Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

) Péntek, t97Q. január 30. ÉSZAK • MAGYARORSZÄG 5 Gazdaság­polilika Űjheiyen A Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság mellett műkö­dő gazdaságpolitikai bizott­ság a közelmúltban megvi­tatta a sátoraljaújhelyi gaz­dálkodó szervek 1970. évi gazdaságpolitikai feladatait. A bizottság ' tagjai az ülés előtt megkapták a jól elké­szített tervezetet és azt saját véleményükkel egészítették ki. Keresték azokat a lehető­ségeket. amelyek elősegítik a termelékenység emelkedé­sét. Rámutattak olyan eljá­rásokra, amelyekkel közvet­lenebb és hatékonyabb kap­csolat alakul ki a termelés és fogyasztás között. Felhív­ták a figyelmet a jól meg­szervezett üzletpolitika fon­tosságára, a kereslet várható nagyságának és szerkezeté­nek elemzésére. Sokáig lehet­ne sorolni azokat a hasznos j ötleteket, amelyeket felve­tettek a gazdaságpolitikai bi­zottság tagjai. A Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság minden fontos kérdésben meghallgatja és figyelembe veszi azok véle­ményét, akik részt akarnak venni a város fejlesztésében. A szellemi munka ilyen kon­centráltsága is hozzájárul a város politikai és gazdasági fejlődéséhez. (takács) Miért eredménytelen? Fél évvel ezelőtt kezdő­dött meg a házigyógyszerek felülvizsgálata. Sokszor hangzott el felhívás televí­zióban, rádióban, napilapok­ban, hogy akinél otthon az évek során több gyógyszer halmozódott fel, saját érde­kében keresse fel a közeli gyógyszertárat. Vigye be gyógyszerkészletét, és ott, költségtérítés nélkül szíve­sen átvizsgálják, kiválogat­ják. Tanácsokkal látják el a' helyes használattal kapcso­latban is. Az akció megyénkben nem hozott eredményt. Kitűnt, hogy a legforgal­masabb gyógyszertárat is csupán húsz ember kereste fel ilyen kéréssel. Az akció kezdetétől számított négy hónap alatt a megye összes gyógyszertárában csak 500 házi gyógyszerkészletet vizs­gáltak át. Mi ennek az oka? A vélemények megoszlottak. Sokan felételezték, hogy a la­kosság nem értette meg az akció célját. A propaganda nem volt elég világos. Mások az emberek nemtörődömsé­gére hivatkoznak. Mezőkövesden bekopogtat­tunk néhány lakásba. Össze­sen 15 családot kerestünk fel, ezek közül egynél találtunk nagyobb mennyiséget, ame­lyek között akadt amerikai, sőt bolíviai gyógyszer is. Az idegen gyógyszerek használa­táról fogalma sem volt a csa­ládnak. Ezek között a gyógy­szerek között mintegy 128 doboz volt használhatatlan. Ügy érezzük, hogy az ak­ció nem felesleges, még ak­kor sem, ha nem általánosít­ható az otthoni gyógyszer­raktározás, legalábbis Bor­sod megyei viszonylatban. (albcrt) Cél: a segíteni akarás Az országszerte zajló ter­melőszövetkezeti zárszámadá­sok a közös gazdaságok álta­lános erősödéséről tanúskod­nak. A tsz-ek mintegy 3 szá­zaléka azonban veszteséges, ezek helyzetének rendezésé­re szanálási eljárást hajta­nak végre. A szanálási bi­Hivatás©: bírónő zottságok valamennyi me­gyében megalakultak. A bizottságok alapállása nem a felelősségre vonás — természetesen ott. ahol erre szükség van, sor kerül rá —, hanem a segíteni akarás. A bizottságok kiderítik a fize­tésképtelenség okát, mégpe­dig olyan alapossággal, amit csak a nagyon gondos üze­mi-közgazdasági elemzések­től lehet elvárni. Pontosan meghatározzák például, hol bomlott meg a helyes gaz­dasági egyensúly és melyik termelési ágazat eredmény­telensége okozta leginkább a gazdaság csődjét. A szanálá­si eljárást tehát lényegében nem a pénzügyi helyzet azonnali rendezése érdeké­ben folytatják, hanem javas­latokat adnak arra, hogy a közös gazdaság miképpen állhat ismét taipra. A minisztérium illetékesei rámutatnak: amíg a hatvanas évek első felében legalább 400—500 közös gazdaság pénzügyi helyzetét kellett az államnak nagyobb juttatá­sokkal stabilizálnia, tavaly ez a szám 80—90-re csökkent. Az elmúlt évi munka ismere­tében úgy látszott, hogy az idén további lényeges javulás várható. Az 'év végi tiszán­túli belvízkárok azonban né­mileg rontottak a helyzeten, de még így is kilátás van arra. hogy a tavalyinál ke­vesebb szanálási eljárásra kerül sor. A bizottság a helyszínen 30 nap alatt elvégzi a vizsgála­tot és a javaslat a megyei tanács vb elé kerül, ahol döntenek a segítségadás mód­járól. Tizenkétezer fogó vasút A Diesel biztonságosabb. Hazánk egyetlen ipari fo­gas vasútja Ózdon, a kohá­szati üzemben van. A tíz százaléknál is meredekebb emelkedőn a mozdonyt — 766 méter hosszúságban — 12 430 acélfog segíti a ka­paszkodásban, hogy vissza ne csúszhasson nehéz terhé­vel. A fogaspályán nemcsak a kohászati üzem „meddőjét” szállítják. Ez az egvetlen út, melyen a Farkaslyuki Bánya­üzem szenét az ország vérke­ringésébe juttatják. Jobb a Dicse! Erőlködés nélkül, könnye­dén indul pirosra festett mozdonyunk, a 29-es fogas Diesel az alsó hétesi rendező pályaudvarról, maga előtt tolva két, folyékony salak­kal teli üstkocsit. Ä rende­zőtől alig ötven méterre kezdődik az emelkedő és a fogaspálya. A mozdony teste szinte megfeszül az emelkedőn, a Diesel-motor erőlködve do­hog. A megengedett maxi­mális 10 kilométeres sebes­séggel megyünk. Az üstko­csik súlya közel 130 tonna. — Ilyen terhet azelőtt csak két fogas gőzmozdony tu­dott felcipelni — mondja Nagy S. András mozdonyve­zető. — Egy húzta, egy pe­dig tolta. Még úgy is olyan fi érházi hűtor öli bemutatója lassan haladtak, mint egy járni tanuló gyerek. Egyszer az egyik utas meg is kér­dezte a gőzösön: „Vezér úr, nem mehetnénk gyorsab­ban?” — Dehogy nem — vála­szolta a masiniszta —, de ne­kem nem szabad elhagyni a gépet. Hat perc alatt felérünk. A felsőhétesi rendezőben már nincs szükség a fogaskerék erőjére. Az egyik szabad vá­gányon lekapcsolják a folyé­kony salakkal teli üstkocsi­kat. Innen másik — már nem fogas — mozdony viszi to­vább, még vagy két és fél kilométerre, ahol kiürítik. Lefelé szénnel rakott tal- bókocsit es üres üstöket vi­szünk. Ugyanúgy kell rákap­ni a fogakra, de a sebesség nem lehet több öt kilométer­nél. Érthető, hiszen sokkal veszélyesebb az út. Ha a mozdony megszalad, a nagy súlyt már nem könnyű meg­fékezni. így már több halá­los baleset is történt. Tavaly is elszaladt két mozdony. Az elszaladás" okai A Diesel — mely már ki­szorította az ÓKÜ fogaspá­lyáján a gőzmozdonyokat — sokkal biztonságosabb. Négy fékberendezés van rajta. Kettő a kerekeket fékezi, kettő pedig a fogaskereke­ket. Ezenkívül, ha a moz­dony felgyorsul, s eléri a 15 kilométeres sebességet, az automatika fékre állít. — Szinte kizárt, hogy egy­szerre valamennyi berende­zés felmondja a szolgálatot — mondja Nagy S. András. — Az elszaladásoknál általá­ban az volt a baj, hogy a mozdonyvezető megijedt. Volt, aki azért halt meg. mert leugrott. Ha a gépen marad, horzsolás nélkül megúszhatta volna... Vészéi )rcs, szép munka A mozdonyvezető szakmá­ban fogas Dieselt vezetni a legrangosabb beosztás. Nagy S. András régi vasutas di­nasztia tagja. Már a nagy­apja is az Ózdi Kohászati Üzemek közlekedésénél dol­gozott. Ö is ott kezdte, 1948- ban. Kilenc évig műhelyben dolgozott, akkor tett moz­donyvezető vizsgát. — Egy éve kerültem a fo­gasra — mondja. — Kissé csodálkoztam, s örültem. Tíz év alatt ez nagy dolognak számít. Nagy figyelmet, s hozzáértést kíván a munka, s veszélyes is. Igaz. ez a fi­zetésen is meglátszik. A fogason még a figyelő­nek is nagy gyakorlattal kell rendelkeznie. Szükség esetén neki kell megállítania a moz­donyt. Nagy S. András fi­gyelője. Tóth Gőza ennél jó­val többet tud, neki is van mozdonyvezető vizsgája. Tizenkét perc alatt érünk le a hegyről. Az alsóhétesi rendező pályaudvaron mar úiabb, salakkal teli üstkocsik várakoznak. Egy másik moz­dony hozta a kohók alól. A fogas Dieselek szüntelenül ezt az alig egy kilométeres szakaszt járják. Naponta ti- zenötszörrtizcnhétszer is for­dulnak. Munkájuk fontossá­gát talán érzékelteti: ha nem gondoskodnak a salakosfaze­kak kiürítéséről, a kohók nem tudnak csapolni. Ilyen az utóbbi években nem for­dult. elő. Tóth István Értékelés után, iij feladatok előtt Január 26 án, a Bajcsy-Zsillnszky utca 15. szám alatt kór­házi bútorbemutatót rendezett az OMKER. A különféle kórházi ágyak mindenkor a beteg állapotának megfelelő­en állíthatók.' Bemutatlak még egyéb kórházi eszközöket is. A i iszaszederkényi városi- üzemi KISZ-bizottság a kö­zelmúltban ülést tartott, amelyen értékelték a tavaly végzett KISZ-munkát. továb bá megvitatták és elfogadták az alapszervezetek ez évi ak­cióprogramját. A KISZ-bi- zottság állásfoglalásából ki­tűnt. hogy 1069-ben a fő fel­adatot a KISZ belső helyze­tének, szervezeti életének to­vábbfejlesztése képezte. Meg­különböztetett figyelmet for­dítottak az ifjúságra vonat­kozó párthatározatok végre­hajtására. az eszmei-politikai munkára is. A korábbi évekhez képest nőtt az oktatásban részt ve­vő KISZ-tagok száma. Ta­valy 750-en tanultak, az idén pedig mintegy ezer fiatal kapcsolódott be a szervezett politikai oktatásba. A fiata­lok termelést segítő tevé­kenységének egyik lényeges eleme a kiemelt beruházások feletti védnökségvállalás: többek között a polietilén- gyár üzembe helyezés?, a TVK műanyagfelolgozé ava­rában folyó nagyarányú oe- ruházas segítése, s a Tl;za II. vízlépcső építése. | SÁTORALJAÚJHELYENj dr. Szigethy Balázsné az el­ső — és eddig egyetlen — bírónő. Érthetően különle­ges érdeklődés fogadta: ho­gyan szerzi meg felelős hi­vatásának a kellő tekintélyt ez a vékonyka fiatalasz^- szony? Könnyű volna olyan közhellyel érvelni, hogy a törvény eleve tiszteletet biz­tosít képviselőjének- Az igazság az: a törvényt is az emberi helytállás hitelesíti. Alig több mint egy év alatt perdöntőén bizonyí­tott. Mi késztette arra, hogy Miskolcról ide kérje magát, végvári szolgálatra? Hiszen a szegedi egyetemi évek után — jogász férjével együtt — egyenest Miskolc­ra került. Lakásgondjuk sem volt. A sikeres bírói vizsgát követően külön szakmai elismerés is érte: a fiatalkorúak bírójává is ki­nevezte az igazságügyi mi­niszter. — Ebből az időből — mondja beszélgetésünkkor — jellemző epizódot említ­hetek. A Miskolci Járásbí­róság folyosóján tárgyalás­ra igyekeztem. Várakozó ügyfelek diskurállak. „Ki tárgyalja az ügyet?” — kér­dezte egyikük. „Az a kisko­rú bírónő” — ütötte meg fülemet a válasz... Tudja, ez a tréfás elszólás nagyon találó volt. Valóban „kisko­rúnak” éreztem magam a tapasztalt kollégák között. A vidéki bíróság olyan, mint a fedett uszoda után a szabad folyóvíz. Itt igazán bizonyíthatom; jól megta- nuitam-e úszni. Hogy gya­korlatiasan is megfogal­mazzam: itt teljesen önál­lóan kell döntenem, gyak­ran bogos ügyekben. Több a lehetőség a fejlődésre, hi­szen változatosabbak a fel­adatok, mint a nagylétszá- mú városi bíróságokon. Sátoraljaújhelyen, az el­nökkel együtt is csak hár­man vagyunk büntetőbírók. A sok ágú feladatok széles körű s folyamatos tájéko­zódásra kényszerítenek. És ez csak hasznára válhat minden kezdőnek. Ha haj­lamos volnék is ró, sem le­hetne itt „etparlagiasodni”. Minden második szombaton bírói megbeszélésre, afiele belső szakmai szeminárium­ra ülünk össze. Ezenkívül bejárunk Miskolcra is, to­vábbképzésre. Valami különleges izgal­mas, vagy elrettentőén ta­nulságos ügy bírói gyakor­latomból? Higgye el, a bűn­tények csak a detektívregé- nyekben, meg a krimi-fil­mekben romantikusak. A valóságban közönségesen piszkosak... Inkább arra igazítanám a figyelmét, hogy a bíróság előtt válik feltűnővé például, hogy az átlagbűnözők túlnyomó többsége konfliktusba ke­rült már az iskolával is. El- gondolkoztatóan sok közöt­tük az analfabéta, s az olyan, aki csak néhány osz­tályt járt. A bírói ítélet már nagyon drasztikus pedagó­giai kísérlet a korábbi kör­nyezet mulasztásainak, vagy direkt káros hatásának kor­rigálására. { A BÍKÖI HIVATÁS I arányérzékre, kötelező ön­vizsgálatra is nevel. Hiszen mi tudjuk a legjobban, mi­lyen nehéz megfellebbezhe­tetlen ítéletet mondani. A túlzott optimizmus mérsék­lésére int a visszaesők nagy száma, s a bűnözők „után­pótlása”. Sajnos, még kisebb a bí­rósági ítéletek „hatásfoka” a társadalmi tulajdon ellen vétők esetében. Remélem, nem fásulok bele annak is­mételgetésébe, hogy a leg­több kis- és nagystílű csa­lásban, sikkasztásban, a közvagyon megdézsmálásá- ban szó szerint az alkalom szüli a tolvajt. Minden eset­ben kimutatható az ellen­őrzés hiánya vagy felületes­sége, a kötelező elővigyázat elmulasztása. Vagy — ami ugyanolyan kártékony ha­tású — a közömbösség. Már utaltam az orvos és a bíró hivatásának hason­lóságára — mondja befeje- ’ zésül. Hadd egészítsem ki a ' summázattal: mindkettő a ’ társadalom egészségét szol- [ gúlja. Berecz József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents