindkét helyen hatalmas tehenészeti telepet építenek. Marad-e ezen túl erő. más munkára is? Nem sok. Elsősorban azért nem, mert a szövetkezet is nagy munkaerőhiánnyal küzd A tsz-eknek végzendő mun kákon kívül még egy óvodát építenek Encsen, és felépítik a baktakéki iskolát ér a négy fiúval. A másodikos Gurisatti Katalin válaszol legelőször mind a négy kérdésre, szinte meg sem várva, hogy teljesen elhangozzék. Szüleinek Trabantja van, s elhatározott szándéka, hagy amint lehet, ő is jogosítványt szerei Minden csapat „nagyon tud”. Az előzés, a kikerülés, a kötelező megállás, a fordulási tilalom, a rendőri karjelzések, a jobbkéz-szabály, s a gyalogos átkelés feltételeinek ismertetése nem okoz gondot a Borsod megye és Miskolc város 32 középiskolájából január 31-én versehy- re gyűlt 33 csapat 168 tagjának. A megyei vetélkedőt az összes iskolában háziversenyek előzték meg. Érettségi jogosítvány Megyénk útviszonyai rosz- szak, gépjárműforgalmunk viszont erősen felülmúlja az országos átlagot. Ennek ellenére 1969-ben a balesetek aránya jelentősen az országos átlag alatt maradt; s ez nem kis részben köszönhető annak a kitartó felvilágosító munkának, amelyet a köz- lekedésrendészet, a KBT, s az iskolák együttesen végeztele Több középiskolában — ífiy például Szerencsen, Edé i enyhén, a sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnáziumban — tanulnak gépjárművezetést a fiatalok, s sokan közülük — olykor korengedéllyel — jogosítványt is szereznek az érettségi bizonyítvány mellé. Miskolcon a Petőfi-kollégium diákjai tanulnak motorveze- tósfe, Döntő a Kisstadionban Halomnyi jutalomkönyvvel tért haza az első hat csapat. A megyeid: kategóriájában az encsi gimnázium fiai, a miskolciak közül pedig a Zrínyi Ilona Gimnázium lányai lettek az elsők. A zrínyisek eredménye figyelemre méltó, hisz az összmezőnynek csak 5 százaléka volt lány! A két győztes csapat ez év nyarán Budapesten, a Kis stadionban megrendezendi versenyen találkozik majd a; ország legjobb középiskolái' „KRESZ-tudósarval”. A Művelődésügyi Minisztérium, a KBT. s a közlekedésrendészet közös akciójának nyertese mindenképpen a magyar közlekedés lesz. Országszerte újabb tízezrek, a közeljövő gépjárművezetői ismerkednek meg a biztonságos közlekedés szabályaival. Ta U i Járdánhazán. Mint elmondotta, voltak olyan községek, ahol egy-egy aktíva mindent megtett a sikeres szervezés és . lebonyolítás érdekében, de I az eredmény mégis elmaradt. I Ebből a tanulság: nem elég | egy ember akarata, a sikeres akcióhoz a társadalmi szervek összefogása, segítése is szükséges. Véradók megljccsü'cse A hozzászólásokban többen elmondották, hogy egy-egy kevésbé sikeres akció okát nem az emberek húzódozásá- ban, hozzáállásában, hanem inkább a szervezés hiányosságában kell keresni. Gyakran elsikkad a propaganda, arra is volt példa, hogy egy- egy „plénumon” csak bejelentették. hogy mikor lesz véradás, s ezzel letudták a szervezést A Vöröskereszt mellett a KISZ-szervezetéknek, a Hazafias Népfrontnak, sőt, a TIT-nek is többet kell az elkövetkezendő időben segíteni a szervezésben. Szó esett a véradók megbecsül őséről is. Volt rá példa, hogy egyes üzemekben a véradás alkalmával a véradóknak a Munka Törvénykönyve által előirt 4 óra munkaidő-kedvezményt sem akarták biztosítani. Követendő példaként említették meg az Ózdi Kohászati Üzemeket, ahol a tízszeres, vagy ennél többszörös véradókat jutalomszabadságban részesítik. Keresni kellene ennek, vagy a megbecsülés más formájának a lehetőségét máshol is, hogy a dolgozók Ilyenformán is érezzék a véradás jelentőségét. T. I. Továbbképzés Szerencsen a járás gazdasági vállalatainak vezető beosztású munkatársai, s a szakigazgatási szerv dolgozói számára szabadegyetemi formában biztosítják a felső szintű továbbképzést. A járási pártbizottság és a TIT járási Szervezetének együttes irányításával kéthetente sorra kerülő foglalkozásokon megvitatják a vezetéselmélet időszerű kérdéseit. A vezetés szociológiájáról és pszichológiájáról már elhangzottak az előadások, februárban a vezetési döntések elmélete, módszerei, az egyéni és a kollektív döntések formái kerülnek napirendre, valamint a munkakörülmények és a munka termelékenységének összefüggéseit világítja meg egy munkapszichológiai előadás. Sok vállalatot érzékenyen érintő problémával foglalkozik a továbbiakban a munkahelyi stabilizálódás és a munkahelyi vándorlás okait elemző előadás. A vezetők megvitatják a gazdasági szabályozó-rendszer továbbfejlesztésének feladatait a IV. ötéves terv időszakára. Fontos téma a jövedelemszabályozás és nyereségérdekeltség hatása a vállalati és személyi jövedelmek alakulására is. A sorozat befejezéseként a párt gazdaságszervező és irányító munkájáról kapnak tájékoztatást a vállalatok vezetői. r Értéke mérhetetlen Szocialista életünk egyik törvényszerűsége: a társadalom figyelő szeme, gondoskodó keze állandóan vigyázza a rá»o- rulók lépteit, életének alakulását. Alkotmányunk paragrafust1. és az élet változásával együtt módosuló rendeletek, intézkedések egész sora gondoskodik az öregek, a munkaképtelenek, a többgyermekes családok helyzetének javításáról. A tanácsok minden esztendőben százezreket irányoznak elő a rászorulták segítésére, sorsuk szebbé tételére. Ma már mindennapos hír: az öregeket napközi otthonokban igyekeznek megóvni a kínzó magány, a szereletre sóvárgó, nehéz élet problémáitól. Számos egyéb társadalmi juttatás is az ő I érdekükben történik. r Valamennyien szívügyünknek érezzük a nehéz anyagi helyzetben élők. az egyedül állók sorsát. Ez tűnt ki Miskolc Város Tanácsa legútóbbi ülésének légköréből is. Midőn ugyanis az idei költségvetés forintjainak sorsáról döntött a testület, számos szenvedélyes hangú észrevétel és javaslat hangzott el a szociális juttatásokra, a segélyezésre előirányzott összeg további emelésére vonatkozóan. A nemegyszer érzelmekkel átfűtött hangú, ám mégis a reális lehetőségeket figyelembe vevő tanácstagok végül is határozatba foglalták, ,, hogy az eredetileg tervezett 2,6 millió forinton kívül további ‘ 160 ezret juttatnak e nemes kötelesség, a segélyezés fedezésére. ísy- kj