Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

Péntek, 1970. Január 23. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 I flplSlIÉÍÉ Városi színvonalú üzlethálózat Mezőkövesden Ha valakit észrevétlenül el­altatnának egy pesti belvá­rosi áruházban, elrobogná­nak vele Mezőkövesdre, és csak az ottani szövetkezeti áruházban ébresztenék fel — legfeljebb arra gondolhatna, hogy átkerült a belváros egy másik üzletébe. Az esztétikus belső környezet, s legfőkép­pen a gazdag áruválaszték vetekszik bármelyik nagyvá­rosi modern áruházéval. A konfekció osztályon pél­dául olyan speciális szabású velúr anyagból készült kabá­tok, különleges fazonú női ruhák kaphatók, amilyeneket kizárólag csak a kövesdi áruház hoz forgalomba. — A mi rendelésünkre, az általunk meghatározott fa­zonban készítik ezeket a ru­hákat, kabátokat a velünk közvetlen kapcsolatban álló ktsz-ek — magyarázza Du­dás István, a konfekció osz­tály vezetője. — A különle­ges textil műanyagok egy részét szintén közvetlen úton szerezzük be és mi jut­tatjuk cl feldolgozásra. Heves arányon De kedvükre válogathat­nak a vevők a nagykereske­delmi vállalatoktól érkezett áruféleségekben is, hiszen a készlet zöme továbbra is a hagyományos úton jut az áruházba­— A helyes arányok kiala­kítása igen fontos előfelté­tele a ml munkánk sikeré- siek — fogalmazza meg rög­tön a lényeget Farmosi Im­re, a mezőkövesdi ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke. Az új gazdasági rendszer bevezetése óta megnöveke­dett ft szövetkezeti kereske­delem önállósága is. Ez nem­csak több lehetőséget jelent, hanem nagyobb felelősséget is. Mert az eredmények ér­dekében kockáztatni merni kell. Ugyanakkor a közgaz­dasági felkészültségnek, a szakmai továbbképzésnek is megnőtt a szerepe az új rendszerű szocialista keres­kedelemben. Egészséges verseny — Ügy is folytathatnám, hogy az adott realitásokkal számoló megfontoltság és a holnapi igények összhangját kell megtalálnunk — mond­ja tovább Farmosi Imre. — Divatos lett szakmánkban a többcsatornás árubeszerzés­ről, értékesítésről beszélni. De nem mindenütt élnek helyesen a lehetőségeivel a gyakorlatban. A mi szövet­kezetünk évente 300 millió forintot fordít árubeszerzés­re. ebből tavaly már 45 mil­lió forintért közvetlenül a termelőüzemektől, illetve megyénk határain kívüli más gazdasági szervektől vá­sároltunk. Továbbra is me­gyei nagykereskedelmi vál­lalatok a fő ellátóink. Hi­szen ez a rendeltetésük. De a 45 millió forint értékű egyéb üzletkötés érzékelteti: mi a változás az új irányí­tási rendszer bevezetése óta. Megszűnt a kizárólagosság, a számunkra hátrányos koráb. bi monopol helyzet az áruel­látásban. S az egészséges verseny érdekeltté tette ha­gyományos partnereinket, a nagykereskedelmi vállalato­kat ts irányunkban. Kölcsö­nösen új lehetőségeket kere­sünk a hatékonyabb együtt­működésre. Haszna a lm ásna* is A termelőüzemektől való beszerzés az árualap növe­lését, a választék bővítését szolgálja, s kedvezően hat a reális árszínvonal kialakítá­sára is. Ebből a vevőnek is közvetlen haszna származik: olcsóbban jut egy-egy áru­cikkhez. A termelésre is visszahat a közvetlen áru­kapcsolat: tavaly például a Mezőkövesdi Ruházati Ktsz- től több mint egymillió fo­rint értékű női és férfikon- fekciós terméket rendelt az ÁFÉSZ, s ezzel sikerült le­kötni az üzem akkori feles­leges kapacitását. Ami nem kapható a közel­ben, azért nem restellnek tá­voli vidékre is elmenni a szövetkezet árubeszerzöi. Ezért kapható például a kö­vesdi vas. és edényből than csempés olajkályha is, ame­lyet közvetlenül Esztergom­ból, a gyártó üzemből hozat­nak. Ezen a télen már szá­zat eladtak belőle. II ioésive j nvomanan — Bár a gáztűzhelyből is ránkzúdítanának annyit, hogy ne férne a boltba — mondja Papp István üzlet­vezető. Mindnek vevője len­ne. De sajnos, ebből a na­gyon keresett háztartási cikkből még a mi találé­konyságunkkal sem tudunk eleget szerezni. Csak sürget­ni tudjuk a gyártó vállala­tokat és az importáló gaz­dasági szerveket. A szövetkezet kereskedel­mi főosztályának vezetője, Önodi Tibor helyszíni szem­lénk végére is tartogat ta­nulságos látnivalót. Az áru­ház műszaki osztályán meg­mutatja a legújabb cikke­ket: az autóalkatrészeket és gumiabroncsokat. — Ezúttal is igyekeztünk lépést tartani az igényekkel — indokolja az új részleg szültségességé't. Környékün­kön egyre több az autótulaj­donos, azonkívül igen nagy az átmenő és idegenforga­lom is. Berccz József AZ ÓZDI KOHÁSZATI Üzemekben évek óta nagy gondot fordítanak a gázmér­1 leeszerencsései Marmadik Anyagi ösztönzés az ÉMV-ben már csak 70 százalékban ter­Az Észak magyarországi Ve­gyiművekben sok-sok elkép­zelés. alapos mérlegelések alapján készítik az éves ter­veket. Tavaly hét, s az idén 13 variációt dolgoztak ki. Ér­dekesen a 13. mutatkozik a legszerencsésebbnek. Ebben tudták a legjobban össze­hangolni az egyéni, a válla­lati, a megrendelői és a nép- gazdasági érdeket. Sikeres megvalósítása 20 millióval több nyereséget ígér. Es ezt az igények fokozottabb ki­elégítésével, új termékek forgalomba hozatalával, ex­port növelésével, illetve az önköltség csökkentésével, a termelékenység, valamint a létszám 2,2 százalékos növe­lésével akarják megvalósíta­ni. Kockázat és biztonság Bármennyire megfontoltak is a vállalati célkitűzések, valójában nincs abszolút biz­tosíték a teljes megvalósítá­sukra. Beleszólhat a kereslet, a kínálat alakulása, a mun­kaerőmozgás, s kapnak-e vagy sem elegendő alap­anyagot. Érdekesen, bár a gyár dolgozói valamennyien tudják, hogy a mű üzemelte­tése kockázattal jár, mégis maximális biztonságot — és elsősorban a havi bérben — növekvő jövedelmet várnak. A dolgozók elvárása talál­kozik a gyárvezetés elképze­léseivel. Ezt segíti elő az új közgazdasági szabályzó is. amelynek érteimében a bér­színvonal fejlesztése most hell a részesedési alapot. A gyár vezetése él is a lehető­séggel. Tavaly 4,2, s az idén újabb 4 százalékkal növeli a bérszínvonalat. Van egy érdekes, s kicsit kockázatosnak látszó megol­dása. A dolgozók fizetése, a besorolás szerinti alapbér, és a mozgóbér szerint alakul Az volt az óhajuk. hogy_ az utóbbit alapbér esi tse a válla- lalat. A vállalat igazgatója — a vezető szerveiddel egye­temben — egyetért a kérés­sel és így a mozgóbér 68 százalékát beépítik az alap­bérekbe. No. persze, ez nem jelenti azt, hogy minden dol­gozó meg is kapj;». Megkü­lönböztetetten, tehát a mun­ka, vállalathoz való hűség, fegyelmezettség alapján oszt­ják szét a dolgozók között. Termelékenység, létszámmegtakaritás E vállalatnál is gondot okoz a munkaerőhiány, a fluktuáció. Ez már önmagá­ban is a műszaki, a techni­kai fejlesztésre ösztönöz. Az új szabályzó ebben is sok lehetőséget ad. A vállalat bérgazdálkodási terve sze­rint. esetleges létszámcsök­kentésnél az illető egység külön jutalmat kap, illetve az így megtakarított bér 50 százalékát felhasználhatja a dolgozók anyagi ösztönzésé­re. Ez az elképzelés a dolgo­zók helyeslésével találkozott Nem egv esetben a törzsgúr- da-tagoknak a fegyelmezet­len, a kimaradozo dolgozók helyett is el kell végezniük a munkát. Az új szabályzó szerint megvan a lehetősége ennek anyagi elismerésére is. Feltételezhetően, ez a körül­mény kihat a munkafegye­lem erősödésére A vállalat­vezetés szigorú kikötése, hogy létszámcsökkentést — elsősorban a nem termelő fi­zikai és alkalmazotti, s csal; másodsorban a termelő dol­gozók esetében — csak ott engedélyez, ahol ennek meg­felelő műszaki fejlesztéssel, gépesítéssel megteremtik a lehetőségét. Új jövedelmi forrás A vállalat ebbon az évben egymillió forintot szán nye­reségprémiumra. nyereség- jutalomra. Ebből a vállalat bármely dolgozója, kollektí­vája részesülhet, ha tevé­kenysége elősegíti a termelé­kenység növekedését, ha az nyereséget hoz. A dolgozóknál? egy tény- nyel mindenképpen számol­niuk kell. A bérszínvonal növelése, a nyereségprémium nagy részben, vagy teljes egé­szében év végi nyereségből megy. A vállalat vezetői, vezető szervei a bérszínvonal nö­velésével. a mozgóbér alap­béresítésével nagyobb lél biz­tonságot adnak a dolgozók­nak. ' előlegezik a bizalmat És úgy vélekednek, bogy eb­ben nem fognak csalatkoz­ni. (csb) Üdülnek a (sz- tagok Az igari Lenin Termelőszövetkezet minden évben kibére­li a 12-es sz. AKÖV harkányi üdülőjét, és télidőben itt üdül- teti tagjait. Négy csoportban, összesen 150 személynek bizto­sít teljesen ingyenes, egyhetes pihenést. A fürdő presszóját is sűrűn felkeresik a pihenő tsz-tagok. Egyenes adás az Ady Endre Művelődési Házból Január 25-én, vasárnap a Magyar Rádió miskolci stú­diója egyenes adásban, szak. nyelven úgynevezett „élő” közvetítésben egyórás mű­sort sugároz „öt év a kerü­let művelődési életéért” címmel a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házból. A műsor azt a célt szolgálja, hogy- megyénk lakossága megismerkedjék a legújabb és legeredményesebb nép­művelési módszerekkel — számos szakkör tevékeny’sé- gével, a diósgyőri vegyeskar és népi tánckar eddigi sze­repléseivel, továbbá képet adjon róla. hogy a felépülő diósgyőri városközpontban milyen feladatok várnak az Ady Endre Művelődési Ház­ra. Társulat alakult 160 OOO holdon A szervezést és a társulat feladatainak meghatározását már az 1969-es esztendőben elkezdték a megválasztott szervező bizottság tagjai. Az előkészítő munka azonban csak tegnapelőtt, január 21- én fejeződött be, amikor hi­vatalosan és törvényesen gezések megelőzésére, sokat költenek védő- és elsősegély- nyújtó felszerelésekre, be- lendezésekre. 1965-ben ala­kult meg az üzemben a gáz- »nentö-állomás, s azóta en­nek irányításával végzik ezt a fontos, egyáltalán nem könnyű és nem veszélytelen munkát. Korábban is voltak gázmentők az üzemben, de a védekezés korántsem volt ilyen hatékony. A múlt évben — bizonyítva az önálló gáz- mcntő-állomás szükségessé­gét — alaposan próbára tet­te a gázmentőket a kémény­robbanás, majd röviddel ez­után a léghevítőnél történt üzemzavar. A rosszul meghe­gesztett kupola a nagy ny-o- mástól lerepült, éppen az alat­ta húzódó, derékvastagságú gázvezetékre esett. A cső e'- tört. A gázömlés miatt, 300 méteres körzetben csak oxi- génes légzőkészülékkel tar­tózkodhattak az emberek. A gázmentőkre várt a feladat: a veszély gyors elhárítása, s természetesen a mentés. Az ÖKÜ gázmentő-áhomá- sán heten dolgoznak. Itt tör­ténik az oxigénes légzőkészü­lékek, műszerei- ellenőrzése, karbantartása, ól? szervezik, irányítják az üzemzavar el­hárítását, a mentést, s termé­szetesen ők végzik a dolgozók oktatását. Rajtuk kívül min­den gyárrészlegnél, miden műszakon képzett gázmentők vannak, akik helyben gyor­san cselekedhetnél?. Mi a feltétele annak, hogy valaki gázmentő lehessen, s mihez kell értenie? Először Is jó szakembernek kell lennie. Legtöbben laka­tosok, de a jó gázmentől? univerzális emberek. Ugyan­ilyen fontos az egészséges szervezet. A mentőknek gyakran 60—70 fok meleg­ben, hátukon a tizenkét ki­logramm súlyú légzőkészü­lékkel. gumimaszkban, a leg­különfélébb testhelyzetben kell „birkózniuk” a szökő I gázzal. A légzőkészülék kü- j lönben is olyan „viselet”, ami alaposan igénybe veszi a I szervezetet. Hát még magas­megalakult a Sajő-Hangony- völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. Az előkészítő munka folyamatát, valamint a szervezés, majd a megalakítás jogi feltételeit Sándor Barna, a szervező bi­zottság elnöke ismertette. Többek közt elmondotta, ban, melegben, esetleg a ko­hó oldalán függeszkedve... A jó gázmen tőnek jártasnak kall lenni az elsősegélyny’új- tásban is. Súlyosabb gázmér­gezésnél nincs idő mentőre várni, s kórházba szállítani, azonnal, helyben kell az el­sősegélynyújtás. A legsúlyo­sabb esetekben a klinikai ha­lál időszakát, a négy percet kell felhasználni arra, hogy a sérültet visszarántsuk az életbe. A MESTERSÉGES lélegez­tető, vagy» ahogy az üzemben nevezik, a „pulmotor” keze­lése látszólag egyszerű. A szájhoz és orrhoz illeszkedő „maszkot” az arcra helyezik, s a motort egy csavarintássaí működésbe hozzák. A mo­torral áramoltatott, oxigén­nel dúsított levegő a klinikai halál állapotában is műkö­désre' késztetheti a tüdőt. A kohászatnál mintegy 300 kép­zett gázmentő van, de ezek­nek csupán tíz százaléka al­kalmas mások mentésére. Ehhez a tíz százalékhoz tar­toznak Gereben András és Szűcs Bertalan, a nagyol­vasztómű, valamint Lengyel József és Csirmaz Mihály az energiaszolgáltató gy’árrész- leg dolgozói, akik már több évtizede segítenek ebben a fontos munkában. A GÄ7.MENTÖK a hétköz­napok névtelen hősei. Dolgoz­nak, mint szakmunkás társa­ik, s ha a szükség úgy kíván­ja, pillanatok alatt hátukra kapják ezüst színűre festett, súlyos légzőkészüléküket, s készek az üzemzavar-elhárí­tásra, a . mentésre. Sokszor saját testi épségük, egészsé­gük kockáztatása árán is. Munkájukhoz képest az any’a- gi elismerésük elenyésző. A múlt évben például 1865 i esetben volt szükség a segít- ; ségükre. Meg kell azonban jegyezni, hogy 1963 óta az Ózdi Kohászati Üzemeknél nem történt halálos gázsérü­lés. Ez a tény is a hétközna­pok névtelen hőseinek lelki- ismeretes, jó munkáját di­cséri. Tóth István hogy a társulat összes terüle­te 160 000 katasztrális hold, amelyből azonban pénzügyi, leg csak 130 000 hold jöhet számításba. A társulat tagjai termelő­szövetkezetek, amelyek a Sa­jó és a Sajóba ömlő kisebb folyók, patakok völgyében gazdálkodnak, Domaházától Miskolcig. A társulat köz­pontja Putnok. A társulat célja és feladata: biztosítani a szervezett és szakszerű víz­gazdálkodást, vízfelhasználást és a termőtalaj védelmét, el. sősorban a vizek pusztító ere­jével szemben. Ennek érde­kében közös pénzügyi alapot is létesítenek, és a jövőben meghatározott program sze­rint közös erővel védekeznek: a vizek ellen, egyben bizto­sítják is a területükön levő vizek hasznosítását, elsősor­ban mezőgazdasági felhaszná­lását. Tervezik az öntöz-'ses gazdálkodás fejlesztését is. Az alakuló taggyűlésen tegnapelőtt megválasztották a társulat vezető bizottságait is. Az intéző bizottság — s egyben a társulat — elnöke Botos Károly, a sajókazai termelőszövetkezet elnöke lett. Az intéző bizottság tag­jaivá választottál? Malinák András szentsimoni, R óski László sajóvámosi, Farkas Pál putnoki és Kriston Kál­mán csemely’i termelőszövet­kezeti elnököket. Póttagok lettek Szabón György és Far­kas István tsz-elnökök. Az alakuló taggyűlés öttagú el­lenőrző bizottságot is válasz­tott. amelynek elnöke Scbcsz- ta György, az arnóti Búzaka­lász Termelőszövetkezet fő­könyvelője lett. Ezzel a társulat, hivatalosan is megkezdte működésit A társulatba belépett a Kelet- bükki Állami Erdőgazdaság is. Óriás traktorok Az Agrotröszt megrendelé­sére a Szovjetunióból az ic’ 5n húsz oly’an óriás traktor ér­kezik, amelyre a közlekedés- rendészetneí? külön forgalmi engedélyt kell majd kiállíta­nia. A K—700-as típusú, ha­talmas traktor teljesítménye eléri a 200 lóerőt, méreteire jellemző, hogy 12 tonnás sú­lya kétszer nagyobb a köze­pes teljesítményű D 4—K erőgépekénél. A K—700-as 7,2 méter hosszú, és vezető­fülkéjének teteje 3,2 méter magasban van. A n.volchen- geres gépmonstrumot a ked­vezőtlen talajú gazdaságok­ban használják majd. fő­képpen a talajművelési uiun. Icáknál. Ósdi gdsme

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents