Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-09 / 7. szám
gStMHtl ESZAK-MAGYARQRSZAO 4 a> Péntek. Í97Q. január 9. avagy utóhang a tv~sz.ilveszterhez Tudás, vagy szerencse? Vizsgaidőszak az egyetemen A SZILVESZTERI J televízióműsorról nem kívánunk ismételten szólni. Lapunkban néhány nappal ezelőtt kritikát adtunk közre, s ezzel a képernyőn látott műsort lezártnak tekintjük. Megjegyzést kíván azonban az a tv- .•zilvcszter, ami a képernyőn nem volt látható, s amelynek azok voltak részesei, akik a tv-közvetítéssel megáldott Avas étteremben, a jupiter- iámpák fénysugarában búcsúztatták 1909-et. A szerkesztőségünkhöz érkezett többrendbeli panaszos tájékoztatásból, mint apró mozaikszemcsékből felrajzolódik a teljes kép, miként is szórakoztak, illetve miként töltötték éjszakájukat azok, akik a tv-szilveszter aktív szereplői szerettek volna lenni. _____________ A ZZAL KEZDŐDÖTT, f hogy még novemberben megjelent a felhívás: Tessék jelentkezni az IBUSZ-nál, ha részese kíván lenni az Avas szálló tv-szilveszterének. Kilátásba helyezetetett a jó ételek, italok élvezete, a szilveszteri műsorban való, legalább passzív részvétel, általában a tv-szilveszter közvetítésének közelről láthatása, és kimondatlanul az a lehetőség is, hogy a vendég rá- 'iteriil a képre — akarva, akaratlanul. Mindezért 180 forintot kellett személyenként űzetni. Panaszos olvasóink szerint R férőhelyek elosztása sem ment teljesen simán, hiszen a szűkös befogadóképességű és főleg véges terjedelmű teremben a legjobb helyeket e televízió hadseregnyi stábja •miatt nem lehetett kiadni a fizető vendégeknek, más jó helyeket meg ellenőrizhetetlen hírek szerint, különféle kapcsolatok igénybevételével foglaltak el. Mindez még szilveszter előtt volt. Néhány napig fényárban aszott Miskolcon a Szabadság tér, óriási hadgyakorlathoz hasonlított az előkészület. Aztán eljött Szilveszter napja, és a fejenként 180 forintos belépőjegyek boldog tulajdonosai báli öltözetbe vágták magukat és elzarándokoltak az Avas-szálló Fehértermébe. A szálló más éttermi helyiségei nem fogadtak vendéget. Fél 7-re kellett menniük, hogy a 7-kor kezdődő adást ne zavarják jövés-menésükkel. Megérkeztek, összezsúfolódva elfoglalták drága pénzen vett helyeiket. és vártak._______ a z órák Kereken 5 óra. Időközben néha bekapcsolták Miskolcot « műsorba, ilyenkor az e célra lehozott vendég beat-ze- aekar gyorsan pengetett valamit, a dalnok dalolt egyet, egyébként énekesek és zenészek a zongorára könyökölve unatkoztak. A vendég pedig, aki csaknem mozdulatlan ülésre volt kárhoztatva, amikor éppen nem miskolci kép villogott a képernyőn, mereszt gethette a szemét, hogy valamelyik készüléken nyo.Két, es vat ints.. | TELTEK-MŰLTAK I mon követhesse c műsor máshol folyását, ha éppen nem takarta azt el előle a televízió valamelyik munkatársának — világosító, kábeles stb. — háta, vagy csípeje. H,-} valaki mozogni próbált, amikor nem lett volna szabad, már rá is szóltak, csak úgy rittyent a figyelmeztető szó, mint a filmgyárban bután viselkedő statisztáknak. Az előre kifizetett vacsorákat, amelyek tagadhatatlanul finomak és bőségesek voltak, többen nagy késéssel kapták meg. Az egyik vendégnek például este fél 11-kor azt válaszolta sürgetésére a felszolgáló, hogy reggel S-ig még van idő, semmi ok az izgalomra és a sietségre, majd kihozott egy ételt, ami nem egyezett a hetekkel előbb kiválasztott és kifizetett menüvel. A vendég reklamációjára az egész szilveszteri bulit szervező IBUSZ jelenlevő képviselője sem tudott mit tenni, legfeljebb a társaságának egyik tagja ajánlhatta fel a saját vacsoráját. Ezt, meg persze, a vendég nem fogadhatta el. Ült hát nyugodtan tovább, s egyre nőtt benne a bosszúság, amit 180 forintért vásárolt önmagának. Erről persze nem a televízió tehet, mert a vendégek ültetését és ellátását nem ő szervezte. De meggondolandó olyan műsorok szervezése, amelyhez drága belépődíjért csábítjuk a statisztákat, és mint ilyenek, nemcsak hogy nem főszerepet játszanak, ha* nem meglehetősen alárendeltek. Kern mértük pontosan, hány percnyi közvetítést adtak az 5 óra alatt Miskolcról, de bizonyos, hogy sokkal kevesebbet, mint amennyit a sok előkészülettel, a nagy felhajtással, és 300-nál több, drága belépőjegyet fizető vendég statisztaként felhasználásával arányban állt volna. A műsorhoz leszerződtetett budapesti zenekarra is sokan lettek volna kíváncsiak, az éjfél után azonban enyhe botrány közepette hagyta el az éttermet, panaszkodott, sokSOK VENDÉG Kihalt, csendes a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem főépülete. Csak néhol látunk feketébe öltözött diákokat Vizsgaidőszak van. u nak maradt keserű a szájaíze. j Több szerv tervezte ezt a 1 szilveszteri összejövetelt, ha lett volna sok jó eredmény, közösen mondhatnák magukénak, s így most a balsiker is megoszlik. A tanulságokat levonni feladata az IBUS2- nak, az étterem vezetőinek és a televíziónak egyaránt. Tanulságul szolgálhat az eset: kell-e ilyen módon statisztériát szervezni? És tanulságul szolgál a közönségnek is: érdemes-e a képernyőre kerülés villanásnyi élményéért, 1 illetve annak titkolt, vagy j nem titkolt reményében [ bosszúságot vásárolni, fejen- í ként 180 forintért? Benedek Miklós i I vizsgaszabályzat A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen már évek óta gyakorlat, hogy a hallgatók írásbelin adnak számot felkészültségükről. Szóbelire csalt az kerül, akinek az írásbeli kétes jegyét kell eldönteni. A félév azonban hozott újdonságot; új vizsga- szabályzat lépett életbe. — Azt a hallgatót, akinek háromnál több tárgyból nem sikerült aláírást, vagy gyakorlati jegyet szereznie, eltanácsoljuk az egyetemrőL Akinél pedig az aláírás, vágj’ a gyakorlati jegy egy-két, vagy három tantárgyból hiányzik, az január 5-ig pótolhatta a mulasztást. Ez újdonság, hiszen mostanáig január 31-ig volt lehetőségük a gyakorlati jegy és az aláírás megszerzésére —■ mondotta dr. Lévay Imre tanszékvezető egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes. — Sikerült a, hallgatóknak Az ember és környezete Fiatal képzőművész-barátok gyűjteményes kiállítása Osdon Amikor hat évvel ezelőtt, az épülő új városrész, a Béke-telep egyik magánlakásán munkásfiatalok és középiskolások összejöttek, még nem tudták, merre vhsz az útjuk. Egy dolog azonban már akkor világos volt: valamennyien vonzódnak ® képzőművészethez. Sőt már kész munkákkal jöttek a foglalkozásokra. Műveiket megvitatták, jó szóval, őszinte kritikával segítették egymást. A városi-üzemi KISZ-bi- zottság felfedezte a szorgalmas csoportot, és a művelődési házban biztosított helyet a számukra. Anyagi támogatást is kaptak, kiállításokat rendeztek és így tudomást. szereztek mások is a csoport munkájáról. Kiállítási anyagot vittek Kazincbarcikára, részt vettek a Borsod megyei képzőművészeti szakkörök, majd a fegyveres erők és a KISZ közös kiállításán, a Csili Művelődési Házban, az országos vasas képzőművészeti körök kiállításán, Salgótarjánban az országos vasas képzőművészeti kiállításon. Szép helyezéseket is értek eL Az első önálló kiállítást 1966-ban rendezték meg Öz- don. Mintegy ötezren tekintették meg a kör tagjai által készített 200 kiállított alkotást. A vendégkönyv bejegyzései is ezt erősítették. Es mégis, rövid idő múlva ennek a körnek sem jutott hely a művelődési házban, utcára kerültek. A városi-üzemi KISZ-bizottság újból akcióba lépett, és, ha átmeneti megoldásként is, de helyet biztosított az áttörőházban. — Példaképünk, Dési-Hu- ber István proletárfestő életéből merítünk erőt körünk nehézségeinek leküzdéséhez — összegzi a kör tagjainak véleményét Kárpáti Gusztáv. — Már maga a név is sokra kötelez — formálja tovább a gondolatot — Dési-Huber Derkovitsnak igen jó barátja volt, és a német fasiszták oltották ki az életét. Alkotásainkkal az ő emlékét igyekszünk megőrizni. Á művelődési ház folyosójáról a balett-terembe invitál. A teremben 110 festmény, grafika, dombormű, iparművészeti tárgyak. Ózd felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából állították ki. A Népművelési • Intézet által felkért művészzsüri 128 alkotásból válogatta ki. Persze mindezen eredmények csak Ígéreteit, amelyet sok-sok megértéssel, támogatással kell tovább érlelni. Legfontosabb most, hogy a kör újból helyet kapjon a művelődési házban. Legyen helyük, ahol találkozhatnak, tanulmányozhatják a képzőművészet kifejező eszközeit, fejleszthetik magukban a tehetséget, képességeket Az ember és környezete megváltoztatásához egy olyan iparvárosban mint Ózd erre a tehetségre nagy szükség is van. Németh Gyula Tanácskozás a programozott oktatásról Pályázat a kiváló könyvtár és kiváló művelődési otthon cím elnyeréséért Az Egri és a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolák módszertani kutatómunkáját értékes közreműködésükkel e- gítik többen is megyénk általános Iskolai szakfelügyelői és munkatársai közül. A két főiskola kémiai tanszékei az idei tanév második felében kísérlet-sorozatokat szerveznek az általános iskolákban a programozott kémiaoktatás legalkalmasabb módszereinek kipróbálására. Ebbe a kíséri etsorozatba bevonták Sárospatak és Sátoraljaújhely néhány iskoláját is. Az itt tanító kémia szakos tanárok, valamint a megyei és a járási irányitó szakemberek is részt vesznek azon a tudományos tanácskozáson, amelyet január 14-én rendeznek Egerben, a tanárképző főiskolán, ahol a téma legjobb szakemberei tájékoztatják az érdekelt pedagógusokat a programozott oktatás időszerű problémáiról, s készítik fel őket az iskolai kísérletek redményes lebonyolítására. Szocialista hazánk művelődéspolitikájának jelentős eredménye a közművelődési könyvtárak és művelődési otthonok hálózatának létrejötte és megerősödése. 1969- ben ünnepeltük ez intézmények létrejöttének 20. évfordulóját, a visszatekintettünk az eltelt két évtizedre, amelyben a könyvtárak és művelődési otthonok a tanulás és nemes szórakozás, a művelődés és társadalmi aktivitás fontos bázisaivá fejlődtek. Feladatukat természetesen nem egyformán látják el, és adottságaik sem egyformák, hogy elláthassák. A jelesek példájának kiemelésére, társadalmi megbecsülésük jeleként, felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából a Művelődésügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pályázatot hirdet a kiváló könyvtár és a kiváló művelődési otthon cím elnyerésére. A pályázaton részt vehetnek a tanácsok, a szakszervezetek és a KISZ által fenntartott, vagy közösen működtetett önálló intézmények. A pályázat részletes feltételeit, illetve a felhívást a Művelődésügyi Közlöny 1970 január 15-én megjelenő számában ismerhetik meg az érdekeltek. Az első ünnepélyes díjkiosztás 1971'. április 4-én lesz. pótolniuk a hiányzó jegyeket? — Nem mindenkinek. Sajnos, hetvenötén fennmaradtak a szűrőn, közülük hatvannak csak egy tárgyból van adóssága. Mivel az új szabályzatot elég későn, december elején ismertettük, nagyon kivételes és indokolt esetben engedélyezünk újabb próbálkozást. De a következő félévben már nem. A hallgatók felelőssége Mi tagadás, az új rend sok diákot kellemetlenül érintett. Elsősorban azokat, akik év közben lazítottak, akik úgy gondolták: lesz még idejük s. hiányzó ismeretek pótlására. Ebben van az új vizsgaszabályzat jelentősége: nagyobb felelősséget ró a hallgatókra, az évközi munka jobb megszervezésére és kihasználására ösztökéli őket Két elsőéves hallgatóval — többek között. — erről is beszélgettünk. Okos Péter és Fekete Balázs épp túlesett a matematika szóbeli vizsgán. A többiekre vártak, a diákszolida- ritás jegyében értük Izgultak, a folyosón, a tanári szoba ajtaja előtt. — Mi a véleményük a ja.~ síuár 5-i határidőről? — Váratlanul jött. Nem készültünk fel rá. Az egyik, csoporttársunk, akinek három hiányzó aláírás terhelte lelkét, ki Is készült bele. Egy nap szerezte meg az aláírásokat és a jegyeket Reggeltől estig faggatták. De tanulunk belőle. A következő félévben mér kevesebb lesz a, lazítás. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 2300 nappali hallgatója — azok kivételével, akik nem jutottak el a vizsgákig — most tanul. Többnyire a könyvek mellett ülnek, csevegésre nern jut idejük, legfeljebb a vizsgák után. T űzkereszíség és szigorlat A két fiatalemberrel folytattuk hát a beszélgetést, — Ez volt az első vizsgánk. Kezdetnek igazán nem könnyű. Matematika. — Miért szóbeliztek? —■ Jobb jegyet szerettünk volna, mint amilyet az írásbelire kaptunk. — Sikerült? — Igen. Megvan a hármas. Mindkettőnknek. — Véleményük szerint tudni kell a vizsgán, vagy s szerencse segít? Némi gondolkodás, majd így hangzik a felelet: — A szerencsére is szükség van, de elsősorban azért tudni kell! Kiforgatják az embert. Az írásbelin. az egész anyagból számot kellett adni. A beszélgetést egy harmadik, a folyosó másik végéről érkező fiatalember szakította meg. — Rúgott! Egy embert kirúgott a prof! A mosoly lehervadt az arcokról. Aztán megmagyarázták. A professzor a legritkább esetben szokott „rúgni”. És a következő vizsgájuk fenyegető réme felbukkant. A III. éves gépészek más- jó néhány vizsgán túl vannak egyetemi tanulmányaik során. Műszaki mechanikából szigorlatoztak. Kilenc feladatlapot kellett megoldaniuk, egy-egy feladatlapra 20—20 percet kaptak. Velük nem beszélhettem. Zavarta volna őket a munkában. Annyit azonban láthattam: többségükben nem okozot» nagy gondot nekik a feladatok megoldása. A felügyelő tanár is ezen a véleményen volt Általában a feladatok <30—70 százalékát jól megoldották. Elsőéves ismerőseim erre bizonyára azt mondanák: Ja, nekik már van gyakorlatuk Csutorás Annamária Megjelent a Borsodi Szemle új számú A napokban hagyta el a nyomdát rangos tudományos és helytörténeti kiadványunk, a Borsodi Szemle 1969. évi negyedik száma. A tartalmában és kiállításában feladatához egyaránt méltó szám anyagában természetszerűen az 1969-es esztendő Borsod megyei és miskolci tapasztalatait, a szűkebb haza gazdasági és tudományos eredményeit összegző, s a további tennivalókkal foglalkozó írások kaptak helyet. A Gazdasági élet rovatában Kovács Sándor elvi alapvetést nyújtó írására hívjuk fel az olvasó figyelmét, amely az új gazdasági mechanizmus megvalósításának mérlegével méri meg Borsod 1969-es fejlődésének tapasztalatait. Dr. Pusztai Béla a megye mostoha adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetei állami támogatását veszi elemző vizsgálódás tárgyául. Nyalka Mihály pedig a termelői felhozatallal és a szabadpiaci árak alakulásának problémáival foglalkozik, amelyek Miskolcon különösen jelentékenyek. A Napjaink kérdései rovat élén Lizák József Tudománypolitika és egyetemi kutatás című cikke szerepel, amely gondolatai fontosságával, időszerűségével egyképp érdemes az alapos olvasásra. Román János a tudománypolitikai irányelvek tükrében vizsgálta meg a megye helytörténeti kutatómunkájának helyzetét, Szekrényi Jenő viszont a jövőről, Miskolc városfejlesztési kérdéseiről ír! cikket, tír. Bodnár Ödön a közbiztonság és a bűnözés megyei és miskolci helyzetével, Császár Ferenc pedig a kisajátítási kártalanítás problémáival foglalkozik írásában. Ötven évvel korábbi időszakra, a borsodnádasdi direktóriumi tagok sorsára vonatkozó vizsgálódás eredményeit tárja elő Nemesik Pál cikke. Kiss Gyula szociografikus igényű cikke Bogács történetét, jelenét és jövőjét mérlegeli. A kiadvány művészeti rovatában Benedek Miklós Politizáló filmek Pe- saróban és Pécsett című írásában két fesztivál tanulságait foglalja össze. A Vita rovatban a Tanácsköztársaság eseményei feldolgozásának aktuális feladata szempontjából fogalmazzák meg a felszólalók a helytörténeti kutatás gondjaival, szerepével kapcsolatos véleményüket. A felszólalások egyébként a szerkesztőség által 1969. november 1-én rendezett vitaülésen hangzottak el. A tartalmas szám anyagát Bírta István gondolatébresztő megjegyzése V a sYtrum rovatban á kiadványt ezúttal Bare? ira- fikai művei díszítik. l’PL. Bosszúsé® 180 forintért
