Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
ESZAK-MAGYAKOKS^AG á írta: cír. Romany Fái, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának 'helyettes vezetője Az NDK gyátmányű Icvcgő-szétválasztő berendezés. Természetátalakítás c ricsei határban Bfvált a homokrónásás 4 millió uh ovit am agitál i\l’(g így is kevés a föld Nagy fába vágtá i fejszét 1969 elején a ricseiűj Esztendő Termelőszitetkezet. Elhatározták, hogy Talajjavító és TalajvédőVállalat segítségével termőv varázsolják a’ ricsei hcár egy 201 holdas, eddig t<™éket- len részét. A kényszer, a fldínség vitte rá a ricsei gazaságot, hogy megkíséreljék trmővé varázsolni ezt a terrrrketlen határrészt. Hiszen gy-egy tagra itt csak 2,9 oldnyi összterület, jut. A felnél is kevesebb, mint más gádasá- gokban. A tavasz végére 14 holdon sikerült is befejtni a homokrónázást. Hatalrfs gépek cgyengettég a ftóho- mokból képződött dóritokat, s töltögették fel a nádi. ko- tus mélyedéseket. 24 ezer mázsa tőzegei, 14 ezer mázsa istálló'^' gyávái és 560 mázsa gyes műtrágyával is !a" vítottak” a homokról“ zott határrészen. A nyár vécére már Hko- rica, homoki lucerna, doány és uborka zöldellt ezé o nemrég még szinte hóiból! tájon. Még csak amolvarki- sérleti termelés, a növhy- kultúrák beállítása folyt első esztendőben. Ternfre nem is igen számítottak.1^ hála az öntözésnek, már ai *s volt. 15 holdon az uborkaív- például ri3Pvs7erüen fizefü Egv-egv holdról mintegyH- ezer forint lelt a tiszta l}~ szón. A homoki lucernát is sikerült kétszer lekaszáhii^ dohány a homokverés elle- re is 5 mázsát termetté későn vetett kukoricától c!" kevéske silót reméltek. s ehelvctt holdanként 40 má!:’ csöves termést takaríthat’k . be. Igaz, nem érett be !l~ | jesen. de a sertéseknek fg;*s Icitünő takarmány. Most. az év vécére továr1 61 holdas területen végez*1'’ el a homokrónázást. Az 1970-cs gazdaság évben így már 201 ka íasztrálls holddal na gyobb területtel számol hal » tcrmelöszövelkozct A föld persze ígv is kev' de belterjes gazdálkodást- öntözéssel tovább i^vek^' nek envhíteni a niegrnűv" hető terület hiányán. A7 uborkamac továbbra R egeik főnfívém'ük marad. 7 ecés-^ országban itt termelj eb^ál az értékes, tél fiz/ ( jyiaefélccértbnl a legtöbbel. V 1 kétszáz hold uborkáról * millió forint értékű magot értékesítettek. Számításaik szerint eg? -egy hold 14—15 ezer forint tiszta hasznot adott. Az egykori futóhomok és u nádas helyén is megterem már jövőre az uborkamag. És jó termést várhatnak ott a homoki lucernától, a napraforgótól és a búzától is. (p. s.) A történelem,! sk“ dig az agrártörténelem krónikásai folyamatosan összegezik, értékelik a magyar falu elmúlt évtizedét. Elvégezte és bizonyára újból elvégzi ezt ogy-cgy parasztcsalád is. S az élet rendje már olyan, hogy nem mindig esik pontosan egybe a különböző értékelés. A társadalmi haladás nagy folyamatát ezer és ezer kis patakocska táplálja, és egymással egyesülve határozza meg- jellegét. A hasonlatnál maradva: a szövetkezeti mező- gazdaság nagy folyója élő valóság lett, jóllehet változik, alakul, új medret is vág magának. Kevesen hitték 10 évvel ezelőtt. hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás ennyi idő alatt ilyen fokra jut. Nem is volt könnyű. Közöttünk van. nak — bár sajnálatosan fogyó számban — azok. akik 20—25 évvel ezelőtt a mezőgazdaság új útján az első lépéseket megtették, s azok is, akik az 1960-as évek kezdetén elhatározott csatlakozásukkal általánossá tették Magyarországon a szocialista mezőgaz. daságot. Tanúk és részvevők • egyaránt meggyőződéssel állíthatják, hogy nemcsak a mezőgazdaság átalakulását jelentő nagy elhatározást foglalják magukban az 1960-as évek, hanem az azt követő nagy változásokat is. Az 1960-as évek elején még olcsó viccek visszatérő témája volt a közös és a háztáji termelés eltérő színvonalának különbsége. Való igaz, hogy forró özem a Az acélszürke égbolt a Szerencsi Cukorgyár hatalmas épületére préseli a kémények fekete füstjét. Mintha égne az egész gyár, még az ablakokon is ömlik ki a gőz. Az északi szél csípősen bclibben az ajtón,, és eltűnik a nagy forróságban, melyet a gépek, berendezések lehelnek. Ügy tűnik, mintha óriások rámolnának, akkora a zaj: a kazánokba, az üstökbe szorult roppant gőzerőtől szinte nyög a gyáróriás. munka erejét. „megeszi” az ember Amikor ott jártam, az idei kampány a 105. napnál tartott. Több mint 31 ezer 200 vagon répát „emésztettek fel” addig a masinák, s ebből a bonyolult technológiai berendezés csaknem 4100 vagon cukrot gyártott. Ez idő alatt megállás nélkül dolgoztak a gépek, és állandó váltott műszakban az emberi' Már érződik a fáradtság, u kimerültség: látszik. hogy a kampány a vége felé tart. — Még mintegy 6—7 ezer vagon répára számítunk — beszélgetünk Szemere Endre igazgatóval. Nincs megállás Aki egy kicsit is ismeri a cukorgyárakat, tudja, hogy cgy-egy szezon sokszorosan próbára teszi az embereket, a gépeket. — Az idén sem panaszkodhatunk — mondja az igaz- galó. — Mint a számokból kitűnik. 40 ezer vagon lesz a répafeldolgozás. A cukortartalom is elég jó. Ezekben a napokban a Szerencsi Cukorgyárban 1780 munkás dolgozik. 700-an úgynevezett szezonmunkások, akik a közeli falvakból, tsz* ekbol évről évre visszatérnek, hogy itt töltsék el-a mezőgazdaság „csendesebb” napjait. Itt viszont keményen dolgoznak. Több mint 1000 munkás a gyár állandó alkalmazottja. A kereseti lehetőség jó csak tudomásul kell venni, hogy itt nincs megállás. ünnepnap, vasárnap, ka^ rácsony. Az állandó munkások zöme mégis törzsgárdának tekinthető már.. Gulvás Endre, az szb titkára szívesen váUnV-mdk rá, hogy bemutassa az üzemet. Akik a nyári nagyjavítást végezték, most ott állnak működő gépek mellett, ha baj, vagy üzemzavar történik, saját munkájuknak látják kárát. Elsőnek Takács Jánossal, a répavágó állomás csoportvezetőjével ismerkedünk meg: a nyári nagyjavítás idején lakatos volt. Fagy és 30 fokos hőség — Gondosan dolgoztunk a nyáron is — mondja a csoportvezető — a gépek jól működnek, nagyobb üzemzavar még nem volt. — Takács János 49 éves, 22 éve dolgozik a cukorgyárban. Ez idő alatt úgy jött ki a lépés, hogy a karácsonyt csupán egyszer töltötte családja körében. A brigádjában 11-en dolgoznak. — Derék, szorgalmas emberek valamennyien — dicsérd a kollektívát a vezető. Kint hideg vari. Fagy. Itt meg csaknem 30 fokos a hőség', a férfiak trikóba, a nők lenge ruhába öltöztek. A gépek szüntelenül öntik a répát, a cukrot. Minden munkahelyen nagy figyelemre, gondosságra van szükség. A finomító a hatalmas gyár lelke: itt a termelés közvetlen parancsnoka Erdei Sándor művezető. Műszakjában 200 munkást irányít. Ebben az üzemrészben készül az országban gyártott 'cukorféleségeknek mintegy 90 százaléka. Ezenkívül jelentős ex- portkötélezettsége is van a gyárnak. '■— Nem könnyű feladat itt sem munkásnak, sem művezetőnek lenni — mondja Erdei Sándor. — A folyamatos műszakok, az éjjel-nappali Derűsek a termelés eredményei Mindenki tudja itt, hogy a gyárnak állandóan üzemelnie kell, míg el nem fogy az utolsó szem répa. Az irodában grafikonokat nézünk és papírok között lapozgatunk: derűsek a termelés számai. A napi átlagfeldolgozás kitűnőnek mondható. Csaknem 300 vagon. Jelentős gazdasági vállalása is van a gyárnak: a felszabadulás 25. évfordulójának tiszteletére közel 8 millió forintot akarnak megtakarítani. Szép számú szocialista brigáddal is dicsekedhet a gyár: 34 kollektívában több mint 400 munkás dolgozik, ők a termelés. a munkaverseny élenjárói. A Szerencsi Cukorgyár kiváló eredményekkel köszönti tehát az új esztendőt, iga:, itt minden a munka, a műn kasok megbecsülésére tanít. Csengcri Ervin akkoriban a gondozott és a kevésbé gondozott kukorica- táblákat aszerint is meg lehetett különböztetni, hogy háztáji, avagy közös művelésű-e. Az évtized végére viszont elértük, hogy a közös, nagyüzemi termésátlagok elhagyták a régi módon elért kisüzemi hozamokat. A kukorica példájánál maradva: 1962-ben 14 mázsás volt a szövetkezetek közös gazdaságaiban a holdankénti átlagtermés és 16 mázsás a háztáji gazdaságokban. Ez a helyzet 1968-ra úgy változott, hogy a háztáji kukoricák átlagtermése nagyobb lett egy mázsával, miközben a közösben 4 mázsával nagyobb holdankénti szemeskukoricái takarítottak be. Mezőgazdaságunk fejlődése nem volt látványos. Az 1960- as évek első felében a mezőgazdaság teljesítménye elmaradt a terv céljaitól, a jelenlegi ötéves terv feladatait pedig már meghaladja a teljesítmény. A szövetkezetek alakulásának befejezése — 1961 — óta ez ideig a mező- gazdaság termelése csaknem 30 százalékkal növekedett, azaz évi átlagban csaknem 3 százalékkal. A termelés növekedésének évi üteme azonban a második ötéves tervidőszakban — 1961—1965 között — csak 1,8 százalék volt. Az 1960-as évek második felében ennél kétszer nagyobb lett az évi növekedés üteme, jóval meghaladva az évi 3 százalékos emelkedést. Noha vannak ma is alacsony jövedelmű szövetkezeti gazdaságok, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy országos átlagban az egy munkanapra jutó jövedelem ez alatt az idő alatt megkétszereződött. A közös munkában töltött egy <10 órás) munkanapra jutó jövedelem 1961- ben 43 Ft volt, 1968-ban pedig 82. A jövedelmek növekedését a termelés emelkedése alapozta meg. de jelentős szerepük volt azoknak az intézkedéseknek is, amelyek a magasabb termelői árakat, a jobb gazdaságpolitikai feltételeket jelentették. A korábbi években felhalmozódott hitelterhek egy részét az állam elengedte a szövetkezeteknél, mindezeken felül a társadalmi ellátás (családi pótlék, betegségi biztosítás stb.) színvonala is emelkedett A szövetkezeti gazdaságok pedig azon voltak, hogy tagságuk számára több munkát, folyamatosabb foglalkoztatottságot s mindezeken keresztül rendszeresebb pénzbevételt tudjanak biztosítani. Az említetteknél | is jelentősebb az a változás, arait emberségben, gondolkodásban. új ismeretekben hozott ez az évtized. A szövetkezeti mezőgazdaság megnyitotta az utat a legjobb emberi tulajdonságok érvényesítéséhez, a tehetség, a tudás eredményeinek kibontakozásához. Megkezdődött az a folyamat, amelynek révén a mezőgazdasági munka is olyanná válik, amit könynyebben, korszerű eszközökkel, vagyis emberhez méltóbban lehet elvégezni. A párt IX. kongresszusán, 1966-ban hozott határozatok újabb lendületet adtak a korábbi években már helyesnek bizonyult elvek megvalósításának. A népgazdaság irányításának új rendszerében a mezőgazdasági szövetkezetei, jól beilleszkedtek, önállóságuk megnövekedett, szövetségi rendszerük kiépült Igaz, ma már kevesebben dolgoznak a mezőgazdaság ban, mint amikor a szövetkezetek megalakultak. A mezőgazdasági foglalkozásún!; száma 1961 óta több mint 250 ezerrel — 17 százalékkal — csökkent. Az első években tapasztalt túl gyors csökkenés ma már megváltozott, új tagokat is fogadnak a szövetkezetek. Mégis az lesz a jellemkő, hogy a technikai haladásnak megfelelően tovább csökken a következő években a mezőgazdaságban dolgozók száma. Ezzel egyidejűleg viszont növekszik azok száma, akik gépgyárakban, vegyipari üzemekben és más munkahelyeken a mezőgazdaság számira dolgoznak. Az 1970. évi terv 1 százalékos növekedéssel számol a mezőgazdasági termelésben. Az 1969 évi kimagasló növénytermelési eredményekei ismerve ez egyáltalán nem lebecsülendő feladat. Az állattenyésztés fejlesztésének követelményei még ennél is nagyobbak. Tulajdonképpen a korszerű nagyüzemi állattartó telepek kiépítéséről van szó. Ez pedig sok befektetést kívánó, hosszan tartó folyamat Nem véletlenül hangsúlyozta legutóbbi ülésén a Központi Bizottság a nem nagyüzemi, háztáji gazdasá gokban levő termelési lehetőségek jobb hasznosításánál- fontosságát. A nagyüzemi árutermelés nem nélkülözheti az élelmiszeripari, feldolgozó tevékenység további növelését. És még sorolhatnánk a termelési jellegű feladatokat. Valamennyi feladat megoldásához megteremthetők a szükséges feltételek. És nemcsak a termelési feladatokhoz. Vannak teendőink — s ez alól alig van kivétel — a szövetkezeti élet fejlesztésében. az emberekről való gondoskodásban, általában a falu haladásának segítésében is. alai üt te e’múlt | országosan — a gazdaságo százaiban pedig különösen - jól tanúsíthatja, mire képes szövetkezeti parasztság, mi lyen haladást tud elérni a n mezőgazdaságunk. Nem kél séges, hogy a következő évek ben meg többre lesz leheti: ség, ha a tapasztalatok! mindenütt jól hasznosítiál és közös erővel, a szüksége felelősséggel látnak hozz azokhoz ».feladatokhoz, atne , lyeknek_ _ elvégzésétől sajá boldogulásuk és az orszá előrehaladása is nagymérték ben függ. Téri ti’ “••7T,r v ni'K-,r a Injo'- a \i.if, .szefiiggő jég a pihenő járművek körűi. * lég törölni jók munkája nyomán mines ösiCsiitörtök, 1970. január 1. Oxigéngyár létesüli Kazincbarcikán Történelmi évtised
