Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-30 / 25. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 25. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1970. január 30. Ülést tartott a Minisztertanács Kiegészítik a nyugdíjakat Fe jiesztik Miskolcot és Szegedet Kiállítást rendezünk Moszkvában Előkészületek a BNV-re Napirenden a IV. ötéves terv A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt Mirko Tcpavac jugoszláv külügyminiszter január 12. és 17. között Magyarországon tett hivatalos, baráti látogatásáról, és a vele folytatott tárgyalásokról. A kormány, a külkereskedelmi miniszter előterjesztésére elhatározta, hogy hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából kiállítást rendez Moszkvában. A kiállítás átfogó képet nyújt a Magyar Népköztársaság szocialista építőmunkájának negyedszázados eredményeiről. A külkereskedelmi miniszter ezután beszámolt az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. Árra törekszünk, hogy együttműködésünk tovább szilárduljon Kádár fáfits felszállása az Sitéler 7. tossliiltian A magyar vezetők tegnapi programja az ISDK-ban Az Országos Tervhivatal elnöke a negyedik ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos kérdésekről és a további tervezési munka irányelveiről nyújtott be előterjesztést. A kormány a jelentést megvitatta ős elfogadta. A Minisztertanács határozata tartalmazza a népgazdaság 1971—75. évi időszakra szóló fejlesztésének gazdaságpolitikai céljait és a terv kidolgozására irányuló munka alapjául szolgáló előirányzatokat, továbbá az állam! irányító sscrve'k tervezőmunkájának egybehangolását biztosító programot. A kormány elrendelte, hogy február hónapban ki kell adni a nagyvállalatok számára az ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos feladatokról szóló tájékoztatót, a munkát pedig úgy kell tovább folytatni, hogy a toy előirányzatainak megvalósítását szolgáló közgazdasági szabályozó rendszer az első fél év végéig kidolgozásra kerüljön. © A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a Szak- szervezetek Országos Tanácsának és a munkaügyi miniszternek a nyugdíjak és járadékok kiegészítésére vonatkozó együttes előterjesztését. Ennek értelmében 1970. március 1-től a következők szerint egészítik lei az 19G9. január 1. előtt megállapított havi 1600 forint alatti nyugdíjakat és járadékokat: A munkások és alkalmazottak, valamint hozzátartozóik részére az 1954. október 1. előtt megállapított nyugellátásokhoz 20 százalékos, az 1954. október 1. és 1956. december 31. között megállapított nyugellátásokhoz pedig 10 százalékos kiegészítés jár. Ennek összege öregségi és rokkantsági nyugdíjaknál legalább havi 60, özvegyi és szülői nyugdíjaknál, árvaellátásoknál pedig legalább havi 40 forint. Az 1959. január 1. és 1968. december 31. között megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakhoz havi 60, a hozzátartozói nyűgei látás okhoz pedig havi 40 forint, kiegészítés jár. A nyugdíjak kiegészítéssel növelt összege nem haladhatja meg a havi 1600 forintot. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra, valamint a kisiparosokra vonatkozó nyugdíjjogszabályok szerint 1969. január 1. előtt megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakhoz havi' 60, a hozzátartozói nyugellátásokhoz pedig havi 40 forint kiegészítés jár. \ nyugellr1 r» t kiegészítése következtében módosul azok legalacsonyabb összege is:' így például a munkások és alkalmazottak öregségi nyugdíjainak legkisebb ösz- szege a megállapítás időpontjától függetlenül havi 550-ről 610 forintra, az özvegyi nyugdíj havi 365-ről 425 forintra emelkedik. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi cs özvegyi járadékosok, valamint a hadi- gondozási járadékban részesülők — tekintet nélkül a járadék megállapításának időpontjára — havi 40 forint kiegészítést kapnak. A kormány határozatot, hozott a mezőgazdasági termelőszövetkezeti járadékok további kiegészítéséről az országgyűlés legutóbbi ülésén, e tárgyban elhangzott interpelláció és a mezőgazdasági, valamint a szociális és egészségügyi bizottságok javaslata alapján. A különleges méltánylást érdemlő esetekben, a családi és szociális körülményeket figyelembe véve, egyéni elbírálás alapján a tanácsok a mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékokat rendszeres szociális segéllyel egészíthetik lei. ® Az építésügyi és városfejlesztési miniszter az érdekelt városi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökeivel közösen előterjesztette Miskolc és Szeged megyei jogú városok általános rendezési tervét A két előterjesztés feltárja a városok arányos és tervszerű fejlesztésének lehetőségeit és — a népgazdasági tervek célkitűzéseinek keretében — javaslatokat tesz a fejlesztési irányok meghatározására. Az általános tervek közgazdasági, népesedési, települési és gazdaságföldrajzi elemzés alapján irányozzák elő — az egyes fejlesztési időszakokban — a lakások, üdülök. Intézmények építésére, ipari, mezőgazdasági üzemek és közlekedési hálózat létesítésére szükséges területeket és a kapcsolódó műszaki főhálózatok kialakítását. Az általános rendezési terv nemcsak a két város területére, hanem a környékbeli településekre vonatkozó elhatározásokat is összefoglalja. A kormány a javaslatokat — mint irányelveket — elfogadta és felhívta az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságának elnökeit, hogy a megvalósítás előkészületeire a szükséges intézkedéseket tegyék meg. • A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését’ az 1961-ben épült M—1-es főközlekedési útnak Budaörs és Tatabánya közötti szakaszán keletkezett burkolati és pályaszerkezeti hibákkal kapcsolatos vizsgálatról. Tudomásul vette, hogy a közlekedés- és postaügyi miniszter a vizsgálat megállapításai alapján a hibák kijavítására és megismétlődésük elkerülésére a szükséges intézkedéseket megtette. Egyben felhívta a minisztert, hogy a Betonútépítő Vállalattal és az Aszfaltú tépító Vállalattal megfelelő kártérítési összeget fizettessen be és ellenőrizze, hogy a hibás kivitelezésért személy szerint is felelős vezető állású i dolgozókkal szemben a kártérítési igényeket a vállalatok a Munka Törvénykönyve alapján érvényesítsék. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyait. Az ünnepi közgyűlésre sok vendég érkezett. Köztük dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. dr. Ladányi József elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Mezőkövesd és a járás pártós állami vezetői, a szomszédos termelőszövetkezetek, üzemek küldöttei. Busznyák András tsz-elnök mintegy félszáz termelőszövetkezeti tag előtt ismertette a vezetőség beszámolóját, amelyből kitűnt, hogy a tagság és a vezetés elégedett lehet az elmúlt néhány év, de különösen az 1969-es esztendő eredményeivel. A tagság jövedelme állandóan növekedett, s nem zavarta a fejlődést az eger- lövöi tsz. 1968-ban történt csatlakozása sem. Tavaly a Búzakalász Tsz-ben az előállított jövedelem 16 százalékkal nőtt az előző évihez képest Ez az országos átlagnövekedést meghaladó ered': mény azért születhetett meg. mert célszerűen, jól gazdálkodtak, eredményesen fejlesztették állattenyésztésüket, bátran kezdeményeztek. A lsz elmúlt évi munkájának az alapfejlesztés és a termelésbővítés volt a célja, s ezt el is érte. A fejlődést, a tsz tagjainak egyéni boldogulását is a számok bizonyítják legékesebben. Közös vagyonuk az 1968. évi 56 millióról több mint 75 millióra gyarapodott, az egy dolgozóra jutó évi jövedelem pedig meghaladja a 26 ezer forintot. Elismeréssel szólott a nagyszerű munkáról, az elért eredményekről dr. Bodnár FeBcrlinben csütörtökön szüneteltek a hivatalos tárgyalások Kádár János és Fock Jenő — kíséretük tagjaival — délelőtt az NDK iparának egyik fellegvárát, a 19 000 dolgozót foglalkoztató Október 7. Szerszámgépgyártó Kombinát berlin—marzahni üzemét kereste fel. A kombinát, amely az NDK szerszám- gépgyártásának 40 százalékát adja, szoros kapcsolatot tart jó néhány magyar üzemmel, köztük a Lenin Kohászati Művekkel, a Dunai Vasművel, a Ganz-MÁVAG- gal és az Országos Gumiipari Vállalattal. Wolfgang Biermann, a kombinát vezérigazgatója, az NSZEP KB tagja köszöntötte a vendégeket és tájékoztatta őket a gyáróriás múltjáról, fejlődésének fontosabb állomásairól, a jelen feladaalakult a mezögazdasagi termékek és termények felvásárlása is, hízott sertésből és tojásból viszont a felvásárolt áruk mennyisége nem érte el az előző évi szintet Az új termelőszövetkezeti törvény, valamint egyes intézkedések is kedvezően hatottak. Megerősödött a tagság ragaszkodása a szövetkezeti életformához, és vonzóvá vált a tsz. Ma az emberek a szövetkezetek többségében megtalálják számításukat A továbbiakban arról beszélt a megyei pártbizottság első titkára, hogy a mezőgazdasági termelés növekedése — még ha 1970-ben mérsékeltebb ütemmel is számolunk — magasabb lesz, mint ameny- nyit a harmadik ötéves terv előirányzott Meggyorsult az (Folytatás a 3. oldalon.) tairól és a jövő terveiről. Ezután Kádár János kért szót. Kedves elvtársak! A magyar nép — a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével — sikerrel dolgozik a són. Építőmunkánk eredmé- szocializmus teljés, felépíté- nyeiben nagy része van annak, hogy nem elszigetelten élünk, dolgozunk, harcolunk, hanem a Szovjetunióval, a Német Demokratikus Köztársasággal és a többi testvéri országgal közösen küzdünk céljaink megvalósításáért, Mostani látogatásunk célja, hogy véleményt cseréljünk a bennünket kölcsönösen érdeklő időszerű politikai kérdésekről, megvizsgáljuk együ t tm ük ödésünk további bővítésének lehetőségeit. kicseréljük szocialista építőmunkánk során szerzeu tapasztalatainkat, s nem utolsósorban, hogy ország-világ előtt demonstráljuk a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság egységét, pártjaink, kormányaink együttműködését, népeink barátságát. Az önök modern üzemi nek akárcsak az Október 7. szerszámgépipari kombinát egészének, termékeit ismerik, becsülik hazánkban is, hiszen gyáruk több magyar üzemnek exportálja gyártmányait. Kérem,, mondják el munkatársaiknak, hogy bár mi földrajzilag kissé távol élünk egymástól, valójában mégis együtt dolgozunk, együtt harcolunk. A szovjet néppel, a Német Demokratikus Köztársaság és a többi baráti szövetséges ország népével közösen munkálkodunk céljaink eléréséért. Arra törekszünk, hogy együttműködésünk tovább szilárduljon, hogy ki-ki a maga helyén mindent meglegyen a szocializmus ügyének előbbrevi teléért, s hogy egyesült erővel teremtsünk szebb, gazdagabb jövőt népeinknek, minden becsületes dolgozónak — fejezte be rövid üdvözletét Kádár János. Kádár János felszólalása után a magyar- és a német vendegek üzemlátogatásra indultak. A délutáni órákban a magyar vendégek a Német Szocialista Egységpárt KB mellett működő berlin—rahns- óorfi -szocialista gazdaságirányítási központi intézetbe látogattak. A magyar vendégek este az Állami Operaházban Mozart „Szöktetés a szerbiből” című operáját tekintették meg. Szikrák Mizerálr István felvétele A baráti látogatáson az NDK-ban tartózkodó Kadar János és Fock Jenő (középen) megtekintették a berlini Október 7. Szerszámgépgyártó Kombinátot. A magyar vezetőket (jobbról) Günter Mittag, az NSZEP PB tagja kalauzolta. Mezőgazdaságunk rohamosan fejlődik Dr. Bodnár Ferenc beszéde a mezőkövesdi Büzakalász lsz zárszámadó közgyűlésén Fejlődése fontos, állomásához érkezett a mezőkövesdi Bú- zstkalász Termelőszövetkezet. A tegnap lezajlott zárszámadó közgyűlésen egy tervszerűen átgondolt, megalapozott, és eredményesen végrehajtott munkáról adhatott számot Busznyák András tsz-elnök. Része, egyben kimagasló szakasza volt ez a fejlődés annak a folyamainak, amely lényegében hét éve elkezdődött. Bizony, akkor még kevesen hittek abban, hogy ez a tsz az elsők, az olyanok között lesz, amelyek kézzelfoghatóan megközelítik a városi életszínvonalat. Most Busznyák András arról szólhatott, hogyha továbbra is így dolgoznak, s a fejlődés folyamatos lesz, 1972-ben már egy ipari jelleggel termelő szövetkezet zárszámadását tarthatják meg. rene elvtárs is, aki a közgyűlésen elmondott beszédében egész megyénk mezőgazdaságának elmúlt évi fejlődéséről képet festett, egyben az idei, megnövekedett feladatokról is szólt Javult a munka nainvonaía — A felszabadulás óta első alkalommal fordult elő, hogy a mezőgazdaság és a tsz-ek fejlődése felülmúlta a népgazdaság bármelyik más ágazatáét — mondta dr. Bodnár Ferenc elvtárs. — A mezőgazdaság növénytermelési eredménye igen jó. több mint 10 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A jó termésben szerepe van a kedvező időjárásnak — a növekedésből 3—4 százalékot az időjárás javára írhatunk —. de nem elhanyagolható hatása van a mező- gazdaságra fordított korábbi gazdasági befektetéseknek, továbbá a javuló szervező és politikai munkának. A megye mezőgazdaságának termelési eredményei — különösen a növénytermesztésben — egyenletes, felfelé ívelő tendenciát mutatnak. Kedvezően változott a vetésszerkezet, nőtt a kenyér- és takarmánygabona, a pillangósok és a napraforgó vetésterülete és a termés mennyisége. A megyei átlag búzából 12,7 mázsa holdanként, ez 1.6 százalékkal több. mint az 1968. évi eredmény. Rozsból 6,1. tavaszi árpából 3,2. zabból 43. szálastakar- mányból 45 százalékkal termeltünk többet, mint az előző évben. Ennek megfelelően
