Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-07 / 284. szám

g-jnru Vasárnap, 1969. dec. 7. CS7AK MAGY">W>4G 5 Egy hír emberközelt en A jólét alapja a munka Miskolc egyik legnagyobb egészségügyi intézményé­ben ez évben eddig nyolcvan fiatalkorú leány esett át művi vetélésen. A város kórházainak nőgyógyászati osztályain 1969. decemberéig 150 fiatalkorú leány ter­hességét szakították meg. A fenti hír nyers szám­szerűségével és szűkszavú tényközlésével is megdöb­benti az embert. Maga a nő­gyógyász is keserű tehetet­lenséggel tárja szét kezeit a tények előtt: — Itt már mit tehetünk? Csupán a mi osztályunkon tíz 15 éves kislányt kellett ellátnunk ebben az évben. Az ember beszél, beszél, de a műtőasztalon már csak a „családi szégyent” lehet el­tusolni. De mibe kerül ez, kérem, a gyereknek! Leg­, több beavatkozásunk súlyos szövődményekkel jár az éret­len serdülőkorban. Mindezt meg kellene előzni! A szülőszobában A kislány későn vette észre a bajt. Karjának vé­nájába infúzió folyik a szü­lés meggyorsítására. A szom­széd szobában egy anya va­júdik. Halk, diszkrét beszél­getésünket időnként meg­szakítja erős jajszava. — Hányadikos vagy? — Másodikos ... középis­kolában ... — A gyerek apja? — Ö is tanul... A szomszéd szobában erő­södnek a sikolyok. — Nem idegesít? — Megszoktam. Harmadik napja hallgatom. Tessék csak figyelni, mindjárt, nemsoká­ra csend lesz... A párnán széthullik szőke szöghaja. Míg beszélünk, fé­lig a vajúdó mamára figyel. — Néztétek édesanyáddal a ■ tv-műsort, melyben a családtervezés során rólatok, serdülőkről is szó volt? — Én néztem egy adást. Anyukám azt sem, a kony­hában volt dolga. — Beszélgettél vele női dolgokról? — Anyukával? — kérdi vissza, s észrevehetően elpi­rul. — Nem, dehogy... a lányokkal néha... — Osztályfőnököddel? — Igen, ő szokott nekünk biológiai előadásokat tarta­ni, de... szóval... olyan közel nem jutottunk ... — Kinek szóltál először? — Édesanyámnak, termé­szetesen — nagy kék szemét elfátyolozza a könny — na­gyon szomorú volt... nem is szidott, csak szomorú volt. Hirtelen felragyog az arca, felemelkedik a párnáról: — Tessék csak hallgatni! :.. sír! Sír a kisbaba! Ez is megvan! Az övé nem lesz meg. Négy hó..apra nem születhet gyermek. Csak vészelje ót szerencsésen ezt a ballépést. Vissza a ! olírg’iimba Ö már túl van mindenen. Vele a kezelőben beszélge­tünk. Először van itt. . — ... és utoljára! — fo- gadkozik erősen. — Ezután semmivel, senkivel nem fog­lalkozom, csak a tanulással! — És eddig? — Nyáron történt... álla­mi gondozott vagyok, nem volt hová mennem a szün­időben. az egyik osztálytár­sam magához hívott... a sógora volt, nős ember... nem is tudom, hogy lehet­tem ilyen szamár. De nem­csak én vagyok a hibás! Tessék elhinni, hogy a kö­rülmények. a kiszolgáltatott­ság ... Jobban törődhetné­nek az állami gondozott kö­zépiskolásokkal a szünetek­ben! Határozott, most már fel­szabadult. Megszabadult egy súlyos gondtól. — És ha többet nem lehet gyermeked? — Ilyet ne is tessék monda­ni — szisszen fel ijedten —„ rendes családi életet tervez­tem magamnak... igazi otthont, gyerekeket... — Ki a bizalmas barát­nőd, akitől tanácsot kérsz? — Senki. Nincs is lányba­rátom. Csak fiúk. De azok rendesek. Amit tudok, azt könyvekből szedtem össze... azt hiszem, mindent tudok, amit tudni kell... egyszer egy orvos is volt az isko­lánkban, és előadást tartott.. Az nagyon jó volt. — Ezután hogy lesz? — Hogy lenne? Visszame­gyek a kollégiumba, aztán, ha az osztályfőnök megint arról fog mesélni, hogyan veszik el a gyereket, igyek­szem kíváncsi arcot vágni. Az orvos véleménye — Szükség van családter­vezésre, nővédelemre, de ezen belül nagyobb gondot kell fordítani a serdülőkre. — A védekezés ismerteté­sére gondol? — Csak másodsorban. A legfontosabb megérteni, hogy a serdülőkor nem az aktív szerelem időszaka. A fogam­zásgátló szer káros a fejlő­désben levő szervezetre. — Mit tanácsol? — őszinte, nyílt légkört a szülő, a gyermek és a peda­gógus közt. Mondják el a korai terhességmegszakítás veszélyeit. Hiszen a legtöbb esetben szövődménnyel jár a beavatkozás. Egy kislánynál kis híján hasmetszést kellett alkalmaznunk. A gyulladás szinte mindennapi. Erről be­szélni kell, másrészt viszont gondoskodni a serdülő he­lyes életviteléről. — Mit ért ezen? — A fejlődésben levő le­ány és fiú szabad idejét okosan, körültekintően kell kitölteni sporttal, munká­val. Sok szó esik az utóbbi időben családtervezésről, nő­védelemről, de a 150 fiatal­korú művi vetélése arra fi­gyelmeztet, hogy a felvilá­gosító munkát már 14 éves korban meg kell kezdeni, vagy még hamarabb. Min­den gátlásnak, álszemérem­nek — ami a szülőket, pe­dagógusokat ettől visszatart­ja — a serdülő látja kárát. Adamovlcs Ilona Edényben helyreállt a tagság bizalma ARRA FENT, A CSERE- HÁTI DOMBOKON, s az edelényi járás szurdokos, kö­ves hegyoldalakkal teletűz­delt falvaiban, ahol még ma is pusztítja a termő talajt az erózió, az idegen előtt ezzel a szólásmondással te­szik érthetőbbé a valóságot: „Édes földem, Imola. Vetet­tem két vékát, termett egy véka, de jó termésem volt." A hűvös éghajlat, a rossz földek, a nehezen megmű­velhető domboldalak silány termést adnak: egy mázsa búza előállítási költsége ma­gasabb, mint a sarkvidéki, jól termő földeken. Ezért is becsülhetjük nagyra az ede­lényi Alkotmány Tsz idei gazdasági eredményeit. Az is az igazsághoz tartozik azonban, hogy . Edelénybcn még nem olyan rossz a helyzet, mint a mondásban is idézett Imolán, vagy Gagybátorban. Az Alkotmány Tsz az el­sők közül való a járásban, amelyek vállalták az úttö­ISégy kereskedelmi vállalat ígéri: ÁLLJÁK A KARÁCSONYI VÁSÁR „ROHAMÁT” Sajtótájékoztató Kazincbarcikán Decomber a vásárlások hó­napja. — Igazán az a jó keres­kedő, aki minden vásárló valamennyi igényét ki tudja elégíteni, és nem áll tétle­nül a pult mögött — jegyez­te meg egy kereskedelmi szakember azon a sajtótájé­koztatón, amelyet a helyi városi tanács rendezett a napokban Kazincbarcikán. Négy kereskedelmi cég — a Borsodi Ruházati, az Élelmiszer-, és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, valamint a MÉK — vezető­it, ezenkívül a Kazincbarci­kai Sütőipari Vállalat igaz­gatóját hívták meg, hogy nyilatkozzanak a sajtó kép­viselőinek: milyen árukész­letet és választékot talál a város lakossága az üzletek polcain a következő hetek­ben, lesznek-e hiánycikkek. És mivel eljöttek e talál­kozóra a „legllletékesebbek”, a háziasszonyok és a dolgozó nők képviselői is — ahogy mondani szokták: néhányszor „meleg volt a helyzet” ... Elhangzott ugyanis néhány olyan kérdés is, hogy: „mi­ért kell gvermekholmikért sokszor Miskolcra utaz­nunk?”... „Lesz-e elég kenyér az ünnepekre, vagy úgy já­runk, mint a legutóbbi ün­nep idején?” .......Miért kap­n ak egyesek hiánycikknek mondott árut a pult alól?” Az érvekkel és példákkal súlyosbított kérdésekre adott választ a barcikai asszonyok nem minden esetben fogad­ták eL A Kazincbarcikai Sütőipa­ri Vállalat felkészülését meg­nehezíti. hogy a helyi üzem kemencéje két hónapja le­állt, s a rekonstrukció csak februárra fejeződik be. A kiesést úgy próbálják áthi­dalni, hogy az ózdi, a ruda- bányai és a sajókazai üze­mekben, valamint a társ- vállalatoknál is süttetnek majd kenyeret a barcikai megrendelésekre. Azt már a tájékoztatón őszintén elmondotta Gönczy Sándor igazgató, hogy az előresütés, valamint a hosz- szadalmas szállítások miatt idén karácsonykor nem ke­rül minden barcikai család asztalára friss kenyér. * A Borsodi Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat igaz­gatója. Vala Mihály elmon­dotta, hogy 10 millió forint értékű áruval nagyobb az idei karácsony előtti szezon készlete Barcika számára, a tavalyihoz viszonyítva. A ke­nyérügyre reagálva megígér­te, hogy időben eljuttatják a sütőiparhoz a reális igé­nyeket felmérő megrendelé­seket. Szaloncukorból vár­ható, hogy nem tudnak min­den igényt kielégíteni, ezt igyekeznek desszertféleségek­kel helyettesíteni. A tejellá­tás zökkenőmentes lesz. s tejpor is lesz majd az üzle­tekben. * A megfelelő ellátás érde­kében egyébként valameny- nvi üzlet három hétre szóló készletet raktároz a legfon­tosabb élelmiszer-féleségek­ből. Innivalóban nem lesz hi­ány Kazincbarcikán sem. A „nélkülözhetetlen” ünnepi kellék listája rendkívül hosszú. Talán a sör lesz ke­vés..., * Megnyugtató volt hallani Tóth József tájékoztatóját A MÉK igazgatója elmossd ta, hogy a barcikai raktár­ban mintegy 250 vagon árut őriznek a téli szezonra, s ennek a készletnek folyama­tos feltöltésére Mezőkövesd­ről, Mezőcsátról, Sárospatak­ról és Göncről szállítanak majd árut a vegyipari cent­rum lakóinak ellátására. Karácsony előtt 400 folyó­méter fenyőfát hoz forga­lomba a MÉK Barcikán. És ami újdonság: nem 20 fo­rintért, hanem 18-ért méte­renként A Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat az ajándéktárgyak legszélesebb skáláját, számos újdonságot is kínál a vásárlóknak. A keresett cikkeknél csupán a nagy képernyős tv-ből nincs megfelelő készlet, a szezon­áruk közül pedig a fűtőesz­közök szerepelnek szinte ál­landóan a hiánycikklistán. A Borsodi Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat igaz­gatója nem tudott túl sok újdonságot említeni. Azok­ból a ruházati cikkekből, amelyekből korábban is akadozó volt az ellátás és nem megfelelő a választék (női és férfi kötöttáru, fe­hérnemű és gyermekcipők), most sem várható megfelelő készlet. Amint Takács István, a Kazincbarcikai városi Ta­nács vb-elnöke elmondotta a tájékoztatón: a reális hely­zetet megismerve nem éri majd meglepetés és bosszú­ság a barcikaiakat az ünne­pek előtt. És mivel megyei vállala­tok adták a felvilágosítást, következtethetünk a felké­szülésre megyei szinten is. Gjr. K. rő szerepét. A megalaku­lás, 1950. augusztus 20-a óta sok víz folyt le a Bódván, de sok esemény zajlott le a közös gazdaság életében is. A 4084 holdon gazdálkodó tsz talajviszonyai a legjob­bak a járás mostoha adott­ságaihoz viszonyítva. Mutat­ják ezt az idei termésered­mények is. A járás terüle­tén az idén 9,6 mázsás át­lagos búzatermést értek el, az edelényi Alkotmány Tsz- ben viszont 15.2 mázsás holdankénti átlagot takarí­tottak be. AZ ARÁNYLAG JÓ TER­MELÉSI eredmények, s a já­rási átlagnál magasabb jöve­delem a magyarázata, hogy a szövetkezetben nem küz­denek munkaerőhiánnyal. A 470-es taglétszámban csak öt alkalmazottat tartanak nyil­ván, a nyugdíjasok és a já­radékosok pedig a tagság 34, 6 százalékát teszik ki, jóval kevesebbet, mint a megyei átlag. Meg is kér­dezték már tőlük nem egy­szer, miként lehetséges az, hogy a kevés alkalmazott ellenére ilyen jó statisztikát tudnak felmutatni? Hartman Bálint, tsz-elnök: — Mindenekelőtt azzal, hogy a jövedelem tekinteté­ben helyreállítottuk az em­berek bizalmát. Az elmúlt évben bevezettük a sajátos­ságainknak megfelelő bér- és normarendszert. A ha­vonta keresett összeg 80 szá­zalékát rendszeresen kifizet­jük a tagoknak, a bentma­radó 20 százalékot pedig év végén garantáljuk. Bevezet­tük a nyugdíjkiegészítést, a saját lakással nem rendel­kező tagoknak pedig 5000 forint lakásépítési segélyt adunk. Nagy gondot fordí­tottunk a szociális-kulturá­lis igények kielégítésére is. ' Rendeztünk például egy képzőművészeti kiállítást, amelyet a tagok hatvan szá­zaléka tekintett meg; a fize­tett szabadság hasznos és emlékezetes eltöltésére Sió­fokon üdülőt béreltünk, ahol a nyár folyamán 150 tagunk pihent. Évente kétszer köz­ségünkben szerepel a Mis­kolci Nemzeti Színház. Ilyenkor megvesszük „az egész házat”, s tagjaink in­gyenesen vesznek részt az előadásokon. Rendszeres a szocialista munkaverseny, de rendszeres a verseny értéke­lése és a legjobbak jutalma­zása is. Mindezek együtte­sen eredményezték, hogy a korábbi alkalmazottak rövid idő múlva kérték taggá va­ló felvételüket. ♦ — Mi a véleménye a se­gédüzemágakról ? — Termelőszövetkezetünk vezetőségének az a vélemé­nye, hogy a tagság foglalkoz­tatását a mezőgazdaságban kell megoldani. A jövedelmet a növénytermelésnek és az állattenyésztésnek kell bizto­sítania. Ebből az elvből ki­indulva mi semmi olyan üzemágat nem hoztunk létre, amely ne a saját termények, vagy termékek feldolgozását, illetve értékesítését szolgál­ná. Ennek ellenére sikerült biztosítani a tagság teljes foglalkoztatását. Az elmúlt évben egyetlen olyan tsz-tag sem akadt, aki ne dolgozta volna le a kötelező munka­napokat. Pedig a normát mi az országos átlag felett ha­tároztuk meg. Nyugdíjasaink, járadékosaink is sokat dol­goztak. TITOK? TITOK NINCS... Magyarázat van: meg kell teremteni a tagság anyagi biztonságát. Mindez munká­val, sok munkával érhető el. De a befektetés megtérül. Még a mostoha viszonyok kö­zött is. O. M. Az ÉMÁSZ intézkedett: Világosság van Bükkaranyoson Ez év szeptember 7-i szá­munkban Mennyibe kerül 1 liter petró — Sötétség Bükk­aranyoson címmel riportot kö­zöltünk Bodó József bükkara- nyosi lakos kálváriájáról. Lé­nyege, hogy szomszédja. Le­eső Elek — a két család kö­zött elmérgesedett vita követ­keztében — ez év március 27-én formai okok miatt ki­kapcsoltatta Bodó házából a villanyt, miután a csatlakozó az ő udvarának egy részén húzódott át. Az üggyel foglal­kozott a tanács, a bíróság s még néhány szerv. Most Kispál Aladár, az ÉMASZ vállalat igazgatója örvendetes hírt közlő levelet küldött szerkesztőségünkhöz. „Fogyasztónk panaszát felül­vizsgáltattam. A felülvizsgá­lat eredményeként a követke­zőket állapítottam meg: a Leeső Elek házának eresze fe­letti villamos csatlakozó ve­zeték a vonatkozó műszaki szabványok előírásaival nincs ellentétben... A csatlakozó- vezeték megépítését Leeső Elek a bekapcsoláskor tudo­másul vette, és több mint egy éven keresztül tűrte... Az ügynek vállalatunknál történt azonnali felülvizsgálata után intézkedtem, hogy Bodó Jó­zsef fogyasztó a meglevő csat­lakozó vezeték feszültség alá helyezésével villamos ener- giat kapjon. A visszakapcso­lás 1969. december 1-én meg­történt.” Bodó Józsefék házában végre ismét kigyúlt a fény, tanulságul annak, hogy a jó­akarat s az emberség ural­kodni tud a haragot szülő in­dulatokon.

Next

/
Thumbnails
Contents