Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

MAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Büszkék lehetnek eredményeikre a borsodi bányászok A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGANAK LAPJA XXVI. évfolyam, 23. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1070. január 28. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszier nyilatkozata az Essak-Magyarországnnk — Miért dolgoznak vasárnap is a bányászok ? — Atomerőmű helyett szénhidrogén erőmű Illír im íi Fock Jenő elutazott az NDK-ba Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára és Fock Jenő, a Poli­tikai Bizottság tagja, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, a Német Szocialis­ta Egységpárt Központi Bizottsága és a Né­met Demokratikus Köztársaság Miniszter­osztályának vezetője, valamint dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete. Ülőn a Német Demokratikus Köztársaság felé, kedden este rövid időre megszakította útját Pozsonyban Kádár János, a Magyar Kádár János és Fock Jenő a külön vonat ablakában. tanácsa meghívására kedden délután baráti látogatásra az NDK-ba utazott, Búcsúztatá­sukra a Nyugati pályaudvaron megjelentek: Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Komócsin Zol­tán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajlai Miklós, a Poli­tikai Bizottság póttagja, miniszterelnök-he­lyettes, Bcnkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés^ és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter és Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A magyar államférfiakat a pozsonyi főpálya­udvaron Peter Colotka, a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság kormányának elnöke, Ladis- lav Abraham, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára és Jan Janik, a Pozsonyi városi Pártbizottság első titkára üdvözölte. A rövid, szívélyes találkozónál jelen volt Vargóczki Dezső, a Magyar Népköztársaság pozsonyi alkonzulja. Fürdővárossá fejlesztik Mezőkövesdet A Zsóri-fürdő helyzete a községi tanács vh előtt Mezőkövesdet az utóbbi eveit ben már nemcsak a matyó rózsákról, a nagy múltú népművészeti hagyo­mányok felelevenítéséről em­legetik itthon és Európa- szerte. Az 1968-bah gyógy­fürdővé nyilvánított Zsóri egyre több látogatót vonz, hívogat e dinamikusan fej­lődő, városiasodó községbe. Amint arról az Észak-Ma- gyarország január 25-i szá­mában már írtunk: a ter­málvízben szunnyadó lehe­tőségeket ma még sajnos nem sikerült kellőképpen kamatoztatni. Hogyan lehetne felvirágoz­tatni a kövesdi fürdőkultú­rát, fürdővárossá fejleszteni Mezőkövesdet? — ennek le­hetőségeit mérte fel, vitatta meg tegnap délután a köz­ségi tanács végrehajtó bizott­ságír. A gyógyfürdő kihasználá­sának jelenlegi helyzetérőlés további fejlesztési koncepci­ókról Jekkel Béla, a Borsod megyei Vízművek Igazgatója tájékoztatta a község veze­tőit, a végrehajtó bizottsá­got. Érdemes annyit megem­líteni az elemző jelentésből. hogy a vállalat az utóbbi években sok millió forintot áldozott azért, hogy télen- nyáron egyformán üzemel­hessen a rendkívül sokféle betegség gyógyításához al­kalmas fürdő. Hogy meny­nyire megnövekedett a für­dővendégek érdeklődése, azt jellemzi e két adat: 1963-ban 40 ezer, tavaly pedig már 213 ezer ember kereste fel a Zsóri t. Beszámolt arról is a vízmű igazgatója, hogy a következő ötéves terv időszakában is további nagyarányú fejlesz­téseket kívánnak megvalósí­tani a fürdő területén. A községi tanács megkezd­te a jövendő üdülőtelep föl­parcellázását és a telkek ér­tékesítését vállalatok és ma­gánosok számára. Abban egyetértett minden­ki tegnap, hogy a helyi erő­források összegezése kevés alihoz, hogy gyors ütemben, érdemének megfelelően fej­lődhessen a Zsóri. Éppen ezért megyei és országos szervek segítségére, nagy iparvállalatok támogatására volna szükség. A végrehajtó bizottság ál­láspontjának és a már lát­ható további fejlesztési le­hetőségeknek, konkrét ter­veknek ismertetésére lapunk­ban a közeljövőben vissza­térünk. Tegnap Borsod megyébe látogatott dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter. Dél­előtt a megyei pártbizottsá­gon dr. Bodnár Ferenc elv­társsal, a Központi Bizottság tagjával, a megyei pártbi­zottság első titkárával foly­tatott megbeszélést a Nehéz­ipari Minisztériumhoz tarto­zó Borsod megyei vállalatok helyzetéről, jövőjéről. Dél­után a Borsodi Szénbányák mákvölgyi üzemének köz­pontjában, az alberttelepi művelődési házban tartott pártnapot, amelyen _ részt vettek a vállalat többi üze­meinek vezetői, képviselői is. A zsúfolásig megtelt szín­házteremben Gerti Ferenc, a Borsodi Szénbár " pártbi­zottságának munkatársa kö­szöntötte a megjelenteket. Ezt követően dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter számolt be az új gazdasági mechaniz­mus tapasztalatairól, elemezte népgazdaságunk helyzetet és az 1970. évi célokat, feladatokat. A beszámoló után számos kérdést tettek fel az előadó­nak, különösen a szénbányá­szat, a borsodi bányászkodás jövőjét illetőén. , A miniszter beszámolóját Monos János, a Borsodi Szén­bányák igazgatója köszönte meg. Ezt követően a nehéz­ipari miniszter sajtótájékoz­tatón válaszolt az újságírók kérdéseire. Elmondotta, hogy a szénbányászat az utóbbi 2 esztendőben nagymértékben növelte termelékenységét. Kiváló eredményeket produkált a Borsod! Szénbányák Vállalat, amely az elmúlt 3 esz­tendőben 36 százalékkal növelte, a termelékeny­séget. A szénbányászat 700 ezer tonna szénnel többet termelt a múlt esztendőben, mint amennyi az év eleji szerző­déskötésekben igényként tük­röződött. Ennek ellenére mégis szénhiány állott elő, amelynek gyors pótlásáról csak úgy lehetett'gondoskod­ni, ha a bányászok a síabad szombatok, illetve vasárna­pok alkalmával is dolgoznak. A miniszter hangsúlyoz­ta, hogy az 1964-ben jó­váhagyott energiapoliti­kai koncepció helyes. Hazánkban is egyre nagyobb szerepet kapnak a szénhidro­gének a szénnel szemben az energiaellátásban. A koncep­ció szerint a jobb hatásfok­kal hasznosítható szénhidro­gének arányát kell növelni az energiastruktúrában. Ez a cél látszólag ellentmondás­ban van azzal a jelenleg: helyzettel, amikor a külön­böző fogyasztó csoportok szinte napról napra újabb és újabb szénigényeket jelente­nek be. Ezzel kapcsolatban a nehézipari miniszter rámu­tatott arra, hogy a szabad szombati, illetve vasárnapi műszakokra azért van szük­ség, mivel a villamos ener­Tegnap, január 27-én dr. Ladányi József vb-elnök ve­zetésével ülést tartott a Bor­sod megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága. Első napirendi pontként az ülés a tanácsi vállalatok­nál bevezetett munkaidő­csökkentés tapasztalatairól szóló jelentésről tárgyalt és megállapította, hogy a megye erre vonatkozó számai, adatai általában jobbak, kedvezőbbek az országos átlagnál, a számok mögé tekintve azonban az is kiviláglik: sok még a tennivaló, a tisztázás­ra váró feladat. A mezőgazdasági üzemi szakkörök tevékenységéről és helyzetéről szóló tájékoztató kapcsán, mely a következő napirendi pont volt, számos javaslat elhangzott ezek fej­lesztésére, népszerűsítésére, hogy a fiatalok közül még többen kedvet kapjanak a gia export-import arányai kedvezőtlen irányba tolódtak el, ennek következtében több szénre van szükség; nem realizálódott a tervezett (Folytatás a 2. oldalon) mezőgazdasági munkákhoz. Ezután a tanácsülés anya­gának tárgyalása követke­zett. Ezen belül különösen az 1970. évi fejlesztési és költ­ségvetési tervekről mondták el többen észrevételeiket, vé­leményüket Leszögezték: szükség van a további vizsgálódásra, okos mér­legelésre, hojjy a meg­levő anyagiakat minél célszerűbben használják fel. Ahol arra mód és lehetőség nyílik, ott az összegeket a célnak megfelelően át kell csoportosítani. Előfordul az is, hogy né­hány helyen nem használ­ják fel a már megkapott ösz- szeget és ugyanakkor más elképzelések valóra váltására újra pénzt, támogatást ker­nelt Szükséges hát az ala­pos mérlegelés, vizsgálat Bizonyos szemléletbeli válto­zások is időszerűek már. Feltétlenül változnia kell an­nak a szemléletnek, amely alapján néhány alsóbb szintű ta­nács a saját területén le­vő különböző intézmé­nyek, objektumok eseté­ben inkább csak ezek anyagi, vagy erkölcsi többletére ügyel, de a gondokat, a fenntartás­sal járó számos tennivalót már nem vállalja. Gondo­sabb gazdaként kell tevé­kenykednie az alsóbb szintű tanácsoknak is. Ugyancsak alapos vizsgáló­dásnak. pontos számokon, terve­ken alapuló felmérések­nek kell megelőznie bi­zonyos felújításokat is. Előfordulhat például, egy- egy régi épületnek — iskola­ként, kollégiumként, nevelő- otthonként stb. szereplő régi épületnek — a felújítására már nem érdemes költeni, sokkal inkább érdemes újat építeni. Az ülésen mindé?: számos példával illusztrálták. Az ülésen ezután a lejárt határidejű tanácsi határoza­tokról, szervezeti kérdések­ről esett szó. Gy. K. Waller Ulbricht, az Államtanács elnöke fogadta az NDK-ba érkezett Grccsko marsall, szovjet honvédelmi minisztert. Képünkön (balról jobbra) Stopli mlnisetcrelnök. Walter Ulbricht, Grccsko marsall, Abraszimov szovjet nagykövet, Heinz Hoffmann hadseregtá- bornok, az NDK honvédelmi minisztere, valamint Kulikov tábornok, az NDK-ban állo­másozó szovjet csapatok parancsnoka­Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter beszámolóját tartja az alberttelepi pártnapon. Mellette Monos János, a Borsodi Szénbányák igazgatója. Laezó József felvétele Napirenden: A megye 1970- évi költségvetése Ülést tartott a Borsod megyei Tanáé» F égre hajtó Bizottsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents