Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-10 / 286. szám
Szerda. 1969. dec. TO. eSZAK-MAGYARORSZÁG 3 = .4 fejlődés követelménye* Együtt könnyebb? Korszerűbb polgári védeíem Interjú dr. Ladányi Józseffel, a megyei tanács vh-elnőkével, a megye polgári védelmi parancsnokával Napjaink a polgári védelem fejlődésének új korszakába lépett. A közelmúltban jelent meg a honvédelmi miniszter utasítása a polgári védelmi szervezetek létrehozásáról, illetve továbbfejlesztéséről. Felkerestük dr. Ladányi Józsefet, a megyei tanács vb-elnökét, megyénk polgári védelmi parancsnokát. « — Milyen feladatokat ♦ jelent megyénkben a X honvédelmi miniszter >* utasítása? — Magában foglalja a polgári védelmi szervezetek teljes átszervezését.* így megyénk polgári védelmi szervezeteit is felül kell vizsgálni, és átszervezni. Megyénkben e feladatnak az ad rendkívül nagy súlyt, hogy ipari jellegünkből következően a Polgári védelmi szervezetek nagy létszámát kell biztosítani. Ügy gondolom, nem szükséges külön is hangsúlyozni, hogy ez a feladat milyen nagy felelősséget ró tanácsi végrehajtó bizottságainkra, polgári védelmi parancsnokságainkra. és az üzemek vezetésére. Bízom benne, hogy a polgári védelmi munka korábbi tapasztalatai valamennyi parancsnokságunknál segíteni fogják a feladatok végrehajtását. ’ 1 — Mi tette szükségessé $ az átszervezést és a to♦ vábbrcjlesztést? — A támadó fegyverekben és az ellenük való védekezésben végbement fejlődés. Ismeretes, hogy a támadó fegyverek fejlődésében az elmúlt két és fél évtized során igen nagy minőségi változások következtek be. A hátország fontossága, szerepe és jelentősége rendkívül megnövekedett. Előtérbe került a hátországi bázisok, az állami és a gazdasági vezetés megbénítása, megsemmisítése már a háború kezdeti időszakában. Érthető tehát, hogy a hátország védelmén belül megnövekedett és előtérbe került a polgári védélem, .a lakosság és az üzemi dolgozók védelmének szerepe, fontossága. Polgári védelmünk az elmúlt 18 év alatt sokat fejlődött, azonban a fejlődés különböző állomásait végig kellett járni. így történt, hogy csak 1966-ban, a 2002-es kormányhatározattal teremtettük meg a nagyhatású fegyverek elleni korszerű védekezés lehetőségeit és rtetételei t. ♦ _ MU jelent a korszerű X védelem fogalma a pol♦ gári védelem esetében? — Ez a fogalom természetesen igen sok tényezőt foglal magába. Ezek közül csak a legjellegzetesebbeket említeném. Mindenekelőtt korszerű szervezetet követel. Ezen azt értjük, hogy a polgári védelmi szervezetek elégítsék ki azt a mentőerő-szükségletet, amelyre feltételezésünk szerint háborús köriilménvek között a nvmt''si munkában szükség lehet. Olyan erőkkel kell rendelkezni megyénkben is, nmei vek e terö’et időleges elszigeteltsége esetén is képesek az alapvető mentő és mentesítő feladatok ellátására. Ezenkívül olvanoknak kell lenniük, liogv a téri Petünkön feltételezett valamennyi mentest munkának komplexen fel ellenek meg. A polgári védelem korszerűséget a mentési munkában az jelenti, hogy a mentést a veszélyeztetett területen kívül létrehozott erőkkel hajtják végre. Hazánk polgári védelmére, azaz inkább légoltalmára a második világháború idején, de a felszabadulás utáni időszakban is elég hosszú ideig, a lokális védekezésre való berendezkedés volt a jellemző. Nagyhatású fegyverek alkalmazása esetében a hatásnak kitett polgári védelmi erők a pszichológiai hatások következtében nem lesznek alkalmasak a mentési munkák elvégzésére. Ebből következik, hogy olyan polgári védelmi erőket kell igénybevenni, amelyek az említett erkölcsi hatásnak nincsenek kitéve, azaz a veszélyeztetett területen kívül helyezkednek el. Arra is ügyelni kell, hogy ezek az erők az előírt időben megkezdjék a mentési munkát, elvégezzék a mentőerők váltását és megoldják saját állományuk élelmezési, egészségügyi, vagy más feladatait is. Ezeknek az elveknek az érvényesítése azzal jár. hogy a polgári védelmi erők létrehozásában, kialakításában a járásoknak, illetve a községeknek és az üzemeknek jóval nagyobb feladat jut. — Kiket érint a polgári ♦ védelmi szervezetek létI rchozása, továbbfejlesz* tése? — Megítélésem szerint, ha nem is közvetlenül, de közvetve szinte valamennyi családot érinthet az átszervezés Elsősorban természetesen a2okat — a jelenleg is polgári védelmi beosztást teljesítő állampolgárokat —, akik felkészültségük, egészségügyi állapotuk, erkölcsi-politikai helyzetük alapján továbbra is alkalmasak a polgári védelmi feladatok ellátására. Az eddigieknél erősebben érinti majd a községek lakosságát és az üzemek dolgozóit, mert e területekről jóval nagyobb létszámú szakszolgálati alegységeket és szakszolgálati alakulatokat fognak szervezni. Azt pedig, hogy életkor, vagy a polgári védelmi kötelezettség egyéb előírásai szerint kikre teriedhet ki az átszervezés. a későbbiek során a sajtóban ismertetni fogjuk. Régi beosztottai nktól természetszerűleg azt várjuk, hogy az átszervezés munkáját gyakorlatilag is segítsék. — Mit vár a megyei parancsnokság a lakosságtól és az üzemi dolgozóktól az átszervezés során? — Megyénk lakossága az elmúlt évek során már bebizonyította. hogy megérti és segíti a polgári védelmi feladatok végrehajtását. Bizonyítható ez az úgynevezett tájékoztató oktatások eredményeivel. vagy az 1967. évi polgári védelmi nagygyakorlat idején tanúsított példamutató részvétellel és magatartással is. Természetesen azt várjuk, hogy a hagyományokat folytatva a megye lakossága ismét megérti és támogatja az átszervezést. A korszerű védelem megvalósításának feltétele az átszervezés gyors, előírásszerű végrehajtása, nmelv egyúttal egyéni és közösségi érdek is. y i Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET beruházási osztályvezetői munkákéi betöltésére. Előfeltételek: műszaki képesítés és gyakorlatA pályázatokat a vállalat munkaügyi osztálya címére (Miskolc, postafiók 234.) sürgősen kérjük! A szakszolgálatokba való beszervezés természetesen azzal is jár, hogy az állampolgárokat a tanácsok, vagy üzemek beidézik, ott megvizsgálják családi körülményeiket stb.. ami a beidézettek érdeke is. Kérjük tehát a lakosság és az üzemi dolgozók megértését, türelmét, fegyelmezett magatartását. Hajtsák végre a polgári védelmi parancsnokságok intéz, kedéseit, és higgyék el. hogy a feladat megoldása során minden szinten igen nagy súlyt helyezünk a szocialista törvényesség betartására. Vegyék figyelembe a sajtóban, rádióban később megjelenő és e feladatokkal kapcsolatos tájékoztatóinkat, a párt- és társadalmi szervek útmutatásait. Az eddig elmondottakból — úgy gondolom — érezhető, hogy megyénk polgári védelmi parancsnokságainak és lakosságunknak milyen sokrétű és bonyolult feladatokat kell az átszervezés során megoldania. Polgári védelmi hagyományainkra és eredményeinkre támaszkodva bízom benne, hogy a honvédelmi miniszter utasításában meghatározott feladatokat határidőben és eredményesen befejezzük. Az első év tanulság, Cäi Vizsolyban Ott voltunk, amikor kimondták a vizsolyi, a her- nádcécei és a korláti termelőszövetkezetek egyesülését. Feljegyeztük a terveket, a célokat és emlékezetünkben cseng még néhány idősebb vizsolyi, cécei ember aggodalmaskodó megjegyzése: vajon az egyesülés előbbre vi- szi-e a közös gazdaság szekerét? Bizony, nem voltai: egyformák a vélemények, s egy, a vizsolyi művelődési házban tartott összejövetelen elhangzottak , szenvedélyes kijelentések is. Azóta sok víz folyt le a Hernádon, sok esemény lezajlott a három község határára kiterjedő négyezerötszáz holdas közös gazdaság életében is. melyről most Pleszkó József, a csúcs- pártvezetőség titkára számolt be szerkesztőségünknek. Jól jövedelmezett a viziszárnyas-telep — A belterjes, jövedelmező gazdálkodás kialakítására törekedtünk. A vállalatszerű, önálló gazdálkodásra. A vízi- szárnyas-telepen olyan ka- csatenyészet van már, amely jelentős mértékben növelte a termelőszövetkezet jövedelmét A saját üzemükben keltetett kiskacsákat részben napos korukban, részben pecsenyesúlyban értékesítették, és ez a melléküzemág 4,5 millió forint bruttó termelési Ella-aknában, a IX. sz. frontfejtésen Tóth K. Bálint és Lengyel János homlokkifogó készítése közben. Foto: Lacii József Országos jelentőségű újítás Iß millió m. sgtakarítás Az Északmagyarors;Állami Építőipari Vállalat műszaki vezetői a diósgyőri Lenin Kohászati Művek új nemesacél finomhengerművének építkezésén országos je-- lentőségű újítást vezetnek be. Az 1 milliárd 800 millió forintos beruházássá] készülő. évi 220 ezer tonna ötvözött hengerelt árut termei« uj mű hal — egymásba kapcsolódó, átlag 300 méternél hosz- szabb — aeélszerkczetü üzemcsarnokát különleges alapokra építik fel. A készáru és kikészítő üzemrészeket például alápincézik és ezekben a hatalmas be- tondobozokban — amelyek a kohászat raktárai lesznek — csaknem 500 vasbeton- oszlop tartja majd a négyzetméterenként 10 tonna terhet bíró födémeket A to- '•ábbl négy üzemcsarnok elhelyezését a talajadottságo mi at: az igen költséges, nagy teherbírású pillér, vagyis szék. enyaiapokra tervezték. Az eredeti elképzelés szerint a felszínen száz ilyen vasbetonszekrényt készítem . és süllyesztenek le a földbe egészen a teherbíró altalajig. A bonyolult módszer helyett Karvajszki István, a vállalat főmérnöke és társai egy gazdaságosabb eljárást dolgoztak ki. amelyet szabadalomnak is benyújtottak. A költséges mélyépítési munkákat a jóval egyszerűbb, úgynevezett csáptalpas kútalapozással végzik el. így a nagy teherbírású, újszerű alapokat az eredetileg tervezettel azonos idő alatt, de mintegy 10 millió forinttal olcsóbban készíthetik el. \z új alapozási eljárást már 'fakorlátban is kipróbált-!’ tz építők. értékét, több mint négymillió forint árbevételt biztosított. „Egyesült termelőszövetkezetünk már az első évben bebizonyította, hogy előnyösebb. biz.tosítottabb a 4—5 ezer holdon való gazdálkodás. Az idén mintegy 6 millió forintos értékkel termeltünk többet, mint az. elmúlt évben a három szövetkezet, amikor még külön-külön gazdálkodtunk.” Elkészült a tsz hároméves terve A kezdet jó volt, s ígéretes a folytatás. Az egyesült termelőszövetkezei most hároméves üzemfejlesztési tervet készített. Sok szakember hozzáértő javaslata, felelősségteljes munkája van ebben a tervben, melynek legalapvetőbb pontja a tsz-demok- rácia megerősítése és továbbfejlesztése. Ezt a célt szolgálta, hogy az elkészült tervet üzemegységenként, falugyűléseken is ismertették, a javaslatokat minden esetben figyelembe vették, s ha erre szükség mutatkozott, módosítottak a terv egyes pontjain. Végül a közgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a nagy jelentőségű elképzelést, hogy három év távlatában milyen módszerekkel bővítsék és fejlesszél: a termelést. Kidolgozták a beruházások megvalósításával kapcsolatos intézkedéseket is. Számokban kifejezve ez a következőket jelenti: a tsz termelési értékét a jelenlegi 26 millió forintról 1972. végére 34—35 millióra növelik. Párhuzamosan növekedik a fejlesztési álap és a tagok jövedelme is, mégpedig a jelenlegi 8 millióról 11 millióra. Ünnepre készülnek Hamarosan ünnepelnek a három község egyesült termelőszövetkezetének dolgos tagjai. Mához egy hétre, december 17-én ünnepük fel- szabadulásuk 25. évfordulóját. Ünnepi tanácsülésen emlékeznek meg a fejlődésről, vetik össze a múltat a jelennel. Talán nem árulunk el titkot: az ünnepségen a pártszervezet, az állami és a társadalmi szervek javaslata alapján húsz termelőszövetkezeti tagot tüntetnek ki kiváló termelőszövetkezeti tag jelvénnyel. oklevéllel és pénz.i utalomm al. Elosztás — munka szerint A kétségek és a gyakran mesterségesen is szított indulatok — amelyek a nyereségrészesedés kategóriák szerinti elosztása nyomán támadtak — elmúltak immár. Közvéleményünk egészséges megnyugvással értesült a Minisztertanács novemberi határozatáról, az elosztási rendszer tökéletesítéséről. Szándékosan beszélünk tökéletesítésről, hiszen az alapéin nem változott, nem is változhatott. Az elosztási rendszer gyakorlatának — előre nem látott — fogyatékosságait szünteti meg a kormány módosító határozata. Mik is voltak ezek a hibák? Az egyik talán az, hogy a differenciált elosztás keretéül szolgáló három kategória sokakban valamiféle új értékrend, a szocialista társadalomtól idegen megkülönböztetés látszatát kelthette. Valójában persze, ilyesmiről szó sem volt. a „kategória" szó — rossz csengése ellenére — nem takart idegen értékviszonyokat, Dolgozóink — ahogy most is tudják — a kategóriákkal való pereskedés idején is tudták, hogy a munkásosztály pártja soha nem tűrné el az ilyenfajta megkülönböztetést. A kategóriarendszer másik — az előzőtől eltérően nem látszólagos — hibája a merevsége volt. A helyes alapelvek szerint a részesedés mércéjéül a munkából és a felelősségből vállalt részt kívánta tenni, de a munkát és a felelősséget a beosztásokkal azonosította. A kategóriákkal higgadtan, a párt és a kormány szándékait megértve pereskedő dolgozók, szak- szervezeti és pártmunkások ezt a merevséget tették szóvá —• jogosan. Ma is vállalhatják tehát akkori véleményüket, ahogyan mi is vállaljuk, amit lapunk március 30-i számában leírtunk: „A nyereség kollektív munka gyümölcse.. A nyereség nagyságát azonban az átlagosnál nagyobb mértékben befolyásolják a vezetők gazdasági döntései...” „... a munka szerinti elosztás elvét sértenénk meg. ha ezt a tényt az elosztáskor nem vennénk figyelembe. Az eloszlás alapja azonban természetesen nem a merev, csupán beosztások szerinti, hanem a valóságos, munka szerinti differenciálás lehet...” A módosított nyereségfelosztási rendszer egységesen az évi kereset 25 százalékában állapítja meg a kifizethető részesedés felső határát. Ezzel természetesen nem szünteti meg a személyi részesedések közötti különbségeket, A különbség alapvető forrása a keresetek eltérése. De a vállalatok lehetőséget kapnak egész sor más szempont figyelembevételére is. Á részesedés összegének megái tanításakor sokat számít majd, ki, hány éve dolgozik ugyanannál a vállalatnál. De sokat számít az is, ha valaki különösen megerőltető fizikai munkát végez. A részesedés összege függ a jó munkáért kapott jutalmaktól, prémiumoktól is. Az új rendszer lehetőséget ad majd az egész évi munka értékelésére. arra. hogv az alapelveknek megfelelően valóban azok kapjanak többet, akik többet vállaltak a munkából és a felelősségből is. A vezetők akkor dolgoznak jól, ha minél több nyereséget bizjosítanak a közösségnek. Az ő prémiumuk tehát attól függ majd. mennyi részesedést kapnak a beosztott dolgozók. A kollektíva nyereségéért a vezetők továbbra is fokozottan felelősek: veszteséges gazdálkodás esetében alapbérük 25 százatokkal csökkenthető. A módosított nyereségfelosztási rendszer célja > ugyanaz, mint a korábbié volt: a jövedelmek differenciált, munka szerinti elosztása. Többet kell kapnia annak, aki többet vállal, többet tesz a közösség érdekében. S erre — a kategóriákban rejlő fogyatékosságok megszüntetésével — most fokozott lehetőséget kapnak a vállalatok. De az. hogv a helyes célok miként válnak a gyakorlatban is valóra, most sem csak a rendeleteken múlik. Hanem elsősorban azon, hogy a vállalatok mennyire mernek és tudnak különbséget tenni — í valóban elvégzett munka szerint Flanel: Tibor
