Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-07 / 284. szám
g-jnru Vasárnap, 1969. dec. 7. CS7AK MAGY">W>4G 5 Egy hír emberközelt en A jólét alapja a munka Miskolc egyik legnagyobb egészségügyi intézményében ez évben eddig nyolcvan fiatalkorú leány esett át művi vetélésen. A város kórházainak nőgyógyászati osztályain 1969. decemberéig 150 fiatalkorú leány terhességét szakították meg. A fenti hír nyers számszerűségével és szűkszavú tényközlésével is megdöbbenti az embert. Maga a nőgyógyász is keserű tehetetlenséggel tárja szét kezeit a tények előtt: — Itt már mit tehetünk? Csupán a mi osztályunkon tíz 15 éves kislányt kellett ellátnunk ebben az évben. Az ember beszél, beszél, de a műtőasztalon már csak a „családi szégyent” lehet eltusolni. De mibe kerül ez, kérem, a gyereknek! Leg, több beavatkozásunk súlyos szövődményekkel jár az éretlen serdülőkorban. Mindezt meg kellene előzni! A szülőszobában A kislány későn vette észre a bajt. Karjának vénájába infúzió folyik a szülés meggyorsítására. A szomszéd szobában egy anya vajúdik. Halk, diszkrét beszélgetésünket időnként megszakítja erős jajszava. — Hányadikos vagy? — Másodikos ... középiskolában ... — A gyerek apja? — Ö is tanul... A szomszéd szobában erősödnek a sikolyok. — Nem idegesít? — Megszoktam. Harmadik napja hallgatom. Tessék csak figyelni, mindjárt, nemsokára csend lesz... A párnán széthullik szőke szöghaja. Míg beszélünk, félig a vajúdó mamára figyel. — Néztétek édesanyáddal a ■ tv-műsort, melyben a családtervezés során rólatok, serdülőkről is szó volt? — Én néztem egy adást. Anyukám azt sem, a konyhában volt dolga. — Beszélgettél vele női dolgokról? — Anyukával? — kérdi vissza, s észrevehetően elpirul. — Nem, dehogy... a lányokkal néha... — Osztályfőnököddel? — Igen, ő szokott nekünk biológiai előadásokat tartani, de... szóval... olyan közel nem jutottunk ... — Kinek szóltál először? — Édesanyámnak, természetesen — nagy kék szemét elfátyolozza a könny — nagyon szomorú volt... nem is szidott, csak szomorú volt. Hirtelen felragyog az arca, felemelkedik a párnáról: — Tessék csak hallgatni! :.. sír! Sír a kisbaba! Ez is megvan! Az övé nem lesz meg. Négy hó..apra nem születhet gyermek. Csak vészelje ót szerencsésen ezt a ballépést. Vissza a ! olírg’iimba Ö már túl van mindenen. Vele a kezelőben beszélgetünk. Először van itt. . — ... és utoljára! — fo- gadkozik erősen. — Ezután semmivel, senkivel nem foglalkozom, csak a tanulással! — És eddig? — Nyáron történt... állami gondozott vagyok, nem volt hová mennem a szünidőben. az egyik osztálytársam magához hívott... a sógora volt, nős ember... nem is tudom, hogy lehettem ilyen szamár. De nemcsak én vagyok a hibás! Tessék elhinni, hogy a körülmények. a kiszolgáltatottság ... Jobban törődhetnének az állami gondozott középiskolásokkal a szünetekben! Határozott, most már felszabadult. Megszabadult egy súlyos gondtól. — És ha többet nem lehet gyermeked? — Ilyet ne is tessék mondani — szisszen fel ijedten —„ rendes családi életet terveztem magamnak... igazi otthont, gyerekeket... — Ki a bizalmas barátnőd, akitől tanácsot kérsz? — Senki. Nincs is lánybarátom. Csak fiúk. De azok rendesek. Amit tudok, azt könyvekből szedtem össze... azt hiszem, mindent tudok, amit tudni kell... egyszer egy orvos is volt az iskolánkban, és előadást tartott.. Az nagyon jó volt. — Ezután hogy lesz? — Hogy lenne? Visszamegyek a kollégiumba, aztán, ha az osztályfőnök megint arról fog mesélni, hogyan veszik el a gyereket, igyekszem kíváncsi arcot vágni. Az orvos véleménye — Szükség van családtervezésre, nővédelemre, de ezen belül nagyobb gondot kell fordítani a serdülőkre. — A védekezés ismertetésére gondol? — Csak másodsorban. A legfontosabb megérteni, hogy a serdülőkor nem az aktív szerelem időszaka. A fogamzásgátló szer káros a fejlődésben levő szervezetre. — Mit tanácsol? — őszinte, nyílt légkört a szülő, a gyermek és a pedagógus közt. Mondják el a korai terhességmegszakítás veszélyeit. Hiszen a legtöbb esetben szövődménnyel jár a beavatkozás. Egy kislánynál kis híján hasmetszést kellett alkalmaznunk. A gyulladás szinte mindennapi. Erről beszélni kell, másrészt viszont gondoskodni a serdülő helyes életviteléről. — Mit ért ezen? — A fejlődésben levő leány és fiú szabad idejét okosan, körültekintően kell kitölteni sporttal, munkával. Sok szó esik az utóbbi időben családtervezésről, nővédelemről, de a 150 fiatalkorú művi vetélése arra figyelmeztet, hogy a felvilágosító munkát már 14 éves korban meg kell kezdeni, vagy még hamarabb. Minden gátlásnak, álszeméremnek — ami a szülőket, pedagógusokat ettől visszatartja — a serdülő látja kárát. Adamovlcs Ilona Edényben helyreállt a tagság bizalma ARRA FENT, A CSERE- HÁTI DOMBOKON, s az edelényi járás szurdokos, köves hegyoldalakkal teletűzdelt falvaiban, ahol még ma is pusztítja a termő talajt az erózió, az idegen előtt ezzel a szólásmondással teszik érthetőbbé a valóságot: „Édes földem, Imola. Vetettem két vékát, termett egy véka, de jó termésem volt." A hűvös éghajlat, a rossz földek, a nehezen megművelhető domboldalak silány termést adnak: egy mázsa búza előállítási költsége magasabb, mint a sarkvidéki, jól termő földeken. Ezért is becsülhetjük nagyra az edelényi Alkotmány Tsz idei gazdasági eredményeit. Az is az igazsághoz tartozik azonban, hogy . Edelénybcn még nem olyan rossz a helyzet, mint a mondásban is idézett Imolán, vagy Gagybátorban. Az Alkotmány Tsz az elsők közül való a járásban, amelyek vállalták az úttöISégy kereskedelmi vállalat ígéri: ÁLLJÁK A KARÁCSONYI VÁSÁR „ROHAMÁT” Sajtótájékoztató Kazincbarcikán Decomber a vásárlások hónapja. — Igazán az a jó kereskedő, aki minden vásárló valamennyi igényét ki tudja elégíteni, és nem áll tétlenül a pult mögött — jegyezte meg egy kereskedelmi szakember azon a sajtótájékoztatón, amelyet a helyi városi tanács rendezett a napokban Kazincbarcikán. Négy kereskedelmi cég — a Borsodi Ruházati, az Élelmiszer-, és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, valamint a MÉK — vezetőit, ezenkívül a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat igazgatóját hívták meg, hogy nyilatkozzanak a sajtó képviselőinek: milyen árukészletet és választékot talál a város lakossága az üzletek polcain a következő hetekben, lesznek-e hiánycikkek. És mivel eljöttek e találkozóra a „legllletékesebbek”, a háziasszonyok és a dolgozó nők képviselői is — ahogy mondani szokták: néhányszor „meleg volt a helyzet” ... Elhangzott ugyanis néhány olyan kérdés is, hogy: „miért kell gvermekholmikért sokszor Miskolcra utaznunk?”... „Lesz-e elég kenyér az ünnepekre, vagy úgy járunk, mint a legutóbbi ünnep idején?” .......Miért kapn ak egyesek hiánycikknek mondott árut a pult alól?” Az érvekkel és példákkal súlyosbított kérdésekre adott választ a barcikai asszonyok nem minden esetben fogadták eL A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat felkészülését megnehezíti. hogy a helyi üzem kemencéje két hónapja leállt, s a rekonstrukció csak februárra fejeződik be. A kiesést úgy próbálják áthidalni, hogy az ózdi, a ruda- bányai és a sajókazai üzemekben, valamint a társ- vállalatoknál is süttetnek majd kenyeret a barcikai megrendelésekre. Azt már a tájékoztatón őszintén elmondotta Gönczy Sándor igazgató, hogy az előresütés, valamint a hosz- szadalmas szállítások miatt idén karácsonykor nem kerül minden barcikai család asztalára friss kenyér. * A Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. Vala Mihály elmondotta, hogy 10 millió forint értékű áruval nagyobb az idei karácsony előtti szezon készlete Barcika számára, a tavalyihoz viszonyítva. A kenyérügyre reagálva megígérte, hogy időben eljuttatják a sütőiparhoz a reális igényeket felmérő megrendeléseket. Szaloncukorból várható, hogy nem tudnak minden igényt kielégíteni, ezt igyekeznek desszertféleségekkel helyettesíteni. A tejellátás zökkenőmentes lesz. s tejpor is lesz majd az üzletekben. * A megfelelő ellátás érdekében egyébként valameny- nvi üzlet három hétre szóló készletet raktároz a legfontosabb élelmiszer-féleségekből. Innivalóban nem lesz hiány Kazincbarcikán sem. A „nélkülözhetetlen” ünnepi kellék listája rendkívül hosszú. Talán a sör lesz kevés..., * Megnyugtató volt hallani Tóth József tájékoztatóját A MÉK igazgatója elmossd ta, hogy a barcikai raktárban mintegy 250 vagon árut őriznek a téli szezonra, s ennek a készletnek folyamatos feltöltésére Mezőkövesdről, Mezőcsátról, Sárospatakról és Göncről szállítanak majd árut a vegyipari centrum lakóinak ellátására. Karácsony előtt 400 folyóméter fenyőfát hoz forgalomba a MÉK Barcikán. És ami újdonság: nem 20 forintért, hanem 18-ért méterenként A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat az ajándéktárgyak legszélesebb skáláját, számos újdonságot is kínál a vásárlóknak. A keresett cikkeknél csupán a nagy képernyős tv-ből nincs megfelelő készlet, a szezonáruk közül pedig a fűtőeszközök szerepelnek szinte állandóan a hiánycikklistán. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója nem tudott túl sok újdonságot említeni. Azokból a ruházati cikkekből, amelyekből korábban is akadozó volt az ellátás és nem megfelelő a választék (női és férfi kötöttáru, fehérnemű és gyermekcipők), most sem várható megfelelő készlet. Amint Takács István, a Kazincbarcikai városi Tanács vb-elnöke elmondotta a tájékoztatón: a reális helyzetet megismerve nem éri majd meglepetés és bosszúság a barcikaiakat az ünnepek előtt. És mivel megyei vállalatok adták a felvilágosítást, következtethetünk a felkészülésre megyei szinten is. Gjr. K. rő szerepét. A megalakulás, 1950. augusztus 20-a óta sok víz folyt le a Bódván, de sok esemény zajlott le a közös gazdaság életében is. A 4084 holdon gazdálkodó tsz talajviszonyai a legjobbak a járás mostoha adottságaihoz viszonyítva. Mutatják ezt az idei terméseredmények is. A járás területén az idén 9,6 mázsás átlagos búzatermést értek el, az edelényi Alkotmány Tsz- ben viszont 15.2 mázsás holdankénti átlagot takarítottak be. AZ ARÁNYLAG JÓ TERMELÉSI eredmények, s a járási átlagnál magasabb jövedelem a magyarázata, hogy a szövetkezetben nem küzdenek munkaerőhiánnyal. A 470-es taglétszámban csak öt alkalmazottat tartanak nyilván, a nyugdíjasok és a járadékosok pedig a tagság 34, 6 százalékát teszik ki, jóval kevesebbet, mint a megyei átlag. Meg is kérdezték már tőlük nem egyszer, miként lehetséges az, hogy a kevés alkalmazott ellenére ilyen jó statisztikát tudnak felmutatni? Hartman Bálint, tsz-elnök: — Mindenekelőtt azzal, hogy a jövedelem tekintetében helyreállítottuk az emberek bizalmát. Az elmúlt évben bevezettük a sajátosságainknak megfelelő bér- és normarendszert. A havonta keresett összeg 80 százalékát rendszeresen kifizetjük a tagoknak, a bentmaradó 20 százalékot pedig év végén garantáljuk. Bevezettük a nyugdíjkiegészítést, a saját lakással nem rendelkező tagoknak pedig 5000 forint lakásépítési segélyt adunk. Nagy gondot fordítottunk a szociális-kulturális igények kielégítésére is. ' Rendeztünk például egy képzőművészeti kiállítást, amelyet a tagok hatvan százaléka tekintett meg; a fizetett szabadság hasznos és emlékezetes eltöltésére Siófokon üdülőt béreltünk, ahol a nyár folyamán 150 tagunk pihent. Évente kétszer községünkben szerepel a Miskolci Nemzeti Színház. Ilyenkor megvesszük „az egész házat”, s tagjaink ingyenesen vesznek részt az előadásokon. Rendszeres a szocialista munkaverseny, de rendszeres a verseny értékelése és a legjobbak jutalmazása is. Mindezek együttesen eredményezték, hogy a korábbi alkalmazottak rövid idő múlva kérték taggá való felvételüket. ♦ — Mi a véleménye a segédüzemágakról ? — Termelőszövetkezetünk vezetőségének az a véleménye, hogy a tagság foglalkoztatását a mezőgazdaságban kell megoldani. A jövedelmet a növénytermelésnek és az állattenyésztésnek kell biztosítania. Ebből az elvből kiindulva mi semmi olyan üzemágat nem hoztunk létre, amely ne a saját termények, vagy termékek feldolgozását, illetve értékesítését szolgálná. Ennek ellenére sikerült biztosítani a tagság teljes foglalkoztatását. Az elmúlt évben egyetlen olyan tsz-tag sem akadt, aki ne dolgozta volna le a kötelező munkanapokat. Pedig a normát mi az országos átlag felett határoztuk meg. Nyugdíjasaink, járadékosaink is sokat dolgoztak. TITOK? TITOK NINCS... Magyarázat van: meg kell teremteni a tagság anyagi biztonságát. Mindez munkával, sok munkával érhető el. De a befektetés megtérül. Még a mostoha viszonyok között is. O. M. Az ÉMÁSZ intézkedett: Világosság van Bükkaranyoson Ez év szeptember 7-i számunkban Mennyibe kerül 1 liter petró — Sötétség Bükkaranyoson címmel riportot közöltünk Bodó József bükkara- nyosi lakos kálváriájáról. Lényege, hogy szomszédja. Leeső Elek — a két család között elmérgesedett vita következtében — ez év március 27-én formai okok miatt kikapcsoltatta Bodó házából a villanyt, miután a csatlakozó az ő udvarának egy részén húzódott át. Az üggyel foglalkozott a tanács, a bíróság s még néhány szerv. Most Kispál Aladár, az ÉMASZ vállalat igazgatója örvendetes hírt közlő levelet küldött szerkesztőségünkhöz. „Fogyasztónk panaszát felülvizsgáltattam. A felülvizsgálat eredményeként a következőket állapítottam meg: a Leeső Elek házának eresze feletti villamos csatlakozó vezeték a vonatkozó műszaki szabványok előírásaival nincs ellentétben... A csatlakozó- vezeték megépítését Leeső Elek a bekapcsoláskor tudomásul vette, és több mint egy éven keresztül tűrte... Az ügynek vállalatunknál történt azonnali felülvizsgálata után intézkedtem, hogy Bodó József fogyasztó a meglevő csatlakozó vezeték feszültség alá helyezésével villamos ener- giat kapjon. A visszakapcsolás 1969. december 1-én megtörtént.” Bodó Józsefék házában végre ismét kigyúlt a fény, tanulságul annak, hogy a jóakarat s az emberség uralkodni tud a haragot szülő indulatokon.
