Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-09 / 285. szám
Kedd, 1969, december 9. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 26 ezer fiatal nevében A vita még tart MILYENEK LEGYENEK a mellé h ü s e mag a !i Y a KISZ Miskolc városi küldöttértekezletén Kétszáz fiatal elvtársi eszmecseréjének, ős a te alkotó vitájának színhelye volt tegnap Miskolcon a városi pártbizottság székháza. A KISZ városi küldöttértekezletén — az ifjúsági mozgalom e magas fórumán — mintegy 20 ezer Miskolcon élő, dolgozó és tanuló KISZ- tag nevében mondották el a küldöttek az elmúlt két esztendő eredményeit, szűkebb környezetük sikereit emlegették, s nem hallgatták el a hibákat' sem. Bár a pár órás nagy beszélgetés után sem alakulhat ki teljes kép a Miskolcon folyó ifjúsági munkáról, a hozzászólók mégis igyekeztek sok minden’*“ kitérni, felvillantani egy-egy epizódot az aiapszervezetek, a KISZ-bizottságok életéből. Hely tál Inak a közeiéiben. A küldöttértekezlet elnökségében ott voltak a megye és a város vezetői — mint a felnőtt társadalom képviselői. Részt vett a tanácskozáson Dojcsák János, a megvei Pártbizottság titkára, ár. Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára, Dudla József, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, az ifjúsági szövetség megyei bizottságának első titkára, dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke, valamint a megye és a város társadalmi szervezeteinek képviselői. a gyárak és vállalatok, valamint a tanulóifjúság küldöttel. A pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolója után Németh Tibor, a városi KlSZ-bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos anyaghoz. A mintegy 30 hónap munkáját összegező jelentés rámutatott, hogy Miskolcon, e dinamikusan fejlődő nagy iparvárosban a társadalom jelentős részét képezik a fiatalok. Napjainkban mintegy 40 ezer 14—26 éves fiatal él a városban, s közülük ,26 ezren tagjai a KISZ-nek, — Ma már elmondhatjuk: az ifjúság együtt él, dolgozik és fejlődik a felnőtt nemzedékkel. Gondolat és érzésvilágát a társadalmi haladás, a szocialista életünk körülményei határozzák meg — hangoztatta beszámolójában Németh Tibor. Több hozzászóló utalt rá, hogy az ifjúság aktívan részt vesz a politikai, társadalmi közéletben. Egy-egy nemzetközi esemény után az öntevékenység és a szolidaritás szép példái születtek. A tranzisztor-akció sorún a miskolci KlSZ-szervezetek 270 ezer forinttal segítették a vietnami népet. A szocialista munka becsülete Miskolcon tradícói vannak a fiatalok nemes célú, termelést segítő akcióinak. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése további ösztönzést adott az ifjúsági brigádmozgalom, u védnökségvállalások fejlődéséhez. A szocialista munka becsülete, az ifjúsági termelési mozgalmak rangja az utóbbi időben tovább növekedett. Szép sikerek születtek a Diósgyőri Gépgyárban. A nagyüzemi KISZ-bizottság a gazdasági munkát segítő tevékenységével a KISZ KB vörös vándorzászlajút is elnyerte. Ma már 572 brigádban mintegy 7500 fiatal tesz reális vállalásokat, s azokat becsülettel teljesíti. A szocialista brigád címet e közösségek 62 százaléka nyerte el egy vagy több alkalommal. A KISZ betölti hivatását Sokan beszéltek őszinte és szenvedélyes hangon napjaink egyik gyakori témájáról: csupán a KISZ feladata-e az ifjúság nevelése, vagy társadalmi ügy? Örvendetes volt hallani, hogy nemcsak a fiatalok, hanem a felnőtt társadalom neves személyiségei, a város vezetői is hangoztatták: .valamennyiünk közös gondja és szívügye, az ifjúság nevelése. Számos hozzászóló elmondotta azt is: a KISZ betölti hivatását. A párt és a társadalmi szervek segítségével, egyre hatásosabb módszerekkel erősíti a mozgalom kommunista vonásait és tömegszervezeti jellegét Az egész napos elemző vita az őszinte elvtársi, baráti beszélgetés után került sor a KISZ Miskolc városi Bizottságának megválasztására. A kétszáz küldött .titkos szavazással adott bizalmat a 49 tagú bizottságnak és megválasztotta a 13 tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot. Az ugyancsak 13 tagú végrehajtó bizottság titkára ismét Németh Tibor elvtárs lett Gy. K. MANAPSÁG "I sokat vitat- 1kozunk a •• Ülésezett a megyei nőlanács végrehajtó bizottsága Végrehajtó bizottsági ülést tartott tegnap délután a megyei nőtanács. A sátoraljaújhelyi és a szerencsi járás termelőszövetkezeteiben dolgozó nők szocialista verseny- mozgalmának tapasztalatairól «zámolt be előadásában Nagy Lajosné, a megyei nőtanács nlelnöke és Bartók Andrásné, a megyei nőtanács titkárhelyettese. — A nők szocialista versenymozgalma mindkét járásban a szövetkezeti gazdaságok és a nőbizottságok létrejöttével kezdődött. A nőbi. zottsúgok növekvő tömegbefolyásának eredményeként a nők viszonylag rövid időn belül aktivizálódtak. Felhívlak a figyelmet a Versenypropaganda legnagyobb gyengeségére, amely mindkét járásban érvényes: a verseny tartalmi eredményei nem kapnak megfelelő nyilvánosságot a nőtanácsok fórumain, a propaganda csak a feladatokra ösztönöz. A versenymozgalom eredményei következtében az egyes tsz-ek vezetői ma már marxista módon ítélik meg a nők társadalmi szerepét. Nemcsak munkaerőknek tekintik őket, hanem bevonják őket a gazdasági feladatok kimunkálásába is. Szó esett a versenyeredmények erkölcsi és anyagi elismerésének tapasztalatairól. Az előadók elmondták, hogy a legtöbb termelőszövetkezetben az anyagi jutalmazás a gyakoribb, holott egy-egy képes híradóval, az irodaházakban elhelyezett versenynaplókkal is népszerűsíteni kellene a szocialista brigádmozgalmat, amelynek mindkét járásban nagy társadalmi tartalékai vannak még. A megyei nőtanács vb-ülé- se a továbbiakban meghatározta a járási nőtanúcsok ilyen jellegű további feladatait. .ermélőszövetkezeti tevékenységi kör bővítéséről, a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről. A vita során azonban újra és újra felvetődik: voltaképpen mi is hát a kiegészítő tevékenység? A közgazdászok statisztikai felhasználásra tisztázták ugyan a fogalom tartalmát, azonban reménytelenül kevés volna, ha csak ezt mondanánk el. Kétségtelen, hogy a termelőszövetkezeti tagság egyenletes foglalkoztatása, valamint a gyenge adottságú tsz-ekben a mezőgazdasági jövedelmek kiegészítése nem egyszerűen néhány szövetkezet ügye, hanem mélyreható társadalmi kérdés. A gyenge adottságú tsz-ek például a klasszikus értelmezés szerinti agrártermelésből egyszerűen nem tudnak megélni. A tevékenységi kör bővítése tehát létkérdés számukra. Most azon vitáznak, mi kapcsolódik szorosan a mezőgazdasághoz és mi nem. Talán közelebb kerülünk a probléma gyökeréhez. ha megnézzük a kiegészítő tevékenység fő területeit. A kiegészítő tevékenységnek nevezett körből származó bevételek 15 százalékát a közvetlen értékesítés adja. Ha kívülről nézzük, ez kereskedelem, tehát nem mezőgazdasági termelésből származó bevétel. Az új gazdasági mechanizmus viszonyai között azor.ban nagyon nehéz lenne azt mondani, hogy ez nem kapcsolódik szorosan az alap- tevékenységhez. “a bevételek”i0to^aléka élelmiszeripari tevékenységből származik. Itt is az a helyzet, hogy ez. ismét csak kívülről nézve ipari produktum. Vegyünk példának egy szőlősgazdaságot. Ez a gazdaság a szőlőt feldolgozza. a bort palackozza és úgy adja el. Ez az állami pincegaz.daság szemszögéből nézve élelmiszeripari tevékenység. Csakhogy ez a gazdaság nem borszőlő, hanem bor termelésére alakult, magától értetődő tehát, hogy a végterméket akarja előállítani és értékesíteni. Kialakulóban vannak tehát nálunk az ipari-mezőgazdasági üzem típusai, melyekre több példát sorolhatunk fel megyénkből. Ezek a termelőszövetkezetek, mint a sályi, vagy azok ÍJnnep c® Bükk lábúnú A mezőkövesdi járásban utolsónak szabadult fel a Bükk lábúnál fekvő Bükkösére. Ezt ünnepelték a napokban. A művelődési házban egybegyűltek előtt Tusai Ocnes, a járási tanács vb- slnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Ott voltak a hallgatóság »óraiban azok a bátor harcosok is. akik áldozatot vállalva fáradoztak községük fejlődéséért. Külön öröm volt a bíikK- zsérciek számára, hogy a felszabadulási ünnepségükön részt vett Jerovoj kapitány is, aki szeretette] köszöntötte a falu lakóit és sok sikert kívánt a jövőt' illetően. Csapolás előtt ;Fot<5: Szabados) társulásai lassanként kombináttá alakulnak majd. S ha ezek tevékenységéről a végtermék előállítását célzó folyamatokát leválasztánánk, s külön akarnék őket szabályozni. bonyolult jogi probléma elé kerülnénk. Köztudott az is, hogy a mezőgazdaságba bevonult a technika, szükséges tehát, hogy a mezőgazdasági üzemnek traktorjavító részlege, bognár-, kovács stb. műhelye legyen. Az ilyen szolgáltató üzemek rentabilitásához viszont hozza tartozik, hogy azt a kapacitást, amelyet az. üzem nem köt le, a szomszédos mezőgazdasági üzemek és a lakosság számára hasznosítsák. A Hejö menti Termelőszövetkezet Hejőkeresz- túr határában kórszerű, jól felszerelt gépjavító műhelyt létesített, s kezdte meg benne a termelést a nyár folyamán. Érthető', hogy a ’sínek nincs annyi gépe, amennyi ezt a nagy kapr"’- iást lekötné. Bérmunkát vállalnak tehát, s ezzel igen jó szolgálatokat tesznek a. szomszédos Üj Muhi, az értődi. és más, közeli termelőszövetkezeteknek. ahol ezek után nem kell anyagiakat fordítani gépműhely létrehozására. Így alakultak ki az idők folyamán a tsz-közi építő iaikozások, s a falun a különböző szolgáltatások. I kisegítő üzemágak ; » nélkül nem lenne tehát korszerűség felé haladó mezőgazdaságunk, és az ilyen üzemágak működtetése nemcsak azok rentabilitását szolgálja, hanem ez a tevékenység a lakosságnak — elsősorban a falusi lakosságnak — közvetlen érdeke is. 0. M, A feiszó: Igényesen Követendő kezdeményezés Megalakult KazincbarciKan a „várost szépítő bizottság”, amelynek a neve lehetne talán egyszerűbb* de nem is ez a lényeg. Ä lényeg az. amilyen céllal és tervekkel munkához látott. A bizottság jelszava az igényesség. A város arculatának, a környezetet esztétikailag is formáló tevékenységnek a kezdetét jelenti e bizottság megalakulása, amely a Hazafias Népfront mellett működve, maris figyelemre méltó tervek kimunkálásán fáradozik. Egy olyan városban, mint Kazincbarcika, ahol a lakosság száma néhány év alatt kereken mintegy 32 ezerre nőtt, nagy építkezéseknek is tanúi lehetünk. Egymás után nőnek ki a földből a lakóházak, s egyéb, a kommunális igények kielégítését szolgáló létesítmények. Az igényesség jegyében ez a bizottság — különféle intézkedések és javaslatok alapján — arra törekszik, hogy megfelelő légkört teremtve, a város lakói jól is érezzék magukat, szeressék a várost minden gondjával, bajával együtt A bizottság tervei, elképzelései igen figyelemre méltóak. A távlatokat érintően olvasható a tervben zöldövezet kialakítása, a közvilágítás megoldása (pl. neonféFelszakadulási Sajó vámoson Sajóváinos cs Sajósenye községek összevont tanácsa ünnepi tanácsülésen emlékezett meg a felszabadulás napjának 25. évfordulójáról. December 7-én, vasárnap a zsúfolásig megtelt sajóvámo- si moziban került sor az emlékünnepségre. Orosz István nyes íeliratok es lámpák), kis tavak, különféle vízfelületek kiképzése, kereskedelmi és vendéglátó 'egységek építése. és helyük kijelölése, & köztisztaság, telefonfülkék építése stb. A bizottság elnöke László László elvtárs mindezek mellett azt is elmondta, milyen aggályaik vannak a házgyári lakásokat illetően. A házgyár termékeiből ugyanis egymás után épülnek a Tar- dona-parti részen a házak amelyek alakra, színre mind egyformák. Ez az. építészeti stílus — a bizottság elnöke szerint —, uniformizáláshoz vezet, ami egyáltalán nem teszi változatossá a városképet. Egy kis szín a házak külsején, egészen más hatást érne el. mint a jelenlegi egyfajta szürke. Aggályaikat közölték a házgyárral is. persze, máról holnapra megoldást találni nem könnyű dolog. De meglevő. élő problémáról lévén szó, helyes lenne, ha érdemben is szó esnék az effajta aggályokról is, amikor a távlati lakásépítési tervek vannak napirenden. Kazincbarcika különösen érdekelt ebben, hiszen a házgyár termékeinek realizálására ez a város az egyik legjobb, nagy lehetőségeket biztosító terület. cmlékünnepséo és Sa fősemén tanácselnök mondott ünnepi beszédet, majd az iskola úttörői adtak kedves emlékmű- sort. A két község nagy ünnepén részt vettek a járási pártbizottság és a járási tanács küldöttei, az Aranykalász Tsz vezetői. Cj termék a TVK-bóf Ü j gépekkel gyarapodott a Tiszai Vegyikombinát műanyagfeldolgozó gyára, A német szakemberek a napokban fejezték be annak a gépsornak szerelését, amelyen kétrétegű tejfólia tömlőt állítanak elő. A gépeken jelenleg a próbaüzemelést végzik, és óránként 20 kilogramm tömlőt állítanak velük elő. A tejipar máris közölte igényét: a jövő evben legalább nyolcszáz tonnát szeretnének vásárolni ebből a kitűnő termékből, és 1971- ben mintegy 2000 tonnára tartanak igényt. A nagy érdeklődésre való tekintettel, s arra, hogy az új termékből jelentős export is várható — jövőre újabb két tömlőgyártó gépsort helyeznek üzemb« a TVK-ban.
