Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-10 / 286. szám
Szerda, 1969. dec. 10. ÉSZAK - MAG YARORSZAG 5 t, II falusi ifjúsági helyzete a szerencsi járásiban Igen széles körű és sokrétű vizsgálatot folytatott a Népi Ellenőrzési Bizottság Talián János elnök irányításával a szerencsi járásban annak megállapítására, hogyan alakultak az utóbbi években a falusi fiatalok életkörülményei, és végrehajtják-e az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek az ifjúság érdekében hozott kormányhatározatokat. A bizottság megelégedéssel tapasztalta, hogy a korábbi évekhez képest a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok munka- és életkörülményei lényegesen javultak. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza jelentésében a NEB: a gazdaságok korántsem tettek meg mindent, hogy a fiatalok életcéljuknak tekintsék a mezőgazdasági munkát és a falun való maradást. Ezt az is bizonyítja, hogy a fiatalok, háromnegyed része mindössze 1—2 éve dolgozik termelőszövetkezetekben. munkából hiányzók száma nem nagyobb, mint az idősebbeké, s bérezésben sincs különbség közöttük, sőt az évi átlagkeresetük jóval nagyobb, ami azzal magyarázható, hogy az idősebb tsz-tngok a háztáji gazdálkodással töltik idejük egy részét. Amiatt azonban mind több panasz hangzik el, hogy a szakképzett és szakképzetlen fiatal dolgozók bérezése.között alig 10—15 százaléknyi a különbség, ígv ez a bérezési rendszer nem ösztönzi kellőképp a fiatalokat a szakképzettség megszerzésére. Ezért jelentkeznek például igen kevesen különösen az állattenyésztési szakmára, de nem kielégítő a növény- termesztési szakmák iránt érdeklődök száma sem. Több gondot kell fordítaniuk a jövőben a gazdasáHóckék, hómarók goknak, főképp a tsz-eknek a fiatalok szociális, kulturális körülményeinek, sportolási, szórakozási lehetőségeinek és nem utolsósorban lakásviszonyainak javítására. A járás területén egyedül a Taktaközi Állami Gazdaság igyekszik például lakáshoz juttatni dolgozóit. Évente 210 ezer forint . lakásépítési kölcsönt iktat költségvetésébe, amelynek odaítélésénél előnyben részesítik a fiatal házaspárokat. De sem a tanácsok, sem a termelőszövetkezetek nem foglalkoztak eddig ezzel a kérdéssel, pedig a fiatalok lakáshoz juttatása igen hathatós módja lenne annak, hogy mennél többen szakmunkás-képesítést szerezve, ott is maradjanak szülőfalujuk termelőszövetkezetében. Hegyi József MOSZKVICS 412 Az új vonalú Moszkvics 112 es személygépkocsi legurul a futószalagról a lenini Komsro- moiról elnevezett moszkvai autógyárban. BT Az állami gazdaságok tervszerűen foglalkoznak a fiatalok bevonásával a szakmunkásképzésbe, ami a mezőgazdaságban történő meggyökeresedésüknek egyik megnyugtató módja. Sajnos, nem mondható el ugyanez a termelőszövetkezetekről. Ilyesfajta tevékenységük jóformán csak annyiból áll, hogy a tanév vége felé általános iskolát végző fiatalok körében ámolyan tessék-lássék propagandát fejtenek ki, esetleg kapcsolatot tartanak fenn a hernád- vécsei, az abaújszántói és a tokaji szakmunkásképző iskolákkal. Ezért van az, hogy a falusi fiatalok az általános iskola elvégzése után inkább a középiskolák és az ipari pályák felé fordulnak. A fiatalok munkájával a gazdaságok elégedettek. A Téli szállásán az állatállomány A szombati havazás, s ezzel együtt a ránk köszöntő tél nem érte váratlanul az állattartó gazdaságokat. Ugyanis még a jó időben rendben és zavartalanul „betelelt” az állatállomány. A gyors lehűlés, a hideg szél tehát nem okozott gondot, mert az első éjszakai fagyok után nyomban megkezdték a ridegtartásos állomány biztonságos helyre való szállítását. A szarvasmarha-növendékeket a nyári szállásról gondosan fertőtlenített istállókba hajtották be, az eladott hízóállatok helyére. Befejeződött a sertéskocák kijárása is. Ezentúl néhány nőnapig csak 1—2 órás napi járatást engedélyeznek számukra. A réteken már csak a jó vastag gyapjúval rendelkező birkák maradtak, de csak addig, amíg a hótakaró alatt megtalúliák az eleséget. Karácsonyra azonban eljön az elles ideje, s azután már a juhokat is fedett helyen tartják. Voltunk a télben Miskolc utcáin sétálva, az ember nem tudja egészen komolyan venni a telet. Az utakról eltakarították a havat, r.áhol szárazak a járdák, csak a külváros és a háztetők emlékeztetik az embert, hogy tél van. Valaki azt mondaná — no, meg a hideg. Pedig a hideget szándékosan hagytam ki, mert Miskolcon nincs is hideg. A napokban jártunk az en- csi járásban, ahol találkoztunk a téllel. Késő délutánba hajlott az idő, amikor elértük a 3. sz. útvonalon az encai elágazást. Addig észre sem vettük a telet, csúszott az út, de az most be van kalkulálva, hát nem tűnt fel. Az encsi elágazásnál arra lettünk figyelmesek, hogy az út mentén haladó telefon- vezetékek oszlopai ki vannak dőlve, a vezetékek soha nem látott módon összekúszálva. A zúzmarától olyan vastagok lettek a huzalok, mint az ember hüvelykujja, néhol 20 szál is fut az oszlopokon, és nem csoda, ha ez az óriási súlytöbblet, ha még a szél is segít neki, kidöntögeti az oszlopokat. Minden oszlopon, amelyik még áll, látni, hogy igencsak nehezen tudja magát tartani. Amikor Encset elhagytuk, Encs és Gibárt között még szomorúbb látvány fogadott. Szinte kivétel nélkül kitörve és kidőlve az oszlopok. Itt nincs mód rá, hogy valaki telefonáljon. Szombaton este kezdődött az erősen szeles idő. Ezen a vidéken így, télidőben a délutáni órákban mindig feltámad a szél. Kiszálltunk, hogy megnézzük a vezetékeket. Erősen kellett tartani magunkat, hogy a szél fel ne döntsön. Az elpusztult telefonhálózat tövében öröm volt viszont látni: az embert leleményesség még ebben a rossz időben is módot talál rá, hogy távol a várostól ne maradjanak összeköttetés nélkül ezek a kis községek. Katonanyelven mondva „a tyúkbél”, a kéteres ideiglenes telefonvezeték el van késztíve addig, amíg helyre nem hozzák a hálózatot. Hóekékkel, hómarókkal találkoztunk... Igen, itt már nagy szükség van rájuk. Vizsoly határában még a gépkocsiknak is csak egy nyomot tudtak biztosítani, kitérőkkel tudnak csak a járművek közlekedni. Az esti órákra valószínűleg sikerül a gépeknek szélesíteni az utat. Egyszer arra is szükség volt, hogy toljuk a kocsit. A hideg szél, ami azon a vidéken fúj, egészen a csontig hatol. Ez az igazi tél. Aztán találkoztunk hómunkásokkal, telefonszerelőkkel, villanyszerelőkkel, akik a megrongálódott hálózatot javították. fis ahogy láttuk a gépkocsi ablakán keresztül, igencsak meg kellett küzdeniük az idő viszontagságaival, és sokszor eredménytelenül, mert mikor egy vezetéket összetol danak, vagy éppen a havat ellapátolják, öt percen belül újabb vezetékszakadás, vagy hófúvás nehezíti munkájukat Ott igazán tél van. S minden elismerés azoké, akik fáradságot nem ismerve, újra és újra küzdenek a természet viszontagságai ellen. Utat, villanyt és telefonösz- saeköttetést biztosítanak. Takács József Atizzadt, nyitott ingű emberek egymás után sorjáznak be a vasajtón. Szótlanul telepednek le a hosszú, műanyaglappal borított asztalhoz. A tágas, emeleti pihenőhelyiségbe nem jut el a tüzes acél melege, de a hengerek lüktetését átveszik a falak, a bútorok, az emberek. Azt szokták mondani, aki ízig-vérig hengerész, a falak rezgéséből tudja, hogy „meg:,'” kínt a henger. Az Ózdi Kohászati Üzemek finomhengerműi pihenőjében kerestük meg a hengerészeket. Ősi vetélkedő66 5? Urlich Géza középsori és Liktor Kálmán finomsori szocialista brigádjának tagjai ülik körül az asztalt. Fáradtan, szótlanul. Nem csoda, hiszen ez már az utolsó pihenőjük. Még egyszer leváltják a hengereknél dolgozó társaikat, s vége a műszaknak. — Ma újra csúcsteljesítmény lesz — törj meg a csendet egyikük. — Már biztos a háromszáz forint... Karácsonyfa-vásár A felszabadult határszél A sátoraljaújhelyi járásban levő Pálháza és a körzeti tanácshoz tartozó Füzér- kajata. Kovácsvágás és Fü- zérradvány a napokban ünnepli felszabadulásának huszonötödik évfordulóját. A központi ünnepséget Pálhá- zán rendezik meg december 17-én, szerdán. Megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. majd ünnepi tanácsülést tartanak a művelődési ház nagytermében. A Pártházban megrendezendő kiállítás már december 14- től megtekinthető. A Pálháza és körzetének felszabadulási ünnepségsorozata már december 13-án. szombaton megkezdődik. Ezen a napon Füzérkajata szabadult fel. itt tartanak megemlékezést. Vasárnap Pálházán egész napos kultúr- és sportműsor lesz. Hétfőn, december 15-én Kovácsvágáson rendeznek felszabadulási ünnepséget kedden pedig Füzér- rad vány ban. Megérkezett az első karácsonyfa szállítmány. Ezt továb biak követik. Az idei karácsonyra mintegy 4Ó0 ezer folyó-, méter lúc- és ezüstfenyőt hoznak forgalomba. A forgalomba ! kerülő fák többsége 120—180 cm magas, mivel az elmúlt években ezt a méretet keresték a legjobban. A s/VKtalánynak megfelelően a közeli napokban megkezdik az árusítást is. I Ennyi jutalom jár ugyanis annak a brigádnak, amelyik termelési csúcsot ér eL É rövid mondat elég volt, hogy a fáradt arcok felderüljenek. Nem hiszem, hogy elsősorban a pénz miatt, hiszen ha elosztanák, alig jutna belőle néhány forint — Igyekezhetnek a délutá- nosok, ha többet akarnak hengerelni... Ősi szokás már a hengerészeknél, hogy műszakkezdéskor mindenekelőtt az előző brigád térni elését nézik meg. Aztán igyekeznek többet termelni. A legnemesebb vetélkedők egyike ez. így lehetett a finomhengerműben egy hónap alatt 26 rekord. — A mostani teljesítmény külön öröm, mert a 40-es szögacél az egyik legmunkaigényesebb. legnehezebb garnitúra. Gyártásához maximális létszám szükséges, s még úgy is jól meg kell fogni a munka végét... Gond az utánpótlás — Különösen, ha a létszám sincs meg — veti közbe az egyik idősebb hengerész. — Az állományi létszám sem teljes és sok a beteg. Nem egyszer előfordult. hogy pihenőidőben is dolgozni kellett... Mind többen kapcsolódnak a beszélgetésbe. Panaszolják, hogy baj van az utánpótlással. Nincs már vonzása a hengerész szakmának. A fiatalok mindinkább a kön.v- nyebb munka után kapaszkodnak. Igaz, folyamatosan képzik a hengerészeket, de amint megvan a segédlevél, továbbállnak. — Azok jelentkeznek általában hengerész tanulónak, akiknek máshová nem sikerült a felvétel — mondja Molnár Barna hengerész, az alapszervezet párttitkára. 70 százalékuk gyenge fizikumú, sokan a bakancsot is alig bírják emelni. Ezen elmosolyodnak. „Elmegyek...66 Bereczki Ferenc 22 éves, keménykötésű legénynek látszik. Mint harmadik hengerész, vagy ahogy egymás között nevezik, „kaparó” dolgozik a sorozatnál. Gépkocsit tanul vezetni, s már bejelentette, hogy elmegy. — Ezt az 1900—2000 forintot könnvebb munkával is megb ereshetem — mondja. — Olyan helyen, ahol nem kell nyolc óra alatt egy vödör vizet meginni. Meg aztán ■— teszi hozzá —. műszak végén alig bírok lábra állni ... — Nem túlzás, amit mond — siet fiatalabb munkatársa segítségére Császár Gusztáv. — Nem is az akarat hiányzik belőle. Nem bírja. Ahol most ketten dolgoznak, régen is ketten voltak. Csakhogy a termelés azóta majdnem megduplázódott. Az üzemvezető is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Elmondja, hogy véleménye szerint a fiatalok anyagilag nincsenek úgy megbecsülve, ahogy- a nehéz munka után megérdemelnék. Pénzkérdés? — Nemcsak a fiatalok, az idősek sem — viszi tovább a beszéd fonalát Sütő János. Közel 35 éve hengerész, egy éve van nyugdíjig. — Nem értem, miért van a bérkategóriának felső határa, ha senki sem éri el. Az én bérbeállásom is — bár nyugdíj előtt vagyok —, legfeljebb 50 százalékos. A szakma megbecsüléséről valóságos vita fejlődik ki. Régen a melegüzemi dolgozók, a tűzimunkások négy műszakban, heti 42 órát dolgoztak. Ma is annyit dolgoznak, de most már szinte az egész gyár megkapta ezt a kedvezményi Eltűnt tehát a megkülönböztetés, ami a ^tulajdonképpeni vonzást jelentette. — A létszámhiány miatt gyakran más munkahelyre kerülünk — viszi tovább a szót Császár Gusztáv. — Olyan helyre, ahol nehezebb a munka, nagyobb a felelősség, tehát nyilván magasabb az alapórabér is. Nem kapjuk meg viszont a bérkülön- bözetet. csak ha egy teljes hónapig ott dolgozunk. Igazságtalannak tartjuk ... — Amikor a kollektív szerződés tervezetét ismertették, tiltakoztunk emiatt. Nem változtatták meg, pedig már legtöbb hengerüzemben több munkáért többet is fizetnek — mondja a párttitkár. — Végső soron az üzem látná hasznát. Ez is az anyagi ösztönzéshez tartozik, és nagyobb lenne az ambíció az emberekben ... * Nem szólal meg gong, egvi- külcnél sincs óra. mégis szinte egyszerre állnak fel az asztaltól. Letelt av fél óra. Menni kell, mert az újabb rekord még kemény munkál kíván. Tóth István Megbecsüljük-e a tuzimunkásokat? Pél óra iiengerészek izeit
