Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Péntek, 1970. január 30. A CSKP KB Mesém folytatódott a vita Csütörtökön a CSKP Köz­ponti Bizottságának ülésén folytatódott a vita a második napirendi pontról, a párt gazdaságpolitikájának kérdé­seiről. A délelőtti vitában kilen­cen szóltak hozzá a napiren­di ponthoz. A plénum foly­tatja munkáját. A varsói lapok csütörtökön első oldalon vezető helyen foglalkoznak a CSKP KB ülésével és a csehszlovákiai személyi változásokkal. A Trybuna Ludu első ol­dalas prágai jelentésének címe: „A CSKP KB plénu­ma — L. Strougal lett a csehszlovák miniszterelnök — J. Lenártot a Szlovák KP KB első titkári tisztségére jelöl­ték — személyi változások a párt- és állami tisztségek­ben”. A Zycie Warszawy az ese- I inényeket kommentálva a j következőket írja: Á csehszlovák sajtó napok j óta tág teret szentel a CSKP KB közelgő plénumának. Hangoztatták, hogy az ülés kiemelkedő jelentőségű lesz az ország további politikai és gazdasági konszolidációja szempontjából. Emlékeztettek a megoldásra váró problé­mákra, elsősorban a gazdasá­gi teendőkre, elemezték a je­lenlegi helyzet okait. A Zycie Warszawy végül idézi a Rudé Právót, amely megállapította, hogy a cseh­szlovák gazdaság újjászületé­se — mindazokon a helyeken, ahol az élet megköveteli — érthetően elkerülhetetlen ká­derváltozásokat is szükséges­sé tesz. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége csütörtökön a Barátság Há­zában dr. Mihályfi Ernő el­nöklésével megtárgyalta a társaság idei munkatervét. Az MSZBT idei munkájá­ban központi helyet foglal el a felszabadulás 25. évfordu­lójának és a Len i n-cen tenári- umnak méltó megünneplése. Baráti látogatásra hívják meg a hazánkban 25 évvel ezelőtt harcolt háborús veteránok nagyobb csoportját, valamint a felszabadító harcokban el­esett hősök hozzátartozóit. Készülődés a II. világélelmezési kongresszusra Borsod megye és a FAO Megyén!; számos ismert mezőgazdasági. élelmiszer- ipari és egészségügyi szak­embere találkozott tegnap, január 29-én, csütörtökön délelőtt a MTESZ miskolci székházában, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület bor­sodi szervezetének ankétjén. A tanácskozást az idén júni­usban Hágában sorra kerülő II. világélelmezési kongresz- szusra való felkészülés je­gyében hívták össze. Mint már hírül adtuk, a FAO — az ENSZ Élelmezési és Me­zőgazdasági Szervezete — magyar nemzeti bizottsága a szakemberek széles rétegei­nek bevonásával készül fel a fontos nemzetközi konfe­renciára, országszerte hasonló ankétokon vitatják meg a Hágában előterjeszteendő ja­vaslatokat. A tanácskozáson dr. Kar­csúi Károly, a FAO magyar nemzeti bizottságának főtit­kára tartott vitaindító elő­adást. Elmondotta, hogy a nemzetközi szervezetben való részvételünk igen hasznos „Fordítsátok fegyvereteket n% elnyomók ellen *5 j NÉHÁNY NAPPAL| ^ hogy Debrecenben összeült a felszabadult ország Ideig­lenes Nemzetgyűlése már el­ső nyilatkozatában figyel­meztető szavakkal fordult a katonákhoz: „Nincs más pa­rancs számotokra, mint a nemzet parancsa. Az Ideig­lenes Nemzetgyűlés, a nemzet nevében parancsolja: For­dítsátok fegyvereteket a né­met elnyomók ellen, támo­gassátok a felszabadító Vö­rös Hadsereget, csatlakozza­tok a magyar szabadságharc­hoz, a szerveződő új nemze­ti haderőhöz!” 1944. december végén a Minisztertanács hadat üzent a fasiszta Németországnak. Ahhoz azonban, hogy ez a hadüzenet tettekben is meg­valósuljon, arra volt szük­ség, hogy a negyed évszáza­don át fasiszta szellemben nevelt hadsereg helyébe új fegyveres erő jöjjön létre, olyan, amely azonosulni tud és akar' a nép érdekeivel. Az első kezdeményező lépést a két munkáspárt tette meg amikor huszonöt évvel ez­előtt, 1945. január 30-án, együttesen tett javaslatot új típusú hadsereg megszerve­zésére. „A honvédség néphadse­reg” hangzott a nyilatkozat — amelyet a nemzet akarata hív életre, hogy létéért, be­csületéért, szabadságáért és függetlenségéért újra kezdje mára, hogy hadserege fellép­jen az ősi ellenség, a német imperializmus ellen. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány felhívására a ha­difogoly-táborokban katonák ezrei jelentkeztek a fasizmus elleni harcra, mind többen tisztek is. A Szovjetunió kor­mányának intézkedésére a harcra jelentkezett magyar hadifoglyokat szabadoknak nyilvánították. Á huszonöt évvel ezelőtt Buda felszaba­dításáért vívott harcokban mintegy kétezer magyar ka­tona vett részt a Budai Ön­kéntes Ezred zászlai alatt. Több más katonai egység is részt vett a szovjet csapatok oldalán azokban a harcokban, amelynek során az ország te­rületét megtisztították a ná­ci hordáktól és nyilas szö­vetségeseiktől. A hadsereg tervszerű lét­rehozásához az első lépést a vezető szervek megalakítása jelentette. A fegyverszüneti szerződés megkötése és a Honvédelmi Minisztérium 0 0» létrejötte után került sor az új hadsereg toborzására. Debrecenben, .majd Budapes­ten, aztán Egerben, Salgótar­jánban tartottak nagygyűlé­seket, amelyeken mindenek­előtt az új hadsereg toborzá­sa került napirendre. | MISKOLCON | *“S3Í kétezerhétszázan, Borsodban ötezerötszázhúszan jelentkez­tek. A főváros egyik kerüle­tében huszonegyezren. Az ország felszabadult községei és városai, a munkába kezdő üzemek anyagi segítséget, élelmet, gyógyszert, felsze­relést, járműveket ajánlot­tak fel az új hadsereg szá­mára. Az ország felszabadulását követően még évek teltek el — mint egész társadalmunk életében, úgy az újjászerve­zett hadsereg soraiban is — míg megteremtődtek mai néphadseregünk működésé­nek, helytállásának politikai és szervezeti feltételei. V, P. mind Magyarország, mind a FAO számára. Nagyon fon­tos azonban, hogy ebbe a munkába az állami szervek mellett a társadalmi szerve­zetek is egyre inkább be- lcapcsolód j anak. Az előadó ismertette a FAO tevékenységének főbb célkitűzéseit. A szervezet vi­lágméretű tervet készített a népesség gyors növekedésé­vel sok helyütt — különö­sen a harmadik világban — súlyosbodó élelmezési gon­dok leküzdésére. A mezőgaz­daság-fejlesztési világterv­ben megjelölt legfontosabb feladatok: új, nagy hozamú gabonafajták bevezetése, a fehérjehiány megszüntetése, a talajjavítás, növényvédelem és állategészségügy fejleszté­se, a mezőgazdasági munka hatékonyságának növelése és az exportbevételek fokozása, Magyarország több terüle­ten is részt vesz a FAO mun­kájában. Számottevő segítsé­get adunk a fejlődő orszá­goknak, de mi is kapunk se­gítséget a nemzetközi szer­vezettől. Borsod megyét is közvetlenül érinti például a FAO bekapcsolódása az épülő Tisza II. vízlépcső hasznosí­tási munkáiba: a napokban aláírt megállapodás szerint a FAO révén támogatást ka­punk több gazdaság korszerű felszereléséhez, cserébe részt veszünk a fejlődő országok mezőgazdasági szakemberei­nek kiképzésében. Az előadást követő vitá­ban megyénk szakemberei ismertették tapasztalataikat, s számos hasznos javaslattal segítették a Hágába utazó magyar delegáció felkészülé­sét Csata Mexikóban Véres csata dúlt a mexikói Puebla államban szökött fe- gyencek és rendőrök között Az ötórás tűzharcban 20 fe- gyenc vesztette életét, s rendőri erők vesztesége hal fő. Három hónappal ezelőtt 4E rab szökött meg Xicotepec börtönéből. Rendőri jelenté­sek szerint a rabok a Chila hegyvidéken ütöttek tanyái és a környék lakóit rettegés­ben tartották. Állítólag 20 személyt gyilkoltak meg. rejtély o Jóslat és logika harcát, s biztosítsa a nemzet helyét Európa szabadságsze­rető népei között, s vívja ki az összes szabadságszerető nének megbecsülését. j A KOMMUNISTÁK | iglenes Nemzetgyűlésben, sú­lyos történelmi tapasztala­tokra támaszkodva, kezdet­től fogva síkra szálltak a sza­badságharcos, magyar fegy­veres erők .mielőbbi meg­szervezéséért Révay József arról beszélt, hogy a párt fenntartás nélkül támogat eay olyan tisztikart, amely Damjanich, Aulich, Nagy Sándor és Pöltenberg, Klap­ka és Perczel hagyományai­nak szellemében születik új­já. Az ország felszabadult te­rületein már nemcsak a kom­munista párt helyi szerveze­tei, hanem különböző, más demokratikus szervezetek is felismerték: itt az utolsó le­hetőség, a magyar nép szá­Mikor utoljára találkozott a cárral, így búcsúzott: — Most nem én áldlak meg téged. Most neked kell meg­áldanod engem. Titkára, Szimanovics sze­rint akkor, Carszkoje Szelő­ből hazatérve írta Miklósnak a híres levelet: „Szentpétervárott írom és hagyom hátra ezeket a soro­kat, Érzem, hogy életem ja­nuár 1. előtt véget ér. Azt akarom, hogy Atyusksa, Anyuska, a Gyerekek (már­mint a cári gyerekek) és az Orosz Föld megtudja és meg­értse, amit meg kell tudnia és meg kell értenie. Ha közrendű gyilkosok öl­nek meg, különösen, ha test­véreim, az orosz parasztok teszik ezt velem, neked. Oroszhon Cárjának, nincs mitől tartanod. A trónodon maradsz és nyugodt lehetsz — ivadékaid még évszázado­kon át uralkodnak. De, ha bojárok, nemesek ölnek meg, ha ők ontják ki véremet, ha vérem az ő kezükét szennye­zi be, huszonöt éven át nem mossák le magukról ezt a vért. El fogják hagyni Oroszorszá­got. Gyűlölik és megölik egymást, és huszonöt eszten­dőn belül nem lesz nemes­ség Oroszországban. Orosz Földek Cárja, ha hallod a harangszót, amely tudtodra adja, hogy Grigo- rijt megölték, tudnod kell: Ha a te rokonaid okozták halálomat, akkor két eszten­dő múlva senki sem lesz életben családodból — végez velük az orosz nép. Engem megölnek. En már nem vagyok az élők között. Imádkozz, légy erős, és gon­dolj családodra. Grigorij.” Kétségtelenül van valami hátborzongató ebben a levél­ben. De — legalább annyi — logika is. Önvédelem Raszputyin tudta, hogy meg akarják ölni, és nem volt nehéz megjövendölnie, hogy „a trónig kapaszkodott koszos muzsik” meggyilkolá­sát az arisztokrácia boszor­kánykonyhájában főzik ki. Magától értetődőnek tűnt, hogy a merénylők legalábbis megpróbálják bevonni akció­jukba a cári család valame­lyik tagját, hiszen az akkori körülmények között, ennek alaposan meg kellett nehezí­tenie a tettesek megbünteté­sét. Pontosan ez történt. Azonkívül a sztarec tisztá­ban volt azzal, hogy minden arisztokraták közül éppen a legelőkelőbbek, az uralkodó­ház tagjai gyűlölik legjobban a palotákban feszítő parasz­tot. különös°n Nyikoláj.Nyi- kolájevics főparancsnok le­váltása óta. Február 3-5»* Az Akadémia 130. közgyűlése ItUVáii líprfilt izgalmasabb és érdekesebb beszélgetésre tudósok és új­ságírók között a Magyar Tu­dományos Akadémia tudós klubjában, mint tegnap, csü­törtök délben, amikor az el­nökség képviseletében dr. Gé­pest Kiss Pál akadémikus fo­gadta a sajtó munkatársait. Miről volt szó? Nem kevesebbről, mint amiről legutoljára 1949-ben beszélgettek itt az Akadémi­án tudósok és újságírók; hogy elérkezett az Akadémia ala­pos átszervezésének ideje. Az Akadémia egész szerve­zeti felépítése túl egyszerűnek tűnt azokhoz a megnöveke­dett feladatokhoz képest, amelyeket ellát. Negyven tu­dományos intézete van, sok száz millió forinttal gazdál­kodik. tudományos könyveket ad ki, nagy nemzetközi tudós forgalmat bonyolít le, nem­zetközi konferenciákon vesz részt, tudományos távlati és azonnali terveket készít, és így tovább. Mindezeknek kérdéseivel és problémáival az Akadémia legfőbb testületé, az elnök­ség foglalkozik. Képtelen azonban érdemben határoza­tokat hozni olyan kérdések­ben, mint például, hogy mi­lyen irányban fejlesszük a biológiát, és mit tegyünk az új tudományok érdekében, mint amilyen például a szi­lárd test fizika, a műszaki tudományok számos ága, és ezek mellett a létfontosságú kérdések mellett válaszolnia kell még a mindennapi élet által felvetett kisebb kérdé­sekre is. tájékozottnak kell lennie főhatósági feladatok végrehajtásában is. A felada­tok felsorolásából is követ­keztethetünk arra. hogv az élet megkívánja a feladatok és reszortok tisztázását, az ér­demi tudományos feladatok elválasztását az igazgatási funkcióktól. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége minden közgyűlésen beszámolót ter­jeszt elő, amelyet a főtitkár, jelenleg dr. Erdey-Grúz Tibor ad elő. Az idén az elnökség beszámolójában az Akadémia átszervezése szerepel, és ez lesz ez egyetlen napirendi pont. Érthetően, híven a kér­dés az, milyen szervezeti rend szükséges a Magyar Tudomá­nyos Akadémián ahhoz, hogy a többszöri sikertelen kísérlet után végre olyan távlati tu­dományos kutatási renddel rendelkezzünk, amely hosszú évekre nyugalmat és bizton­ságot teremt a kutatók köré­ben is. Miben áll a szervezeti vál­toztatások lényege? A lényeg az, hogy az Akadémia tudo­mányos testületéit, de legfő­képpen az elnökség feladatait elválasztják az Akadémia fő­hatósági feladataitól. Az el­nökség tehát érdemben fog­lalkozhat kizárólag tudomá­nyos és tudománypolitikai kérdésekkel, míg a főtitkár és három helyettese megfele­lő apparátussal irányíthatja és igazgathatja az Akadémia tudományos kutatóintézeteit és különböző tudományos in­tézményeit. Változást jelent, hogy az Akadémia főtitkárát a kormány nevezi ki az el­nökség. illetve a közgyűlés hozzájárulásával, s hogy a fő­titkár, akinek három helyet­tese lesz, a kormánynak fele­lős ugyan, de ugyanakkor be­számolási kötelezettsége is lesz az akadémiai testületek felé. Ezzel akarják megóvni az Akadémia és a tudomány- irányítás egységét és meg­valósítani azt a célt, hogv a tudomány legfontosabb kér­déseinek megoldásában de­mokratikus módszerekkel a legjobb tudósok széles körét bevonják, ugyanakkor a kor­mány tudománynolitikai bi­zottsága segítségével a meg­vitatott javaslatokat állami erővel gyorsan és hatékonyan meg is valósíthassák. Az Akademie ez évi közgyűlésén elmaradnak a hagyományos beszámolók az elmúlt évi közgyűlés óta elért új tudományos eredmények­ről. Ennek az az oka, hogy a múlt évi eredmények feldol­gozása még tart, viszont a közgyűjést meg kell rendezni, hogy az Akadémia szervezeti­leg újjáalakulva, minél ko­rábban hozzáfoghasson az 1970. évi feladatok végrehajtá­sához. A nyár elején azonban megtartják a Magyar Tudo­mányos Akadémia együttes ülését, amelyen azután érté­kelni fogják a tíz tudományos osztály által feldolgozott új kutatási eredményeket is. Az Akadémia 130. közgyűlése for­dulópont, az Akadémia és a tudományos élet szempontjá­ból olvan esemény amely elé érdeklődéssel és bizalommal tekintenek a tudósok. A köz­gyűlésen az idén is kiadják az Akadémia-aranvérmet és az Akadémia-jutalmakat. Szlulta Emil Egyetlen embertől várha­tott hathatós segítséget a Ro- manov-atyafiakkal szemben: magától a cártól, akiről tud­ta, hogy gyáva és babonás. Üjra az történt, aminek a sztareccel kapcsolatban any- nyiszor lehettünk tanúi. Ha ezt a levelet kibontjuk misz­tikus burkából, rádöbbenünk, hogy megírását rendkívül prózai szándék ihlette: egy, Miklóshoz intézett ilyen pró­fécia a sztarec helyzetében a lehető legjobb önvédelem volt. Más kérdés, hogy akkor már ez sem használt. A koc­ka elvettetett. Vendéglátás a palotába n Az arisztokrácia elhatároz­ta: végez a cári trón mögött álló paraszttal. Oroszország egyik leggazdagabb embere, Feliksz Juszupov herceg állt az összeesküvés élére. Társa volt, többek között, Dmitrij Pavlovics nagyherceg, az uralkodó család tagja. Ju­szupov a sztarec bizalmába férkőzött, és egy éjjel — az­zal az ürüggyel, hogy felesé­ge, Irina nagyhercegnő meg akarja ismerni — palotájába csalta a muzsikot. Maga ment érte a Goroho- vájára A címeres, nagy, fe­kete kocsi megállt a Mojkán, a 94-es számú épület, a Ju- szupov-palota udvarán. Raszputyin levetette bun­dáját és szemügyre vette a szobát. Azonnal megállt a pohárszék mellett. Látszott rajta, hogy gyermeteg örö­mét leli az értékes bútorda­rab belső labirintusában. Nyitogatta a kis ajtókat, né­zegette a rekeszeket. Eddig minden simán ment. Az első bonyodalom most következett. Juszupov rémü­letére. a muzsik visszautasí­totta mind a teát, mind a bort. „Csak nem gyanakszik?” — kérdezte magától a palota ura. Görcsösen ismételgette magában, hogy Raszputyin­nak nem szabad élve haza­jutnia. de ebben a pillanat­ban csak egyetlen dologban volt biztos. Abban, hogy fél. Az élet agvonkényeztetett kedvencének idegeit eddig kellemesen felborzolta a ké­szülő akció. De amikor szem­ben ült a szálfatermetű szta­reccel, amikor áldozata ar­ról beszélt, hogy mindenki belebukott, aki eilene fordult — a lányos képű hercegecs- ke lába alól kicsúszott a ta­laj. Azokra gondolt, akik megpróbálták eltávolítani a szibériait, és tudta, hogy Raszputyin igazat mond Egy pillanatra az is megfordult a feiében, hogv feladja a játsz­mát. De váratlan fordulat következett. A vendég teát kért. (Következik: „Ezek túl éde­sek. .

Next

/
Thumbnails
Contents