Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-18 / 41. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Szerda, 1970. február 18, «! 25 éves a szabad Magyarország JWItiSeumi kiállítás 23 éves a szabad Magyar- ország a címe annak a kiállításnak, amelyet a Széprnűvé- tszeti Múzeum földszinti termeiben rendeztek felszabadulásunk jubileumára. Időrendben a háború éveitől napjainkig tárja elénk 23 év eseményéi, hazánk fejlődését. Néhány felvillanó képpel, dokumentummal az előzményekre emlékeztet a kiállítás — ezzel sziníkronban a fasizmus elleni harc elevenedik meg a kommunista és ■munkásmozgalmi, s a polgári ellenállás tárgyai; nyomdagép, sajtótermékek, újságok, röplapok, az MKP illegális találkozóhelyének berendezése. Aztán a háborút részletezi a kiállítás — nagyon szemléletesen — elektromos terepasztalon Európa térképén a második világháború főbb eseményei jelennek meg hangos kísérőszöveggel. Képek számolnak be a hazánk felszabadításáért vívott harcokról — antifasiszta pla- ■ kátokat, fegyvereket látunk. S itt állították ki a szovjet múzeumoktól kölcsön kapott tárgyakat — zászlókat, kitüntetéseket és Zamercev vezérőrnagy ruháját. Derűsebb képek következnek — az új népi demokratikus magyar államiság kibontakozásáról: az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány megalakulásáról, a földosztásról, a Magyar Kommunista Párt és más deniokratikus pártok működéséről. A második terem 1953-ig tárgyalja a történeti eseményeket — „az. ország a népé — hazánk arculatának átalakulása” a mottója. Az újjáépítést, 1045—47. politikai küzdelmeit, a proletárdiktatúra győzelmét, a két munkáspárt egyesülését, az államosításokat, a szocialista államrend kialakulását és a szocialista ipar megkezdését, a kulturális forradalmat idézik a fényképek, plakátok, grafikonok, tárgyi dokumentumok. Nagyméretű, átvilágított diaképek, és korabeli filmhíradókból pergő jelenetek teszik látványossá a bemutatót. Képek, grafikonok, dokumentumok változatos sorával mutatják be a konszolidáció kibontakoztatását az 1057-től fi2-ig terjedő időszak fő eseményeit. Makettek, modellek, termékek az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kül- és belkereskedelem fejlődéséről beszélnek. Néhány perces színes poliplán-füm (egyszerre három különböző alakú vászonra vetített képpel), és hazánk legszebb tájait ábrázoló diafilmsk késztetik megállásra a látogatót. A Budapesti Történeti Múzeum rendezésében fővárosunkról szól a következő terem. Látjuk a romos Budapestet, s az újjáépítés mozzanatait. Maketten a 25 év alatt épült városrészeket, nagy jelentőségű Intézményeket, közlekedési csomópontokat. Megismerkedünk a rendezési és rekonstrukciós tervekkel. S mintha helikopterről néznénk Pest-Buda legszebb panorámáját — odaülhetünk egy kerek üveglap elé, s alattunk elvonul a Vár, a Duna, a Parlament, az Erzeé- bet-híd környéke. A jubileumi kiállítás két eddig romos termet is avat a Szépművészeti Múzeumban. Itt a szocialista kultúra és tudomány vívmányait tárják elénk. Az iskolarendszer, és az iskolán kívüli népművelés, könyvkiadás, sajtó, rádió, tv. film, színház, zeneművészet, képzőművészet fejlődésével ismerkedünk. Forgó színpadképek, már nem élő nagy művészek hangja fülhallgatón, szobrok, kisplasztikák, grafikák, népművészeti alkotások hangulatossá teszik ezt a termet is. A modern természettudományok és technika eredményei hazánkban —■ lehetne a címe a következő teremnek. Atomfizika, elektronika, híradástechnika, gyógyszer-vegyészet működő készülékei, világhírű gyártmányaink láthatók benne. Ifjúságunk életévei foglalkozik a legszínesebb! és leghangosabb terem. Itt.i az úttörővasút modellje, ifjúsági építőtáborok fotója, képek a zene és az öltözködés divatjának változásáról, sport, szórakozás, tanulás, termelőmunka — az élet minden mozzanata helyet kap. S végül „így élünk” a címe, az utolsó teremnek, amely mindennapi életünket ábrázolja. Milyen problémáink voltak, vannak, és mit várhatunk a jövőben — mindezt karikatúrában elbeszélve. Az ünnepi kiállításon a legszebb magyar bélyegekből és 25 év könyveiből mutatnak be néhánv vitrinre valót. A múzeum Reneszánsz termében a kiállítás nyitva tartása alatt — februártól— májusig — iskolák, párt- és KISZ-szervezetek, munkahelyi kollektívák ünnepi rendezvényeket tarthatnak. K. M. Hallgatom, s tovább adom A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy a Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottsága érdekes előadássorozatot szervezett erre az ‘esztendőre. Havonta egy alkalommal neves, szakmai előadók közreműködésével művészeti, kulturális életünk egy-egy területének problémáival ismerkednek meg a vállalathoz tartozó művelődési házak vezetői. Legutóbb a film és a társadalom kapcsolatáról hangzott el előadás. Ami igaz, az igaz. Ezek az előadások — ilyen formában — nem tarthatnak számot a nagyközönség, a bányászterületek művelődési házait látogatók egyöntetű érdeklődésére. De nem is ez a célja a sorozatnak. Más funkciót tölt be.. Ha a részvevők jól sáfárkodnak az itt megszerzett ismeretanyaggal, akkor alapot biztosítanak ahhoz, hogy a művelődési házak különböző rendezvényein, klubfoglalkozásain egyszerűsített és; konkrét formában dolgozzák fotóalbum a jubileumra: BORSOD HAZÁNK felszabadul ásónak 25. évfordulója tiszteletére a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága fotóalbumot adott ki Borsod címmel. A nagyalakú, gazdag fényképanyagot tartalmazó albumot a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat készítette. Előszavát dr. Ladányi József, a megyei tanács vb-elnöke irta. „Lapozva az albumot, eszünkbe jut az építő embér, aki e mozgalmas képvilágot megteremtette. Az ő dicséretére készítettük ezt a kiadványt ..." — írja előszavában. S valóban így van, Mert A megyaszói állami nevelőintézetben ideálisnak mondható környezetben több .mint 180, 6—14 éves korú fiú nevelésén fáradozik 17 pedagógus. A gyermekek és az őket nevelő, gondozó pedagógusok és az intézet más alkalmazottai annál is inkább megérdemlik, hogy hírt adjunk róluk, életükről, mert az itt folyó munka nehezebb és több a mindennaposnál, az átlagosnál. A több mint 180 fiú úgy került az intézetbe, hogy szüleik vagy nem tudták’ őket eltartani, vagy államunk tartotta szükségesnek, hogy kiemelje eddigi, a társadalomra mindenképpen káros környezetükből. A nevelés nem büntetési Az intézetről — és nemcsak erről, hanem a hasonlókról is — feltétlen el kell mondani, hogy nevelőintézetek és nem büntetők. Az itt lakó fiataloknak csak elenyésző száma mondható olyannak, aki elkövetett valami bűntettet. Ebben az intézetben például alig akad kettő-három. Államunk rendkívüli anyagi áldozattal vállalja az ilyen fiatalok felnevelését is, és az itt dolgozó pedagógusok tudják, hogy az az egyetlen cél. hogy valamennyi fiatalt telios értékű polgárként bocsássák az életbe, amint azok a munkára érettekké váltak. Mint Balogh Bálint, az intézet igazgatóhelyettese tájékoztatott bennünket, a fent említett célnak megfelelnek: ám a munka, a gyermekek megítélésénél feltétlen figyelembe kell vermi, hogy a fiúk lényegében szülők nélkül nevelkednek fel és már amikor az intézetbe , kerülnek, hoznak magukkal érzelmeikben, felfogásukban bizonyos torzulást, furcsa érzéseket, fenntartásokat. Aki megszereti, nem szökik meg Jellemző például, hogy a fiúk legtöbbje az első napok után szökésre szánja el magát, de ha visszakerül — és általában ezek a kis sző« kevények mindig visszakerülnek —, akkor megszereti az intézetet és szépen megmarad. Igaz az, hogy egyenként valamennyi olyan, mint egy érzékeny műszer. Ügy is kell velük bánni. Feltűnő, hogy a gyermekekben már az értelem bontakozó korában megvan a kisebbségi érzés, amelyet olykor daccal, vagy durvasággal próbálnak ellensúlyozni. Viszont a legtöbb pedagógus igaz ugyan, hogy nem mutatja be megyénk valameny- nyi olyan objektumát, amely a felszabadulás után épült, de teljességei nem is várhatunk tőle. Mégis úgy érezzük, miközben nézegetjük a képeket, hogy a megyét nem ismerőnek is helyes képet ad e tájról, embereiről, mindennapi életéről. Gazdag anyag ismerteti a megye nagy iparvárosainak: Özdnak, Tisza- szederkénynek és Kazincbarcikának fejlődését, megelevenednek az új lakótelepek. Láthatjuk az elmúlt időszakban épült új gyárakat, s ízelítőt kapunk megyénk természeti szépségeiről, művészeti életéről és gazdag népi kultúrájáról is. S közben ott látjuk az embereket is, akik tevékenyen részt vettek megyénk életének gazdagodásában. — mintegy tíz esztenKORÁBBAN évek óta itt dolgozik, letelepedett. Ismeri a gyerekeket és ért is a nyelvükön. Az itt dolgozó nevelő munkájában a pedagógia magasabb szintjét látja, mint általában, s az elért eredmények is nagyobb értelmet kapnak. Szerényen mondták el Megyaszón, hogy az intézet tanulóinak átlag tanulmányi eredménye nem haladja meg a hármast. De úgy hisszük, nincs miért szégyenkezniük. Hiszen egy ilyen intézetben nehéz az összehasonlítási alap. Fegyelem, megértés, otthonosság Egy a fontos: a megyaszói nevelőintézetben fegyelmet, tisztaságot, sok megértést, otthonosságot tapasztaltunk, ezért a kollektíva elégedett lehet. S ez nemcsak a mi véleményünk, hanem ennek adtak hangot az ott élő gyerekek is. Csenged Ervin deje már — jelent meg album megyénkről. Az új kiadvány — s ez nem udvariasság — jobban sikerült, mint elődje. Nemcsak azért, mert a közelmúlt új létesítményeit is bemutatja, hanem azért is, mert szerkesztése is jobb. Fekete-fehér képeket tartalmaz a fotóalbum, mely méltó „születési” körülményeihez, a negyedszázados jubileumhoz. Ezt még akkor is nyugodtan mondhatjuk, ha egyik-másik kép szebb is lehetett volna — talán. Háromezer példányban készült a Borsod fotóalbum. Bizo- riyóra örömmel lapozgatják majd e megye lakosai, s mindazok, akik hozzájutnak. Cs. A. fel. Nemcsak a lehetőség adott a továbbvitelre, kötelességük is az előadások hallgatóinak, hogy valamilyen formában — különböző foglalkozásokon — átadják ezeket az ismereteket a nagyközönségnek. A legutóbbi előadás témája a film és a társadalom, illetve a film és a történelem kapcsolata, megannyi lehetőséget kínál. Különösen most, amikor a negyedszázados jubileum tiszteletére több dokumentatív filmösszeállítás is készül. De ezt a problémát felvethetik egy-egy játékfilm kapcsán is,, mert a jelén tükröződése a művészetbe® mindig izgalmas probléma. I ^gy kell hát fogadni ezt •a kezdeményezést: segítségnyújtásnak, támogatásnak. Akkor biztos, hogy nem tűnik majd feleslegesnek, időpazarlásnak az előadásokon való részvétel. De egy dolog fontos: nem elég meghallgatni az előadásokat, keresniük kell a tovább adás módját is. Hiszen annyian, de annyian fordulnak érdeklődéssel művészeti és kulturális életünk egy-egy területéhez. Csutorás Annamária MISKOLCI MÜVÉSZKLUII b wemM w. i s ma (Foto: Agatha Tibor) Hardy Józsefi Vad ász fegyver ékről vadászoknak A vadászat a valamikori úri passzióból tömegsporttá vált; tízezrek hódolnak e szenvedélynek. Az irigylésre, méltóan szép kiállítású, album alakú kötet, mely a Műszaki Könyvkiadó gondozásában jelent meg, létező igényt elégít ki: összefoglaló képet nyújt a vadászfegyverekről. A hét fejezet megismerteti az olvasót a lőfegyverek kialakulásával, az ismertebb fegyverrendszerekkel, a golyós és sörétes vadászfegyverek különböző típusaival, a karM átmenetek probléniáiril A szülők, a gyerekek és a pedagógusok a megmondhatói, hogy a diákoknak milyen nehézséget jelentenek az átmenetek az alsó tagozatból a felsőbe, vagy az általános iskolából a középiskolába. A pedagógusok oktató-nevelő munkájában is problémát jelent. Szükség van arra, hogy kölcsönösen segítsék egymás munkáját, összehangolják pedagógiai módszereiket. A szikszói gimnáziumban február 20-án, pénteken e témából rendeznek tapasztalatcsere jellegű ankétot. A gimnázium tanárain kívül részt vesznek rajta a környék általános iskoláinak igazgatói is. A közös tanácskozással azt szeretnék elérni, hogy a jövőben könnyebben illeszkedjenek be a tanulók a gimnázium életébe, kisebb legyen a „törés” tanulmányi előmenetelükben. AZ ÉSZAK MAGYARORSZÁGI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Miskolc, L, Zsigmondi au 2. szakmunkástanuló felvételt hirdet az alábbi szakmákban': vasszerkezeti lakatos. csőszerelő, elektrolakatos, építőipari gépész • ács-állványozó, kőműves, hidegburkoló, ' vasbetongyártó, épületasztalos, hegesztő. Jelentkezők a felvételi lapra írják rá vállalatunk címét! bantartás, a szállítás, a tárolás, a belövés teendőivel. A szerző — aki a hazai vadászfegyver-gyártás egyik- irányítója, a Fegyver- és Gázkészülékgyártó Vállalat főmérnökeként — szerencsésen ötvözte a szakmai, műszaki igényességet a stílus egyszerűségével, közérthetőségével. Az átfogó kép megrajzolásán kívül sok hasznos gyakorlati tanácsot is ad a fegyverek kezeléséhez, tárolásához A rengeteg ábrával, fényképpel, színes nyomattal illusztrált kötet — amelynek angol és német nyelvű kiadása is sajtó alatt van — a szakma szűkebb körén túl is érdeklődésre tarthat számot. <mj Kiállítás Sajóháhonyhan A sajőbábonyi Déryné Művelődési Ház rendezésében grafikai kiállítás nyílik február 20-án délután a lakótelepi ifjúsági klubban. Me- zey István, az isszák magyar- országi Vegyiművek dekorációs osztályának munkatársa első ízben jelentkezik önálló kiállítással. A fiatal grafikus már jó néhányszor felhívta magára a figyelmet, s fejlődésének. pályájának szép állomásához érkezett. Jelentke- j zését bizonyára szívesen ve- ! szik majd Sajóbábony lakót [ is. Fiúk szülők nélkül Kis szökevények
