Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-09 / 7. szám
Péntek, 1970. január 9. ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A hosszú távú népgazdasági tervezési bizottságok munkájából A közepesen íejleít ipán országok között AZ, ORSZÁGOS Tervhivatalban 1967 végén megkezdődött az 1971—1985 Közötti, tizenöt évre szóló hosszú távú népgazdasági terv és egyidejűleg az 1971—75-ös évekre a középtávú negyedik ötéves terv kidolgozása. Mindkét tervet 1970-ben terjesztik elő jóváhagyásra. A tervhivatal a főbb témacsoportok szerint elméleti és gyakorlati szakemberekből távlati tervezési bizottságokat hozott létre. A bizottságok az előkészítő munka két összefüggő szakaszát már befejezték. Egyrészt elkészítették az 1950—1967 közötti tizenkét esztendő hazai gazdasági fejlődésének kritikai elemzését, másrészt úgynevezett „tervezési hipotéziseket” dolgoztak ki. Ezek. ben — az eddigi előrehaladás elemzésére támaszkodva — az 1985-ig belátható jövő körvonalait vetítik elénk. Nem kész terveit, hanem reális lehetőségek számbavétele. előzetes elgondolások ezek a következő tizenöt esztendőről. A tervezési bizottságok tanulmányai és vitái alapján egyes szerzők és szerzői kollektívák különböző témakörökből összefoglalókat, cikkeket jelentettek meg több folyóiratunkban. Minthogy azonban e folyóiratok általában a szűk szakközvéleményhez jutnak csak el, a megjelent cikkek felhasználásával — támpontul a szélesebb közvélemény tájékozódásához, de korántsem a teljesség igényével — ismertetést adunk olvasóinknak az alábbi témákról: iparunk tizenhét év alatti fejlődésének néhány jellemzője, a különböző adottságú országrészek eddigi előrehaladása, a népgazdaság területi szerkezetének sajátossága; elgondolások az elosztás és a fogyasztás távlati tervezéséhez, elképzelések. lehetőségek a ■foglalkoztatás és az életszínvonal alakulásáról 1985-ig. A FELSZABADULÁS óta hazánk gazdasági fejlődésének két legjellemzőbb vonása: a termelési viszonyok alapvető változása és az ennek alapján kibontakozó iparosítás volt. A gyors ipari fejlődés eredményeként a magyar ipar termelése (a magánkisipar nélkül) 1938 és 1967 között a 7,8-szeresére, 1950 és 1967 között pedig a 4,5-szeresére bővült A vizsgált több mint másfél évtizedben erősen növekedett az tpar hozzájárulása a nemzeti jövedelem előállításához. 1964-ben például az iparnak a nemzeti jövedelemből való részesedése szempontjából a hét KGSTország közül Magyarországot csak Csehszlovákia és az NDK előzte meg. Az ipar aránya a nemzeti jövedelem termelésében 38—40 százalékra tehető. Az ipar tehát a magyar népgazdaság vezető ágazatává vált. Különböző összehasonlító számítások országunk és a tőkés országok között egyértelműen bizonyítják: a szocialista ipar- fejlesztés eredményeként 1950—1967 között Magyarország a fejlődő országok sorából a közepesen fejlett ipari országok sorába emelkedett, Nagyot változott 1950—67 között az ipar szerkezete. E változások nagyjából megfelelnek a világgazdaság általános irányának. Mégis az összehasonlító vizsgálatok a 35 országgal azt bizonyítják: iparunkban jelenleg egyértelműen nagy a szénbányászat és a vaskohászat, aránya; szén- és fémfelhasználásunk nem elég gazdaságos. Az átlagosnál kissé magasabb a részesedése a gépiparnak, a textil-, a bőr- és a ruházati iparnak; termékeikből a belső fogyasztásra jutó rész az átlagosnál alacsonyabb, míg az export az átlagosnál magasabb. Az ipar egészében viszonylag alacsony még mindig a vegyipar, továbbá a papír- és az élelmiszer- ipar aránya. A vizsgált időszakban gyorsan nőtt az ipar részesedése az exportból. Az ösz- szes export 70—75 százaléka ipari eredetű, s ha beszámítjuk az élelmiszeripart is, akkor 85—90 százalék az ipari eredetű exporthányad. Ugyanakkor az ipar nagymértékben rászorul importanyagokra és termékekre. Teljes importunk túlnyomó része ugyancsak ipari eredetű termék; feldolgozásra szolgáló alapanyag, ipari késztermék és félgyártmány. A fogyasztási cikkek 1959— 64 között az összes importnak csak 8—11 százalékát tették ki. Az összehasonlításba bevont tőkés országokban ez az arány 10,6—21,1 százalék között mozgott. Ezzel szemben az importnak a beruházást, a felújítási szolgáló és a készletnövekedést eredményező része Magyarországon átlagosan 15,5 százalék, míg a vizsgált országokban csupán 5—10 százalék. AZ IPART tápláló import tekintélyes hányada tőkés országokból származik, de az ilyen országokba irányulóexportnak mintegy fele még mindig mezőgazdasági és élelmiszeripari termék. Ennek fő oka az. hogy iparunk — a minőség, a választék, a szállítási határidők, a szerviz stb. szempontjából — nem tüdott kellően alkalmaz, kodni a tőkés országok piaci követelményeihez. (Folytatjuk) Mai páncélos vitézek. Jobbról balra: Knlimár József, Mihályi Gyula, Imre Lajos, Nánást László, Nagy János és Pecsenye János. Kilométereket gyalogolunk Bankovics Antal bányamérnök nyomában a föld alatt, az ellenkező irányban futó szállítószalag mellett, amíg a lyukóbányai IV/3-as pajzsos frontra érünk. Közben megtudjuk, hogy ez a nagyteljesítményű akna, a terv szerint 2750 tonna szenet ad a népgazdaságnak naponta. És ezt mind frontfejtésből. A legtöbb és a legjobb minőségű, darabos szenet ez a pajzsos front adja. ahol Iíu- limár József csapatvezető vájár 18 fős brigádja dolgozik. Ipar és hagyomány Sárospatak életében Eddig inkább csak a múltjáról, hazánk és kultúránk történetében játszott szerepéről ismerték idehaza és külföldön is Sárospatakot. A város vezetői most azon fáradoznak, hogy jelenét és jövőjét is virágzóvá tegyék. És ennek legbiztosabb útja — amit az eltelt fél évszázad alatt az elődök eléggé elhanyagoltak — az ipar fejlesztése. Csakis egy fejlett iparral rendelkező, gazdaságilag megerősödő Sárospatak képes rá, hogy történelmi és kulturális hagyományait kellőképpen ápolhassa, mint iskolaváros és mint a nagy* múltú tokaj-hegyal- ,iai táj egyik fontos idegenforgalmi központja hasznosíthassa. Ilyen gondolatok vezérlik Sárospatak párt- és tanácsi vezetőit, amikor a lakossággal való szorosabb kapcsolat és együttműködés megteremtése céljából a pártértekezle- leken és tanácsüléseken kívül közvetlen hangú beszélgetést. kezdeményeznek egy- egy üzem, vállalat, intézmény dolgozóival. Legutóbb a Rákóczi Gimnáziumba látogatott el Bujdos János párttitkár és Tóth József vb- elnök s tájékoztatták a peA Cserkúti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat a nyomasztó j hordóhiány enyhítésére alumíniumból gyárt nagy befogadó- kÓDp.sséeű boroshordóknt Az óriás hordók hegesztése. dagógusokat az iparfejlesztés, a kommunális építkezés helyzetéről, a jövő terveiről'. Ipartelepítés, korszerűsítés Elmondották, hogy eddig az ipartelepítést szinte lehetetlenné tette a nagymérvű vízhiány. Ezért kezdtek hozzá már évekkel ezelőtt a vízvezeték megépítéséhez. A munkák befejezés előtt állnak, a víz mintegy 15 kilométeres csővezetéken, ez év tavaszán már megérkezik Sátoraljaújhelyből Sárospatakra. Elkészült a szennyvíz- csatorna első szakasza, a gerincvezeték is. Ezt a következő két évben befejezik, s akkor a vizet nemcsak az üzemekbe, hanem a lakásokba is be lehet majd vezetni. Sárospatakon összesen 14 kis- és középüzem működik jelenleg, ezek is. bizony, igen elavult berendezéssel és technológiával dolgoznak. Ennek ellenére termelési értékük — főképp a Csepel Kerékpár- és Varrógépgyúr egy részlegének betelepítésével — a harmadik ötéves terv idején a korábbinak csaknem az ötszörösére nőtt. « 1969-ben elérte a 300 millió orintot. Az új esztendőben, s rzt követően, a negyedik ötíves terv időszakában igen nagy gondot kívánnak fordítani az ipari üzemek korszerűsítésére. Ennek során főképp a Csened Gyár üzemét fogják továbbfejleszteni, ú.j csarnokokkal bővíteni, modern gépekkel felszerelni, minek következtében *ta termelése az eLmúlt évi 50 millióval szem. ben már 1970-ben eléri a 100 milliós értéket, dolgozóinak száma pedig 450-ről 800-ra emelkedik. Szép fejlődés előtt áll a Faipari Vállalat is, amely munkásainak létszámát 100—120 fővel növeli, s gazdagítja termékeinek listáját is, mert a ládák és padló, burkolók, parketták mellett rátér a különféle nyílászáró szerkezetek készítésére is. Két új üzem A mintegy 400 munkást, túlnyomó többségében nőket foglalkoztató Ruházati Szövetkezet a jövőben tervbe vette egy új, korszerű szalagrendszerrel működő üzemház építését, ami szintén lehetővé teszi a termékek gyártásának és a dolgozók létszámának emelését. Két új üzemet is létesítenek az elkövetkező időkben Sárospatakon. Az egyik, egy falicsempe-gyár építése a távolabbi tervekben szerepel, a másiknak, a Bőd. rogközi Állami Gazdaság gyümölcstárolójának építése már jó ütemben halad. A gazdaság szép nagyüzemi gyümölcskertészettel rendelkezik, szükségessé vált tehát egy 400 vagonos, modern tároló és osztályozó létesítése, amely további 100 munkásnak, főképp nőknek fog kenyeret. rendszeres jövedelmet biztosítani. Munka —helyben A városból jelenleg 700 férfi- és 140 nödolgozó kénytelen máshol munkát vállalni. ami semmiképpen sem mondható egészséges állapotnak. Éppen ezért Sáros- I patak vezetői igyekeznek az | ipar fejlesztéséi, új üzemek ] betelepítését meggyorsítani, j ezáltal olyan munkalehetősé- ; geket teremteni, hogy min- j den sárospataki lakos minél hamarább, szakképzettségé nek megfelelően, itt helyben álláshoz, keresethez juthas- í son. Hoevi József Mikor odaérünk, teljes üzemmel dolgozik a front. A kéttárcsás, szovjet gyártmányú maróhenger ontja a szenet, megszakítás nélkül dolgozik a láncos vonszoló. Nagy a zaj, nagy a por, s emellett a munka sem könnyű, de kimeríti az embert az állandó megfeszített figyelem is. Ennek az almának ez a legkorszerűbb munkahelye. A száz méter hosszú fronton OBV-típusú hidraulikus önjáró páncél-pajzs szolgálja a biztosítást, méghozzá kitűnő eredménnyel. Érdemes volt annak idején kísérleteket folytatni ezzel a berendezéssel, hiszen a múlt év májusa óta. amikor üzemszerűen is beállították, kiválóan bevált. © Valamilyen szállítási probléma miatt le kell állni a termeléssel. Ezt használjuk lei arra. hogy elbeszélgessünk az itt dolgozó emberekkel. akiket — a biztosító berendezés neve után — tréfásan páncélos vitézeknek is szoktak emlegetni. csaKULIMAR JÓZSEF MIHÁLYI GYULA Laczó József felvétele. kémény a szén, percenként másfél—két méteres sebességgel haladunk végig a fronthomlokon. Ha ez a gép elkezd dolgozni, akkor igen- csak meglöki a kaparót. így fogtalIMRE LAJOS ,ia össze a véleményét: — Nem túl légen kerültem lei a vájárintézetből. Meg kell mondanom, hogy az ott elsajátított hagyományos bányászkodásból itt már nagyon keveset csinálunk. Hiszen látja, a biztosítás, a jö- v észt és. a rakodás teljes egé- szében géppel történik. NANASl LÁSZLÓ | hozzáK ___________________1 teszi: _______ patv ezető vájár mondja el munkájuk lényegét: — Annak idején Imre Lajos kollégámmal Várpalotán, a bányában ismerkedtünk meg ezzel a korszerű biztositó berendezéssel. Amikor itt kísérletek folytak vele, kezdettől fogva ezt a munkát végeztem. Nem mondom, egy kicsit szokatlan volt és egy kicsit idegenkedtünk is tőle. Azonban most már megszoktuk, és meg is szerettük. Nagy előnyei vannak ennek a biztosító szerkezetnek. Hogy mást ne említsek, itt csak szelepeket, kell igazgatni, nyitni-zárni, mert. automatikusan mozog ez a biztosító berendezés, míg másutt, bizony igen nehéz fizikai munkát igényel a súlyos acéltámok mozgatása. Kitűnő eredményeket lehet produkálni a termelékenység területén is. Míg az acéllá- mos, maróhengeres frontokon egy fő 6—8 tonna szenet képes termelni műszakonként addig ezzel a berendezéssel 16—17 tonna szén termelésére is képes egy dolgozó nyolc óra alatt. Ismét megindul a szállítás, megindul a munka. Hatalmas zajjal pöráülnek meg a maróhenger óriás tárcsái. A maróhenger nyomában, arcukon porszűrővel, úgynevezett beállósok mozgatják, léptetik előre a páncélpajzs- egységeket. Mivel nem a legjobb a főte, hatalmas szén és meddődarabok hullánál; alá, amíg egy-egy egység előrejut. De az ember biztonságban van. épkezelő folytatja: — Októberben, amikor jól haladt a munka, a mi műszakunk például 60 méter és 70 centimétert haladt előre Ez a maróhenger 2 méter 8> centiméter magasságban és 65 centi mélységben jöveszti a szenet. S mivel itt elér — Így van. En például beáll ós vagyok. Igaz, nagy a por a maróhenger után, de mégiscsak jobb, hogy a 250 atmoszféra nyomású olaj és víz keveréke mozgatja a biztosító berendezést, mintha nekünk kellene azt elcipelni és beállítani. Egészen más lett ez a szakma, mint néhány évvel ezelőtt, Igazi,- régi értelemben vett bányamunkát nem is végzünk. Szelepeket mozgatunk, kábeleket igazgatunk, a maróhengert vezéreljük, és takarítunk a gépek után. Robbantani is csak a front két sarkában kell, ahol a maróhenger nem tud dolgozni, de ez is összesen csak mintegy 5—6 méter hosszú szakasz. annyit mond | NAGY JANOS | * I még: — Most, hogy vasárnap is dolgozunk, kevés idő jut a gépek karbantartóisi munkálataira. Sokszor emiatt kell hétközben is állnunk. Ezeknek a gépeknek pedig az a lényegük, hogy állandóan menjenek. Ha az állásidőből le lehetne faragni, még nagyobb eredményekre lennénk képesek. __________ I PECSENYE JÁNOS | a !____________ réséiről beszél: — És nagyobb lenne a pénz is! Nem mondom, elég jó itt a kereset, de a különböző okok miatt mégsem tudjuk azt produkálni, amit keBene. Ha valahol baj van a szállítással, meg kell állnunk. Gondot okoznak a vetők is. és kevés az úgynevezett fekvőhenger, amely a pajzsegy- ségeket mozgatja, és ha valamelyik meghibásodik, nem tudjuk mindjárt egy jóval helyettesíteni. Amikor újra megindul a munka, beszédnek semmi helye. A brigádból mindenki jól ismeri a feladatát, és minden szó nélkül teszi azt. amit kell. De egyébként sen) lehetne tovább beszélgetni. Ezen a fronton, ha megy a munka, minden és mindenki mozgásban van. Irgalmatlanul nagy erők és irgalmatlanul erős anyagok birkóznak, harcolnak egymással az anyagért, a szénért. Az ember egyre inkább „csak” irányítója. szemlélője, ellenőrzője ennek az életért folyó, hatalma« küzdelemnek. Oravec János Mai páncélos vitézek
