Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

HUG PROLEtARJAI, EGYtSUUEIEKI *®8aB0Sß* A MAGYAR SZOOAtlSTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK IAPJA XXVL évfolyam, 13. szara Ara: 80 filler Péntek, ,1970. február 20, 1970 végére összehívják az MSZMP X. kongresszusát Közlemény a Központi Bizottság üléséről ót in n ,r- : ;t- i al I z- ! a j ín G »K SJíl 17' ( 35. { :ai | G7. 'C" 1 A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1970. február 18—19-én kibővített ülést tartott. Az ülésen a Köz­ponti Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Bu­dapesti Pártbizottság titkárai, a me­gyei pártbizottság első titkárai, a KISZ Központi Bizottságának titkárai, a Magyar Nők Országos Tanácsának képvi­selői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság — jóváhagyólag tudomásul vette Ko­mócsin Zoltán elvtársnak, a KB titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdé­sekről; — megvitatta és elfogadta Aczél György elvtársnak, a KB titkárának elő­terjesztése alapján a Központi Bizottság által kiküldött munkabizottság jelentését a párt ifjúságpolitikájának néhány kér­déséről; — megvitatta és elfogadta Puliai Ár­pád elvtársnak, a KB titkárának előter­jesztése alapján a Politikai Bizottság je­lentését a nők politikai, gazdasági és szo­ciális helyzetéről, valamint a további fel-t adatokra vonatkozó javaslatot; — elhatározta a párt X. kongresszusá­nak összehívását; — meghatározta az 1970. évi munka­tervét és döntött személyi kérdésekben. I. A Központi Bizottság az időszerű nemzetközi kérdése­ket elemezve megáll apitotta: A nemzetközi helyzetben továbbra is ellentmondás ta­pasztalható az enyhülési ten­dencia, valamint a világ fe­szültség!. gócainak hatása kö­zött. Miközben fontos kérdé­sekben növekszik az államok közötti tárgyalási 'készség, egyidejűleg megmaradtak a békeszerető embereket nyug­talanító összes súlyos, meg­oldatlan problémák. ® Az .európai béke és biztonság kérdése to­vábbra is a nemzetközi po­litikai élet homlokterében áll. A Varsói Szerződés tag­államainak kezdeményezése az európai kormányok biz­tonsági értekezletére kedve­ző visszhangra talált Európa Pépeinél, az európai államok döntő többségénél. Bár a hát­térben az Egyesült Államok, és más NATO-országok kor­mányai, Nagy-Brintannia, Olaszország és a Német Szö­vetségi Köztársaság kormá­nyai előfeltételek hangoztatá­sával, s más módon a konfe­rencia meghiúsítására, vagy legalábbis elodázására törek­szenek, fokozatosan érlelőd­nek a biztonsági konferencia összehívásának feltételei és növekszik a sikerhez fűzött remény. A szocialista országok — közöttük hazánk — továbbra is erőteljesen szorgalmazzák üz európai béke és biztonság előmozdítását és fáradhatat­lanul munkálkodnak az összeurópai biztonsági kon­ferencia megvalósításán. Európa népei üdvözlik a béke és biztonság előmozdí­tására hívatott kétoldalú tár­gyalásokat. Az MSZMP Köz- Ponti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nagy figyelemmel kíséri azo­kat a megbeszéléseket, ame­lyek a Szovjetunió és Len- gyelország kormánya, illetve a Nőmet Szövetségi Köztársa­ság kormánya között meg­kezdődtek. valamint azokat üzenetváltásokat, amelyek leien leg fol yamatban vannak egyrészt a Német Demokrati­kus Köztársaság, másrészről a Német Szövetségi Köztársa­ság felelős tényezői között. Alapvetően fontosnak tart­juk a jelenlegi európai hatá­rok — közöttük az Odera— Neisse-határ. valamint a Né- *nrt Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság között húzódó határ — elismerését, mert ^nélkül nem lehet valóban komoly értelme semmiféle megállapodásnak az erőszak­ról való lemondásról. A Központi Bizottság je­lentőséget tulajdonít annak, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya, okul­ván az előző nyugatnémet: kormány külpolitikájának kudarcain, nyilatkozataiban bizonyos készséget mutat az európai realitások konstruk­tívabb megközelítésére. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak — amennyi­ben bizonyítani akarja szán­dékainak őszinteségét — to­vábbi lépéseket kell tennie. Az európai béke ■& bizton­ság érdeke megköveteli, hogy a Német Szövetségi Köztár­saság és a többi érdekelt ál­lam a nemzetközi jog alapján létesítsen egyenjogú kapcso­latokat a Német Demokrati­kus Köztársasággal. A Né­met. Szövetségi Köztársaság­nak nyíltan és kétségeket ki­záróan bizonyítania kell, hogy gyakorlatban is lemon­dott « német nép egyedüli képviseletének jogtalan igé­nyéről, tartózkodnia kell minden olyan lenestől, amely nem egyeztethető össze Nyu­gat-Boriin nemzetközi státu­szával, el kell ismernie, hogy az úgynevezett mün­cheni egyezmény kezdettől fogva érvénytelen, ratifikál­nia kell az atomsorompó- szerződést. Az Amerikai Egyesült Vtjß Állomok vietnami ag­ressziójának folytatása és a Párizsban folyó vietnami— amerikai tárgyalásoknak az USA részéről történő szabo­tál ása a magyar köevéie- ménvt felháborodással tölti el. Elítéljük az Egyesült Ál­lamok kormányának kétszínű szándékait, azt a törekvését, hogy a háború „vietn^mizálá- sával”, korlátozott mértékű csapatkivonásokkal félreve­zesse a világ közvéleményét, elsősorban az amerikai nénet. A magvar nép a világ ha­ladó közvéleményével együtt, továbbra is szolidáris a hőt- vietnami nép önfeláldozó harcával, amely végül is tel­jes győzelmet arat az impe­rialista agresszorok fölött. A Magyar Népköztársaság a jövőben is támogatja vietna­mi testvéreinek áldozatos k'",. jóimét. # A Közel-Kletan az iz- , raeü agressziós cselok- uséovek fokozódása követ­keztében növekedett a szó1 es körű kon'tiktus kiúlelátanak vészéivé. Határozottan elítél­jük az tzraeb légierő leg­utóbb már bé'tas termelő­munkát folytató üzemek dói gozóit halomra gyilkoló ter­rortámadásait. Az Amerikai Egyesült Államok által báto­rított Izrael kalandor cselek­ményeinek célja az, hogy az arab országokban belső ne­hézségeket idézzenek elő, s rájuk kényszerítsék követelé­seit Az izraeli agresszió ellen harcoló arab országoknak fo­kozottabb támogatást kell nyújtani, hogy a nemzetközi békét és biztonságot fenye­gető öntelt. és elvakult izraeli vezetők megfelelő visszauta­sításban részesüljenek. A szocialista országokkal együtt szolidárisak vagyunk az izraeli agresszió éllen küzdő arab népekkel és tá­mogatjuk harcukat. Teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió kezdeményezései­vel és lépéseivel, amelyek hathatós eszközei az agresz- szor megfékezésének. A kö­zel-keleti problémák igazsá­gos rendezése, az övezet tar­tós békéjének biztosítása csak olyan alapon kezdődhet el, ha az izraeli csapatokat visszavonják a megszállt arab területekről, felszámol­ják az agresszió következmé­nyeit. teljesítik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967 novemberi, a kérdés politikai rendezésére irányuló határo­zatát. A kapitalista országok­ban egyre szélesedő ré­tegek lépnek fel az amerikai imperializmus gaztettei, első­sorban az Amerikai Egyesült Államok vietnami agresszió­ja ellen, a létbizonytalanság felszámolásáért, a dolgozók szociális körülniényeinek ja­vításáért, a demokratikus jogok biztosításáért, az új­gyarmatosítás és a faji meg­különböztetés ellen. A világszerte növekvő tö­megmozgalmak meggyőzően bizonyítják a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozásának elemzéseit, következtetéseit az imperializmus válságáról, a tanácskozáson kidolgozott, imperialistaellenes akció- program helyességét. A magyar nép. a magyar kommunisták nagy figyelem­mel és együttérzéssel kísérik a monopóliumok és az im­perializmus ellen irányuló, az egész tőkés világra kiterjedő néni megmozdulásokat, teljes mértékben szolidárisak velük. II. A Központi Bizottság meg­tárgyalta a párt ifjúságpoli­tikájának néhány kérdését: O A Központi Bizottság áttekintette a Kom­munista Ifjúsági Szövetség megalakulása, 1957 óta az if­júság életében végbement fejlődést. Az eltelt csaknem másfél évtized az egész tár­sadalom,' így az ifjúság éle­tében is jelentős változáso­kat. hozott. A társadalmi kö­rülmények megváltozása, a gazdasági előrehaladás, a kultúra terjedése, a tudo­mány és a technika «fejlődé- se, valamint korunk számos nagy, az egész emberiség sorsát érintő problémája je­lentős hatással van életszem­léletére, magatartására, igé­nyeire. A mai fiatalok már e megváltozott körülmények között serdültek fel. A tár­sadalom mind többet vár tő­lük, az ifjúság is igénye­sebb a társadalommal, veze­tőivel, nevelőivel szemben. © Az ifjúság társadalmi helytállásának is leg­fontosabb mércéje, hogy mit tesz a gyakorlatban, hogyan I él, tanul, dolgozik, hogyan j teljesíti a haza, a Magyar Népköztársaság iránti köte­lességét, Megállapítható, hogy a magyar ifjúság be­csületesen tanul, dolgozik, teljesíti kötelességét, fogé­kony a szocializmus eszméi iránt, gondolkodását na­gyobbrészt ezek az eszmék formálják. Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódá­sát, a közügyek irúpti nö­vekvő érdeklődését, terebé­lyesedő műveltségét méltán tekinthetjük szocialista rend­szerünk fontos eredményé­nek. A Központi Bizottság meg- j állapította, hogy az ifjúság j egészét jellemző pozitív ké­pet jó néhány fogyatékosság és az ezzel járó gond árnyé- j kolja. Ismeri az ifjúság egyes rétegeiben tapasztalt téves nézeteket, helytelen magatartást is. É problémák egy része objektív jellegű, oktatási, nevelési rendsze­rünk fogyatékosságaiból adó­dik, más része szubjektív eredetű- közönyből, a felelős­ségérzet hiányából, követe­lődzőiből fakad. A Központi Bizottság fel­mérte az ifjúság anyagi, szo­ciális helyzetét és egyéb problémáit is. Hangsúlyozta, hogy az ifjúság még megle­vő anyagi gondjai csak a népgazdaság általános fejlő­désének menetében oldha­tók meg, amiért a fiatalok­nak is dolgozniuk kell. © Munkánk során job­ban figyelemmel kell lenni arra a lenini tanítás­ra, hogy minden kor fiatal­jai más úton jutnak el a ha­ladó eszmékhez, a szocializ- ' mushoz, hiszen más körül­mények között élnek és fej­lődnek, mint az előző nem­zedék. A társadalom előtt álló feladatok, az osztály­harc formái ma lényegesen eltérnek még az előző, tíz- húsz évhez képest is. Ezt a jelentős változást nevelő­munkánk nem követte elég­gé. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mai fia­taloknak mások a személyes élményeik, számukra a lel- j szabadulás előtt kapitalista; viszonyok, hasonlóan a fel- j szabadulást követő évek po­litikai harcai, eseményei nem átélt valóság, hanem — történelem. (Folytatás a 3. oldalon) i Pétéi la nos az európai biztonságról A szófiai külpolitikai inté­zetben csütörtökön elhang­zott előadásában Péter János külügyminiszter a magyar— bolgár viszony fejlődését és az európai biztonság megte­remtésének lehetőségeit ele­mezte. kormányainak. A rendezés abban a tudatban sürgető, hogy a legnagyobb katonai szövetségi rendszerek termo­nukleáris erői Európa felett néznek farkasszemet egy­mással.” Bár egyesek azzal az érv* *r «r. 1 ; ■ A hivatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodó Péter Já­nos magyar külügyminiszter képünkön a Plovdiv melletti Kricsim falu termelőszövetkezetének egyik, feldolgozóüze­mét szemléli meg. Európában a felszín alatt olyan nyitott kérdések lap- panganak, amelyek körül bármely pillanatban világhá­borús feszültség támadhat. Még mindig rendezetlenek nagy részben a második vi­lágháborúból ránk maradt nyitott kérdések. Még ma sincs német békekötés. „Ennek, a felszín akiit rendkívül ellentmondásos helyzetnek a rendezésére kell összefogniuk a különböző rendszerű európai országok vei halogatják a konferencia összehívását, hogyha kellő előkészítés nélkül és ered­mény nélkül ülésezne az ér­tekezlet, annak a kudarca rombolóan hatna a nemzetkö­zi viszonyokra. „Ezzel szem­ben ma már nyilvánvalónak látszik — cáfolta meg a fen­ti véleményeket a magyar külügyminiszter —, annyira előkészített állapotban van a konferencia, hogy bármely pillanatban egybehívható, és nem kell kudarctól félni. Gromikót Párizsba várják Az AFP jelenti: Maurice Schumann francia külügy­miniszter csütörtökön dél­után a nemzetgyűlés külügyi bizottságának ülésén beje­lentette, hogy Andrej Gro- miko, a Szovjetunió külügy­minisztere június első heté­ben hivatalos látogatásra Párizsba érkezik. Pompidou az USA-ba látogat A Líbiába irányuló fran­cia fegyverszállítás vet ár­nyékot Pompidou francia el­nök hétfőn kezdődő washing­toni látogatására — írja a DPA hírügynökség kommen­tárja. Francia vélemény sze­rint Pompidou útja mégsem lesz Canossa-járás. Párizsi kormánykörök azzal érvel­nek, hogy Washington idő­közben jobban megértette a közel-keleti francia politikát. Az amerikai fővárosban ez­zel szemben azt hangoztat­ják, hogy a kormányt dühíti a francia fegyverügylet — nemcsak azért, mert vészé-■ lyezietve látják a közel-keleti egyensúlyt, hanem azért is, mert Párizs nem tájékoztatta kié’ *;:tő módon Washing­tont. Enné] fogva az Egye­sült Államokban bizalmatla­nok a közel-keleti francia politika valóságos indítékai iránt Két helikoptert vesztettek Két nap alatt két helikop­tert vesztett az Egyesült Álla­mok Dél-Vietnamban — je­lentették be csütörtökön Sai­gonban. Az egyik helikoptert a szabadságharcosok szerdán Phouc Long tartományban lőtték le. Nyolc amerikai ka­tona meghalt, egy megsebe­sült. A másik helikopter ked­den Quang Ngai város köze­lében zuhant le, és a fedélze­tén tartózkodó 11 katona szörnyethalt. Csütörtökre virradóan B— 32-es stratégiai bombázók a Hét Nővérek elnevezésű hegyvidék településeit támad­ták és a térségre összesen 18# tonna bombát szórtak.

Next

/
Thumbnails
Contents