Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

I ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Szerda, Í970. január 28. a szakmában maradt Beszélgetés és visszatekintés pályaválasztás idején Tízéves múltra tekint visz- sza Miskolcon az 1. sz. Ipari Szakközépiskola. Korábban a Földes Gimnázium egyik ta­gozataként működött, majd 1963. szeptember 1-től önálló középiskolaként. Közoktatási reformunk édesgyermeke ez az intézet. Tulajdonképpen vitázni kellene a nevével. Vajon miért ipari szakközépiskola, amikor jellegében nem ipari oktatást végez, hanem sok­kal szélesebb skálán nyújt magas fokú tudást, de ez most nem a legfontosabb kérdés. Viszont amikor az általános iskolát most végző fiatalok pályaválasztás előtt állnak, nem célszerűtlen visszatekin­teni néhány mondat erejéig az iskola 10 esztendős múlt­jára, s elbeszélgetni mai éle­téről. Budaházy Lászlóval, az intézet igazgatójával idézzük lel az iskola emlékeit, mai munkáját. — Az eltelt 10 év alatt húsz osztály jutott el az érettségi­ig — emlékezik Budaházy .'László. — Ebben a 20 osztály­ban mintegy 500 fiatal volt. Közülük 15 százalék tovább­tanult egyetemen, főiskolán, vagy felsőfokú technikumban, 73 százalékuk a nálunk tanult szakmájában helyezkedett el, és csak 12 százalék lett hűtlen az itt tanultakhoz, más pá­lyán kereste boldogulását. Autószerelő, autóvillamossági műszerész és postaforgalmi szakmára adtunk korábban képesítést. taforgalmi. Ha áttekintjük az említett szakmai csoportokat, úgy intézetünk profilját te­kintve, elsősorban közlekedé­si szakközépiskolának tűnik. Egyes munkakörökben azon­nal a szakmában helyezked­het el a nálunk végzett fia­tal. Például a postaforgalmi szakon végzettek számára a postaigazgatóság tud azonnal .szakmunkaköröket biztosíta­ni. Más szakágazatban is a tanult szakmákban helyez­kedhet el a fiatal, s egészen rövid idő után, részben ki­egészítő vizsgákkal, különfé­le középirányító munkakörö­ket láthat el. Ilyen például az autcforgalmi vonatkozás­ban a menetirányító, diszpé­cser. Sok ipari üzem keres nálunk majdani munkaerőt, akiket műszaki anyagisme­retükkel különféle műszaki ügyintézői és egyéb munka­körben is tudnak alkalmazni. A postaigazgatósággal, a MÁV-igazgatósággal, a 3. sz. AKÖV-vel és a XVI. sz. Autójavítóval kooperál unit, ezek az intézmények bizto­sítják a gyakorlati oktatást, igen magas szinten. — Három szakon folyik — nondia az igazgató — most álunk az oktatás. Az első a zlekedésgépészeti szak, aelyre, a szakma jellegénél fogva, csak fiúkat tudunk felvenni Ezen belül két ága­zat van. A gépjárműtechni­ka és a vasútgépészet. A má­sik szak a közlekedés. Ennek is kct ágazata van; az autó- , forgalmi és a vasutforgalmi, ' míg a harmadik szak a pos­Az intézet iránt évek óta igen magas fokú az érdeklő­dés. Nem érezhető a szak­munkásképző intézetek elszí­vó hatása, még az emelt szin­tű szakmunkásképzés beve­zetése óta sem. A tanulók 63 százaléka fizikai N dolgozók gyermeke, és 66 százalékuk vidéki. — Érettségizett fiataljaink közül a továbbtanulók álta­lában a szakmában tanulnak tovább. Nagyobbrészt a Ne­hézipari Műszaki Egyetemen, felsőfokú technikumokban, vagy a közgazdasági egyete­men. A korábbi autóvilla­mossági tagozatunkról többen mentek katonai pályára, 11- tetve a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, ahol igen jól állják meg a helyü­ket. A továbbtanulók között a fizikai dolgozók gyermekei­nek aránya nagyjából azonos az összlétszámhoz mért arányszámukkal. Tanulóink Általános vagy építészmérnököt tervezői munkakörbe azonnal felveszünk. Lakást biztosítunk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen, vagy írásban az Ozdvidéki Szénbányák személyzeti osztályán, Putnok, telefon: 85. 1970. február 2. ... , választ ad az Észak-Magyarország 1970. Január 31-1 és február 1-i hirdetési rovata. között sok a „szakmabeli gye­rek”, azaz olyan fiatal, aki­nek családjában a tanult szakma esetleg generációkon keresztül öröklődött. A szak­mai képzésen kívül intéze­tünk igyekszik magas fokú általános műveltséget is nyújtani. Szakközépiskolánk érettségi bizonyítványa min- denfajta felsőfokú oktatásban való részvételhez jó, de ter­mészetes, hogy a tanult szak­mának megfelelő főiskolán, vagy egyetemen előnyösebb. S miként várják az 1970— 71-es tanévet, hány fiatalt vesznek fel, és hogyan? — Az új tanévre a három, már említett szakmacsoport­ban hét első osztályt indí­tunk. összesen 252 fiatalt tu­dunk felvenni, fiúkat és leá­nyokat, vegyesen. Az általá­nos iskoláktól beküldött je­lentkezési lap alapján hívjuk be az általános iskolát most elhagyó fiatalokat pályaalkal­massági orvosi vizsgára, rész­ben a miskolci III. kerületi rendelőintézetbe, részben pe­dig a MÁV rendelőintézetbe, majd a felvételin magyarból, matematikából nézzük meg felkészültségüket és megvizs­gáljuk rátermettségüket. Az adott létszámhatáron belül, a legjobb eredményt felmuta­tókat tudjuk felvenni. Az ál­talános iskolák félévi ered­ményeit figyelembe vesszük, de nem az a döntő tényező. Intézetünkben eddig 66 szá­zalék volt a vidékiek aránya, ezt az új felvételnél módosí­tanunk kell a miskolciak ja­vára. Egyébként Borsodból, Hevesből és Szabolcsból vesz- szük fel a vidéki jelentkező-. két. (benedek) l VISZONYLAG kevesen voltak kíváncsiak a Korunk Színháza hétfőn este megtar­tott előadására, Nicola Man- zari: Salud című drámájára. A Rónai Sándor Művelődé­si Központ színházterme félig sem telt meg. Pedig a darab megérdemelte volna a na­gyobb érdeklődést. A neves olasz szerző színműve köz­vetlenül a spanyol polgárhá­ború bukása után játszódik. A fiatal Karolina-rend nő­véreit megbontotta, felzilálta a polgárháború. A világi kö­tődés felszínre tör. S ehhez jön még az, hogy a rend leg­fiatalabb tagja, Mária nővér magánál őrzi a zárda kapu­jánál megölt Pablito iratait. Kiadják-e az iratokat a győz­teseknek? Kiadják-e a neve­ket, akikre halál vár. A rend érdeke, a főnöknő osztálykö­tődése, és az emberiesség csap össze, hogy végül dia­dalmaskodjék a humánum. S a végső vállalás értékéből semmit sem von le az, hogy kiderül: a megölt Pablito ira­tai nem tartalmaznak neve­ket. Csupán csak versek. Ál­dozatuk már-már felesleges­nek tűnik. És még sem az. Az emberiesség nevében vál­lalják a rend feloszlatását, s azt, hogy elszakítják őket egymástól. Pablito nővérei — ahogy a nép emlegeti őket — megtanulják az emberséget. Manzari a humanizmust hir­deti ebben a darabjában, a felelősséggel vállalt huma­nizmust. A DARAB megérdemelte volna a nagyobb figyelmet. Az előadásról azonban nem szólhatunk ilyen egyértel­műen. A Felolvasó Színpad követelményei nehezebb és könnyebb feladatok elé állít­ják a színészeket. S úgy tű­nik, inkább a nehézségek azok, amelyekkel meg kell birkózniuk a színészeknek. A hang, a kifejezés erejére kell felépíteniük a megformált jellemet, s ugyanakkor — bár csak rendkívül mértéktar­tóan — szükség van arra is, hogy mozdulatokkal segítsék a jellemformúlást. A Salud előadásán nem sikerült meg­találni a kifejezés és a moz­dulat összhangját. Olykor át­csúsztak a játékba. Sajnos — pedig a Felolvasó Színpadnál ez elsőrendű követelmény —, maga az olvasás, a tolmá­csolás sem volt hiba nélküli. Túlságosan sok volt a baki. Ez pedig erősen rontotta az élményt. MÉG VALAMIT. Ez már nem tartozik ugyan szorosan, az előadáshoz, de el kell mondani. Félig fűtött terem­ben, kabátban dideregve a legjobb előadás sem tudja teljesen lekötni a nézők fi­gyelmét. Csutorás Annamária Mezooazdasáai száfeilem Szerencsen A termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek vezetői az irányító intézmények szak­emberei számára, a téli hóna­pokra szabadegyetemi formá­ban biztosítják a továbbkép­zést a szerencsi járásban. A járási pártbizottság székhá­zának előadótermében két­hetente rendezett foglalkozá­sokon vezetéselméleti témák és egy-egy szakterület külö­nösen időszerű problémáit vitatják meg. Az előadók or­szágosan elismert tudósok, szakértők. Január 27-én dr. Varga László, a Marx KaPöly Köz­gazdaságtudományi Egyetem docense tartott, nagy érdek­lődéssel kísért előadást „A mezőgazdaság műszaki fej­lesztése és a jövedelem” cím­mel. A szabadegyetem követ­kező foglalkozására Imri Gyula, a Szerencsi járási Pártbizottság első titkára, or­szággyűlési képviselő ad tájé­koztatást a szövetkezeti gaz­daságok pártirányításáról, va­lamint a káderpolitikai mun­ka feladatairól. Nemes vetélkedő Özdon Az Ózdi városi-üzemi KTSZ-bizottság, az Űzd! vá­rosi Tanács V. B. művelődés- ügyi osztálya és az Ózdi Nép­művelési Intézmények igaz­író—olvasó találkozók Gazdag program a szerencsi nők klubjában öt esztendővel ezelőtt ala­kult meg a szerencsi nők klubja. Ez alatt az idő alatt sok szép, maradandó emlé­ket nyújtó estet szereztek a klub tagságának. Egy-egy rendezvényük pedig az egész községnek. Ebben az esztendőben is gazdag programot kínálnak az asszonyok. A havonta egy­szer sorra kerülő klubfoglal­kozásokon nemcsak szórako­zásra. hanem tanulásra, is­meretszerzésre is alkalmuk nyílik a szerencsi asszonyok­nak. Az év első klubfoglal­kozása január 30-án lesz: Szemes Piroskával, a Nők Lapja munkatársával beszél­getnek el a klubtagok. Feb­ruárban pedig Herényi Má­ria, a Magyar Rádió munka­társa látogat el hozzájuk, A korábbi években sikere­sek voltak az író—olvasó ta­lálkozók. Ebben az esztendő­ben két írónőt is meghív­nak a klubba: májusban Sza­bó Magda, októberben pedig Fehér Klára találkozik sze­rencsi olvasóival. De nem­csak az irodalom kedvelő1- nek akarnak örömet szerez­ni, hanem a képzőművészet híveinek is. Szeptemberben Tenlcács Tibor, novemberben pedig a helyi születésű Fery Antal grafikusművész alko­tásaiból rendeznek kis házi kiállítást. A művészeket is meghívják a klubba. Külön klubfoglalkozáson emlékeznek meg hazánk fel- szabadulásának 25. évfordu­lójáról. A Lenin-centenárium alkalmából pedig „A legem- beribb ember” címmel tarta­nak emlékműsort. Gondoskodnak arról is, hogy a háziasszonyok min­dennapi munkájához segítsé­get nyújtsanak. Az év első felében félkész ételekből be­mutatói rendeznek, a szoba­növények gondozásáról pedig szakember tart előadást. A kötött klubfoglalkozáso­kon kívül színházlátogatást terveznek Miskolcra, augusz­tus 20-án pedig megtekintik a debreceni virágkarnevált. gatósága „Ki, mit tud hazánk felszabadulásáról?” címmel vetélkedőt rendez a felszaba­dulás 25. évfordulója tiszte­letére. A verseny célja, hogy a város ifjúsága nemes ver­senyen mérje össze tudását: mit tud hazánk felszabadulá­sáról és az azóta eltelt 25 éves fejlődésről. A vetélkedő rész­vevőit a KlSZ-alapszerveze- tek választják ki háziverseny formájában, a középdöntőre pedig a KlSZ-csúcsvezetősé- gek állítják össze a csapato­kat. A középdöntőre március 8-án kerül sor. A felkészü­léshez előadássorozatokkal és filmvetítésekkel nyújtanak segítséget. A döntőt március 25-én, a Béke-telepi új művelődési házban tartják meg. Történelmi jelentésváltozás Pedagógus ismerősöm tanúskodik a. következő kis történet hiteléről. A harmadik osztályban, fogalmazás órán a tanító néni a felszabadulásról magyaráz. Érzékeltetni pró­bálja, milyen nehéz volt az élet a háború pusztításai miatt. A városiak éheztek, mert a boltokban nem le­hetett ennivalót kapni, a falusiak pedig ruhaneműhöz, iparcikkekhez nem juthattak. A szükséget kihasznál­ták a feketézők, akik engedély nélkül házaltak — ru­hafélékért élelmet szereztek falun, a rászoruló váro­siaktól pedig egy öltöny ruhát is kizsaroltak néhány kiló szalonnáért. Az egyik nebuló fantáziáját egyetlen ismerős szó ra­gadta meg. így foglalta össze önálló fogalmazásban a lényeget: A háború után az éhező emberek sok feke­tét ittak. — tsz A kazincbarcikai művelődési otthon, háttérben a városi kórház. Fotó: Laczó József. Korunk Színháza _______________________ Észrevé telek a darabról, az érdeklődésről Nicola Manzari:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents