Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-18 / 41. szám
WS Szerda, 1970. február TS. ÉSZAK-MAGYARORSZ AC Kevesebb a beteg Törzsgárda — ellenerőidből Egy örökké változó város Az edelényi járásban számos intézkedés, sok munka segítette hatásosan az egészségügy fejlődését. Ma már a járásban 27 körzeti orvosi és 3 bányaüzemi orvosi állásban gyógyítanak. Ugyancsak a közelmúltban kezdődött meg Szendrőn, és Kurityán- ban a fogászati rendelés. Az egészségügy dolgozói nagy gondot fordítottak a megelőzésre. Tavaly például 1 GO-nál több egészségügyi előadást tartottak, ez több mint a duplája az előző évinek. Az előadások hallgatóinak száma is a sokszorosára emelkedett. Az eredményekhez tartozik: csökkent a csecsemőhalandóság és a fertőző :i neg beteged esek száma. A Népi Ellenőrzési Bizottság munkájára Sátoraljaújhelyen is mindinkább számítanak, felmérő, elemző, javasló tevékenységüket itt is igénylik. A közelmúltban tanácsülés is foglalkozott munkájukkal. Megállapították: a bizottság tavaly is eleget tett a munkatervben előírt feladatoknak, erősítette a társadalmi tulajdon védelmét, lelkiismeretesen, következetesen munkálkodott minden feladatán. Tekintélyt szerzett magának, nagy figyelmet fordított a dolgozók panaszainak kivizsgálására, a közér- . dekü bejelentésekre, vizsgálta az árak alakulását, az áruellátást. Fontos feladatnak tartották iijfúsáfgi tábor Tapolcán Miskolc város 24 ezres KISZ-tagsága és mintegy 10 ezer úttörője, kisdobosa üdülési, táborozási és továbbképzési gondjait szünteti majd meg a Miskolc-Tapolcán felépülő ifjúsági tábor, amelynek tervjavaslatát tegnap délelőtt terjesztette a Miskolc városi KISZ V. B. elé Németh Tibor első titkár. A mintegy 5 millió forintot érő beruházás — amelynek munkálatai előreláthatólag 5—6 év múlva fejeződnek be — végleges formájában 200 fő nyári és téli elhelyezését biztosítja majd korszerű körülmények között, s rendelkezik mindazokkal a létesítményekkel. amelyek a tá- borozólt elszállásolásához, étkeztetéséhez, kulturális és sporttevékenységéhez szükségesek. A városi KlSZ-bizott- ság felkérte a különböző szerveket, intézményeket és vállalatokat, hogy lehetőségeik szerint nyújtsanak segítséget az ifjúsági tábor építkezéséhez. Több vállalat, illetve intézmény máris kedvezően fogadta a kérést. Az erdőgazdaság és a városi tanács közös összefogásának eredményeképpen rendelkezésre áll a telek, s az épületek tervezésére, az építkezés gépesítésére, a villanyhálózat kiépítésére is több vállalat tett már felajánlást. A KISZ-alapszervezetek idei akcióprogramjában már helyet kaptak a tábor építésével kapcsolatos munkafelajánlások, s minden remény megvan arra, hogy 1970. júliusában a legszükségesebb kiszolgáló létesítményekkel ellátott, körülkerített telken a tábor megnyitja kapuit, s lakói egészen a nyár végéig folytatják a különböző sportlétesítmények építését. A KISZ-tábor tereprendezési és földmunkái azpnnal megkezdődnek, amint azt az Időjárás engedi. Ezt kell szeretni... A meghívásnak örömmel tettünk eleget. Gondoltuk, a nötársadalom széles rétegeit érdekli: 1970 őszén és a téli hónapokban mi várható a ci- pő-„fronton”, szolgál-e majd újdonságokkal a cipőipar? Es persze, nem utolsósorban arra is kíváncsiak voltunk, hogyan alakulnak majd az új modellek, és az úgynevezett hagyományos cipők árai. Ne csigúzzuk sokáig hölgyolvasóink türelmét, hanem mondjuk meg, mindjárt az elején, hogy a vártnál ke- ' vesebb kellemes meglepetésben volt részünk, tegnap a Minőségi Cipőgyár és az Északmagyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalat által Miskolcon megrendezett börzén. A hazai cipőgyártás profilírozott. Nincs konkurrencia, mindennek megvan a fő-fő felelőse... Ez a tény sok mindent megmagyaráz. Elsősorban azt. hogy bizonyos fokig miért az iparon múlik, milyen cipőket látunk viszoxit az üzletekben — holott egészen más modelleket is kiszemelhettünk annak idején, mondjuk a televízió képernyőjén. .. És az sem vitás: amíg a női divatcipők zömét egyetlen gyár dobja piacra, az árak alakulása is csak kisebb mértékben múlik a kereskedelmi szerveken. örvendetes dolog, hogy a korábbi években dívó szokásokkal ellentétben, a gyár ma már nemcsak a nagykereskedelmi vállalatokkal tárgyal, hanem — amint az tegnap történt — bemutatja kollekcióit, ajánlatait a fogyasztókkal közvetlenül találkozó kiskereskedelmi szektorok képviselőinek, a cipöboltok vezetőinek is. Elvégre, több szem többet lát, szélesebb körben való felmérések alapján jobban megközelítheti majd az igényeket a kínálat. Csakhogy... A tegnap megtartott bemutatón a szebbnél-szebb formájú, és bizony gyakran a szebbnél szebb árú cipők láttán nem rendelhették mindig azt és olyan meny- nyiségben a boltvezetők, ahogy szerették volna. Minduntalan tudomásukra hozták ugyanis: „mi kis tételekben nem gyártunk, az nem a mi profilunk”, „ezt sajnos, csak borjú-boxból készíthetjük”, „nem akarjuk befolyásolni önökéi., de a Hevesben megtartott bemutatón nem ezt, hanem amazt a kollekciót rendelték” satöbbi, satöbbi. És még egy fura észrevételnek hadd adjunk hangot, most is a vásárlóközönség szemével nézve: a Minőségi Cipőgyár képviselője tegnap megjegyezte, miszerint kapacitása bővült, várja a megrendeléseket, minden meny- nyiségben. Hogy lehet mégi: az, hogy folyamatosan bar. de csak november 30-i határidővel vállalják az idei őszi- téli cipők szállítását a nagykereskedelemnek? Hiszen mire az utolsó tételek a boltokba jutnak, december lesz. A téli modelleket pedig jóval hamarább keresi ugyebár, a kedves vevő. . Ha egyáltalán őt megkér-1 dezik. mert a megrendelések, előtti bemutatóra az egysze- j rű vásárlót — mondjuk a nőtanács képviselőjét — nem hívták meg. Talán elfért volna ott az asztal mellett... Gy. KU azt is, hogy a különböző vizsgálatok eredményeit minél szélesebb nyilvánosság előtt ismertessék. Szakmai képzésük fokozásán is munkálkodtak. Oktatásokat, továbbképzést szerveztek. Ugyancsak az ellenőrzési munka színvonalának fokozására kialakították a népi ellenőri törzsgárdát. E gárda segítségével már a vizsgálatok előkészítésére is nagyobb gondot fordítottak, megfelelő szakembereket válogattak ki, szakcsoportokat alakítottak. Tegnap történt, meg eleven az emlék: a Sajó völgyében a feltöretlen, szikár parlagon egyszerre csak kigyulladtak a fények az arrafelé addig sohasem látott, sokablakos házakban. Az élettel egyszerre lélegzik, együtt lüktet, érzékenyen reagál minden impulzusra a mi városunk, Kazincbarcika. Ahogy növekszik és izmosodik a magyar vegyipar egyik jelentős üzeme, úgy követi a fejlődésben a város — az üzemóriás dolgozóinak lakóhelye, közvetlen Környezete, szűkebb hazája. Az idegen ember, aki csak ritkán bukkan fel' a város falai között, mostanában eltéved. Néhány hónap, s új városrészek születnek, megváltozik a korábbi kép. az összhatás. Sok-sok millió forintot kap minden esztendőben a város, hogy új lakásokat, iskolákat, a lakosság ellátására hivatott üzletháza- kat és más épületeket emelhessen. Ez a megkülönbözNyitás előtt az Expo ’70 Japán az Expo lázában ég. Már hónapok óta készülnek a keleti kontinens első világ- kiállítására. Oszakától 10 mérföldnyire jelölték ki az Expo — 30 városljgetnyi — 3 millió négyzetméteres területét, hegyektől övezett, festői környezetű völgyben. Nyolcvan ország, provincia és város, több világszervezet jelentette be részvételét önálló kiállítási csarnokkal. A pavilonok mind a jövő építészeti stílusát idézik. Az Expo központi pavilonja az emberiség fejlődését szimbolizálja. Három szinten, a föld alatt a múltat, a felszínen a jelent és az emeleten a jövőt idézi. A technika szédületes fejlődésével, a kultúra változásával ismerkedhet itt a látogató. E pavilonban és a hozzá csatlakozó hatalmas fedett téren bonyolódnak le az Expo eseményei, nemzeti napok, fesztiválok, a különböző versenyek, a világszépe-választás. (Csak ez a tér, amely a világ legnagyobb — 100 méter széles, 300 méter hosszú — fedett tere, 10 ezer embert fogad be.) Március 15-től szeptember 13-ig havonta változó témakörben rendezik az Expo programjait. Március — itt az Expo ’70. A gálaceremónia március 14-én kezdődik — 10 ezer hagyományos öltözetű japán táncos, zenész és énekes felvonulásával. 15- én a 80 nemzet egyenruhás rendőrei vesznek részt a parádén. Április — a világ- virág fesztivál hónapja. A műsorokban olyan táncok szerepelnek, amelyeknek témája a virág. Májusban a gyerekek álomvilága címet kapta a program. 5 ezer zászlót vonnak fel a Fesztivál téren, autós akadályversennyel, akrobata mutatványokkal, delííncirkusszal szórakoztatják a gyermekeket. Június a fény- és a hangfantázia jegyében telik el. Tragikus görög drámák és különböző irányzatú iskolák japán táncai elevenednek meg' a mesterséges tavon úszó színpadon. Júniusban választják meg a világszépét is. Július — piacok a világon: az eladási formákat mutatják be — a bazárutcáktól, a marketingig, az önkiszolgáló formáig. Augusztusban tartják a nyári fesztivált, amelyen népi-nemzeti táncokkal, zenével szerepelnek a részvevő országok. Szeptember — Viszontlátásra, Expo! — a záró parádé hónapja. A vendéglátók 50 millió látogatót várnak, köztük 1 millió külföldit Az épülő világkiállítás. Előtérben a kolumbiai és a tanzániai pavilon, középen az Expo- torony. Csúcsforgalom a csibckcltcto állomásokon Pekingi kacsák Oiasziiszkán A baromfikeltetés valaha kimondottan tavaszi tevékenység volt, és általában márciusban kezdődött amikor kotlani kezdtek a tyúkok. És egy jó kotlós átlagosan 21 tojást keltett ki egy üléssel, de csak ha jó kotlós volt, és a tojások is megfeleltek minden követelménynek. Ma már ritkaság az ilyen baromfikeltetés.' Megszűntek az ósdi, kisüzemi módszerek. A keltetőállomások tízezrével ontják a csibét megyénkben is. A három központi keltetőállomáson összesen 60 korszerű keltetögép működik. A keltetési idő gépekkel is 21 nap, mert a biológiai fejlődés folyamatát nem lehet és nem is szabad lerövidíteni. A keltetést viszont be lehet t,ütemezni”, sőt, ma már egész évben működnek a gépek. folyamatosan keltetik a csibéket. Az igazi, nagy szezon, a csúcsforgalom mégis most, februárban van. Megyénk három csibekeltető állomásáról — Putnokról, Szikszóról és Olaszliszkáról — most átlagosan százezer naposcsibe indul el hetente a különböző tenyésztő gazdaságokija, elsősorban a termelőszövetkezetekbe. Sok naposcsibét adnak el a háztáji gazdaságok és a háztáji tenyésztők (ipari munkások) részére is. A megye három központi baromfikeltető állomásán ebben az évben összesen 3 600 000 csibét keltetnek ki és adnak el egynapos korban. Legnagyobb az olasz- liszkai üzem, ahol 30 keltetőgép működik. Itt 300 000 kacsát is keltetnek. Ezeket a Bodrog-parti tenyésztő telepen nevelik fel. A régen is jól ismert és tenyésztett, jó fajta pekingi kacsát tenyészik az olaszliszkai telepen. A három központi keltető- izem nem a teljes kapacitás. Borsod megyében már több baromfitenyésztő gazdaságnak van saját keltető üzeme. A putnoki, a szikszói és az olaszliszkai keltetőállomá- sok részére a tenyésztojást termelőszövetkezetek termelik. Szerződésileg biztosított, magas árat kapnak érte. teteit gondoskodás a fiatal városról — szükségszerű. Ipara egyre vonzza az embereket. de lélekszama a születésekkel is növekszik. Jóleső érzés látni, hogy a házsorok, épületóriások falai gyakran néznek aprócska zöld foltokra, néhány szál virágra, az ott pihenő emberekre. Igazi városhoz méltó, üde látvány, amint a szigorúan pontos, csupa acélváz és csillámló üveggel borított betonkolosszusok egyszerre csak megszakadnak, mert lábuk: tövében éppen egy szobor tárulkozik a fény felé... A Kazincbarcikán ma élő emberek sokfelől származtak el erre a tájra. Mikor megalapították a várost, és emelni kezdték falait, szinte se ország minden vidékéről verbuválódtak. Sokan letelepedtek itt. s ma már magukénak érzik Barcikát. És lassan fejnő egy korosztály, amelynek tagjai már az új városban látták meg először a napvilágot. Szeretik, féltik lakói. Nyugta -ok, ha nem az eredet; elképzelés szerint valósul meg valami, érvelnek, vitáznál:, ha szükségét látják. Az egészséges lokálpatriotizmus ismérve az is, hogy talán sohasem elégedettek azzal, ami van; mindig többet és szebbet akarnak — és azonnal. Egészséges ösztöne az embernek: a bántó hibákat, a hanyag munkát azonnal ész- • reveszi, és szóvá teszi. Ám, a türelmetlenség és az inter- pellálás csal: akkor jogos és megalapozott igazán, ha tesz is valamit a városért az ember. Barcikán mostanában nemcsak szóbeszéd tárgya, hanem nyílt fórumokon is elhangzik, hogy késik néhány épület átadása, hogy az új lakásokban púposodig a parketta, és hogy igazán jól bevásárolni csak a főútvonalon levő üzletekben lehet. Bosszankodik a város lakója továbbá azért ha hónapokon át hiába keres: az áruházban a kalocsnit és még jó néhány prózai dolgot; és akkor is morog, ht tömötten megy el orra előtt az autóbusz. * Ami nagyon jó es üdvözlendő; nemcsak elhangzanak az ifjú városban ezek a> észrevételek. Nyomukban azon fáradoznál: az illetékesek, hogy minél előbb megoldást leljenek. De dolgoznak a lakosok is a" városért Ésszel, szívvel és két kézzel munkálkodnak, hogy ar a város vibráló, örökké változó, mindig valami újat felmutató legyen. A sok-sok ön- - zeílen társadalmi cselekedet ismeretében nyugodtan mondhatjuk: érvelhetnek, vitázhatnak, bírálhatnak az ott élő emberek. Megvan rá a biztos fedezet. Gyárfás Katalin Új bútorüzlet A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat tervei között szerepel többek között Sátoraljaújhelyen egy bútorüzlet megnyitása. Erre a célra a Dózsa György utca 13, szám alatti épületet alakítanák át Ha a terv' sikerül, úgy az új bútorüzlet a szépen fejlődő Sátoraljaújhelynek egyik, s közeljövőben megnyíló lót«. Sítménye lesz.
