Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
\ ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 4 ■wiiiii<iniiii'iiiii^mMwnr»wiiiii—T»arpf«rwwTi-i»>» Csütörtök, 1970. január V. Mmimmm» Iskolatelevízió Televíziót az iskoláknak! Mintegy negyed esztendővel ezelőtt hangzott el a felhív,'is: Televíziót az iskoláknak! Abban az időben 1500 készülékről volt szó, annyi hiányzott az első felmérés szerint a falusi, tanyai iskolákból, hogy az ott tanuló kis diákok is részeséi lehessenek mindannak az előnynek, amelyet az Iskolatelevízió nyújt a tananyag jobb elsajátításához, megértéséhez. Az Iskolatelevízió szerepe a közoktatásban napjainkban már vitathatatlan. E korszerű tömegkommunikációs eszköz segítségével a korszerű ismeretek eliutnak a legtávolabbi iskolákba is. A különböző tárgyak oktatásánál olyan segítséget nyújt az Iskolatelevízió. ami!" t helyi erővel teljesen lehetetlen előteremteni. Vajon miként lenne módja sok száz és ezer iskola gyermekeinek egy-egy korszerű üzem. vagy gyártási mód megismerésére, mesz- szi tünk történelmi nevezetességeinek, növény-és állatvilágának látására, idesen nyelvek tanulására, irodalmi értékeink dramatizált formában történő élvezetére ha az Iskolatelevízió nem juttatt á el mindezt a tantermek- e Pedagógusok ezrei munkálkodnak a legjobb iskola- televíziós módszerek kialakításán. részben a sugárzandó programokon, részben pedig a kapott kének -gyakorlati hasznosításán. Mindezt az előnyt azonban. csak azok az iskolák élvezhették. amelyek rendelkeztek televízióval. Ezért kellett, ezért volt hasznos a mozgalom: Televíziót az iskoláknak! A felhívás élénk visszhangra talált. A társadalmi akció eredményes volt. s már rég túl vagvunk az ezredik televízió odaajándékozásán. Igaz. közben az igény is megemelkedett kétezerre. (Sőt már olyan javaslatot is hallottunk. — igaz, igen elszigetelt módon —. hogv tovább kellene fejleszteni e társadalmi akciót, legyen több televíziója is egy-egy falusi iskolának.) Elgondol.koztató- ari szép tettek születtek az akció során, és ha most visz- szatekintünk. elsősorban a szépre gondolunk, és nem firtatjuk a vadhajtásokat, a fonákságokat, az ajándékozással való kérkedést és ön- 'eklárnozást. Inkább azokat dicsé 'ük, akik valóban önzetlenül, többletmunkájuk c?redménvekéni váüaltak részt -ebben az akcióban. Néhány következtetés, néhány gondolat azonban feljegyzésre kívánkozik. Miridenképnen megállapítható, hogy a magyar dolgozó társadalomból a bérből, fizetésből élők több milliós tömegének segítőkészségére mindig lehet számítani . ha a segítés nemes célokat szolgál. Még' akkor is, ha e dol- 'gozó kategóriák gyermekei többségben olyan iskolába járnak, amely kevésbé szorul erre a társadalmi segítésre. Ünneprontó dolog, de megjegyzendő. hogy azok a társadalmi csoportok, amelvek gyermekeik révén talán leginkább érdekeltek lennének ebben az akcióban, többségben nem eoyéni gyüités, vagy egyéb adományozás útíán ajándékoztak televíziót, hanem közösségi alapon. És a társadalmi segítésnek volt más szeplője is. Egvik helyen úgy fizették ki a készülék árát. hogy az szinte fel sem tűnt a nagy pénzzel gazdálkodó intézmény propaganda kiadásai között, máshol meg a dolgozók nem ismerték eléggé a felajánlást, szervezési hibák adódtak, és a készülék árának kollektív „begyűjtése” nem ment mindig rossz hangzású megjegyzések nélkül. A televíziókra azonban feltétlenül szükség van, illetve további készülékeket várnak az iskolák. El kell ismételnünk újólag: ahhoz, hogy a tanyai, a falusi iskolákban tanulók tudásszintje emelkedjék, felvértezettebben áll- hassák a versenyt a nagyobb községi, vagy éppen városi iskolákban tanuló társaikkal, ma már nélkülözhetetlen az audiovizuális .oktatás. A televízió pedig, a maga jó] szervezett adásrendszerével a legtávolabbi kisiskola ablakait is kitágítja, mindenhová eljuttatja a korszerű ismeret- szerzés lehetőségeit. A televízió tehát iskolai felszerelési tárgy? Igen! S ebből kézenfekvő módon következik egy gondolat. Ha a televízió iskolai fel- szerelési tárgy, s — mint az ma már különösebb bizonyításra sem szorul: — nélkülözhetetlen, úgy annak beszerzése nem lehet esetleges társadalmi megmozdulások függvénye. Mint ahogyan a padok, a tábla, a szertárak szemléltetőeszközeinek beszerzése sem pusztán társadalmi adakozásból származik általában. A legkisebb falusi iskola építésének, vagy két-három tanteremmel való bővítésének beruházási ösz- szegei mellett egy televízió Film jegyzet j Célpont: A híd Sokszor elmondták már, hogy a jugoszláv filmek gyakran merítik témájukat a fi. világháBWú eseményeiből, a partizánküzdelmekből. Ezt a véleményt ‘ akceptálnunk kell. ha csupán tényt állapít meg, de vitatkoznunk kell vele. ha elmarasztal. A háború ugyanis kegyetlenül sokszínű. Nagyon sokféle érzés, vélemény, állásfoglalás diktálja a fegyvereket. Igazság js gazemberség, nemes és nemtelen elgondolások viaskodnak egymással. A hábo- ,"ú behatol szinte minden emar életébe. Senki nem zár- untja -kapuin kívülre, senki ••eii élhet ilyen időkben cle- '■'•v V. -onttoronyban. A níd. a csodá’üosan (car's í remekmű alkotója, a csak munkájának é'ő mérnök 'em akar tudomást venni a körülötte zajló eseményekről. Amikor pedig megtudja, hogy a hídnak, ezáltal az ellenségnek pusztulnia kell — felháborodik. Első és talán legnagyszerűbb munkáját félti, ezáltal az alkotó munka illúzióját. Micsoda utat kellett megtennie — és mert becsületes ember, megtette —, hogy éli üssön annak megértéséig: a völgvön átívelő hídnak nem szabad az ellenség visszavonulását biztosítania. A partizánok akciója izgalmas. érdekes, kezdettől, fogva leköti a nézőt. Az út nem sima. sőt. áruló is keveredik közéjük Ha itt-ott fel is fedezünk már ismert részeket, fordulatokat, egészében az emlékezetes alkotások közé sorolhatjuk a színes jugoszláv alkotást. Ehhez néhány kiváló színészi alakítás is hozzájárul. 8. K, ára elenyészőnek tűnik. Nem lenne természetellenes, ha a jövőben az iskolaépítések, bővítések, 'felújítások költségterveibe az oktatási segédeszközt jelentő televízió árát is beleszámítanák. Ez nem zárja ki a további társadalmi segítést. Véleményünk szerint azonban, részben más alapokra kellene helyezni. Az eltelt negyedév alatt megmutatkozott már a segítőkészség, akik kérkedtek, kiélhették ilyen vágyaikat, lejárhatott az önreklámozás ideje. Legyen a Televíziót az iskoláknak! mozgalom szervezettebb, le.gven valamilyen megyei gazdája, amely a felajánlott televíziókat, illetve pénzösszegeket megyei áttekintés birtokában a legcélszerűbben, a legjobban tudja felhasználni — különösebb csinnadratta nélkül. (Vegyük csak számításba mibe kerül egy-egy televízió átadási ünnepsége az ajándékozónak és a megajándékozottnak egyaránt! Az autóbuszos csoportos kiutazásokból. a napidüakból és bankettekből. valamint az ellen- aiándékokból nemegyszer, jócskán kitelt volna egy készülék ára > Gondoljunk az ajándékozást követő időkre is. s arra. hogy a készülékeket viszonylag gyakran kell javítani. E központilag kezelt alánból lehetne gondoskodni a folyamatos karbantartásról. Lehet, hogv ígv kevésbé látvánvos. de mindenképpen célszerűbb, és kevesebb mellékízt ad ez a segítés. (Palaki ános műve.)- On is lehet gyilkos Krimiparődía a Miskolcs Nemzeti Színházban tektív-felügyelő. Ügy él a darabbeli két házaspár, mint a népszerű tv-rajzfilm, a Fils- tone-család négy szereplője, de itt a bonyodalmak nem olyan egyszerűek, és nem rajzfigurák jelenítik meg a történetet, hanem vidáman komédiázó színészek nagyszerű játékából bomlik ki előttünk. 1 Eiaroiiet Szép, hasznos, eredményes az iskolákat televíziókészülékkel segítő akció. Ügy regisztrálhatjuk, mint társadalmunk segítőkészségének igen pozitív jelét. De már jelentősebb ez a feladat, mint egyszerű kampány. Folyamatos állami és társadalmi teendőnek tekintendő. Természetes, mindennapos, mellékíz nélküli, vadhajtásoktól mentes folyamatnak. Benedek Miklós 1 bűnügyi padi művek, tv-játékok, regények iránt országszerte nagy az érdeklődés, az igény. Ha ezzel az igénnyel egyetérteni nem is lehet megjegyzés nélkül, létével feltétlenül számolni kell, s az a jó, ha ezt az igényt a műfaj adta lehetőségeken belül a legmagasabb szinten, a legkulturáltabb formában elégítjük ki. A Miskolci Nemzeti Színház a bűnügyi történetek, játékok iránti igény kielégítésére, nem utolsósorban a könnyed szórakozásra vágyók kedvére bűnügyi bohózatot, illetve krimiparódiát kínál. Alfonso Paso kétszeres játéka (fordította Horváth János) roppant szellemes alkotás. Történetét illetlenség lenne elmondani, hjszen bizonyára nagyon sokan szeretnének még az előttük ismeretlen fordulatokért izgulni, annyit azonban elmondhatunk. hogy két baráti házaspár egy napiát látjuk, amelyben a 'krimirajongó és a krimik bűvöletében élő emberek váratlan és nagyon kínos szituációkba kerülnek, mert más. ha olvasmányaik hatására fantáziáinak, s más. ha valóban megjelenik a hulla és a deKét új szalszereezeti kiadvány A Táncsics Szakszervezeti Könyvkiadó a korábban kiadott Válaszolunk a dolgozók kérdéseire és a Szocialista brigádok kiskönyvtára című tanácsadó sorozatainak visszhangja, áz olvasottság felmérése, az olvasók igényei alapján 1970. januárjától kezdve az elsőként említett sorozatot — Válaszolunk a dolgozók kérdéseire — úgy jelenteti meg, hogy az ne csak intézmények, közületek, hanem minden érdeklődő dolaozó számára hozzáférhető legyen. Ennyiben lesz új ez a sorozat, illetve bizonyos mértékig szerkesztésében, tartalmában is. Eddig 50 füzet jelent meg a sorozatban, s ez most sok tapasztalattal szolgál. 1970-ben G füzetet jelentetnek meg a következő témakörökkel: Mi jut a vállalati jövedelemből az egyes dolgozóknak? Milyen ügyben, hová forduljunk? Hogyan lehet kiszámítani az átlagkeresetet? Milyen jogai vannak a vásárlónak? Mi illeti meg a dolaozó r-madíia sokat? és végül- Mibe kerül a fegyverkezés? A másik sorozat Bríaádélet címmel indul. A szocialista brigádvezetők 1909. áorilisi kongresszusán több oldalról is felmerült az ieénv egy n'"an kiadványsorozat megjelentetésére. amely rendszeresen foglalkozik a szocialista brigádvezetőket foglalkoztató ploii p" /—a tnlo Cl y?n +g 7« - *• y ' n - ' • kel. T'.énvorMhon olvan agitáció- és prnrt.orfqri'iaar'vag rendszeres megjelenését sürgették. amely sokoldalúan, színesen a brigádok és, hri- gádlagok közvetlen nvakorla- ti tapasztalatait felhasználva ismerteti a termelési, politir kai. kulturális és egvéb teendőket. a kialakult 'és elterjeszthető módszereket, vállalásokat. amelyben a brigádok fórumot kannak sn’át közléseikhez, vitaírásaikhoz. Ezt az igényt teljesíti most a Táncsics Kiadó a Brigádélettel, amelyből 1970-ben 12 füzet jelenik meg. sokszínű tartalommal. több állandó ro- vatt-1 tapasztalatcsere- és vitafórumot teremtve ezzel a szocialista brigádoknak. már vagy két évvel ezelőtt láttuk a tv közvetítésében. A miskolci színház nagyon szerencsésen úgy hangolta át a spanyol környezetben játszódó bűnügyi játékot, Hegedűs László rendező úgy állította színpadra, hogy a bohózati elemek domináns szerepet kapjanak, s az eredeti krimi helyett paródiája jelentkezzék. Szinte első perctől érezzük előadás közben a rendezői elképzelés érvényesülését: nem kell komolyan venni! Tessék nevetni, kicsit izgulni, de különösen ne tessék törődni vele. Mi csak két és fél órányi, könnyű, átlátszó izgalommal fűszerezett szórakozást akarunk nyújtani. — Ez a koncepció határozza meg az egész játékstílust, a spanyolos—Olaszos harsányságot, ez követeli meg, hogy szinte minden figura, minden szituáció túlrajzolt. karikatúraszerű leoven, s az előadás — az izgalmas derű nyújtásával egyideiűleg — görbe tükörben mutassa fel a krimit és a krimik bűvöl el ében élőket. Hegedűs László rendezői felfogásával csak egyetérthetünk, s a nézőtér hangos derűie. a többszöri nvfltszfni tans, általában a darab fnercf-iHsg azt sei teil, how n • ínség is szívesen ' v . • tyr-n értcit,,e-> — üfő Kndre oítereru és lőj Vesztett, fv.lüos rK-el"!'. OMn iél trennt,''VI fJAmr Marika és Gvzi F-anissJő íelmezei -•’e-ve^en nleszked1 szereplők- mint fentebb i Néztük — vidáman komé- dláznak. A két féri Előjön és Enrioue Mahay Sándor és Varga Gyula formálásában kelt életre. Míg előbbi a magabiztos férfi alakjában sokszínű nevettető készségének széles arztálját vonultatta: fel megérteiken nagy sikerrel, utébi afféle gyámoltalan, minig pórul járó. kétbalkezes isembert formált,, szinte miden megmozdulásával dert keltve. Mindketten elkérnék az operettekből és zenés játékokból ismerős nevettetffszközöket. más húron játsrttak, de nagyon jót. Az egyi feleségből Virágh Ilona fókáit vitalitással robbanásig éli. hihetetlenül bőbeszédű lehengerlő modorú, ellenállítatlan asszonyt, a, másikai^deruárp Klára alakította megértő, mindenben: a férjét^ámolító. de az erősebb trátnft mellptt kicsit csak telelő nő enyhe karikatúrája v A darab kulcsfigurája Cpollo dctektívfelüsve- Jő. FVik szereposztásban Sallós *ábor teszi próbára a nézők levetőizmalt a krimik felOgyiő-hősei minder; hutásé cán s1 túlh an gsúlvor’: á vní, íól ki él gnzot anró játékokkal. rgvszerű nevettető esz- közöké'. a másik sz^retósz- iásbaf Hegedűs T ászló éri el ugyarrt a hatást hasonlóan jő műszerekkel, hozzávéve még, hogv fizikai alkatánál fogVfd'ak'át b’csff mackósnl is fymáTia Gabailot. Szeli Erf!c(nőhánv in vnnás«M ml,, lenart szomszéűlánva és: Somi István^ nsfoba ■' - * - V tívíofi Woirrmf érdemel. K-r dós ‘ábor játéka eltér a tön. biéktől —. mintha kenant-’ vett volna figuráját. Fér - nan-z rövid élő és hosszabb hull-szerenében Kautzky Erűt borzongató. (A bemutató ebbe a szerenbe Hp«e- dűí-ászlo ugrott be. jelentős töbletmnnkát ruházva Varga Gyfára. Ugyanis többször kel a vállán cipelni, ami He- getet tekintve nem gyerek- jálk- De mindketten nagy1- szélen helytálltak.) Egész já'k alatt gyakran emlegetne két lányt. A záró füg- gtyre meg is jelennek: Imre G^fiella és Vnger Pálma. tz ön is lehet gyilkos jő p’ódia, műfaii keretein belül klemes. szórakoztató játék, Lhet felszabadultan nevetni, (benedek) KALÁSZ LÁSZLÓ VERSEI: Mire a harmat Aszol felivódik es csupa tenger lesz az ég az isten a napon hajózik s habbá herdálja erejét tajték úszik; fodrot fodor vei s az estve partján megtörik fölizzik utolszor a komor hegy tiizét ördögök köpködik. ; hiáfz°l 3 világból őrköd13 s rng>m ellen hull jnden terhem ölelésnem és ne* a csók űz nf engem c$ak i szemed barn; világát akarón: ördö: dl szemhéjadon
