Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-28 / 23. szám
Szerda. 1970. január 28. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Értékelés feladatok Gastlttfiági tiértléspk a megiei fnírtbiamiatt** ülésen A legf öbb erkölcsi mérce o Az adatokat, számokat általában nem szívesen olvasgatják a gazdasági élet rejtelmeiben járatlan újságolvasók. Mégis, közre kell néhányat adnunk, mert csak így tudhatjuk meg, hogyan is zártuk az elmúlt esztendőt. Az írásos jelentés készítői, s szóbeli kiegészítésében Dojtísak János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára elmondotta, hogy javul a vállalati tervszerűség, a tervek reálisabbak, a termelés jobban igazodik a szükséglethez, a nyereség-érdekeltség t.öbbtermelést eredményez, lassan, de javul a gazdasági hatékonyság. Az országos üzinlneii meg felelőéi« Megyénkben az ipari termelés volumene 1969-ben 2 —3 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A megye ipari termelésének évi növekedési üteme körülbelül az országos átlagnak megfelelő. A szocialista iparon belül a minisztériumi ipar termelése körülbelül 2,5, a tanácsi ipar 10—12, a szövetkezeti ipar termelése 8—10 százalékkal emelkedett. A vállalatok igyekeztek a fizetőképes kereslethez igazodni, az értékesebb cikkek termelésének részarányát növelni, ami azt eredményezte, hogy az árbevétel 2—3 százalékos emelkedése mellett értékesítési bevételük körülbelül 4 —5 százalékkal növekedett. Szénbányáink iermolcse a csaknem 5 százalékos létszámcsökkenés ellenére, körülbelül 1 százalékkal csökkent, de így is felette, van az eredetileg tervezettnek. A belkereskedelem pótlólagos megrendeléseit azonban csak vasárnapi műszakok szervezésével tudjál; kielégíteni. A kohászat termelése is kedvezően alakult. A nyersvas termelése 12, az acéltermelés 4 százalékkal emelkedett. Csökkent az ötvözött és kovácsolt termékek iránti kereslet. Üzemeink eredményesen használták fel a kohászati termékek világpiacán meglevő konjunkturális állapotot. Szabad kapacitásukat exporttermelésre kötötték le. Ez kedvezően befolyásolta a vállalatok gazdasági eredményeit. A gépipar termékei közül a dróthúzó- és kábelgépek termelésnövekedése volt jelentősebb, csökkent viszont a kereslet, így a termelés is, a kovácsipari gépek, sajtói; és gépi targoncákból. A vegyipar a legtöbb termékből fokozta termelését. Egyedül az Eszak- magyarországi Vegyiművekben van nagyobb lemaradás import-alapanyag hiánya miatt. Az élelmiszeriparban és a könnyűiparban jelentősebb volt a termelés növekedése mint a nehéziparban. Az élelmiszeriparon belül viszont kis mértékben csökkent a kenyértermelés és jelentősebb mértékben a hústermelés. Az exportra átadott termékek összértéke évi szinten körülbelül 20 százalékkal növekszik. A főbb exportőrök: LKM, ÓKÜ DIGÉP, December 4. Drótművek, Hegyalja Ruházati Ktsz. Jelentős a tőkéspiac bővítése. Tovább javult az export gazdaságossága. Hiány«»» a ny ajgelia tiU Nagyobb figyelmet kíván azonban a meglevő gondok vizsgálata. Ilyenek a vállalat' belső tartalékok feltárása, a foglalkoztatottság novelese, az élőmunka termelékenysége, az eszközök kihasználása, az üzemszervezés, a munkafegyelem javítása stb. Lassú még a vállalati belső mechanizmus hozzáigazítása az új követelményekhez, valamint a differenciált ösztönzés helyes módszereinek alkalmazása. Hátráltatta a termelést a hiányos anyagellátás. A hazai öntödék szűkös kapacitása miatt krónikus az öntvény- hiány. Gond a csavaráru-, az épületszerelvény-, a cementes egyéb tömegcikk-ellátás is. A megyei építőipari kivitelező vállalatok munkájáról megállapította a pártbizottsági ülés, hogy a termelési értékek 1968-hoz viszonyítva — várhatóan — mintegy 10 —12 százalékkal, a termelékenység pedig 6 százalékkal magasabb. A foglalkoztatottság körülbelül 5 százalékkal növekedett. A vállalatok 1969. évi tervében előirányzott 26 százalékos termelési értéknövekedést csak a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat és a Miskolci Mélyépítő Vállalat teljesítette. A házgyár üzembe lépésével megélénkült a lakásépítés üteme. A közlekedésben, megyénk úthálózatának korszerűsítésében és a közúti közlekedésben volt előrelépés. Problémák mutatkoznak a vasúti közlekedésben. Elsősorban a kocsihiány okozott jelentős gondokat. A szállítási csúcsok időszakában visszaesett a teher- és a személyvonat! menetrendszerűség is. A fuvaroztató vállalatok még nem használják ki eléggé az időszakos tarifa- kedvezményekben rejlő gazdasági lehetőségeket. A csökkent munkaidő általánossá válása Is nehezíti a problémák megoldását, és a munka termelékenysége sem alakult megfelelően a közlekedésben. Az elmúlt év végén rendezték a városi közlekedési dolgozók bérezését. Ez. várhatóan megoldja a problémák egy' részét. A púrtbizottsúgi ülésen szó esett a vállalati jövedelmezőségről, a nyereség alakulásáról is. Az átlagbér-szabályozás, sajnos, nem ösztönzött az, élőmunkával való takarékosságra. A nyereség alakulása pedig jelentős szóródást mutat a különböző vállalatoknál. Növekedett a nyereség a szénbányászatban, az építőiparban, a vegyiparban és a helyiipari vállalatoknál. A tervezett szinten mozog a KGM-vállala- toknál, a tervezettnél alacsonyabb a téglaiparban és a kőbányáknál. , I Sikerek, eredmények, gondok Gácsi Miklós elvtárs, a DIGÉP vezérigazgatója elmondotta: az elmúlt évben 2,5 százalékkal fejlődött a gyár tevékenysége, ezen belül ütemes az export-termelésük. Szólt rossz létszámhelyzetükről, a nemkívánatos munkaerőmozgásról, a negyedik ötéves tervre váló felkészülésről, a nyereségrészesedésről. Gyáruk példáin keresztül bizonyította a megyei pártbizottságnak az ipar területére vonatkozó helyes megállapításait. Vin- cze Géza elvtárs, a BAÉV vezérigazgatója hangsúlyozta. hogy ha bizonyos anyaghiány i nem gátolta volna munkájukat, még szebb eredményeket érhettek volna el. A házgyár termeléséről szólva kifejtette, miért drágább a paneles építkezés. Azért — hangsúlyozta —, mert a házgyári házak felszereltebbek, tartósabb a homlokzatuk, a szobák tapétásak stb. Huszár Andor elv társ, a TVK vezér- igazgatója a három vegyipari vállalat termeléséről számolt be, amely szép képet mutat. Majd részletesen szólt a sikeres műszaki fejlesztésről. Bejelentette: aTi-i szai Vegyikombinátot az elmúlt év novemberében a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti műszaki együttműködés 20. évfordulója alkalmából — aktív munkájáért és részvételéért — díszoklevéllel tüntették ki. A Borsodi Vegyikombinát és a Tiszai Vegyikombinát több világszabadalmat is bejelentett, amelyek alkalmazása iránt máris érdeklődnek külföldi államok, cégek. Említésre méltó az a műszaki segítség is, amelyet a BVK Csehszlovákiának, az NDK-nak és a bolgár vegyipari vállalatoknak nyújtott üzemzavarok elhárításánál és új üzemek indulásánál. Fodor László (Folytatjuk) N agy kár — mondta nemrég egy idősebb barátom —, hogy a szocialista, illetőleg a kommunista erkölcs normáit, szabályait még senki sem fogalmazta meg tételesen. — Régen hit- és erkölcstant is tanítottak az iskolákban, a társasági viselkedés ildomos szabályait pedig külön könyvecskék ajánlották. Példaként ..A kis gentleman”-t, és dr. Tóth Tihamér püspök „Tiszta férfiúság”-íú említette. — Kár — mondtam —, hogy a mi erkölcsi felfogásunkat, s az erkölcs sajátos mércéit nálunk még nem mindenki ismeri. Az igaz, hogy olyan erkölcstannal én sem találkoztam az elmúlt negyedszázad során, amely az emberek mag-tartásának minden alkalomra megfelelő írott szabályait tartalmazta volna. I Íven régen sem volt. Viszont az is igaz, hogy társadalmunk erkölcsi felfogásáról, a szocialista, illetőleg kommunista erkölcs alapvető normáiról, követelményeiről a legkülönbözőbb alkalmakkor elég sok szó esett és esik manapság. Tanítják ezt — ha áttételesen is — már gyermekintézményeinkben, középiskoláinkban és konkrétabban az egyetemeken és főiskolákon. Szerepel pártoktatásunk tematikájában, s az országos vezetők programbeszédében is. Sokan tudják például, hogy az erkölcs — mint a társadalmi tudat sajátos formája — nem paragrafusok, A királdi Vll-cs crcszkci frontfejtésen Papp Sándor om- la&ztóvájár munka közben. Fotó: Lacző. 611 brigád 611 brigád mintegy 6200 taggal vesz részt a DIGÉP- ben a szocialista brigádmozgalomban. E kollektívák elmúlt évi munkájának értékelését már megkezdték, illetve e héten is folytatják. A munka értékelésével párhuzamosan megvitatják az 1970-cs évre esedékes tennivalókat is. Ismeretes, hogy a kormány a szocialista mozgalmakban részt vevők nagyobb anyagi elismerése érdekében határozatot hozott. A gyárban o rendelkezésnek megfelelően most dolgozzák ki — a gyár sajátosságainak, lehetőségeinek megfelelően —, hogyan ösztönzik jobban anyagilag is a brigádokat. A szocialista brigádmozgalom fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket — azok elfogadása után — kis zsebkönyv- szerűen sokszorosítják, s a zsebkönyveket eljuttatják a műszaki, a gazdasági, illetve a szocialista brigádok vezetőihez, vagy jogi törvények formájában szabályozza az emberek magatartását, viselkedését a legkülönbözőbb helyzetekben. Az emberek viszonyát másokhoz, osztálytársadalomban szükségszerűen a saját osztályukhoz és más osztályokhoz, vagy mondjuk családjukhoz, hazájukhoz és más népekhez a kialakult és történelmileg változó viselkedési normák megszokott- sága, a belső meggyőződés, a lelkiismeret parancsa és a közvélemény ereje révén befolyásolja. Ezek a sajátos szabályzók — attól függően. hogyr az egykén magatartása összhangban van-e a közösség, a társadalom érdekeivel — általában helyeselnek, biztatnak, bátorítanak, vagy éppen elmarasztalnak, megrónak. Súlyosabb esetben a közösség megveti, sőt ki is közösíti a „hámból kirúgó” egyént. M indez széles körben ismeretes. Más kérdés az erkölcsi érzék, az az állandó készség és képesség, hogy saját és mások cselekedetét, magatartását mindig képesek vagyrunk-e önállóan és aktívan — általában a közérdekkel és közvéleménynyel összhangban — értékelni. Vagyis, hogy" mérünk-e és jól mérünk-e ezzel a sajátos mércével? Nem az tehát a probléma, hogy a szocializmusnak nincs hit- és erkölcstant, vagy illemkódexe. Igenis, van. A legfőbb erkölcsi követelmények tágabb értelemben benne foglaltatnak a marxizmus—leninizmus klasszikusainak tanításaiban: az osztályharcról, a proletár- diktatúráról, az osztálynélkü- li társadalom megvalósításának szükségességéről. Ezek ez emberiség legszebb erkölcsi eszményei, amelyeket nálunk egyre többen ismernek, de amelyeket sajnos, még nem mindenki tart be. Vagyis, jobb közszellemmel előbbre léphetnénk c téren is. Ez a nagyobb probléma, amely egyúttal utal tudatformáló tevékenységünk feladataira is. „A szocialista eszmék, célok megvalósulásához az általános előrehaladást segítő közszellem, közerkölcs szükséges” — mondotta nemrég pártunk Központi Bizottságának első titkára, főbb ösz- szefüggéseiben is megvilágítva e problémát. „Mi, kommunisták mindig azt hirdetjük, hogy a szocializmus a szabadság, de nem a szabadosság eszméjét vallja. Természetesen. az erkölcsi felfogás is változik a kor követelményei szerint. Mi a szabadosságot sem a régi rendszer idején vívott harcunkban. sem most. az új világ építésében nem támogatjuk. Az az álláspontunk, hogy a forradalmárnak a társadalom alapkérdésében: a kapitalizmus megdöntésében és a szocializmus felépítésében kell lenni. A mi erkölcsünk szerint az első és legfőbb a munkához való viszony. Aki nem tesz eleget kötelességének, nem dolgozik becsületesen, nem lehet erkölcsös ember” — mondotta Kádár János elvtárs, levonva ebből más vonatkozásokban is a szükséges következtetéseket. A ki tehát a szocialista, a kommunista erkölcs „kiskátéja” felől — erkölcsi felfogásunk lényegéről, és alapvető követelményeiről — érdeklődik, anno’ jó szívvel tudjuk ajánlar' marxizmus klasszikus < útmutatásait éppúgy Kádár János elvtárs.*®' témával is kapcsolatos w utóbbi megjegyzéseit. • Csépányi Lajos Gazdasági figyelő Gyorsan ható, úgynevezett „starter” műtrágya gyártásai kezdte meg a Peremartoni Ipari Robbanóanyaggyár. A magas hatóanyag-tartalmú, 14 százalék káliumot és ugyanannyi foszfort tartalmazó, por alakú műtrágya elsősorban az intenzív kukoricatermelés eredményeit növeli. Az egyszeres, kétszeres keresztezésű hibridek gazdaságos termesztésének ugyanis alapfeltétele, hogy a mag már a fejlődés első szakaszában megkapja a szükséges tápanyagot. A speciális műtrágyát ezért a vetéssel egyidőben kell adagolni. Az Agrotröszttel megkötött szerződés alapján az idén tavasszal és ősszel már 30 ezer tonna starter műtrágyát kap a mezőgazdaság. A baranyai termelőszövetkezetek közös kereskedelmi vállalkozása — a részvénytársasági alapon működő Baranyater- mék — megtartotta első zárszámadó közgyűlését. Az újszerű társulás, amely a közös gazdaságok megbízásából különféle termékeket vásárol és elad, csupán tavaly szeptember óta működik, és már eddig 40 millió forintos áruforgalmat bonyolított le. 1970-ben — az előzetes üzletkötések alapján — százmillió forintos forgalomra számítanak. A vállalkozás részt vesz a magyar—jugoszláv kishatárfor- galmi árucserében is, amelyben export-importjoggal felruházott muraszombati mezőgazdasági kombináttal működik együtt. A már megkötött szerződések alapján 700 ezer dollár értékű termékcserére van kilátás ebben az évben. Lapunk, az Eszak-Magyarország nemrégiben hasonló társulás létrehozását sürgette, hiszen a szomszédos Csehszlovákiával a mi megyénkben is lehetőség volna kishatárforgalmi árucserére. A Diósgyőri Gépgyár gazdasági szakemberei kidolgozták a kovácsüzem rekonstrukcióját, amelynek során az idén új. gazdaságosabban termelő berendezéseket helyeznek üzembe. Az üj gépek egyúttal töredékére csökkentik a kovácsüzemek hagyományosan nehéz fizikai munkáját is. A tervek szerint e gépi beruházásokra és a technikai fejlesztésre az idén 50 millió forintot fordítanak. A Borsodi Vegyikombinát és az Országos Szakipari Vállalat közösen Szekszárdon szereli fel az első hazai műanyag- ajtó-gyárat. Az új gyárba olasz gépsort vásároltak, amellyel évente 60 ezer ajtót gyártanak a BVK-ban előállított pvc-ből. • Három és félmilliárd forintot költöttek az élelmiszeripari vállalatok az elmúlt évben beruházásokra. Az egyedi, nagy beruházások közül különösen jelentős a Borsodi Sörgyár épi- tésének megkezdése. Többek között új tejgyárat kapott Székesfehérvár és Szeged, a miskolci üzemben pedig az év első negyedében kezdik meg a munkát. További nagy beruházásokkal lehet számolni a mezőgazdaságban is és a miskolci húskombinát megépítését kiemelt feladatként kezelik.- elesMés
