Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-07 / 284. szám

tasärnep, 1969. dee. 7. Községről községre 1 Három év alatt Sajó vámos ♦ 750 éves múlt ♦ Nagybirtokok árnyékában ♦ Az utolsó fasiszta gaztett ♦ Sajósenye felszabadítása ♦ Gazdag jelen megduplázódott a jövedelemi Ma, december 7-én ünnepli felszabadulásának 25. évfor­dulóját Sajóvámos, ez a több •nint 2100 lelkes település. A nagy ünnep előestéjén jár­tunk ebben a Kis-Sajó men­tén, a dombokká szelídülő Cserehát lábánál elterülő, szép községben. Lakói amúgy is barátságos, beszédes em­berek, s a nagy ünnepre ké­szülődés óráiban még szíve­sebben emlékeztek, beszéltek Sajóvámos múltjáról és jele­néről. Orosz István, a lelkes, fia­tal tanácselnök. Kertész Ist­ván, a tanács titkára, Ráski László, a tsz elnöke mutat­ták be a községet. S az ilyen hagy ünnepen örömmel idéz­ték gazdag emlékeiket a ve­teránok, Takács Lajos és Varga I^ajos, akik a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom idején Lenin elvtárs kö­blében harcoltak. A pontosan 750 éves. 1219- bői származó Váradi Regest- fum már említést tesz „villa 'ramus”-ról, az Ákos nem­zetségben Bebek család tu­lajdonáról. A XIV. század- ban már városként emlege- tik. 1335 és 1353 között a vár­hegye három közgyűlését tartotta a várral is megerő­sített Sajóvámoson. Később ® Bebekek, a Csetneki- csa­lád és a Szipolyaink perle­kednek Vámosért, majd 1599- ben teljesen elpusztítják, fel­égetik a törökök. Ez a régmúlt már csak az fásokban él, de a századfor­duló utáni évekre még sokan Emlékeznek. Arra az időre, hrnikor a több mint ötezer holdas vámosi határ nagy ré­sze nagybirtok volt. amikor a lakosság zöme báró Edels- heim Gyulai Lipót nagybirto­kán és a Szőke-féle urada­lomban cselédeskedett. Egy­két zsúptetős, tenyérnyi abla- kú, volt cselédház még ma is ttt maradt azokból a keserves Évszázadokból, amikor a falu Nagybirtokok árnyékában sínylődött. o Sokan idézik mostanában Vámoson a felszabadulás em­lékeit. Annak a régi életnek borzalmakkal teli utolsó nráit,, majd a fellélegzést, a ®ajőpálfala felől érkező első szovjet katonákat, a még kís- ®é tartózkodó, bizalmatlan első kézfogást, melyet hama­rosan már igaz baráti, hálás ölelések, két nyelven folyó, rnégis megértett beszélgeté- Sek követtek. Özei sem teljes „létesítmény Sosem felejtik el a sajóvú- *hosiak a fasiszták utolsó ^nztettét. Három család a fel- *zabadulás előtti napon pa­naszt tett a német katonai Parancsnokságon, hogy a be- szállásolt katonák tönkre­teszik házukat. Szinte a ki­vonulás előtti utolsó órában hindhárom család otthonát döntötték benzinnel, és fel­gyújtották. Gazda Lajost, aki . ’hogpróbálta oltani égő há- *át, a fasiszta banditák 'áfiyonlőtték. És nem bocsátják meg azt sem, hogy jóval a háború be­fejezése után még öt ember, főleg lyermek halálát okoz­ták. lfl-at pedig megsebesí­tettek a fasiszták széthányt lőszerei. © Csatlós István és jő néhány társa a szomszédos testvér­község. a tanúcsilag Vámos­hoz tartozó, alig 300 lelkes, kis Sajósenve felszabadításá­nak érdekes történetére em­lékszik. Senyére egy nappal későbben érkezett meg a sza­badság. Abban, hogy a szov­jet csapatok gyorsan, na­gyobb veszteségek nélkül oda­érhettek, nagy részük volt a vámosi férfiaknak is. Az utat erős tűz alatt tartották a né­metek. A Diós patak felrob­bantott hídja is akadályozta az előrenyomulást. Az eső áztatta, amúgy is mocsaras réteken lehetetlen volt járni. Derékig süppedtek a sárba az arrafelé támadó szovjet katonák. És ekkor vagy 25 vámosi férfi összeszedte a községben található összes létrát. Néhány deszkát is szö­geztek rájuk, s ezeken a pal­lókon. amit a vámosiak is segítettek lefektetni a mocsá­ron, eljutottak a senvei ker­tek alá. A fasiszták aztán fejvesztetten menekültek a váratlanul felbukkanó szov­jet katonák elől. Kedves em­lék az is, hogy a sajóse- nyeiek forralt borral fogad­ták a felszabadító harcosokat s az őket segítő vámosiakat. & Az ünneplő Sajóvámos je­lenéről. az elmúlt évek gyors fejlődéséről, gazdagodásáról hadd szóljon a következő, közel sem teljes „létesítmény- jegyzék”. Felépült több mint 200 lakóház, egy városias or­vosi rendelő és orvoslakás, egészségügyi tanácsadó egy lakással. Megépítettek egy­millió forint értékű belterü­leti utat, négy hidat, több mint 8 kilométer betonjár-1 dát. Megnyílt négy új szö­vetkezeti bolt, egy modem presszó. A felszabadulás előtti három helyett ma 13 peda­gógus tanít a községben. Ti­zenkilenc személygépkocsi, 54 nagy motorkerékpár, kö­zel 400 rádió, 261 televízió van a községben. Az Arany­kalász Tsz-ről talán elég annyi, hogy több mint 17 milliós vagyonnal rendelke­zik, s az idei tiszta bevétele meghaladja a két és negyed- millió forintot. Jövőre felépül az új, kor­szerű iskola, és ha utána sor kerülhet a nagyon szükséges, régen óha j lőtt művelődési otthon felépítésére is. Sajó- vámosnak hosszú ideig nem lesz nagyobb kívánsága. Pozsonyi Sándor A csernelyi termelőszövet­kezet az év elején egyesült a bükkmogyorósdi tsz-szel, de adottságaik az egyesülés után sem lettek kedvezőbbek. Mindkét tsz egyformán ne­héz körülmények között gaz­dálkodott, s az év elejétől a területtel együtt gondjaik is egyesültek. A gondot a rossz domborzati viszonyok, ked­vezőtlen természeti adottsá­gok jelentik. A Béke Tsz 2600 hold területéből mindössze 800 hold alkalmas szántónak, ennek is csupán felén dol­gozhat veszélytelenül a kom­bájn. Kukoricának és burgo­nyának már nem is jut olyan terület, melyet géppel lehet­ne művelni. Nagy szükség lenne pedig a gépesítés ki- terjesztésére. mert a tsz férfi­tagjainak átlagos életkora 64 év. Az utánpótlás évek óta ipari nyugdíjasokból kerül ki, így fiatalításra nem is nagyon számíthatnak. Közeli és távoli tervek öozatoktól sem riadnak visz- sza, hogy növeljék szántóju­kat, gépekkel művelhető te­rületüket. Az idén 80 ezer forintért tervet készíttettek mélyen fekvő területeik víz­telenítésére. Számításuk sze­rint jövőre megkezdhetik en­nek kivitelezését is. tgy la­pos területen — rét helyett — mintegv 150 hold jó mi­nőségű szántót nyernek, me­lyen mindenféle mezőgazda- sági gép dolgozhat. — Kertészetet is szeret­nénk ezen a területen létesí­teni — mondja Kriston Ká­roly, a tsz elnöke. — De ez még távlati terv. s megvaló­sítása elsősorban a somsálvi bánva vizétől függ. Ha a bá­nyát bezárták, nem valószí­nű. hogy fúrott kutakból is gazdaságos lenne az öntözés. A Csernely patakra sajnos, nem számíthatunk, mert víz­hozama kicsi, és a nyári idő­szakban előfordul, hogy med­re kiszárad ... Ennél sokkal közelebbi, s könnyebben megvalósítható tervei is vannak a tsz-nek. A tsz elnöke elmondja, hogv a mostoha körülmények kö­zött mind gazdaságosabbnak látszik az állattenyésztés. Anyabirka- és szarvasmarha- állománvuk most is jelentős, de az elkövetkezendő két év­ben másfélszeresére szeret­Napjainkban a termelési értekezletek beszámolóiban, jelentésekben, sőt, a lapok hasábjain is gyakran elhang­zanak és megjelennek olyan közgazdasági kifejezések, amelyek nagyon fontos fogal­makat takarnak, de a hivatá­sos közgazdászokon, a gaz­daságpolitikai élet állandó kérdéseivel foglalkozó embe­reken kívül kevesen értik meg őket. Az Észak-Magyarország közvélemény-kutató lapjain sok olvasónk jelölte meg kí­vánságát: ismertessük rövi­den a leggyakrabban előfor­duló közgazdasági jelentések, szavak tartalmát. E kérésnek teszünk eleget most, amidőn közreadjuk gazdaságpolitikai kislexikonunkat. Az egyes országok keres­kednek egymással. Exportál­nak és importálnak. Nem kö­zömbös azonban egyetlen or­szágnak sem, mennyit expor­tál (tehát mennyi árut érté­kesít külföldön) és mennyit importál (tehát mennvi kül­földi árut hoz be). Ugyanis, ha exportál, bevétele van. ha importál, valutával kell fi­zetnie. Ezért minden ország­ban nyilvántartják az expor­tot és az importot, s e kettő szembeállítása a kereskedel­mi mérleg. Az export és az import aránya azonban álta­lában nem egyenlő. Ha egy ország többet exportál, mint amennyit importál, úgy több­let mutatkozik kereskedelmi mérlegében, ezt idegen szó­val aktív kereskedelmi mér­legnek nevezzük. Az ellenke­ző esetben hiány mutatkozik a mérlegben, tehát passzív kereskedelmi mérlegről be­szélünk. Az országok között azon­ban nemcsak átruforgalorrv nék növelni szamukat. Alt­nál is inkább, mert ez külö­nösebb beruházást sem igé­nyel. A jövő 1 évi tervezett 3 millió forintos termelési ér­téknek már csaknem felét az állattenyésztésre alapozzák. Zárszámadás előtt Az őszi munkák idején vastag borítékokat kaptak a tsz fiatal traktorosai. Évi át­lagkeresetük meghaladja a háromezer forintot. A mun­ka dandárjában pedig nem volt ritka a havi ötezer fo­rintos kereset sem. Az év utolsó hónapjában,' röviddel zárszámadás előtt már mindenki számolgatja, mennyi is lesz a jövedelmű. Mire számíthatnak a tsz- tagok? — Az egy holdra jutó át­lagos termelés évről évre emelkedik, ezzel együtt az átlagos jövedelem is — mond­ja a tsz elnöke. — Sőt. a jö­vedelem még nagyobb mér­tékben. mint a termésátlag. Három évvel ezelőtt a búza csak nyolc mázsával fizetett holdanként. Egy munkaegv- ségre 23 forint jutott. Az idei átlag tíz és fél mázsa. Számításuk szerint most egy munkaegységre 40 forin­tot fizethetnek. hanem pénzforgalom is zaj­lik. tgy például, ha külföldiek jönnek be, s itt pénzt költe­nek, az az országnak bevé­tel, ha pedig állampolgárai külföldre utaznak, s pénzt, valutát visznek magukkal, az országnak kiadás. Az orszá­gok területén vasútvonalak is vezetnek, repülőgépek járnak, használják a repülőtereket stb. A szállításból, a légi for­galomból, a hajózásból az az ország, amelynek területét igénybe veszik, a kifizetett fuvardíjakból bevételhez jut. Nyilvánvaló tehát, hogv egyetlen országnak sem kö­zömbös. mekkora értékű a fi­zetési forgalma: van-e bevé­tele, vagy sem. Ezért a valu­taforgalmat is nyilvántart­ják, és ebből állítják össze a fizetési mérleget. Ebben az export és az import, a hite­lek, a kölcsönök és kamat­jaik. az idegenforgalom be­vételei és kiadásai mind ben­ne szerepelnek: népiesen mondani szoktuk, hogy a nagy kalapba minden bele kerül, s ha a bevétel több, a fizetési mérleg aktív, ha ke­vesebb; passzív. Természetes, hogy a pasz- szív fizetési mérleg esetén hiány mutatkozik. Az ország adós, tehát valahogy csök­kenteni kell hiányát. Ez eset­ben vagy kölcsönt vesz fel. vagy arany- és valutatartalé­kai terhére fizeti ki a hite­lezőket. Annak idején sokat olvashattunk az Egyesült Ál­lamok aranytartalékainak csökkenéséről. A hír mögött ez állt: az USA fizetési mérlege tartósan passzív volt, minek követ­keztében aranytartalékai egy évtized alatt kereken a felé­re csökkentek. (Következik: Nemzetközi munkamegosztás.) Nem csoda, ha ilyen kö­rülmények között anyagi ál­Hői a TVK miiifeligozs üzeme A Tiszai Vegyikombinát műanyagfeldolgozó üzemében mintegy 4600 tonna polietiléht dolgoznak fel ebben az évben. A terméket ma már igen sok célra használják fel, mint pél­dául különféle áruk csomagolására, árvízvédelmi védőgátak építésére, sőt, van olyan alkalmazási terület is, amelyre a gyárban nem is gondoltak. A műanyag iránti nagy igénnyel számolva a TVK újabb műanyagfeldolgozó üzemet épített. Itt többek között olyan műanyag zacskókat is készítenek, amelyeket a tej házhoz szállítására használnak fel. A Tejipari Tröszt jövőre mintegy 800 tonna zacskóanyagot igényel. Készül a polietilén zsákszalag, amelyet tetszés szerinti hosz szúságban vagdalnak cl, illetve forrasztanak össze. NDK nyomdagép szerelése a mflnnyagfcldolgozd íl-ben. Gazdaságpolitikai kislexikon A fizetési mérleg A pénzforgalom Bevételek—kiadások

Next

/
Thumbnails
Contents