Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

Csütörtök, 1970. jan. 29 ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 K önnyű volt a negyvenes éviikben forradalmi tet­teket végrehajtani — vélik többen a fiatalok és az idősebbek közt egyaránt. A fiatalok akkor utalnak elő­szeretettel az általuk csak történelemből ismert idő­szakra, ha koruknál fogva joggal feltételezett lelkese­désüket, harcos ügybuzgal- muikat kérjük időnként szá­mon. Az idősebbek saját if­júságuk fényes szellőkbe burkolt korát citálják, mond­ván. hogy az volt az igazi! Akkor volt forradalmi len­dület., mert olyan feladatok álltak az ember előtt, amit csak kommunista forradal- misággal lehetett megvalósí­tani. Újjáépítés, tsz-szerve- zés! Ifxkolaállamositás és így tovább. De mi van most? A fiata­lok szerint csendes monoton élet, az idősebbek szerint el­kényelmesedés, s közülük nem is egy a kispolgáriaso- dás tüneteit véli fölfedezni. Hol vannak most olyan fel­adatok, amelyek végrehajtása forradalmi lendületet kíván? Élünk, dolgozunk. Igyek­szünk jobban élni. Ahhoz azonban, hogy job­ban éljünk, hogy kulturál­tabban, szebben éljünk ma is kell valamiféle különleges mozgatóerő. Vannak olyan kitűzött céljaink, amelyek megoldása 1970-ben sem megy forradalmiság nélkül. Mert vajon nem forradalmi tett az egy községi tanács vb-elnöktől, amikor szembe­száll a kultúrálatlan, maradi nézetékkel a vízműtársulás megalakítása érdekében? Nem forradalmi, szép törek­vés egészséges ivóvizet adni a falu népének? Az edelényi járás egyik községében minden áron mű­velődési házat akart a falu népe. A tanács vezetői elha­tározták : megszerzik. Hogy milyen úton-módon, buktató­kon át jutottak el a közel­múltban lezajlott avatáshoz, azt most már inkább ne so­roljuk. A hivatali és szemé­lyes összeütközéseken, vitá­kon mind át kellett vergőd­niük a tanács vezetőinek. Mi adott erőt, kitartást ezeknek az embereknek, ha nem be­lülről jövő, el nem hamvadt f orradalmiságuk ? Jó ivóvíz, kultúra, műve­lődési ház. mindez még megfogható, körülhatárolha­tó cél — mondhatnák azok, akik szirmon kérik a ma for- radalmiságát.­C sakhogy ezzel nincs vé­ge a sornak. Nem min­den ilyen tárgyi, ilyen egyszerű. Gondoljunk csak arra az évek óta agyonírt, agyon vitatott női egyenjogú­ságra! Forradalmi kérdés véglegesen éi-vényt szerezni a gyakorlatban is ennek a dolognak? Bizony az, s en­nek a forradalmiságnak nem elsősorban asztalra csapko- dós szócsatákban kell ér­vényre jutnia. Kitartóan, hatékonyan har­colni kell az ellen például, hogy országosan ne egy és fél kiló legyen az egy család­ra jutó üzemi mosatás. Nem ismerem a megyénkre vonat­kozó ilyen jellegű statiszti­kát, de nem hiszem, hogy nálunk jobb lenne a helyzet. Már csak azért sem, mert a feltételek sincsenek meg hozzá. Joggal mondhatjuk: a Miskolci városi Tanácsnak az a törekvése, hogy a megye- székhelyen mielőbb tető alá hozza az új, nagyobb kapa­citással működő mosóüzemet, forradalmi lépés lesz a nők egyenjogúsításának elősegíté­sében. Amilyen mértékben szabadítjuk fel a nőket az otthoni, időt rabló tevékeny­ségektől, olyan mértékben jut majd több idejük a ta­nulásra, olvasásra, olyan mértékben érdeklődnek egy­re jobban a közügyek iránt. A munkában, a családban a nők teljes egyenjogúsítását nem a férfiak fogják megte­remteni, hanem a nők vívják .ki maguknak olyan mérték­ben, amilyen mértékben megszűnik majd a férfi és nő jelenlegi életvitelében mu­tatkozó különbség. Tanácsaink fontos forra­dalmi feladatot segítenek megvalósuláshoz, amikor ja­vítják a szolgáltatást, javít­ják az áruellátást, sürgetik a nagyobb áruválasztékot, mert ennek megvalósulása a gyermekneveléssel amúgy is .jobban megterhelt, nő ideié­nek egy részét szabadítja fel. L elkesítő nagy célok van­nak a mi korunkban is. Lehet, hogy nehe­zebb áttekinteni most a fel­adatokat, lehet, hogy a meg­valósulásuk sem történik meg máról holnapra, de ép­pen ezért értékes a mi lőr- radalmisá.sunk is: ha nem is világmegváltó, de kitai'tö, szívós, és sokszor hosszú munkát, türelmet igényel. Ha mindenki abból indul ki, hogy azzal még nem fejező­dött be a szocialista forra­dalom, hogy nekem végre van lakásom, hogy az én ut­cámban már ott a vízcsap, hogy én már nem sárba, ha­nem járdára lépek a kapum előtt, akkor cél iáink még ha­marabb megvalósulnak, s ta­lán még látványosabban is. mint ami! ven a miskolci Győri-karúiban épülő ház­gyári lakások rohamos sza­porodása. Adamovics Ilona A népi rendőrség megalakulása Polgárőrség Zemplénben r> A szovjet SSÄ sodik felétől december má­sodik felének közepéig har­coltak Zemplénért, majd a felszabadulás után itt is meg­alakultak a politikai pártok, a nemzeti bizottságok, meg­kezdődött a közbiztonság helyreállítása, megerősítése. A Zemplén megyei polgárőr­ség érdekessége, hogy a mun- kásosztagokkaí (a hidakat, utakat helyreállító osztagok­kal) és a közigazgatási szer­vekkel fonódott össze. Sátoraljaújhely felszabadu­lása után egy héttel Varga Bertalan, vármegyei kezelő kapott megbízatást a polgár­őrség és a munkásosztagok megszervezésére. Varga Ber­talan utasította a községi bí­rókat az őrség felállítására. Két emberből álló járőrpáro­kat szerveztek. A párok négyóránként váltották egy­mást. Feladatuk volt a sze­mélyi és vagyonbiztonság megőrzése, a különböző bűn­cselekmények megakadályo­zása. Ha valamit észleltek, azt a szovjet katonai parancs­nokságnak jelentették. A polgárőrök vörös karsza­lagot viseltek „Police” fel­írással, és a község pecsétjé­vel. A polgárőrség vezetője egyben a munkásosztag veze­tője is volt. Az őrség feladata közé tar­tozott többek között a rom- eltakarítás megszervezése is. A sátoraljaújhelyi rendfenn­tartó erők parancsnoka pél­dául februárban 1000 fős romeltakarító egység felállí­tására kapott utasítást. A Ink-iii íárásbó1 van l\ Kind I adat róla _ valószínű, más helyeken is így történt —, hogy a járás főszolgabírójának három na­pon belül kellett megszer­veznie . közbiztonságért fe­lelős egységeket, erről jelen­tést kellett tennie a megye főispánjának. A tokaji járás­ban Leffler Géza, járási fő­szolgabíró, aki a polgárőrség járási parancsnoka is lett, de­cember végén utasította pél­dául Erdőbénye vezetőit a község elöljáróságának újjá­szervezésére, 24 emberből ál­ló rendőrség felállítására. Az utasítás szerint élni kell az­zal, a több helyen is bevált gyakorlattal, hogy a tanács­tagok egyben rendőrök is le­gyenek. Tarcalon január 1-én ne­vezték ki a rendőrparancsno­kot Tamás Lajos, és az alpa- rancsnokot, Tóth Ferenc sze­mélyében. Ezenkívül még 24 embert bíztak meg a rendőri feladatok ellátásával. Zenin> én incüve köz­ségében is gyorsan alakultak a közbiztonság szervei, a vö­rös karszalagos „policájok” mindenütt járták az utcákat, éjjel-nappal őrködtek a rend­re. Zemplénben január ele­jt n a polgárőrség már dol­gozott, munkálkodott, az uta­sításoknak megfelelően látta el feladatát Sok lelkesedés­sel, tenniakarással, ha — az újjászervezés után érthetően — nem is túl sok szakérte­lemmel. Nehéz időben álltak helyükön: amikor még vi­rágzott az üzérkedés, a feke- tézés, bűnözők, csavargók, el­lenséges érzelmű elemek kó­száltak, bujkáltak, a földosz­tókat rémisztgető bajkeverők susmogtak, és még hiányzott a gyors, pontos intézkedése­ket utasításokat kiadó köz­ponti szerv. Á területi szövetség, a pártbizottság és a tanács ve­zetői már két esztendővel ez­előtt felvázolták azt a prog­ramot, amely magában fog­lalja az encsi járás termelő- szövetkezeteinek területi és gazdasági koncentrálását. E program alapján a megfele­lő előkészítés után már az elmúlt esztendőben több ter­melőszövetkezet egyesült. Szakosítás A, járás legnagyobb terme­lőszövetkezeti gazdasága Hal- maj központtal, Aranykalász néven jött létre. Itt öt falu — Ha! máj, Csobád, Kiski- nizs, Kázsmárk és Rásony- sápberencs — termelőszövet­kezetei egyesültek, egyen­ként általában ezer-ezeröt- száz katasztrális hold terü­lettel. így alakult ki az öt falu egységes határa, az új, nagy termelőszövetkezet 0911 katasztrális holdja. Mind az öt faluban egységes, ellen­szavazat nélküli határozattal álltak ki az emberek az egye­sülés mellett. Az akkor meg­választott előkészítő bizott­ság — mert új vezetőség még nincs — azóta elkészítette az egyesülés gyakorlati megva­lósításának tervét, sőt, az egyesülés utáni szakosított gazdálkodás programját is. — Fő feladatunknak az ál­lattenyésztés fejlesztését és szakosítását tartjuk — mon­dotta Bindász Balázs, a hal- maji tsz eddigi főagronómu- sa, az előkészítő bizottság tagja. — Kialakultak már az elveink és a konkrét terveink is. Optimális arányok Az elvek elsősorban azt a törekvést tartalmazzák, hogy az eddiginél gyorsabban, szakszerűbben és olcsóbban, termeljenek, évről évre töb­bet és minőségileg is jobbat, a szocialista bővített újrater­melés optimális aranyait va­lósítva meg, mindenkor terv­szerűén és a szükségletek — a fogyasztók igényei — sze­rint. Figyelembe vették a korábban kialakult szokáso­kat. ágazatokat, a volt ter­melőszövetkezetek adottsá­gait is. Ennek megfelelően alakították ki az üzemegy­ségeket, a nagy gazdaság szervezetét, nem utolsósor­ban: irányításának elveit. A halmaji tsz például, már eddig is kiváló eredményeket ért el a szarvasmarha-te­nyésztésben és a baromfite­nyésztésben. Éppen ezért itt építik ki és szervezik meg a koncentrált gazdaság szarvas­marha-tenyésztő központját, a korszerű, szakosított, tele­pet Egyelőre ezres létszámot terveznek, s még ebben az évben befejezik a szakosított telep építését — A korszerű telepen tbe- mentes állományt akarunk tartani — mondotta Bindász Balázs —, és közvetlen cé­lunk, hogy a tehenenkénti évi tejhozamot átlagosan legalább ezer literrel növel­jük, Az új telepen ezt meg tudjuk valósítani... Exoort A szarvasmarha-hizlalás bázisait Kázsmárkon és Cso- bádon szervezik meg. Kor­szerű technológiával, hozzá­értő emberekkel igen gazda­ságosnak ígérkezik az az ágazat. Máris bizonyos, hogy 1970-beh 175 bikát hizlalnak meg exportra. Kázsmárkon alakítják ki a sertéstenyész­tő és hizlaló telepet is, mert ott a telep már kész, csak a korszerű üzemelést és ter­melést kell megszervezni. Az egyesült gazdaság terü­letét egyik oldalról a Her- nád határolja. Ez viszonylag sík vidék, völgyi föld. A má­sik oldal viszont — Csobád* Kázsmárk és Rásonysápbe- rencs határa — dombos, lej­tős, bár nem túlságosan. Juh­tenyésztésre viszont mindhá­rom üzemegységben jó lehe­tőség kínálkozik. Ki is hasz­nálják ezeket a lehetősége­ket. Rásonysápberencsen a tsz házi brigádja még ebben az évben felépít egy korsze­rű juhtenyésztő telepet saját erőből. Magasabb szinten A halmaji Búzakalász Tsz-ben eddig is korszerű, eredményeiről híres baromfi- farm működött. Természe­tesen: a baromfitenyésztést folytatják. A terv: elsősor­ban tény észtojás termelése, 1 200 000 darab évente, és 70 -—80 ezer darab pecsenye­csirke felnevelése, értékesíté­se egy-egy szezonban. Gon­doskodnak a háztáji gazda­ságokról Is. Az igények sze­rint évente 15—20 ezer darab előnevelt tojóhibridet adnak a háztáji gazdaságoknak. — A nagy gazdaságban valamennyi állatfajta te­nyésztésével foglalkozunk, de az eddiginél fejlettebb mód­szerekkel. magasabb szinte­ken, a korszerű technológiák alkalmazásával — mondta Bindász Balázs. — Hisszük* hogy ez a munka mennyisé­gileg is, minőségileg is ered­ményesebb lesz az eddiginél. (Sz. J.) Rajtra, kész Fontos uj szakaszhoz ér­keztek az ELZETT Fémlo- mezipari Művek sátoraljaúj­helyi gyáregységében. A szovjet— Fiat kooperáció­bár "aló közreműködés mű­szaki előkészítéséhez _ tarto­zik az nutóveretek (zárak és záralkatrészek) sorozatgyár­tásához szükséges gépek be­szerzése. Az első, nyugatné­met gyártmányú, úgynevezett melegkamrás présöntőgép már megérkezett, és hozzá­fogtak a szereléséhez. A to­vábbi gépeket is várják. Téli építkezés Óz dón-31111 Cjfiji : ! Ú: • . I ;! i 1 lill! . |ÄI n* Kevesebbet a felénél Miéri van abroncsiiiany? Pert indítottak a Gumiipari Vállalat ellen vés. Éppen azért — miután a gumiiparral a tárgyalások eredménytelennek bizonyul­tak — a Mezőgazdasági Gép­alkatrészellátó Vállalat pert indított a Központi Gazdasá­gi Döntőbizottságnál a hi­ányzó 42 ezer abroncs leszál­lítása ügyében. A vállalat vezetői szerint az egyre fokozódó igényeket annál is inkább ki kell elé­gíteni, mert amúgy is meglehetősen kevés a mezőgazdasági szállító- eszköz, s a gép gumiab­roncsainak állandó pótlá­sa igen fontos népgazda­sági érdek. Amennyiben nem történik intézkedés, már az első fél évben súlyos ellátási zava­rok adódhatnak. Kíváncsian várjuk a — minden bizonnyal kedvező — döntést, hiszen lapunk­ban, az Észak-Magyarország- ban is számos esetben szóvá tettük már a ter­melőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok panaszait, hogy nagy értékű mezőgaz­dasági gépeket nem tudnak kellően kihasználni gumiab­roncs hiánya miatt. Az ellá­tás lassú, egyenetlen. Rend­szerint a legnagyobb mező- gazdasági munkák idején* amikor a legnagyobb szük­ség lenne ezekre a gépekre, heteket, hónapokat kell vár­ni egy-egy abroncsra. Talán most határozott döntés szü­letik, s jut elegendő gumiab­roncs Borsodba is. A mezőgazdasági gumiab­roncs-ellátás kisebb-nagyobb szünetekkel évek óta problé­mát okoz. Már az elmúlt őszön is igen nagy volt a ke­reslet, olyannyira, hogy a Mezőgazdasági Gépalkatrész­ellátó Vállalat készletei az év végére alaposan megcsap­pantak. Az új évet csak mi­nimális nyitókészlettel kezd­ték, holott a termelőszövet­kezetek most is sorban áll­nak gumiabroncsért. Az évek óta visszatérő gond megoldása érdekében, nem utolsósorban az egyen­letesebb ellátásra való törek­vés jegyében a vállalat 78 ezer abron­csot rendelt első negyed­évi szállításra az Orszá­gos Gumiipari Vállalat­tól. A gumiipar azonban mindössze 36 ezer ab­roncs szállítását igazolta vissza, ez pedig nyilvánvalóan ke­Szövőátképzös munkakörbe 16. évét betöltött fiataio kát felveszünk Leány­otthont elhelyezést bizto situnk Jelentkezés le­vélben. Újpest. Haza Pamutszövőgyár. Buda pest, IV.. Baross u. 99 ^8*1 mm mammmmmmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents