Észak-Magyarország, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-03 / 2. szám
Szombat, 1970. január 3. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A* első mnkanapon Leltározással kezdett a drótgyár Számvetéssel kezdték meg az új esztendőt a December 4. Drótműveknél. Mint Kiss Béla műszaki igazgató elmondotta, tegnap, január 2-án, pénteken kora reggeltől délutánig valamennyi üzemrészben leltároztak. Pontosan felmérték a gyár készleteit, a félkész áruk és a nyersanyagok mennyiségét. A termelés — a leltározás befejezése után — a délutáni órákban indult meg. A drótgyárban az idei esztendő sem ígérkezik könnyűnek. Egyik legjelentősebb megrendelőjük, az építőipar, csupán egészen kis mennyiségű betonacélhuzalt igényelt az első negyedévre. Az így keletkezett űrt a vállalat kollektívájának a tavalyihoz hasonlóan — az export tovób. bi bővítésével kell kitöltenie. A December 4. Drótművek minőségi termékei keresettek külföldön. Az elmúlt évi exportsikerek és a már eddig beérkezett megrendelések alapján a drótgyár kollektívája bizakodással tekinthet az 1970-os esztendő elé. A vállalat vezetői, gazdasági szakemberei most a januári program pontosításán dolgoznak. Elképzeléseik kialakításakor messzemenően figyelembe veszik a piac helyzetét, igyekeznek rugalmasan alkalmazkodni a kereslet alakulásához. Bizakodó hangulatba» A hideg, sűrű hóesés kíséretében mind nagyobb igyekezettel próbálgatja erejét. Ebből következően is adódik, hogy megkülönböztetett figyelemmel kísérik országszerte a bányászok munkáját. Tudják ezt a Bükkaljai Bányaüzemeknél is, ahol Já- nyi Gyula igazgató elmondja: — Aknáinkon bizakodó a hangulat. Különösebb problémát sehonnan sem jelentettek. Az új év első napján minden munkásjáraton zavartalan volt a közlekedés. Ennek köszönhető, hogy a telepítéseknél nem kellett különösebb nehézségekkel számolnunk. A Bükkaljai Bányaüzem a múlt évet is kimagasló sikerekkel zárta. Tél I tl, a miskolci Bajcsy- Zsilinszky utcán egy pillanatra sem szünetel a forgalom. Az év első munkanapja éppen olyan zajos, mint a többi: a villamosok egyre ontják az állomás felől az embereket, autóbuszok, személykocsik rohannak, amikor a forgalomban feltűnik egy havas tetejű teherautó. Az oldalán jelzés- és telephelytábla: a veszprémi AKÖV kocsija siet Sátoraljaújhelyre. A Kun Béla úti kereszteződésben álló rendőr feltartóztatja a kocsisort, éppen annyi időre, hogy fellcé- redzkedhetem a vezetőfülkébe és a Baross G. utcában megtudom a következőket: Barna Ferenc éjfélkor indult Veszprémből. Ügy tervezi. hogy tíz órára Sátoraljaújhelyen lesz, ahol majd az Elzett-gyárban rakodik. Már nem érzi magát fáradtnak, Nyékládházán pihent egy fél órát és megivott két erős feketét. Egy érdekes természeti jelenségre hívja fel a figyelmemet. Hajnali háromkor csillagos volt az ég, a reflektorok fényében szinte szikrázott a hó, és nagyon hideg volt. Azután, ahogy északkelet felé haladt, opá- 'os szürkeség váltotta fel a ehér ragyogást, és Nyék- ó.dházán már tulajdonkép- •en azért állt meg, mert ki- . árasztotta a köd. — En nagyon félek a köd. ■<51. Egyszer az árokba is ördultám miatta ... Bocsásd itt kell valahol elfori.ú'ni Sátoraljaújhely iramába?... A Baross Gábor utcánál, ahol Barna Ferenc kocsijáról lc- zálltam, csengetve, jelzéseket adva fordult be a villamos. A havas úttesten megcsúszhatnak a kocsik. 'yenkor nehéz kiszámítani fékhatást. Nagyon kell vigyázni! Miskolc felett egesz nap -árás, ködös volt a levegő: 'ént a szűz hó vakító fehér- ségo de a házak magasságában már a kékesfekete szürkeség lebegett, mint -,ay nagy iromba kotlós. Ha z ember kinézett az nbla- •on minduntalan az az érése támadt, hogy lámpát ellene gyújtani. S ebben, z idegekre, a látásra, a ízérzetre erősen kiható időben száz és ezei teherautó autóbusz es személy- kocsi szaladt az országutakon Hivatásérzettől fűtött. 1 közúti közlekedés nehézsbeível birkózó eziek és 'ízezrek teljesítették kötelességüket. Tél Tábornok alaposan próbára tesz bennünket. Támadásai, rohamai szinte kiszámíthatatlanok. Az időjárás rendkívül szabályos volt, erre a meteorológusok időben felhívták a figyelmünket. Azt is bejelentették, hogy sok hóra, kemény télre kell számítanunk. Az élet, a termelés azonban nem állhat meg. Ha sok hó esik, még több géppel, még nagyobb erővel vonulunk ellene. S ha megtörténik, mert megtörténik, hogy egy útszakaszt nem sikerül időre felszabadítani, a kötelességüket ismerő dolgozók) akkor is megjelennek munkahelyeiken. Olvashattunk mentősökről, akik kilométereket gyalogoltak úttalan utakon és rögös szántóföldeken a hordággyal, hogy a szenvedő betegen segítsenek. Ismerünk gyári munkásokat, akikért nem ment autóbusz, mert jeges torlaszok zárták el az utat. Felkerekedtek, tíz kilométert gyalogoltak a legközelebbi vasútállomásra, s ha késéssel is, de megjelentek a műszakon. Megjelentek és ott maradtak a következő műszakra is. A példamutatásnak, a helytállásnak számos szép példája van. Egyszerű, szürke hétköznapi tettek, mégis értékesek, hiszen aki a nehéz körülmények között helytáll, arra a jobb időkben is számíthatunk. A tél bénító szorításait mindenütt érezzük. De a legjobban megérzik most a közlekedési dolgozók: az autóbuszsofőr, akinek tovább kell mennie a következő megállóba, a váltókezelő a vasúton, a veszprémi teherautóvezető, aki ismeretlen akadályokkal száll szembe, amikor elindul, hogy keresztülvágjon az országon. Érzik a kohászok, bányászok, s talán a legjobban megérzik azok, akiknek hivatásszerű foglalkozásuk az utak felszabadítása, a forgalom zavartalanságának biztosítása. Akármennyire is havazik azonban, akármennyire is a nyakunkra ült a tél. ha már elvégeztük munkánkat, vidáman habuckolunk a nagy hóban, s élvezzük szépségeit, hiszen ennek az évszaknak is megvannak a maga gyönyörei. Az ünnep fordulójával új ével kezdtünk, minden nappal közelebb kerülünk a legszebb évszakhoz, a tavaszhoz. E hónap végére már húsz perccel korábban kel és negyven perccel tovább ma. rád az égbolton a Nap... Onotlvári Miklós — Az éves terven felül 46 ezer tonna szenet adtunk a népgazdaságnak — mondja az igazgató —, ami megfelel 105,9 százalékos tervteljesítésnek. Csak decemberben 10 600 tonna volt a többletként kitermelt szén. A tervekről, elképzelésekről szólva, egy mondatban felel az igazgató: — Ezt az esztendőt is hasonló sikerekkel szeretnénk zárni, vagyis ott akarjuk folytatni, ahol abbahagytuk. 1400 tonna műtrágya (Tudósítónktól) Kimagasló termelési eredménnyel búcsúztatták az óévet a TVK műtrágyagyárának dolgozói. 1969 utolsó napján 736 tonna ammóniát állítottak elő, s az előző évinél 19 ezer tonnával több ammóniával járultak hozzá a vállalati terv túlteljesítéséhez. Az új év első napján valamivel gyengébben rajtolt a műtrágyagyár. Az I. számú levegőszétválasztó berendezésben zavart észlellek, így az ammóniagyárban csökkenteni kellett a termelést Emiatt csütörtökön csak 624 tonnás szintet sikerült elérni. A hiba elhárítását megkezdték, és néhány órás állás után fokozatosan növelik a gyár termelését. A feldolgozó oldalon zavartalanul- folyt a munka. Január 1-én 1400 tonna nitrogén- műtrágyát gyártottak. A termék elszállítása is zökkenő- mentes volt. Mindössze fél- száz tonna maradt csak raktáron, tehát elegendő vasúti kocsi állt a rendelkezésre. A kombinátban tovább szélesedik a jubileumi munkaver- seny-mozgalom. A szocialista brigádok ugyanis 2 ezer tonna ammónia és több mint 6 ezer tonna nmmonnitrát előállítását vállalták az éves terven felül. Alapjában véve elmondható, hogy kisebb zökkenőktől eltekintve, a Tiszai Vegyikombinátban is jól kezdődött az élj esztendő. Lovas Lajos Változó követelmények változó szabályozók ££5K4SS23a Az éves tervek v^' hajtását, a gazdaság terv szerinti fejlődését 1968 óta — tervutasítások helyett — a szabályozók biztosítják. Ebből adódik, hogy a rövid távon ható szabályozók egy részét — egyebek között a hitelpolitikát — évről évre összhangba hozzák a tervcélokkal Egyes szabályozók módosítását emellett működésük tapasztalatai is indokolttá tehetik. Amennyiben ugyanis a gazdaság fejlődése bármely ponton lényegesen eltér a tervezettől, az ilyen jelenségek végső soron arra utalnak, hogy egyik, vagy másik szabályozó nem elég hatékony A szabályozók 1970. évi változásai összefüggnek mind a tervcélokkal való összhang követelményével, mind pedig azokkal a negatív jelenségekkel, ellentmondásokkal, amelyeket az eddigi működésük váltott ki. Az elmúlt két évben a legtöbb bírálat a bérszabályozás rendszerét érte, amely hozzájárult a létszám gyors növeléséhez és n termelékenység stagnálásához. Az új mechanizmus bevezetése előtt — mint emlékezetes — felmerült az aggály, hogy a vállalatok nyereségük növelése érdekében. esetleg nagy mértékben csökkentik létszámukat, ezzel szociális feszültséget idéznek elő. Ezért olyan bérszabályozási rendszert vezettünk be, amely az átlagbérszínvonalat maximálta, a bértömeget és a létszámot azonban nem. A vállalatok hamar felismerték, hogy ebben a bérszabályozási rendszerben az 1 főre jutó részesedést, illetve annak növekedését a legkönnyebben a létszám bővítésével lehet biztosítani. Ennek következtében a foglalkoztatottak száma gyorsan és folyamatosan emelkedett Az 1970-ben életbe lépő új bérszabályozás lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy adókedvezménnyel könnyíti a bérszínvonal-növelést, másrészt pénzügyi terhekkel megdrágítja a létszámnövelést, és végül elhárítja a létszámcsökkentés, vállalati szempontból hátrányos következményeit. Ennek megfelelően az 1970. évi bérszínvonal-növelést — 4 százalékos plafonon .belül — csak 70 százalékos arányban kell a részesedési alapból fedezni; (a növelés 30 százaléka bérköltségként elszámolható) az 1970. évi létszámemelés bértömegének 33 százalékát adóként kell befizetni, s ez az összeg egyidejűleg az K nyereségrészt csökkenti. Ha a vállalat dolgozóinak létszáma 1970-ben csökken, a megtakarított létszám bértömegé, nek 33 százaléka az R nyereségrészt növeli. / 1969-ben kiéleződött az az ellentmondás, amely a belkereskedelmi vállalatok anyagi érdekeltségi rendszere és a fogyasztók, a társadalom érdeke között már 1968-ban is — tompított formában — érzékelhető volt. A belkereskedelmi vállalatok részesedési alapja jelentős mértékben íügg a készletek alakulásától, ami objektíve lehetővé tette, hogy a belkereskedelmi vállalatok, a fogyasztói érdek rovására — a készletek csökkentésével, indokolatlan áremelésekkel — növeljék részesedési alapjukat. Az érdek-konfliktus kiküszöbölésére 1970-től. a kereskedelmi vállalatoknál maradó nyereséget az 1968—1969 évi átlag- készlet figyelembevételével osztják fel, a fejlesztési és a .részesedési alap között, az 1970. évű készlet — annak növekedése, vagy csökkenése — tehát nem befolyásolja az R nyereségrészt. A hildpoHfika 19™‘ preferálja (előnyben részesíti) mindazokat a fejlesztési célokat, iparágakat és vállalatokat, amelyek lakossági igényeket elégítenek ki. (Textilruházati ipar, építő- és építőanyagipar, vas-műszaki cikkek gyártása, lakossági szolgáltatások.) Azok a vállalatok, amelyek a szükségletek kielégítése érdekében termelésüket gyors ütemben növelik, 5 éves lejáratra vehetnek fel forgóalap-hiteleket A hitelkedvezmények 1970. tói a szocialista gépimportra is kiterjednek. Az utóbbi években többet exportáltunk a szocialista országokba, mint amennyit ott vásároltunk. Az import elmaradása a kiviteltől hátrányos abból a szempontból, hogy előbb- utóbb fékezni fogja a kiviteli, s így a termelést is, miután partnereink is mérlegegye., súlyra törekszenek. A szóéin, lista gépimport-serkentőn egyes iparágak — pl. textiles nyomdaipar — rekonstru , ciójára, a mezőgazdasági és az építőipari géppark korszerűsítésére kívánjuk hasznon - ta-ni. E célból a szocialista ui szágokból történő gépbehozatalt a bankok kedvezményes hosszú- és közép lejáratú hitelekkel, kamattal és lejárati idővel preferálják. 1969- ben mind a termelői, mind a fogyasztói árrendszerben bővítettük a kevésbé kötött és a szabad árak érvényesülési körét. 1970- ben ilyen árforma- változásokra nem kerül sor. Módosulnak viszont — emelkednek — az állati termékek felvásárlási árai, s egyidejűleg csökken az állattartás beruházásainak, illetve megszűnik a mezőgazdasági gépjavi tások állami támogatása. A felvásárlási árak emelésének az a célja, hogy javítsa az állattenyésztés jelenleg rendkí vül alacsony — mindössze 0.:: százalékos — jövedelmezőségi szintjét. Végeredményben ^ lapítható meg, hogy a szabályozók módosítása részben konkrét 1970. évi tervfeladatok — a belső ellátás javítása, a szocialista gépimport növelése, elhasználódott gép- pek nagyobb arányú pótlása, rekonstrukciók — megvalósítását kívánják előmozdítani, másrészt olyan, nem űjkele: ü gazdasági feladatok, tev<. kenységek — munkatermelékenység, állattenyésztés — ösztönzését szolgálják, amelyek jelenleg gazdasági fejlő dósunk kritikus csomópont jai. Garamvölgyi István Figyelmeztető felelőtlenség A Hegyalja egyik termelőszövetkezetében bizonyára sokáig emlékezetes marad az 1969-es év vége — különösen az állatgondozóknak. Rendkívüli „ünnepi műszakról” gondoskodott számukra a felelőtlenség. Az ünnep előtt való napon a szokásos féreg- telenítő porozásra kaptak utasítást a tehenészek. A raktáros úgy emlékezett, hogy Termel a Fehérgyarmati Téglagyár. Az üj, automatizált gyár több mint 120 millió forintos beruházásból épült. 1970-ben mintegy 30 millió kis méretű, az utána következő évben már 40 millió téglát fognak gyártani. Az új gyárban 120 munkás dolgozik, nagy részük a gépek kiszolgálásán és irányításán dolgozik. maradt még jó kilónyi DDT- por egy zacskóban. Bár ezt az idegmérget elvben már kivonták a forgalomból, s az is szabálytalan, hogy ennek ellenére nem semmisítették meg a maradék készletet A raktáros oda is adta a tehenészeknek azt a papírzacskót amelyről úgy tudta, bőgj' a DDT-t tartalmazza. A gondozók csak úgy puszta kézzel, jól be is dörzsölték a porral a teheneket, hogy megszabadítsák a jószágot a kellemetlen élősdiektől. Délután feltűnt a soros tehenésznek, hogy az állatok szokatlanul bágyadtaid, némelyik el is fekszik, a táplálékhoz egyik sem nyúl hozzá. A jószágszerető ember nyomban jelentette a rendellenességet. Telefonon hívták Sárospatakról az ügyeletes állatorvost, aki azonnal autóba ült, s még idejében érkezett. A tünetek súlyos mérgezésre vallottak. Kiderült, hogy a raktárból kiadott zacskóban nem DDT volt, hanem a. legerősebb hatású „Paration’’ permetező- és porozószer, amely háromezrelékes hígításban is, csak különleges védőfelszereléssel használható. Az állatorvos szakértelme, gyors helyzetfelismerése szerencsére elejét vette a baj súlyosbodásának. Megfelelő injekciós kezeléssel valamennyi tehenet sikerült, megmenteni. Bár nem tartozott a körzetébe a tsz, az állatorvos az ünnep minden napját kinn töltötte a beteg jószágok mellett. Ha nem ilyen lelkiismeretes a hivatásában. az értékes állatok elpusztulhattak volna, a semmivel nem menthető helyi felelőtlenség miatt. Sajnos, nem az első eset megyénkben, hogy a mezőgazdasági üzemekben körív nyelműség következtében nagy értékek kerülnek veszélybe. Ügy tűnik, nem lehet elégszer, s elég hangosan figyelmeztetni az indokolt óvintézkedések szigorú betartására. Rendelet írja éli-, hogy a mezőgazdasági ütemekben csak szaktanfolyamot végzett raktárosok kezelhetik a mérgező anyai?■. • kát. S a raktáron belül is el kell különíteni, feltűnő jelzéssel kell ellátni a méregtartalmú szereket. A most szó- vátett esetben sem volt szakképzett a raktáros. Némely szövetkezetben még mindé, könnyen túlteszik magukat : vezetők az indokoltan szigorú előírások következetes végrehajtásán. Ismételjük, a Paration például nemcsak a jószágra, hanem az emberre is ártalmas, ha elővigyázat nélkül kezelik. Belégzéssel. vagy a bőrön át, vagy a gyomorba jutva egyaránt súlyos mérgező- okozhat. Merő szerencse hogy ezúttal a porral bánó tehenészek káros követkéz menyek nélkül megúszták szándéktalan könnyelműségii két. Jó volna, ha ebből az eset bői okulnának mindazok akiket illet. A szakigazgatás! felügyeletnek pedig példás felelősségre vonással kell eljárnia a súlyosan mulasztók kai szemben. Bereez József
