Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-08 / 6. szám
ESZAK-SflAGYARORSZÁG 4 Csütörtök, 1970. január 8. Jó egészséget falura, tanyára — Ä szülei falusi néptanítók voltak. Maga is az irodalom iránt érdeklődött — középiskolás, egyetemista korában verseskötetei jelentek meg. Aztán orvosnak tanult, ívfa az egész országot tanítja. Népnevelő, tudomány- népszerűsítő, a közegészség- ügy lelkes szószólója, egészségügyi szakíró és népszerű ismeretterjesztő könyvek szerzője, lebilincselő előadások, rádiós orvosi tanácsok előadója, az Egészség című lap főszerkesztője. Túl a huszadik könyvön, az ezredik rádióelőadáson, az évi 100—200 előadáson a falusi közönség legnépszerűbb orvosa, tanítója, dr. Buga László, Az egészség apostola Két évvel ezelőtt nívódíjat kapott rádiós orvosi tanácsaiért. De legnagyobb sikerének azt tartja, amikor falun, tanyán százak gyűlnek össze egy-egy előadására és ronggyá olvasva hozzák magukkal valamelyik könyvét. — Miért és hogyan lett népművelő? — Még otthon, az Esztergom melletti Ebeden (a község neve törökül hajnalt jelent) medikus koromban, csendes vasárnap délutánonként a falusi kispadon körülültek az öregek és bajokról, betegségekről kérdeztek. Én meg meséltem, meséltem megtörtént eseteket, kitalált történeteket. Valahol itt kezdődött az én ismeretterjesztő munkám. Ezzel egyeztettem irodalmi indulásomat, érdeklődésemet. És rájöttem, hogy a kettőt össze lehet kapcsolni. Ügy adok tanácsot, ismertetek házi gyógymódot, egészségtelen jelenségekre úgy hívom fel a figyelmet, hogy humoros-komoly történettel fűszerezem. Olyan sztorit mondok hozzá, róla. ami élményként rögzíti az emberekben a mondanivalómat. Leghasznosabb könyvének a kétkötetes „Jó egészség falun, tanyán” címűt tartja. Az első rész Az egészség útján, általános higiéniás témakört ölel fel, tanácsokat ad a megelőzésre, az egészséges életre. A második kötet címe: Beteg a háznál — arra ad tanácsot, mit tegyen a falusi ember, ha megbetegszik, diétás étrendeket, házi betegápolási tanácsokat ad. — Melyik a legkedvesebb könyve? — Az orvosi almárium. Ebben van egy kis irodalom is. Történetekre épül a könyv, az ódon orvosi almárium, egy falusi orvos emlékeinek gyűjteménye. (A felszabadulás előtt Muzslán volt körorvos, majd Tokodra került bányaorvosnak.) Szemléletesen ír, mintha példázatokát sorolna — trombózist, a vakbél gyulladást, a tetanusz mérgezést, a fagyást a legközvetlenebb példákkal magyarázza.. Buga doktor a rádióban A szervi eíyáltozásokat és az ideges panaszokat így: ,,Ha két egymásba kapaszkodó fogaskerék közül az egyiknek kitört a foga, akkor akadozik. Ez a szervi baj. A másik az, ha mindkét kerék ép. de nem illeszkedik pontosan össze, a fogak nem kapcsolódnak kellően egymásba.” — Beszéljünk a rádiós előadásokról! — A rádió egészségügyi adásait annak idején bemondó olvasta feL A tanácsok, üzenetek meggyőzőbben hangzanak orvos szájából. Már korábban is tartottam előadást a rádióban, de 1952. tői rendszeresen vezetem az orvosi tanácsadást. A tömegesen érkező levelekből válogatom ki az érdeklődésre számottartó témákat Váltogatom a formát Is, hol én adok elő egy s más tudnivalót hol neves szakorvosoktól beszélgetés formájában tudakolom a betegség ismérveit. — Mi lesz a levelekkel? — Ó, a levelek! Ezrével jönnek. A java a témát adja. Az olyat, amelyre feltétlen válasz kell, áthozom a Szabad Földhöz. Mert megalakulása óta, 1949-től írom a lap orvosi tanácsait. Ma is 30 levélre válaszoltam. A rádiós előadások alapján könyv íródott Lesz-e könyv a levelekből? — 40 ezer levelet tettem félre — az érdekesebbek közül. A válasz is megvan hozzá, szerelném megírni a falusi orvos testamentumát. Tavaly 143 előadást tartott. Az idén Miskolcon lesz az első. A csallóközi kulturális napokon hatszázan hallgatták meg Buga doktort Kilenc éve a TIT Egészségügyi Országos Választmányának titkára. Megalakította a Sem- melweis-brigádot — a „tudomány vándorszínész társulatát” —. amellyel az országot járják. Falusi emberek tanítója Amikor 60 éves lett, kitüntették. Van munkaérdemrendje. kiváló népművelő ok. Filmjegyzet \ A titokzatos szerzetes A film címe nem egészen pontos Lehetne többes szám. ban is beszélni. Ugyanis a filmben olyan sok titokzatos szerzetessel találkozunk, hogy bizony, nehéz számon tartani közülük, ki, hová tartozik. Az új színes, nem kevés izgalmat kínáló, kalandos szovjet filmet, Arkagyíj Kol- catij rendező alkotását o szovjet állambíztonsági szervek megszületésének 50. évfordulója alkalmából mutatták be A történet a szovjet állam első éveiben játszódik amikor még fehértiszti alakulatok garázdálkodtak, s Vrangel tábornok irányításával mindennaposak voltak a fehérek támadásai. A Cseka. a tintái szovjet állam rendőri szervezete, állambiztonsági ereje természetesen a fe- nérek támadásainak homlokterében állt. A film ezt, a harcokkal teli időszakot jeleníti meg igen izgalmasan. Nem lenne talán több, az e témakörből már sokszor látott filmek hosszú sorának egyikénél, ha alkotói nem ötvözik igen szerencsésen a kalandfilmek motívumait és a hősi korszak mozzanatait. A fehérek központját egy kolostorba helyezik, s mint a vörösök, a cselcistók közé is befurakodott az ellenség ügynöke, a vörösök emberei is ott vannak a fehérek között, csak éppen a komor kolostor talpig feketébe burkolózott alakjait nagyon nehéz egymástól megkülönböztetni. Sok izgalmas fordulat után jutunk el a végső lelepleződésekig, s ha közben nem is tudjuk a szereplőket mindig pontosan nyomon követni, végső soron jól szórakoztunk. <bm) A My fair Lady című, kétrészes. színes amerikai musicalt két mozi is vetíti mától Miskolcon. A filmről 1S6Í). december 31-én közöltünk részletes méltatást. levele, érdemes orvosi címe, mégis annak örül legjobban, ha látja, tapasztalja: megfogadták tanácsait, élnek vele. Buga doktor higiénés szakorvos, volt körzeti orvos, de ma már nem praktizál. Lefoglalja, kitölti életét a népművelés. Szép beszédű, közvetlen ember. Egyszer elkövette azt a „szentségtörést” a tv dohányzás ártalmairól szóló kerékasztalánál, hogy pipára gyújtott. Nem akart más lenni, mint amilyen. Életének mottója lehet, amit egyik könyve ajánlásául írt: „A jó egészséget szeretném elküldeni mindenfelé, falura, tanyára, ahol olyan népek élnek, akik meg is becsülik. Mert az egészség olyan, mint a mesebeli madár, aki nem becsüli meg, attól elszáll és sokszor évekig hiába lohol utána.” Néptanító akart lenni neki sikerült! Pezsgő művészeti élei Tokajban Három éve működik Tokajban a Zilahy György Művészetbarátok Köre, amely mozgatója a nagy hírű község művészeti, közművelődési életének. Mint Tenkács Tibor festőművész, a körvezetője tájékoztatott, 1970-re igen sokrétű programot állítottak össze. 1970-ben Tokaj már egy évvel közelebb lesz az 1973-ban esedékes 900 éves jubileumhoz, és ez a felfokozott, túlontúl is sűrű, tartalmas program már jelzi a ritka jubileumra való felkészülést. Továbbra is elsőrendű feladata a körnek, hogy alkalmat nyújtson a művészetek legkülönbözőbb ágaiban történő ismeretszerzésre, ismert művészekkel való találkozásra mind a tokajiaknak, mind az ott tanuló diákoknak, s nem utolsósorban a nagy idegenforgalmi vonzás következtében ott megforduló vendégeknek. Elsőként — Tokajnak és a képzőművészetnek elszakíthatatlan kapcsolatából • kiindulva — a képzőművészeti programot böngésszük végig. Már januárban Katona Katalin iparművész festett textilképei és Cséry Lajos szobrászművész plakettjei várják az érdeklődőt. Februárban Soltész Albert festőművész és ijchoczky Jmróné kerámikus közös kiállítása, valamint Berecz András és Nagy Mihály közös tárlata kínálkozik. Márciuban Czínke Ferenc zománcképei, áprilisban Koszta Rozália festményei várják az érdeklődőket. A májusi képzőművészeti programban Diószegi Balázs tárlata, s a Kascsák Lajos képzőművészetét bemutató kiállítás szerepel a programban, júniusban Gyarmati Tihamér festőművész, Gácsi Mihály grafikusművész, Nagy István szobrászművész. S ez még csak az első fél év. A második fél év sem szegényebb. Füstös Zoltán festőművészt, Papp Lajos szobrászművészt, Lantos Ferenc festőművészt, Laborcz Ferenc szobrászművészt, Karsai Zsigmond festőművészt, id. Szabó István szobrászművészt, Vidéky Brigitta festőművészt, Keller livia festőművészt, Koczor Sándor keramikust, illetve munkáikat láthatják az érdeklődők, de lesz kiállítás a. naiv festőktől és tárlaton mutatkoznak be a batikolt munkák készítői. Vitafórum Me olvasó népért MEGGYŐZŐ TÉNYEKET sorakoztathatnánk fel, az elmúlt esztendők könyvtári fejlődéséről, a könyvforgalmazás, a könyvtári munka hatékonyságáról, az olvasottságról, és ugyanakkor számokat sorolhatnánk a munka eredménytelenségéről. Ez évben vizsgáltuk a tsz-tagság körében a könyvtári munka hatékonyságát, az olvasottság! szintet. Azon igyekeztünk, hogy a sok esetben félrevezető számszerű adatok ez alkalommal viszonylag megbízhatóak legyenek, tisztázzák meddig jutottunk, s milyen tennivalóink vannak. A vizsgálat egészét s körülményeit e rövid írás keretében nem lehet ismertetni. Néhány adatot azonban feltétlenül meg kell említenünk, hogy lássuk, elbizakodottságra nincs ok. A tsz-tagságnak 13—15 százaléka könyvtári tag, de csak 10—12 százalék rendszeres olvasó. Természetesen egyes települések adatai között eltérések vannak. Van olyan község, ahol 30 százaléka könyvtári tag, máshol alig 6 —7 százalék. Iiözbevetőleg: többnyire azon településeken jobb az arány, ahol anyagilag is támogatják a gazdasági egységek a könyvtárakat. Nemcsak eszmeileg, hanem gazdaságilag Is érdekeltek ezek az üzemek abban, hogy dolgozóik közül minél többen olvassanak. A beírt olvasók közül 10—11 százalék tsz-tag, de ezen viszonyszám is különbségeket takar. Van olyan község, ahol 14 százalék, s van ahol csak 8 százalék. A kölcsönzött kötetek, s n helyben olvasás tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a kortárs világirodalmat sem a fiatalabb, sem az Idősebb korosztály nem olvassa. Ennek két oka van: egyrészt a könyvtáraknak a mai magyar és világirodalmat reprezentáló folyóiratokra nincs anyagi fedezetük. Másrészt, az olvasók nagy hányada nem igényli és nem Is érti ezeket az irodalmi alkotásokat. Rendkívül kevés a kölcsönzött mezőgazdasági szak- irodalom. Tapasztalataink szerint csak néhány fiatal mezőgazdasági szakember kölcsönzi ezeket. A tematika többnyire megegyezik a termelőszövetkezet szakágú, vak Röviden: kevés a tsz-tag olvasók száma. A rendszeresen kölcsönzők sem olvpssák a mai magyar és világirodalmat, mivel nem értik ezeket az alkotásokat. Kevés a könyvbeszerzésre fordítható összeg, s így nincs biztosítva a tervszerű állománygyarapítás. A meglevő al.'cmány propagálása nem elég hatásos, s problémák- vannak az irodalmi művek értelmezésével is. A MEGOLDÁS a következő lehet: a könyvtárak, a könyvesboltok és minden könyvvel foglalkozó szerv, vállalat, nagyobb gondot kell, hogy fordítson a könyvek propagandájára. Hivatásból, ügyszeretetből, több-kevesebb tiszteletdíjért százak foglalkoznak egy-egy köz- igazgatási egységen belül is konyvajánlással, könyvköl- csönzésseL A munka hatékonyságát kell fokozni. A művelődésügyi intézményeken kívül a társadalmi és tömegszervezetek művelődési, nevelési munkájában nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a könyv. Ezen szervek ilyen irányú tevékenysége többnyire leszűkül az ismeretközlés elöadásos formájára. Ez a forma — ha nem aktuális és helyi vonatkozású eseményt dolgoz fel — korántsem olyan hatékony. mint néhány évvel ezelőtt volt, A kommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségeket népművelésünk még nem tudja kellően használni. A nagy és jól ellátott könyvtárak kivételével a tevékenység sok esetben könyv- kölcsönzésre korlátozódik. A televízió, a rádió, a folyókátok nyújtotta ismeretek felhasználása ötletszegény, s sokszor cél nélküli. A helyi anyagi erőforrások szétfor- gáesolódnak. A termelőszövetkezetek, üzemek közül nagyon kevés rendelkezik önálló könyvtárral, s ez sok esetben nem Is lenne célszerű, hiszen a településen jól kiépített, használható, az igényeknek megfelelő könyvtárhálózat van. Csak éppen állománygyarapításra nincs pénz. A szétforgácsolt erőfeszítéseket, s anyagi forrásokat kell összpontosítani, s ebből fejleszteni tervszerűen a könyvtárakat. Az anyagiakkal rendelkező gazdasági egységek, különösen az ismeretierjesztő szakirodalom beszerzésében és felhasználásában kell, hogy segédkezzenek. Az alkalmazott tudományok és velük kapcsolatban álló egyéb tudományágak rohamos fejlődése miatt a könyvállománynak ez a része évül el leghamarabb. Valóban, csak megfelelő anyagiakkal rendelkező könyvtár képes a témakörbe tartozó legszükségesebb könyveket időben megvásárolni. Gyakrabban kell élniük^ a könyvtáraknak a könyvtár- közi kölcsönzés lehetőségével. MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy a szocialista gazdaság fejlődésével a művelődésügy — az oktatás és közművelődés — fejlődési üteme is meggyorsul. Néhány éven belül anyagi' lehetőségeink is javul, nak, és még többet tehetünk az új emberi minőségek megteremtése érdekében. Ződi Imre Hasonlóan gazdag a zenei program. Sokszor nehéz elválasztani a képzőművészetitől, mert több alkalommal a képzőművészeti kiállítások megnyitása kamarahangversenyhez kapcsolódik. Mislcot- ci művészek, kis együttesek, Borsod megyei együttesek, országos nevű zeneművészek és énekesek egyaránt szerepelnek a meghívottak között. A sok érdekes programból csak egyet emelünk ki. Miskolci művészek előadásában bemutatásra kerül Purcell: Dido és Aenas című operája Több irodalmi est, művész— közönség találkozó, filmművészeti és egyéb isrneretter-. jesztő komplex előadás szerepel a programban. Bemutatják a Filmművészeti Főiskola több vizsgafilmjét Is. Vendégül várja Tokaj többek között Sántha Ferenc írót. Nagy László és Szécsy Margit költőket. Berek Kati, Sinkovits Imre, Gombos Kati színművészeket, Antal Imre zongoraművészt, Sziklay Erika énekművészt. Szűcs Lóránd zongoraművészt, l.ászló Margit énekművészt, Jar.csó Miklós filmrendezőt, Jancsó Adrienne előadóművészt Váczi Mihály költőt Czine Mihály irodalomtörténészt. Béres Ferenc népdalénekest, Béres János furu- lyaművészt és művészeti életünk sok más kiemelkedő személyiségét A program természetesen sokkal szélesebb körű, sokszínűbb, mint amilyen az ismertetése lehet A Zilahy Cyürgy Művészetbarátok Kőié jó műsorkínálattal, értékes rendezvények gazdag sorával kívánja szolgálni Tokaj szellemi életének további pezsdítését (benedek) Mé| egyszer Qlasziiszkárél Ezúttal a Wéber-házról A helybeliek százados hagyományai között inkább csak traktornak emlegetik azt az udvarházszerű földszintes épületet amely most Is a község főutcájára tekint- get sok ablakos szemével — éppen úgy mint azt több száz évvel ezelőtt tette. Mert ré- ges-régi, talán még a török világból való a liszkai Wéber-ház, legalábbis alapjaiban. Erről beszél különben a ritkaságszámba menő, ódon boltívekkel és árkádokkal ékes hatalmas pincéje is. Egyébként a hajdani kincstári épület postamesteri és vendégszállási szerepet játszott azokban az időkben, amikor három vármegye postaforgalmát és személy- szállítását bonyolította le az itteni postamester, biztonságos szállást nyújtva a deli- zsáncok utasainak, váltott lovakról gondoskodva a hivatalos küldöttek és futárok számára. Elülső részlegében tehát" még megvan a Wéber-ház, az egykori tágas portán ma is fellelhető alapfal-marad- ványok tanúskodnak a régi berendezésről: színek, istállók, csűrök és állások építményei egészítették ki a pos. tamesteri lakás és hivatal, valamint a vendégszobák sorát. Az olaszliszkal kincstári postamesterek között közeli ismerősre is bukkannak a történelem kutatói: 1704-től 1804-ig Wéber András vezette a vendéglátásokra — iraktúlásokra — Is berendezett postahivatalt, amint a Postamúzeum feljegyzései mondják. Wéber András pedig Kossuth Lajos anyai nagyapjaként került bele u magyar történelembe. Kossuth László — későbbi rnonoki uradalmi ügyész — 1796-ban Wéber András és Hidegkövy Erzsébet leányát, Saroltát — más néven: Karolinát— vette nőül. Kettőjük gyermekeként született aztán, 1802. szeptember 19-én, Monokon, az uradalmi tisztilakban Kossuth Lajos. Mikor pedig Kossuth László megvált az uradalmi ügyészségtől, amíg Sátoraljaújhelyen nem tudott egy kis családi házat vásárolni, addig családja Olaszliszkán húzódott meg, jó fél évtizeden keres/.. . tül Ennek is vannak hagyományai a községben, ezekről a jó minap már említési, tettünk, megoldva a liszkai ,,Kossuth-ház’’ rejtélyét. A liszkai családi kapcsolatokat azonban kevesen ismerik. Noha Wéber András uram, a maga Idejében népszerű és tekintélyes ember volt, a liszkai egyházi anyakönyvek sokszorosan őrzik emlékét, mint keresztapának, házas- ságkötési tanúnak, felesége is gyámolítója volt a liszkai szegénységnek. Nyugalomba vonulásuk után egy darabig még Olaszliszkán éltek, tnujd a Kossuth-családdal együtt Üjhelybe költöztek, s ott is fejezték be életüket; amint a református egyház halotti anyakönyvében olvasható: „1815. szept. 15. eltemettetett Nemzctes Wéber András úr" Majd: „1832. febr. 6. Wéber András özvegye Hidegkövy Erzsébet.” Mikszáth Kálmán a Különös házasság című reg.ínyében is alátámasztja azt a tényt, hogy Olaszliszkán nevelkedett Kossuth Lajos, a W éber nagyszülőknél. iso3 tavaszától 1808 februárjáig. Jó volna, ha ezt a tényt a Wéber-ház hom!'>' . iáról emléktábla is hirdetné a világnak. Zsu(fa Tibor (Monok)
