Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

Szerda, 1970. január 28. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Nyílton őszintén Zár“dás Multiban MENNYIVEL MÁS a kri­________________________tika h angja «is logadtatása. ha egy jól zárt esztendő pozitív értékelése közben éri a tag­ságot. Az Üj Muhi Tsz zár­számadó közgyűlésén talán még soha nem állt ilyen ma­gabiztosan, ilyen jó érzé­sekkel a tagság előtt Csonka Elemér tsz-elnök, mégis, nem engedte elragadtatni magát az eredmények feletti öröm­ben, nyíltan, őszintén meg­mondta véleményét a hibák­ról is. A vezetőség vélemé­nye volt ez, mely a tagság igenlésével, helyeslésével egyezett. Lehettek volna még jobbak is a gazdasági eredmények az állattenyész­tésben, a növénytermesztés­ben — summázta az elnök —, ha az emberek egy kicsi­vel még többet adnak, ha csak egy kicsivel is jobban, lelkiismeretesebben dolgoz­nak. Nem, azt nem mond­hatjuk, hogy kirívó fegyel­mezetlenségek lettek volna: csak olyanok, mint amilye­nek ma még minden terme­lőszövetkezetben előfordul­nak, de Műhibán fontos kö­vetkeztetésként vonták le, s a jövőre nézve alapvető elv­ként mondták ki, hogy sem­milyen fegyelmezetlenséget, lazaságot, elnézést ezentúl nem szabad megengedni. A termelőszövetkezet a tagságé, n tagság gazdának érzi ma­gát benne, s vajon melyik jó gazda engedné, vagy enged­te meg valaha is, hogy a portáján rendetlenség, fe­gyelmezetlenség uralkodjék? j AZ UTÓBBI HÁROM { évben szakadatlan gazdasági fejlődés tapasztalható ebben a kis termelőszövetkezetben. A jó szervezés, a rugalmas, mindenkor a lehetőségekhez és a követelményekhez iga­zodó vezetés, szerencsésen ta­lálkozott a tagság legnagyobb részének lelkiismeretességé­vel, szorgalmával. Nem is kell szégyenkezniük sem a megyében, sem a járásban. De mint amilyen eredménye­ket a mostani zárszámadás­ra produkáltak, arra még nem volt példa a szövetkezet történetében. A csaknem hét­millió forintot érő tiszta va­gyon, az 1 millió háromszáz- ezer forintos termelési terv­nek két és negyedmillió fo­rintra való teljesítése már önmagában is sok mindent bizonyít. Szinte ki sem lát­szanak az építkezésekből, a nagy értékű beruházásokból, s mindezt saját erőből, már három éve hitel nélkül vég­zik. Egy gazdaságilag, politi­kailag stabil termelőszövet­kezeti közösség forrott össze, amely a vele együttműködő állami vállalatoknak, a bank­nak megbízható partnere. , Nem történtek csodák Mu­hin sem. Nem kaptak sehon­nan semmilyen kedvezményt. A tagság ismerte fel, hogy az egykor mérleghiányos, ál­lami dotációra szoruló ter- melőszövetkezet rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyek kiemelhetik a gyen­gék sorából, ha összefognak, s jobban, lelkiismeretesebben dolgoznak, önmaguk lelemé­nyessége, boldogulni akarása vezette e! őket ehhez a zár­számadáshoz, amikor el­mondhatják, hogy keresetük elérte, sőt, meghaladja az ipari dolgozókét. Erre a fel­ismerésre, az emberekben még benne rejlő erőre hi­vatkozott a tsz elnöke, ami­kor nyíltan, őszintén, mind­annyiunknak igen tetsző mó­don arról beszélt, hogy ké­pesek még többet adni n népgazdaságnak, képesek még jobban hozzájárulni az emberek boldogulásához. MEGALAKULÁSÁNAK tizedik évéhez közeledik az Üj Muhi Termelőszövetke­zet. Ha tovább folytatják a három évvel ezelőtt elkezdett sikersorozatot, ha megszív­lelik, s meg is tartják azokat a fogadalmakat, amelyeket ezen a boldog zárszámadá­son tettek, szebben nem is készülhetnének a jubileum­ra. (Onodvárl) Hét új nagy kezdődik beruházás az idén ÜTJAYÍTÁ Fotó: MIzórák. Különös bentufafó 100 esel bili 100 sikerüli Foghúzás hatxfdf visszaüttefes Hz új elaitánezeték ttmeirentEje Műtrágyagyár 8 milliárd forintért űz észak-déli metró munkáinak előkészítése Idén a népgazdaságban közel 80 milliárd forint ér­tékű beruházást hajtanak végre; a múlt évinél körül­belül 7 százalékkal többel. Az állami döntési körbe tar­tozó egyedi nagyberuházások elöirónyzata meghaladja a 15 milliárd forintot. Ez az ösz- szeg lehetőséget nyújt rá, hogy az év folyamán huszon­kilenc nagy beruházást átad­janak rendeltetésének és to- vábbi hét létesítését kezdjék meg. A kővetkező ötéves terv egyik legnagyobb beru­házása a Péti Nitrogén- művek új műtrágyagyá­ra lesz. 1-élesítése összesen mintegy 11 milliárd forintba kerül majd, s a beruházás már idén megkezdődik. A Gazda­sági Bizottság felhatalmazá­sa alapján megkezdték az importgépek szállítására vo­natkozni szerződések kötését. Maga a beruházási javaslat Járhatóan ez év közepére készül el. Az előkészületi munkákra egyébként idén már mintegy 180 millió fo­rintot költenek. Az új mű­trágyagyár a tervek szerint evenként 890 ezer tonna ket­tős műtrágyát, valamint több ’hint 300 000 tonna mész- anamonsalétromot állít majd elő. A Barátság II. új olaj- távvezeték építése ugyan­csak idén kezdődik. Be- vuház n’ra több mint egymüllárd forintot köl­tenek. Az országhatártól Polgáron keresztül Százhalombattáig vezet majd az új olajtávve­zeték vonala. Első kiépítésé­ben 1072 decemberében ad­ták át rerv’Mtete s ^nck, s er­kor 5 millió tonna kőolai szállítására lesz alkalmas. A beruházás teljes befejezését 1076-ra tervezik, s végső so­ron a távvezeték évi 10 mil­lió tonna kőolajat továbbít. A Barátság II. építése össz­hangban áll kőolajiparunk je­lentős távlati fejlesztésével, s a Dunai Kőolajipari Vállalaton kívül ellátja majd imporlolajjal a fel­építendő tiszaszederkényi feldolgozó kombinátot is. Textiliparunk korszerűsí­téséhez nyújt lehetőséget a nyergesújfalui Viscosa gyár új poliakrilnltril üzeme, ahol évente 4600 tonna műszálat állítanak majd elő. A beru­házás összesén több mint 800 millió forintba kerül, s a gyárat 1972-ben adják át rendeltetésének. Az eddigi tervek szerint a gyár termékének.nagy részét — évi mintegy 3000 tonnát — a hazai ipar használja majd fel, míg a többletből a nyers­anyag-importért fizetnek. Az osztrák Stickstof Werke-vel ugyanis olyan megállapodást kötött a Viscosa gyár, hogy az alapanyagot az osztrák cég, a készterméket pedig a magyar vállalat gyártja. 60 000 tonnával bővül fa- rostlcmczgyártó kapacitá­sunk az új mohácsi le­mezüzeni felavatása után. Az idén induló beruházás 1973-ban fejeződik be, több mint 400 millió forint ráfor­dítással. Megközelítően 3 millió dollár értékű gép im­portjára kerül sor. Az üzem a hazánkban nagyobb meny- uylségben található cserfát dolgozza majd fel farostle­mezzé. , A csomagolóeszközök irán­ti igények gyors kielégítése végett Nyíregyházán új hul- iámdoboz- és zsákpapírgyár épül. A gyár 1972-ben lép termelésbe, s évente 70 000 tonna hulliVnpapir terméket állít elő. A beruházás költ­sége meghaladja a 450 mil­lió forintot Idén adják át a forga­lomnak Budapesten a kelet—nyugati metróvo­nal első szakaszát, de ez évben már megkezdődik az észak—déli vonal épí­tésének előkészülete is. Egyelőre csak az első terve­zési munkák készítésére, s néhány felvonulás megkez­désére kerül sor, de ez a munka már része annak a programnak, amely az eddi­gi tervek szerint 1983-ig tart, s megvalósítására 8,3 milli­árd forintot költenek. Az északi—déli metró vonala Új­pesttől a kispesti Határ útig halad majd, 14.8 kilométer hosszúságban. A RENDELŐ semmiben sem különbözük a megszo­kottól. Olyan, mint bárme­lyik más, mondjuk az SZTK-ban. Ugyanolyan emelhető, süllyeszthető, bil­lenthető szék, ugyanolyan fú­rógép és ugyanolyan műszer­tartó asztalak <ís szekrények. E mindenki számára ismerős környezetben dolgozik Mis­kolcon két katonaorvos, dr. Bozsóki József és dr. Harsá- nyi László. Többnyire ugyan­úgy kezelik a romlásnak in­dult, szuvas fogakat, mint bármelyik kollégájuk. Többnyire. Mert elkezdtek olyasmit is, amihez hason­lóval — legjobb tudomásunk szerint —, még csak szovjet orvosak próbálkoztak. Olyas­mit, amivel a szakirodalom­ban, a kifejezetten tudomá­nyos folyóiratokban sem ta­lálkozhat az érdeklődő. S ez a „titokzatos” valami, a fog­visszaül tetés. Lényege, hogy a beteg fogat kihúzzák — általában rágó, őrlő, tehát hátsó fogakat, melyek ha­gyományos gyökérkezelésé­nek sikere bizonytalan —, s kézben, könnyen hozzáfér­hetően végzik el a gyökér-, kezelést, illetve tömést, amelynek sikere az eddigi tapasztalatok szerint száz százalékos. — Tulajdonképpen hogyan jutott eszükbe megpróbálkoz­ni ezzel? — Még egyetemi éveink során találkoztunk azzal az esettel, amely valójában az alapötletet adta — idézi a múltat dr. Bozsóki József — Egyszer a klinikára bejött egy 10 év körüli kisfiú, ke­zében hozva kél metszőfogát, amelyet kerékpárja kormá­nya ütött ki. Tanársegédünk — legnagyobb csodálkozá­sunkra —, a vízcsap alá tar­totta, jól megmosta, és a he­lyére tette. S a kisfiú foga megmaradt. Mindez eszembe jutott egyszer, amikor 1966- ban már jó ideje kezeltem egyik betegem Jobb felső őr­lőfogát, de egyre csak fáj­dalomról panaszkodott. Mi lenne, ha megpróbálnám ki­húzni és úgy lekezelni a fo­gat, gondoltam. Veszteni va­lóm nem volt. Vagy meg­mentem a fogat, vagy ki kell húzni. Megpróbáltam. Sike­rült. Azóta már jól bevált gyakorlatunk lett ez a gyógy­mód. — KEZDETBEN, csak fia­talembereknél vállalkoztunk rá, de most már nyugodt lelkiismerettel megcsináljuk a negyvenéveseknél is — veszi át a szót dr. Harsány! Világélelmezés - Borsodban Idén júniusban Hágában rendezi meg a II. világélel­mezési kongresszust az ENSZ nemzetközi élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO. A kongresszusra ha­zánk is elküldi képviselőit, s \ a magyar delegáció rész­vételét több hónapos tu­dományos munkával ké­szítik elő. A FAO Magyar Nemzeti Bizottsága a Magyar Agrár- tudományi Egyesületet kérte fel az előkészítő munka ösz- szehangolására. Az év elején szerte az országban vitákat rendeznek, illetve rendeztek. Kisállattalyésztési verseny A minisztériumi szervek, a Magyar Nők Országos Taná­csa és a TOT kidolgozták az 1970. évi irányelveket a ház­táji és kisegítő gazdaságok kisállatlenyésztési versenyé­nek indításához. Mindenek­előtt hangsúlyozzák, hogy a háztáji gazdaságok termelé­sének jelentősége a követke­ző években sem csökken. Ezek az önellátáson és a köz­ség baromfiellátásán kívül számos mezőgazdasági ter­mékből jelentős mennyiség­ben járulhatnak hozzá a köz­ponti árualapok biztosításá­hoz A háztáji termelésben a legfontosabb helyet a kisál­lattenyésztés foglalja el. Pél­dául az étkezési tojás 48 szá­zait kút és a hízott liba 68 százalékát ma is a háztáji és kisegítő gazdaságok adják. Az igények növekedése mellett az arányokban lényeges vál­tozásra a következő eszten­dőkben sem számíthatunk, ezért a kisállattcnyésztési versenyre továbbra is szük­ség van. Az idei versenyt, amely jobban figyelembe veszi a lehetőségeket és a helyi ér­dekeket, három kategóriában hirdetik meg. A tojásterme- lésben, a hízottáru-tarm elés­ben és a húsnyúltenyésztés- ben. Lehetős-' nyílik arra Is, hogy az egyes községekben a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek, szakszövetkezetek, fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek. valamint a Külön­böző társulások helyi ver­senyt indítsanak, amely első­sorban a helyi ellátás és üz­letpolitika érdekeit szolgálja. A helyi szakemberek el­mondják véleményüket, javaslataikat az élelmezés problémáival, továbbá a megoldásban a magyar részvétel lehetőségei­vel kapcsolatban. A helyi vi­ták tapasztalatait március­ban, országos ' értekezleten foglalják össze, s az itt ki­alakított közös álláspontot képviseli majd a Hágába utazó magyar küldöttség. , A II. világélelmezési kong­resszus előkészítésébe Borsod megye szakemberei is bekap­csolódnak. Háromszáz szak- ember kapott meghívót a MTESZ miskolci szék­hazában január 29-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődő tanácskozásra, ame­lyen — a személy szerint meghívottakon kívül is — szívesen látnak minden olyan mezőgaz­dasági és élelmezési szakembert, aki javasla­taival segíteni tudja a kongresszus előkészítését. A tanácskozást a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület bor­sodi szervei rendezik — egész sor társadalmi szerve­zet közreműködésével. A \ vi­taindító előadást dr. Korcsai Károly, a FAO Magyar Nem­zeti Bizottságának főtitkát a tartja. László. — Előnye és jelen­tősége, hogy így olyan alsó és felső őrlőfogak menthetők meg, amelyek tartópillérek­ként szerepelnek rögzített fogpótlás esetére, s így a beteg megmenekül a kivehető fogsortól. Olyan esetről nem is beszélve, amikor valaki­nek csak egy foga rossz, s csak éppen így biztosítható fogsora megbontatlan épsé­ge. Mindebből érthető talán, ha azt mondjuk, célszerű lenne ezt a módszert széles körben alkalmazni. — Jelent-e a beteg szá­mára különösebb fájdalmat, vagy káros következményt az ilyesfajta fogorvoslás? — Az eddig végzett körül­belül 100 fos visszaül tetés tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezelés semmivel sem jelent nagyobb fájdalmat, mint egy átlagos foghúzás, s néhány napos fájdalmas ér­zékenységen kívül semmifé­le kellemetlenséget nem érez a beteg. Sőt, a stabilizálódás is meglehetősen gyors, általá­ban egy hónapot jelent — foglalja össze tömören az el­múlt négy év tapasztalatait dr. Bozsóki József, majd így folytatja: — Tulajdonképpen e gyógymód alkalmazási terü­lete szinte korlátlan. Bárki­nek a beteg foga megment­hető így, ha önmaga egyéb­ként általában egészséges. S nem kell hozzá még szájse­bészet! környezet sem. Elő­nye még a testidegen —r te­hát különböző fémek, mű­anyagok stb. beültetésével szemben, hogy nem kell tar­tani a szervezet ellenreakció­jától. tehát az úgynevezett kilökődéstől sem. A BESZÉLGETÉST egy szerencsés véletlen szakítja félbe. Halk kopogás az ajtón, majd belép az egyik beteg, akinek egyik foga ilyen or­voslásra vár. Egy kicsit sá­padt. de azért mosolyogva ül a kezelőszékbe. Megkezdő­dik a különös bemutató. Óvatos foghúzás, nehogy tör­jön a fog, s a beteg már szemtanúja lehet, miként gyógyítják rossz fogát. A stc- rilgézzel szorított fog remeg­ni kezd, amint a fúró bírók­ra kel kemény anyagával, hogy elérje az idegházat. Az­tán a csiszolókorong követeli koronájából és gyökércsúcsá­ból a maga részét, majd a kemény élű „dörzsár-fúró” tisztítja a gyökér idegcsator­náját. Végül pedig kiszorít minden levegőt belsciél.-ő’ a fogászati cement, s dr. Bo­zsóki József egy mozd-’attn! visszaülteti helyére, a fog­mederbe az immár meggyó­gyított fogat. Mindez egy ne­gyedóra története. Hagyomá­nyosan. hetekig tarto't vo’na írnig • -.íz első <• <7 ltolsóig (aj • >. PV*|Y> biz­tos, hogy a több gyökerű „kampós” végű fog funkció- képes maradt volna. Ríró Péter

Next

/
Thumbnails
Contents