Észak-Magyarország, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-17 / 40. szám
Kedd. 1970. fébrudr 17, ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tavaly aligha volt olyan kérdés az üzemek és a termelő í vállalatok dolgozóinak körében, amely annyi vitát váltott \ volna ki. mint a nyereségrészesedési alap korábbi felosztási j rendszere, az úgynevezett „kategorizálás”. Mint ismeretes — í a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára — a for- £ radalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott a nve- < rcségrészesedésl alap úgynevezett „kategóriák” szerinti fel- 1 osztásának megszüntetéséről, és visszamenőleges hatállyal — ^ .1969. január 1-től — a nyereségrészesedési alap felosztásának )> új rendszerére hozott határozatot. Azóta megjelent a mun- (, kaügyi miniszter végrehajtási utasítása is, a módosítás lé- £ nyegét azonban sokan még ma sem értik. Pedig — február ^ közepén járunk — néhány hét múlva sor kerül az elmúlt évi ? nyereségrészesedési alap felosztására is — már ahol tavaly úgy dolgoztak, hogy most megfelelő nyereségrészesedés! s alappal rendelkeznek. S a iipfiségrészesedési alap. Még februárban... Á Székesfehérvári Könnyűfémmű épülő szélesszalag hengerművében újabb fontos *’*»'>- egységek üzemi próbáját kezdték meg, “öbb gépsor szerelése befejezéshez közeledik. A ki- készítömúben a daraboló gépsor próbaüzemei, a táblalemeí gyorslágyítót üzemi próbákra készítik elő, és a tekercslágyító harangkemencék szerelése jó ütemben haiad. A képen látható meleg hengerál! vány próbaforgatására még februárban sor kerül. A cél: 70 000 lakás felépítése Az EVM illetékeseinek nyilaikéba « Pótkeret iakásépítkezésre a vidéki tanácsoknak « Előkészületek a negyedik ötéves tervre Az üzemekben jelenleg ezek a „legizgalmasabb” kérdések: lesz-e nyereségrészesedés < tavalyi munka alapján? És ha igen, mennyi lesz, miként osztják fel? E kérdések megválaszolását segíti a SZOT kiadványa, mely a Táncsics Könyvkiadó gondozásában nemrég hagyta el a nyomdát. E praktikus kiadvány sokoldalú összefüggésben világítja meg, mi indokolta a kategorizálási rendszer megszüntetését, milyen félreértések származtak a kategorizálás rendszeréből, mi adott okot a félreértésekre stb. Válaszol olyan kérdésekre is. miért van szükség a jövedelmek differenciáltságára, hogyan alakultak a kereskedelmi és» jövedelmi arányok a gyakorlatban, mi a részesedési alap új rendszerű felosztásának lényege stb. Ez alkalommal az utóbbi kérdésre próbálunk válaszolni, az említett’..kiadvány fej-, Öegetései alapján. Az új felosztási rendszer alapvető célkitűzése a jövedelmeknek a végzett munkák mennyisége és minősége szerinti differenciálása. Ezt a célt — szemben a kategorizálás rendszerével — a bérek és a részesedés együttes fel- használásával kívánjuk megvalósítani. A változás lényeges eleme az is, hogy a részesedés év végi elosztásakor a bérek arányából kell kiindulni, mind a vezetőknél, mind a. vállalat dolgozóinál. Ezenkívül természetesen továbbra is célszerű figyelembe venni a* eltöltött évek számát. Fontos célkitűzés, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozók év végén, vagy év közben az eddigieknél magasabb összegű anyagi elismerésben részesüljenek. zetőké is nő, ha a munkásoké nem, a vezetőké sem növekszik. Veszteséges gazdálkodás esetén a munkások által megkeresett béreket, prémiumokat ki kell fizetni, de a vezetők semmilyen pluszt nem kaphatnak, sőt, alapbérüket is csökkenteni kell. Az elosztási rendszeren belül új dolog a nyereségpremizálás rendszere. Ez ösztönzést biztosít a nagyobb mértékű bérfejlesztésre, az évközi fizetések arányának növelésére. A bérek nagyobb ütemű növekedése pedig eleve jobb lehetőséget teremt a keresetek differenciálására. Az új felosztási rendszer lényeges vonásai közé tartozik, hogy "világos, közérthető, nem ad lehetőséget a félreérl’íz évvel ezelőtt alakúit a mádi „hegyközség”. Sok agi- tációt kellett kifejteniük a szövetkezet vezetőinek, hogy a falu népét meg tudják győzni az értékesítési szerződés előnyeiről. Az előnyök akkor még nem voltak kézzelfoghatóak. — Ha megerősödik a szövetkezet,, visszatérítéssel és jutányos áron kötöző, permetező anyaggal, műtrágyával, karóval, gyökeres oltvánnyal segít majd tagjainak. Az első lépések nehezék voltak. A MÉSZÖV különböző dotációval segítette őket. A segítséget összevetve saját erejükkel. 1961-ben önállóvá lehettek. 1969-ben már tízezer hektoliter jó minőségű mustot m# kell tudni íeííi/íííf'ifcí? tésre, nem kelt hamis látszatot. Az új leiosztási rendszer», tartalmi változásai feltétlenül’ jobb lehetőségeket biztosítanak a dolgozók jövedelmének gyorsabb ütemű emelkedéséhez. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a vállalatok fokozottabban éljenek megnövekedett hatáskörükkel, az anyagi ösztönzés módszereinek továbbfejlesztésére. Arra, hogy az említett elvek alapján konkrétabban milyen is lesz — márciusban, áprilisban — az elmúlt, évi*; nyereségrészesedés felosztása, még visszatérünk. Cscpányi Lajos értékesítettek a tagság területéről. A közös gazdaságban 118 hold szőlőjük van, és 1970-ben újabb 60 holdat telepítenek. Céljuk az. hogy a Tokaj-Hegyalja rekonstrukcióján belül a szövetkezet is elvégezze a ráháruló feladatokat, másrészt a tagság érdekképviselete. örvendetes, hogy az 1969. évi eredmény meghaladja az 1 milliót, és a tagságnak 302 ezer forintot osztottak ki. A kiosztandó összeg erejéig a tagság jó minőségű kötőanyagot igényelhet az 1970. évi termés előkészítésére. A zárszámadó közgyűlésen a szövetkezet vezetői 17 millió közös vagyonról számolhattak be a tagság nagy megelégedésére. (takács j/> Az MSZMP Központi Bizottsága határozata szerint 1970-ben 70 000 lakást kell felépíteni. — Vajon a megvalósítás feltételei mcgteremtődlek-c már? — fordultunk a kérdéssel az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium ilte»- tékeseihez. — Ha az elmúlt négy év statisztikai adatait vizsgáljuk, kiderül, hogy a lakásépítés fokozatosan növekedett. 1966- ban 55 600, 1967-ben 62 600, 1968-ban 67 100, 1969-ben 63 100 lakás épült, s az 1970- es terv 70 000 lakás felépítése. A harmadik ötéves terv 300 000 lakás felépítését tűzte ki célul. Ebből a terv szerint 100 000 lakás állami erőből, 200 000 magánerőből valósul meg. Jelentős szakaszt zártunk le a lakásépítésben. Az elmúlt években elég sok vita folyt nálunk is a korszerű technológiák bevezetéséről. Ma már senki nem vitatja, hogy a házgyárak, a paneles építkezési módok korszerűbbek a korábbi lakásépítő technológiáknál. — Milyen feladatok várnak az építőiparra a harmadik ötéves terv lakásépítési feladatainak teljesítésében? — A felépítendő lakások számára elsősorban a közművesített területet kell biztosítani. Örömmel állapíthatjuk meg; tanácsaink sokat tettek az elmúlt években, hogy a kialakítandó új lakótelepek közműhálózata már az építkezés előtt elkészüljön. Bontják az utakat, új csővezetéket fektetnek le, egyre több helyen épül új vízmű, gázvezetéket kapnak a városok. korszerűbb feltételeket teremtenek a városi élethez. Az állami lakásépítkezéseknél az arányok eltolódtak a korszerűbb technológiák felév Jövőre már Győrben, Debrecenben ugyancsak termel a házgyár, ta szegedi 1971-ben kezdi munkáját, de továbbra is sokat segít a kaposvári, a szolnoki, a dunaújvárosi pa- nelkészító' üzem, és a békés-* csabai téglapanel üzem. • Tavaly sok gondet oker- zott az anyagellátás. Várható-e javulás? 1970 nagy feladatot ró as építőiparra, biztonságosabb anyagellátást igényel és magasabb műszaki színvonalat követel meg Itt kell szólni arról is. hogy a negyedik ötéves terv első évében már 80 000 lakás felépítése a feladat. Ehhez magas fokú szervezettségre van szükség. — Vidéki városainkban milyen a laktisépílés? Zárszámadás a mádi szakszövetkezetben Nem történt csoda Meltanullak gazdálkodni i Az új felosztási rendszer lényegesen nagyobb hatáskört biztosít a vállalatok számára a részesedési alap fel- használásában. Az anyagi' ösztönzés minden eszköze — n vállalat felső vezetőit kivéve — vállalati hatáskörbe került. A vállalat tehát saját hatáskörében. a kollektív szerződésben dönt az anyagi ösztönzésre szolgáló eszközök felhasználásának elveiről, leghatékonyabb módszereiről. Az anyagi eszközök fel- használásának mértéke és módszere tekintetében a központi jogszabályok — ellen- létben a kategorizálási rendszerrel — csupán a vállalatok felügyeleti szerve által kinevezett vezetőkről intézkednek. Ez teljesen jogos és indokolt, mivel azokról a vezetőkről van szó, akiknek kinevezéséről, leváltásáról nem a vállalati kollektívák döntenek. A központi jogszabály erről úgy intézkedik, hogy a vezetők alapbérét a korábban kapott prémium mértékének megfelelően fel kell emelni, így némileg csökken a vezetők „mozgó” jövedelmének részaránya, de még mindig , nagyobb lesz, mint a vállalatok többi dolgozóié. A vezetők jövedelme jelentősen függ — az új szabály szerint — a vezetésük alatt.: dolgozók jövedelmétől. Ez azt jelenti, hogy ha a munkások jövedelme emelkedik, a veMeglepödik és elgondolkozik az ember, ha olyan faluban jár, ahol régebben elég nagy volt a szegény^ ség. Ma ugyanott nagyüzem működik, viszonylag magas szintű a korszerűség, az emberek jól élnek. Például Harsányban, a Petőfi Termelőszövetkezetben. Bizony, ebben a tsz-ben bőven lehet jegyezgetni a változás, a fejlődés tényeit. Choma Tibor, aki tizedik esztendeje elnök a harsányi völgyben, olyan eredményekről számolt be a zárszámadáson, amilyenek a kedvező adottságú gazdaságokban sincsenek mindenütt. Megtérül a talajjavítás költsége A szövetkezet esztendő elején húsz és fél millió forint értékű termelést tervezett. Néhányan még ezt is bátor tervnek vélték, hiszen az előző esztendő eredménye csak 17 687 000 forint volt. A szakemberek azonban jól tudták, mit kaptak a földek a korábbi években, hiszen csaknem 15 millió forintot költöttek már talajvédelemre és talajjavításra. Tudták: ennek a munkának gyümölcsöznie kell. Az elnök most beszámolt az eredményekről. Túlteljesítették a merésznek tűnő terveket is. 1969-ben 26 668 000 forint értéket termeltek — kilencmillió forint értékben többet, mint az előző esztendőben. És a termelési értéken belül 23 147 000 forint volt az árbevétel, ami azt jelenti, hogy ebben a szövetkezetben magas színvonalú az árutermelés és az áruértékesítés. Szociális hizlalások Nem véletlenül. Termésátlagaik a lejtős területeken is jók voltak. Búzából 16,81 mázsa, árpából 15 mázsa, napraforgóból több mint tíz mázsa átlagot takarítottak be holdanként. A búza régebben a legjobb esztendőben is csak nyolcmázsás termést adott. És 500 holdon volt zöldborsójuk — kettős haszonnal. A zöldborsót leszedték és eladták, a szárából harmincezer mázsányi jó minőségű silót készítettek, de a borsóföldet ismét bevetették silókukoricával és így kői termést adott a terület. A zöldborsó, a rengeteg siló egyben bázisa a szarvasmarha-tenyésztésnek. Az állatállomány 75 százaléka ugyanis szarvasmarha. Az elmúlt évben hizlaltak 170 darab fehér húsú borjút is, s ez igen jó jövedelmet biztosított. Egy kiló borjúért — élősúlyban — 30 forintot kaptak, az önköltségük azonban csak 17 forint 70 fillér volt. Kiváló eredményeket értek el egy új hús- jellegű sertésfajta tenyésztésével is. Egy fiatal Pietrain- kanért 5500 forintot fizetnek a vevők, a hízott sertésért meg kilónként öt-hat forinttal többet, mint a többi fajtáért. t969-ben 45 Pietrain tenyészkant és 300 darab hízott állatot adtak eL Az idén folytatják a fehér húsú borjú hizlalását, de már vállalkoztak 50 darab fiatal bika gyorshizlalására is. A tervek szerint ebben az évben 270 darab fehér húsú borjút hizlalnak meg, és folytatják a speciális sertéshizlalást is. A gyorshizlalású bébibika kilójáért 33 forintot kapnak és az önköltsége csak 21 forint 50 fillér. Ezek az állatok nyugati exportra kerülnek, és valutát hoznak az országnak. Gazdagodás A harsányi Petőfi Tsz 1909- oen 6 230 0Ó0 forint jövedelmet fizetett ki. Itt készpénzes munkadfjazás van, és zárszámadáskor nyereségrészesedést fizetnek. Bőven van nyeresége a szövetkezetnek. Terveztek 3 593 000 forint tiszta hasznot — nyereséget —■ és a tény: 6 631 000 forint. Ennél» alapján 20 százalék nyereségrészesedést tudtak fizetni. A tagok egy munkanapra jutó átlagos jövedelme 91 forint, 14 forinttal több az 1968. évi napi keresetnél. Közben a közös is gazdagodott, hiszen a tiszta vagyon az 1968. évi 14 166 000 forintról 19 783 000 forintra emelkedett. 1969-ben megvalósítottak 8 200 000 forint értékű beruházást is — részben hitelből — és a zárszámadáson másfél millió forint biztonsági tartalékról számolt be az elnök. 1969-ben tovább épült a 316 férőhelyesre tervezett korszerű tehenészeti telep. Elkészült egy 188 férőhelyes tehénistálló, megépült a bor- júnevelö és kész a közművesítés. meg a vízvezeték. Az új sertéstenyésztő telepen 50 anyakocára épül fiaztató és hozzá 600 férőhelyes hizlalda. A 600 férőhely évi 1100— 1200 hízott sertést biztosít majd. Lehetne még sorolni az eredményeket, hiszen vannak emberek, akik azt mondják, hogy az elmúlt években csoda történt Harsányban. Csoda, persze nem történt. De annyi bizonyos, hogy megtanultak korszerű, igazán nagyüzemi, egyben üzleti szemlélettel gazdálkodni. Szendrei József — A kormány Gazdasági Bizottsága a közelmúltban hozott döntést, amely lehetővé tette, h'ogy a vidéki tanácsok pótkeretet kapjanak a lakásépítés) meggyorsítására. Ennek eredményeképpen as: állami lakásépítés 25 százalékkal nö. és ezzel messze meghaladja a korábbi évek eredményűik Ebből a szempontból vizsgálva az 1970-es előirányzatot, 26 620 bér- és szövetkezeti! lakást építenek. Miskolcon több mint 1500, Győrben 1 f>00. Veszprém megyében csa/knem 1300, Pécsett és Szegeden mintegv 1000— 1000, Debrecenben 700. Nóg- rád megyében mintegy 309 lakás épüí Ezek a központi lakásfeilesziési terven belül valósulnak meg. — Milyen feladatok várnak a. negyedül: ötéves terv előkészítése -torán tanácsainkra? — Ha a két számadatot összehasonlítjuk, az 1966-os induló 55 ÜOO-at az 1970-es 70 000 lakással, szembetűnő az emelkedés. 1971-ben már 80 000 lakást szeretnénk felépíteni. A negyedik ötéves terv elöirámyzata 400 000 lakás. Kiegyensúlyozott fejlődést kell tehát biztosítani Az előbb említett gazdasági bizottsági határozat épp ezt tette lehetővé, hiszen a tanácsoknak nyújtott lakásépítési pótkeret »nemcsak az ez évi feladatok teljesítését tette lehetővé. hanem alapot teremtett a jövő évi és az azt követő évek nagyobb lakásépítési terveinek* megvalósítására is. Oőezi Imre
