Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-10 / 286. szám

ÉSZAK MAGYARORSZÁG 4 Szerda, 1969. dec. 10, MA TÍZ ÉVE KIGYULLADTAK A RIVALDA FÉNYEI művelődésügyi miniszter- helyettes, s a városi tanács vb-elnöke átadhatta a szín­ház jelképes kulcsát az igaz­gatónak. Majd kigyulladtak a színpadi reflektorok, fel­villantak a rivalda fényei, s megkezdődött a színház első előadása. Darvas József új, az ellenforradalom konflik­tusait elemző Kormos ég cí­mű drámáját láttuk a szín­ház akkori főrendezőjének, Szilágyi Albertnelc rendezé­sében. Tíz esztendő telt el azóta, jjj Száznál több bemutató tanúi lehettünk. Színészek és igaz­gatók váltották egymást köz­ben. Egy elhamarkodottnak tűnő rendelkezés néhány éve J megszüntette a kamaraszín- házat, most meg keressük, hói lehetne helyette másikat teremteni. Éppen öt eszten­deje, 1964. december 10-én a szomszédos megye székváro­sában, Egerben vettünk részt a ragyogó, új színház felava­tásán. Azóta egy főhatósági rendelkezés alapján ez a 3 színház is ide tartozik. MISKOLC SZÍNHAZA, amely 1823-tól csaknem más­fél százada szolgálja a vá­ros közönségét, s húsz esz­tendeje már hivatalosan is állami intézmény, tíz éve megújhódott, korszerű épü­letben örvendeztet meg esté­ről estére. A korszerű épü­letben persze adódnak még kevésbé korszerű ízlést szol­gáló produkciók is, mert egyetlen színház lát el min­dent, egyetlen színházban kell kielégíteni mindenfajta közönségigényt (a Játékszín dicséretes, de még igen cse- csemőcipős kezdeményezés e tekintetben), egészében azonban úgy érezzük, a mi színházunk jól dolgozik, jót szolgálja nemes hivatását. Ezt érezzük és tartjuk akkor is, ha olykor bíráló szóval kell róla szólnunk. Az évfordulón köszöntjük a színházat és köszöntjük a színházat szerető közönsé­get Benedek Miklós Könyvújdonságok A Zrínyi Katonai Kiadó néhány érdekes könyve a téli könyvvásáron A Zrínyi Katonai Kiadó az 1969-es téli könyvvásár so­rán több érdekes, izgalmas, olvasmányos munkát adott közre. Herman Wouk Zendülés a Caine hadihajón című mun­kája a most kiadott magyar fordítással a huszonkettedik •nyelven jelent meg. Az an­gol és amerikai bestseller­listákon évek óta vezető he­lyen áll. A könyv alapján film is készült, amelyet telt házak előtt játszanak Euró­pa nagyvárosaiban. Herman Wouk könyve lenyűgözően izgalmas olvasmány. A változatos, érdekes té­mát kedvelőknek jó szórako­zást nyújt Barcs Sándor A földgolyóról jelentem című riportgyűjteménye. A 33 szel­lemes, humoros írásban a szerző ilyen kérdésekre ad választ: Hogyan tűnt el Er­nesto Firnamo? Milyen a lochnessi szörny? A Zrínyi Kiadó könyvei közt ezúttal verseskötet is szerepel (Soós Zoltán: Játék a fegyverekkel). Technika- történet a tárgya Horváth Árpád A gondolat szárnyai című munkájának, amely a maga nemében, témája miatt is könyvkiadásunk újdonsá­gai közé számítható. A téli könyvajánlatok közt szerepel végül, de nem utolsósorban a közelmúltban könyvesbolt­jainkba került reprezentatív munka, Pavlov T.eninnrádiak című 200 oldalas könyve, amelyben az író a hős le- ningrádiakról emlékezik meg abból az alkalomból, hogy a város negyedszázada szaba­dult fel a fasiszta ostromzár alól. ffi Miskolci Szimfonikus Zenekar iszfapnene A városunk felszabadulásá­nak 25. évfordulója tisztele­tére rendezett ünnepségek sorában hangzott el hétfőn este a valóban ünnepi han­gulatú és színvonalú dísz- hangverseny. Az alkalomhoz illően szovjet vendégművész, Arnold Katz vezényelte az orosz és magyar szerzők mű­veiből összeállított műsort, közreműködött Kiss Gyula zongoraművész. Csajkovszkij világhírű Vo­nósszerenádjának, Liszt: A- dúr zongoraversenyének és Muszorszkij: Egy kiállítás képei című művének forró Ma este a televízióban! Sartorius űr házai G. B. Sh*w Szerelmi házasság eímd színmüve nem újdonság a mis­kolci színházlátogatók előtt. Igaz, éppen tizenegy esztendeje múlt nemrégiben, hogy a hajdani miskolci kamaraszínház színpadán be­mutatták. A játékot azóta is több színpadon felújították, s az első bemutatásától számítva csaknem S0 esztendős darab szinte állandóan színen van valamelyik európai színházban. Természetes, hogy a ra­gyogó Játék, a tőkés társadalom maróan gúnyorofl rajza nem ke­rülhette el a Illmcsitést sem. Most nyugatnémet tv-lilmváltozutban kerül elénk, Dietrich Ilaugk rendezésében, Sartorius úr házai cím­mel. sikerű előadása tették az es­tet emlékezetessé. Alig hangzott el néhány ütem Csajkovszkij szerenád­jából, már érezhető volt a vendégművész atmoszféra- teremtő ereje, érzelmileg gazdag áradású, nagy szín­kultúrájú, jó formaérzékű, biztos kezű egyénisége. Ter- j mészetes könnyedséggel tol­mácsolta a harmónikus és bensőséges művet. Zenekarunk telten, meleg hangon szólaltatta meg a művet. A Liszt-zongoraver­seny előadásánál sokkal in­kább a kitűnő, szinte még ifjú Kiss Gyula muzsikálása fogott meg. A fiatal művész neve mind ismertebbé válik hazánkban és külföldön. Méltán. Muzikalitásának át­ütő ereje, játékának köny- nyedségében is erőteljes volt, hangszíneíhek bősége és ér­zelmi átéltsége a nagy jövő előtt álló zongoristát előle­gezi. A zongora szárnyalását — úgy tűnt — helyenként kötötte a visszafogottabb és nehézkesebb kíséret. A kö­zönség ünneplését Bartók- ráadás viszonozta. Muszorgszkij világszerte is­mert művét, szellemesen megoldott képeinek szép fü­zérét végiggyönyörködhette a lelkesen ünneplő hallgató­ság. Virágcsokor és kedves ajándék köszöntötte a dísz- hangverseny illusztris ven­dégkarmesterét, akinek mű­vészete megnyerte a zene- hallgatók nagy rokonszen- vét V. Zalán Irén Pénteken este rádiós vetélkedő Mindenki közreműködhet a versenyben* Megyénk, Miskolc városa és Pest megye versenyzői hónapok óta készülnek a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Rádió által, fel- szabadulásunk 25. évforduló­jára meghirdetett Tiszán in­nen — Dunán túl rádiós ve­télkedőre. A verseny december 12- én, pénteken este 1 óra 45 perckor kezdődik, a Kossuth adó hullám­hosszán. A vetélkedő színhelyei me­gyénkben: Miskolc és Sáros­patak. Ezenkívül a rádió URH-kocsijai előreláthatólag még a megye több községét, Filmek, történelmi tanulmányok a sátoraljaújhelyi járásról Sikeres felszabadulási pályázat A felszabadulás 25. évfor­dulójára a Sátoraljaújhelyi járási Tanács V. B. pályá­zatot hirdetett. A pályázat igen sikeresnek bizonyult. A járásban megpezsdült a hon­ismereti mozgalom. Tudomá­nyos értékű helytörténeti ta­nulmányok, fontos forrásada­tok, színvonalas filmösszeál­lítások érkeztek a bíráló bi­zottsághoz. A felnőttek kategóriájában kiemelt díjat kapott dr. Bartha István (Sátoraljaúj­hely) Agrárátalakulás Zemp­lén vármegyében, 1915—1950 című tanulmánya. Második díjas E. Kovács Kálmán Sá­rospatak felszabadulása, har­madik díjas Gyöngyösi Mik­lós (Pácin) Községünk fejlő­dése az elmúlt 25 évben cí­mű tanulmánva. A művelő­déstörténeti témakörben I. díjat kapott Nagy Géza Kar­csú község kulturális és mű­velődési helyzete című ta­nulmányáért, II. helyezett Barna Gézáné (Sátoraljaúj­hely). A közigazgatási téma­körben díjat nyert Véghseő Bertalan és munkaközössége, Sátoraljaújhely lakás- és kommunális ellátottságának alakulásáról, valamint dr. Székely Tibor és munkakö- ■ zössége, Sátoraljaújhely egészségügyi fejlődéséről ké­szített tanulmányaikért. A filmek közül első díjas Kurucz László Sárospataki képeslapok 1969 című mun­kája, második díjat kapott Varga Jözsefné (Szénhalom) és Váradi György (Sátoral­jaújhely). Az ifjúsági korcsoportban mindkét első díjas a sáros­pataki Rákóczi Gimnázium városát is bekapcsolják a helyszíni közvetítésbe. A versenyző csapatok rajt­ra készek. A vetélkedőnek az is célja, hogy minél töb­ben bebizonyíthassák: jól ismerik szülőföldjük legutóbb] negyedszázadá­nak történetét, a felsza­badulás óta elért fejlő­dést. Ezért ez úton is kérjük me­gyén!:, s Miskolc megyei jo­gú város lakosait, kísérjék figyelemmel a rádióban el­hangzó adást. Bárki segíthet a helyszínen tartózkodó csa­patoknak a kérdések, felada­tok megoldásában — telefon útján. A vetélkedő idején külön erre a célra biztosí­tott vonalakon várják és ké­rik a versenyzők a lakosság segítő közreműködését. Miskolcon a helyi hívó­számok: 18-818 és 33-777. Vidékről a 35-351 számon lehet 'hívni a miskolci helyszínt. Sárospatakon a helyi hívó­szám: 199. Vidékről érkező hívás esetén a „vetélkedő’’ jelszó bemondására a sáros­pataki központ azonnal kap­csolja a színhelyet. A Miskolci Rádió azzal kí­vánja szolgálni a Tiszán in­nen — Dunán túl vetélkedő sikerét, hogy — két nappal a Kossuth adón sorra kerülő hivatalos verseny előtt — ma, 10-én, szerdán este próhavctélkcdőt iktat műsorába a két színhely, Miskolc és Sárospatak csapatainak részvételé­vel. Az adás a szokásos műsor­időben. este 6—7 órájg hang­zik el. Erre az előzetes prog­ramra is felhívjuk megyénk rádióhallgatóinak figyelmét. —ez tanulója: Klíma Zsuzsa és Novák Irén. A két második díjat is pataki diákok nyer­ték el: Nádasi István tanító- képzős és Kelemen Katalin < gimnáziumi tanuló. Az úttörők korcsoportjában Varga Csaba, a sátoraljaúj­helyi Kazinczy Ferenc Kör­zeti Általános Iskola tanuló­ja nyerte el az első díjat. Szülőfaluja. Széphalom fejlő­déséről írt figyelemre méltó dolgozatot. MásodiK díjasok: Móricz l Anikó Sárospatak, Esze Tamás Általános Iskola és Repka Zoltán. Pálháza. Az úttörő őrsök közül a sátor­aljaújhelyi Esze Tamás Álta­lános Iskola VIII/D osztályá­nak Sport őrse lett az első, képes albumával A második díjat a hercegkúti úttörők kapták Régen és ma címf képes összeállításukért. ——ez A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT felvételt hirdet, magas kereseti lehetőséggel autóbuszvezető, jegykezelő, lakatos, motorszerelő,' segédmunkás munkakörbe. Autóbuszvezetőknek havi keresetet biztosítunk, 2 2500—3800 Ft közötti átlag­éves gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőknek az átképzését vállaljuk, a vizsgadíjat térítjük. Forgalmi szak- és ruha. Dolgozóknak és családtagjaiknak díjmentes utazás az autóbusz és villamos összes vonalain, dolgozók részére téli, nyári egyenruha, cipő, segédmunkásoknak beosztás szerinti tnunka­Ozemi étkeztetés. Karbantartó üzemeknél 44 órás munkahét. LEGYEN KÖZLEKEDÉSI DOLGOZÓI Jelentkezés: Miskolc. Baross Gábor n. 24„ munkaügyi osztály. alkalmas a XX. század má­sodik felében, de a színház élt, játszott, s ha a vasgyár­ban a terem rossz adottságai miatt bizonyos megalkuvást is kellett tennie művészetpo­litikai feladatának teljesíté­sében, nem szakadt meg kapcsolata a nézőkkel, a tö­megekkel, s elsősorban a di­ósgyőri "várak munkásaival. Jákó Pál igazgató vezetése alatt a színház kilábalt az ellenforradalom szülte esz­mei zűrzavarból, úrrá lett az ideológiai és nem ritkán sze­mélyi jellegű bajokon, s már 1957. november 7-én bemu­tathatta Gobartov drámáját. A színház ügyét szolgálta egy kisebb, de nem kevésbé ár­va hajlék, a Déryné utcai kamaraszínház. A kis terem­ben, az apróka színpadon ra­gyogó produkciók születtek. Itt rendezte például dip­lomamunkáját Nyilassy Ju­dit. G. B. Shaw Szerelmi há­zasságával mutatta meg ké­pességeit. de itt láttuk ké­sőbb tőle Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című játékát, Moliére A fösvé­nyét. Itt kaptak otthont ze­nés és prózai kamaraművek, sőt, nem egyszer még na­gyobb létszámú művekkel is találkoztunk a kis színpa­don. Csak egy példát: Ka­rinthy Ferenc csodás drá­mája, az Ezer év is itt ta­lálkozott a közönséggel. A vasgyári lovarda és a kamaraszínház három éven keresztül tartotta a lelket a miskolci színházlátogatók­ban: készül az új hajlék, lesz még Miskolcon igazi színházban szép színházi já­ték. Jákó Pál társulata — jó erőkkel gazdagon — segí­tette át e válságos idősza­kon Miskolc színházi életét. 1959. december 10-én este ünnepi külsőt öltött a frissen elkészült, mondhatni, új színiiáz. A csodás technikai felszereltségű, az ország első fényorgonájával is gazdag színház a hivatalos megnyi­táshoz érkezett. Díszes ün­nepségen avatta fel az épü­letet Aczél György akkori HUSZONÖT Ét' ELŐTTI felszabadulásunkra emlékez­tető ünnepségeink sorozatá­ban talán fel sem tűnik egy szerényebb, de Miskolc és Boreod megye, sőt — túlzás nélkül mondhatjuk — az egyetemes magyar színház- művészet életében jelentős esemény tízesztendős évfor­dulója. Pontosan tíz évvel ezelőtt, 1959. december 10-én adták át rendeltetésének a sok-tok nehézség leküzdése után átépített, korszerűsített miskolci színházat, Bizonyára sokan emléke­zünk még az átépítés előtti színházra, a rideg öltöző- folyosóra, a kényelmetlen, huzatos színpadrészre, a szűk előtérre, s mindarra, ami 1857-ben, a színház épí­tésekor még nagyon korsze­rűnek tűnhetett, száz eszten­dő múltán azonban már el- avult, a művészi munka kor­látja és a közönséget elriasz­tó tényezó lett. És emléke­zünk rá, mennyire a sze­münk láttára romlott az épület. Talán arra is emlé­keznek még sokan, hogy 1956. májusának végén a zsinórpadlásról előadás köz­ben hullottak téglák a szín­padra. A színházban tartott nagy­gyűlésre is bizonyára sokan emlékeznek. Milyen sokan és milyen hevesen vitáztunk akkor, 1956 szeptemberének első napjaiban: új színháza legyen-e Miskolcnak, vagy a régit korszerűsítsék? Mind­két álláspontnak voltak na­gyon okosan érvelő támoga­tói ós nem kevésbé okosan érvelő ellenzői. Az új szín­házat kívánók kevésbé szá­moltak a realitásokkal, a kölségekkel. Végül is az át­építés mellett döntöttek. Az öreg épület kapuit átmene­tileg bezárták, beleköltöztek az építők. MAR NYOMAIBAN sincs meg a híres vasgyári lovar­da, ahol a színház három éven át menedéket kapott. Rossz akusztikájú, hatalmas csar­nok, amely valóban csak va­lami „hőskori” színjátszásra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents