Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

Csütörtök, 196». «Hae. 25. eat.' 1.944 decemberének hősei AZ OKSZAG |eg? ______________I már szabad z ott. szorult az ostromgyűrű Fest kőiül, de a fasiszta té­boly még tombolt, ezrek es­tek naponta a háború és a terror áldozatául A főváros­ban a Marót- és a Szír-cso­port ifjúmunkásai, fiatal ér­telmiségiek. Padányi Mihály. Janikovszki Béla, Ajtay Mik­lós, Cr Pik Gábor és mások, akiket a párt megbízásából Fehér Lajos irányított, fegy­veres rajtaütések során né­met járműveket semmisítet­tek meg, bombát robbantot­tak a Mctropol Szállónál és a Városi Színház épületében Csepel munkásai csakúgy, mint a miskolci és az ózdi munkások tették, elkesere­detten küzdöttek lakóhelyük kiürítése, az üzemek leszere­lése, a gépek elrablása ellen. Bajcsy-Zsilinszky Endre. Kiss János altábornagy. Nagy Je­nő ezredes, Tartsay Vilmos százados körül a Margit kör­úti katonai ügyészség szőtte sűrűre a halálos hálót. A Horthy-hadsereg magas ran­gú tisztjei közül nóhányan miután felismerték, hogy a j Hitlert vakon kiszolgáló po­litika végső veszélybe sodor­ta az országot, kísérletet tet­tek arra. hogy hazájuk be­csületének védelmében te­gyenek valamit: arra készül­tek, hogy szembefordítják a fegyveres erők egy részét a n'ci hadsereggel. De már ké­ső volt: a negyedszázadon át, ellenforradalmi szellem­ben nevelt tisztikar vakon és gyáván szolgálta Szálasit. Be- sregffyt és a Führer többi zsoldosát, hóhérkézre adta legjobb társait. A szörnyűsé­gesen megkínzott hazafiak­nak a Margit körúti börtön udvarán, bitón kellett meg­halniuk. Bajcsv-Zslllnszkvt azokban a napokban hurcol­ták Sopronkőhidára. A hazafisácot sok éven át harsogóan hirdető tisztfknr túlnyomó többsége erkölcsi­leg elbukott a nagy történel­mi próbán. Akadtak ellenben munkások, bányászok, sor­katonák százával, akikben Igazi hazaszeretet élt. akik nem féltek életüket kockáz­tatni népük megmentéséért Közülük kerültek kt Nógrádi Sándor és Tömne András partizánecvségének taeiai Ök még fegyveres harcban álltak a németekkel, az el­lenség hátában harcállás­pontjukról üdvözölték a deb­receni Ideiglenes kormányt biztosítottak hűségükről, ki­tartásukról. a Szentki­rályi ut­j BUDAPESTEN nagy túlerővel körülfogták a 22-es számot viselő sarki há­zat — az utcát később Stollár Béláról nevezték el — s egy szálig lekaszabolták az utolsó töltényig védekező, mintegy harminc fiatal hazafit. Véres karácsony köszön­tött az ország egy részére. Százezrek után. akik a hatá­ron túl. német koncentrációs táborokban és az országutak mentén pusztultak el: itthon, a még fel nem szabadult vá­rosokban és falvakban óráról órára, megszámlálhatatlanul sokan váltak a fasiszta őrjön­gés áldozataivá. A középüle­tek nagy része romokban he­vert, lángok csaptak a ma­gasba, menekülő hordák fosztogatták a lakosságot, el­hajtották az állatállományt. Űzött vadként búidosott min­denki. aki nem tartozott az elembertelenedett haramiák közé. Karácsony előestéién vetet­tek hurkot g nyilas ország- vésztők Ba icsy-7.silínszky Endre nyakába, azon a na­pon oltották ki ugyancsak. Sopronkőhidán Pataki Ist­ván, Pesti Barnabás, Kreutz Tibor életét. Az ország keleti megyéi­ben már megkezdődött az új élet. a karácsony békét, re­ményt, életet, biztonságot hozott a sokat szenvedett em­berek hajlékaiba. De Nógrád- ban még partizán fegyverek dörögtek. 0inesten a fegyve­res eilenállók tovább folytat­ták harcukat Az ostromlók gyűrűje egyre jobban össze­záró'* * Pest körül. Steinmetz és Osztyapenkó kanitány, par1.amenter*-rsaikkal holtan rogytak a hóba. amikor meg­adásra szó,f*ot*ák fel az el- 1 pn prompt, | t!M4 nErE!**u,5,ű Füvek | névtelen hősei és márlíriai megszámlál hatatl a no’' Csu­pán a mű. melvet véráldozn­tuk ár-ín seeí*e**ol- ’p* roiönni. tanúskodik nagyszerű tette’k- ről. emberi helytállásukról. Negyedszázad múltán az utókor tiszto’ete és hálája idézi emléküket. e Ci szőlőskert Abaiiíszánloa Évtizedekkel ezelőtt Aba- űjszántó volt a tokaj-hegy- aljai borvidék egyik gyöngy­szeme. A teraszos szőlők jó része azonban kipusztult, és csak az elmúlt esztendőkben kezdődött meg a rekonstruk­ció. Az újonnan szervezett Abaújs7ántói Állami Gazda­ság telepítette az első jelen­tős. nagyüzemi műve’ésre alkalmas új szőlőskerteket * Az idén már az abaújszán- tói Petőfi Tsz is bekapcsoló­dott a rekonstrukcióba. Az elmúlt tavasszal 30 holdon telepítettek borszőlőt, s a jö­vő év tavaszán további 70 holddal növelik szőlőterüle­tüket. 1971-ben is folytatják a telepítést. A tsz tervei sze­rint összesen 200 holdon lesz­nek géppel művelhető sző­lőik. Jó eredmények, versem vállalások V » a Szemere Tsz*bcn ea egyik épületében 3 nyilas Prónay különítménybe be­épült Görgey zászlóaljba if­júmunkások és diákok tömö­rültek, s a nyilasokat megté­vesztve a náci megszállók el­len folytattak akciókat, ül­dözötteknek segítettek a me­nekülésben, katonai felszere­léseket rongáltak meg. Le­leplezték ő’-et. Tízüket — Varró Andrást és 'Miene tár­sát — kivégezték. A többiek­nek sikerült elhagyniuk a fő­várost, a Börzsönyben foly­tatták az ellenállást. Vámos- mik.olán és környékén együtt­működtek a szovjet, hadsereg ielderftőivel, előretörő alaku­lataival. A főváros szívében, két- háromszáz lépésnyire a Nyu­gati pályaudvartól, egy Klo- ti'd utcai szürke ház pincé­jében katonák, karnaszomá- nyosok, fiatal civilek gyüle­keztek, s vezetőHikkei. dr. Stollár Béla hadapród őr­mesterrel, a Pesti Hírlap munkatársával azon tana­kodtak. miként tudnának kapcsolatot teremteni és együttműködni más. velük egy célt követő fegyveres osz­tagokkal. A szomszédjukban állt a Légrádv-féle nvomda éoülete — a mai Zrínyi Nyomda —.ahol a nyilasok hatalomátvételéig sok újság készült. Stoi'ár és az ellenál­lásra készülő osztag a nyom­dát akarta megvédeni a visz- S7/' '’Tietek ás a me­ne'ülésre Készülő nyilasok d-'V>A*ői, másrészt segített ahol tudott, életveszélybe került embereken. Valaki el­árulta őket A gyilkosok A vattai Szemere Bertalan Termelőszövetkezet az előző évek nehézségei után most már a második eredményes, gazdag évet zárja Az elmúlt gazdasági év végén az előző­én fizetett 25 forint he’yett már 41 forint 50 fillér volt egy-egy munkaegység értéke. Még jobban zárják az 1969- es esztendőt. Eredetileg 3,4 millió forint bevételre szá­mítottak, s már a három­negyed évi mérleg elkészíté­sekor 300 ezer forintos több­lettel dicsekedhettek. Így a tervezettnél jóval többet tud. nak fizetni a tagságnak. 1970-re olyan nagy biztonsá­gi tartalékot képez a gazda­ság, ami eleve biztosítja már a jövő évi jövedelmet is. Így például az egyszám’áról. hi­tel igénybevétele nélkül vá­sárolnak tehergépkocsikat, 200 anyajuhot és 40 vemhes üszőt. A tsz-ben kibonatkozóban van a szocialista versenymoz­galom is. A 12 tehergépkocsi vezetői például két brigádot alakítottak. Az „ifik” és az „öregek” brigádja már meg is tette verseny vállalását ha. zánk felszabadulásának 25. és Lenin elvtárs szü’etésének 100. évfordulója tiszteletére Egy-egy brigád egymillió fo­rint értékű gépkocsi fuvart vállal a jövő esztendőre Csökkenteni kívánják a költ­ségeket, az üzemanyagfo­gyasztást. A tsz vezetősége 30—30 ezer forint értékű prémiumot tűzött ki a két brigádnak. Mórunkat, a társadalmi forradalmak és a termelőerők nagy­arányú növekedésén kívül 3 tudományok rendkívül gyors fejlődése és társadalmi szerepük megnövekedése jellemzi. A kibontakozó tudományos-technikai forradalom hatására el­mélyülnek ismereteink a természetről és a társadalomról, átalakul a termelőerők szerkezete és színvonala. A tudomá­nyos kutatás volumene egyre inkább iparági méretekkel jellemezhető, s a társadalmi tevékenység egyik szervezett — egyes területeken az iparszerű termelés jegyeit felmutató — ágazatává válik. Gyarapodik a különféle típusú kutatóhelyek hálózata, a kutatómunka anyagi, technikai, személyi bázisa és fokozódik a figyelem a kutatómunka szervezetével, műkö­désének mechanizmusával, 3 kutatás eredményességével összefüggő kérdések iránt, s jelentősen nő a hatékony kuta­tásszervezés szerepe, \ 4 fllílonm ink rendhagyó témája. Külö­nösen azóta esik szó róla, • amióta megjelentek az MSZMP Központi Bizottsága- nak tudománypolitikai irány- elvci — és széles körben, szakemberek rangos fórumain alkotó, sokrétű vita tárgvát képezve elindult a megvaló­sulás útján. E dokumentum számos régebbi és újkeletű, közvetlenül a tudományos ku­tatást és annak szabadságát érintő kérdésekkel foglalko­zik. Van közöttük olvan, amely körül nemes vita ka­varog. és van olvan is, amely­re a múló évek tapasztalatai egyértelműen válaszoltok. Emlékszem, a párt VITT. kongresszusa után milven büszkék voltunk rá, hogv a tudományos kutatók többsége bátran kísérletezik. Sokszor emlegettük: a szocialista vi­szonyok közötti temnmaaha- tározással, a tudomáivos munka jobb megszervezésé­vel biztosíthattuk, hew n fn- dománuos kutatás fő iráriua menfel"üen a srnc'rtVstg éví- tés íáénveinek. De azt >s vál­tottuk. hogy a kísérletezés nem kfis~vénz. a kutatásunk vannak bizonyos „vál’nikozá- si kockázatai". Ezzel azoni-an nem tagadtuk és ma sem ta­gadtuk a tudomfinuos munka tervszerűségét. Valiink, hogy a tudományos kutatás meg­tervezhető. N"m Kolumbusz módiára indulunk el vala­hová. hogv megérkezzünk va­lahová. esetleg véletlenül fel- fedezünk ualamft. amire vagy szükség van. vagv nincs Ez már félremagyarázása, hely­telen értelmezése a kutatás szabadságának. A kutatás ilyenfajta szabadságát, a terv­szerűtlen témamegválasztást, az úgynevezett ad hoc kuta­tást csak az olyan „kolumbu- szok” szerethetik és igénylik, akik el sem indultak sehová, és nem is fedeztek fel sem­mit A tudományos kutatásban, még a kísérleti kutatóintézet­ben is meg kell határozni a munka alapvető, fő irányát. Hogy azután a program vég­Hatá’-ldő elő't két és fé’ hónapnál csapot*"*' először az ar acélművében a dins«, őri Lenin Kohászati MűveUh"« szág legkorszerűbb elektro­rehajtása során nem minden sikerül úgy, ahogy eredetileg elképzeltük, az előfordulhat. Kísérletezés közben lehetnek kellemes és kellemetlen meg­lepetések. A tévedés jogát, senki sem vitatja Ilyen eset­ben többnyire esak akkor éri szó a ház elejét, ha a kutatói szabadság nem párosul alko­tói felelősséggel. Ná Illik nocsak kinyi­latkoztatások, papírra vetett rende’kezések és határozatok tanúskodnak a kutatómunka szabadságá­ról a tudományos munkások iránti bizalomról, hanem a mindennapi élet számos je­lenségei. Nem frázis, való igazság, hogy a tudomány művelésének elengedhetetlen feltétele a tudomány helye­sen értelmezett szabadsága. A Központi Bizottság irány­elveiben is sok szó esik a kutatások szabadságáról. Egyet azonban mindenkép. pen hangsúlyozni keil: mi a kutatás szabadságának fogal­mái marrista értelemben használjuk Valljuk, hogy a kutatások szabadsága semmi, képnen sem jelent egyet va­lamiféle anarchiával. A sza­badság a kutatásban nem je­lent liberalizmust sem. Mert, a szabadság és a rend nem zárja ki egymást, hanem a kettő szorosan feltételezi egy­mást, ahogy azt nagy köl­tőnk, József Attila írta. Ha elmosódnának a határvona­lak a szabadság az anarchia és a liberallr-mus között, az tervszerűt lenséget szülne. Kutatómunka szabadságáról csak akkor beszélhetünk, ha szem előtt tartjuk a társa­dalmi igények kielégítését, a tervszerű, tudatos, jól szer­vezett munkát A kutatásoknak mégis van­nak bizonyos határai, korlát­jai. Ilyen például az anyagi lehetőségek mérete, vagy a személyi feltételek biztosítá­sa. Köztudott, hogy kutató­intézeteink tevékenysége évente több milliárd forintba kerül. Mégis ha’lunk olyan megjegyzéseket: hasznos a téma, életrevaló az ötlet, de anyagi természetű gondok miatt nem tudjuk megoldani Vtszont éppen korlátozott anyagi forrásainkból adódik, hogy nem rendezkedhetünk be a tudományos tevékenység minden területén nagy erő­ket foglalkoztató kutatómun­kára. Sajnálatos módon, né­ha bizony, még azokat az igényeket sem tudjuk, énpen anyagi, vagy személyi ténye­zők hiánva miatt kielégíteni saját erőből, ame’yeket tár­sadalmi, gazdasági fejlődé­sünk a tudománytól feltétle- • nfiZ elvár. Ezért hangsúlyoz­zuk, hogy a világ tudomá­nyos kapacitásának csak kis töredéke van országunkban. Viszont néhány területen, el­sősorban a tradicionálisan kiemelkedő eredménnyel művelt helyeken jól megvá­lasztott irányokban lehet és kell is vállalni a hazai ku­tatást, a világszínvonal el­érésének igényével. Egy másik olyan téma, amely határt szabhat a ku­tatások szabadságának, a magas képzettségű szakembe­rek száma. Az irányelveikben is szó esik róla, hogy pár­tunk mennyire fontosnak tartja a politikai, ideológiai követelményeknek megfelelő, szakmailag kiváló tudomá­nyos erők kiválasztását. Se­gíti tehetségük kibontakozta­tását. Ennek megfelelő ösz­tönzési, képzési és tudomá­nyos minősítési rendszert te­remtett. Szorgalmazzuk azt is, hogy a tudomány munká­sainak köre folyamatosan fel­frissüljön alkotó munkára al­kalmas szakemberekkel. Ez a törekvés egybeesik azzal is, hogy egés7.séges „fluktuáció” alaku’jon ki a kutatóhelvek- ről az üzemekbe oktatási in­tézményekbe, illetve fordítva 4 I*utalóimul a személyi és anyagi határain kívül van nióg egy tényező melyet feltétlenül figyelembe kell venni: bizonyos politikai meggondolások. Nem érthe­tünk e~’-et a kutatások olyan szabadsagával, olyan törek­véseivel, amelyek ' népcllene- sek, mert ezek szabadságelle­nesek. Ér-^mes megemlíteni azt is. hogy más dolog kísér­letezni biológiai témákkal fe­hér egereken, és más dolog kísérletezni a társadalmon. Amikor tehát a társadalom­ról van szó, nagyfokú körül­tekintésre. politikai megfon­tolásra van szükség — a ku­tatói szabadság megsértése nélkül. Arról, hogy kutatóink, tu­dósaink lelkiismeretes mun­kája révén helyes úton hala­dunk, jól értelmezzük a ku­tatói szabadságot, gyakran meggyőződhettünk egy-egy gazdasági céljainkhoz kap­csolódó kutatás realizálódás® kapcsán. Kutatóintézetekben egyetemeken. laboratóriu­mokban kidolgozott témák, hozzájárulnak iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztésé*1 hez. Születtek és napjaink­ban is születnek olvan ered­mények. amelyekre határain- non túl is felfigyelnek. Foo-re ritkábban tapasztalható be- felé fordulás, valamiféle öné celusnn a mindennapi kutató­munkában. Viszont nagyob­bak az eredmények az olvan kutatási területen, ahol a pia­ci Igények, illetve az adott hazai körülmények lehetővé teszik a fejlődést A kutatás, kísérletezés, ál. tatában az új utak keresése soha nem volt könnvű. A mi társadalmunkban azonban nem lehetnek újkori Ga’ifeik Nem véletlenül hangsúlyozz® az MSZMP Központi Bizott­ságának tudománypolitikai irányelve, hogy a tudomá­nyos kutatás számára minden problé.na és hipotézis sza­bad- A szabadság adta jogok- azonban magas ’-kú : ":oth felelősséggel páros'-'vc vezet­hetnek helyes cé'-’-hoz. Nincs ol-on szellemi gúlarr 1-^ mely csak a csúcson teszi le­hetővé a tudományos igazság megnyilatkozó • zetekben, laboratóriumokban dolgozó tudományos munka, társak tevékenységet ne m funkcióikkal, hanem alkotói eredményességükkel mérik. VaSftuli és hirdetjük hogy tudo­mánypolitikánk fontos eleme a kutatási szabadság. Azon­ban. miközben hangsúlyoz­zuk a tudomáovos kutatások szaba’sá-át. soha nem té- veszthetjük szem elől, hogy bár a tudomány sz- 'oek növekedése viláeielenség. nem független az adott tár­sadalmi viszonyoktól. Ebből adódik az is, hogv a szocia­lizmus és a kommunizmus igényli a tudomány' segítsé­gét. s a mi társadalmunkban a tudomány a társadalom építésének egyik legnagyobb hajtóereje. Paitlovits AgostoD

Next

/
Thumbnails
Contents