Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-25 / 299. szám
Csütörtök, 196». «Hae. 25. eat.' 1.944 decemberének hősei AZ OKSZAG |eg? ______________I már szabad z ott. szorult az ostromgyűrű Fest kőiül, de a fasiszta téboly még tombolt, ezrek estek naponta a háború és a terror áldozatául A fővárosban a Marót- és a Szír-csoport ifjúmunkásai, fiatal értelmiségiek. Padányi Mihály. Janikovszki Béla, Ajtay Miklós, Cr Pik Gábor és mások, akiket a párt megbízásából Fehér Lajos irányított, fegyveres rajtaütések során német járműveket semmisítettek meg, bombát robbantottak a Mctropol Szállónál és a Városi Színház épületében Csepel munkásai csakúgy, mint a miskolci és az ózdi munkások tették, elkeseredetten küzdöttek lakóhelyük kiürítése, az üzemek leszerelése, a gépek elrablása ellen. Bajcsy-Zsilinszky Endre. Kiss János altábornagy. Nagy Jenő ezredes, Tartsay Vilmos százados körül a Margit körúti katonai ügyészség szőtte sűrűre a halálos hálót. A Horthy-hadsereg magas rangú tisztjei közül nóhányan miután felismerték, hogy a j Hitlert vakon kiszolgáló politika végső veszélybe sodorta az országot, kísérletet tettek arra. hogy hazájuk becsületének védelmében tegyenek valamit: arra készültek, hogy szembefordítják a fegyveres erők egy részét a n'ci hadsereggel. De már késő volt: a negyedszázadon át, ellenforradalmi szellemben nevelt tisztikar vakon és gyáván szolgálta Szálasit. Be- sregffyt és a Führer többi zsoldosát, hóhérkézre adta legjobb társait. A szörnyűségesen megkínzott hazafiaknak a Margit körúti börtön udvarán, bitón kellett meghalniuk. Bajcsv-Zslllnszkvt azokban a napokban hurcolták Sopronkőhidára. A hazafisácot sok éven át harsogóan hirdető tisztfknr túlnyomó többsége erkölcsileg elbukott a nagy történelmi próbán. Akadtak ellenben munkások, bányászok, sorkatonák százával, akikben Igazi hazaszeretet élt. akik nem féltek életüket kockáztatni népük megmentéséért Közülük kerültek kt Nógrádi Sándor és Tömne András partizánecvségének taeiai Ök még fegyveres harcban álltak a németekkel, az ellenség hátában harcálláspontjukról üdvözölték a debreceni Ideiglenes kormányt biztosítottak hűségükről, kitartásukról. a Szentkirályi utj BUDAPESTEN nagy túlerővel körülfogták a 22-es számot viselő sarki házat — az utcát később Stollár Béláról nevezték el — s egy szálig lekaszabolták az utolsó töltényig védekező, mintegy harminc fiatal hazafit. Véres karácsony köszöntött az ország egy részére. Százezrek után. akik a határon túl. német koncentrációs táborokban és az országutak mentén pusztultak el: itthon, a még fel nem szabadult városokban és falvakban óráról órára, megszámlálhatatlanul sokan váltak a fasiszta őrjöngés áldozataivá. A középületek nagy része romokban hevert, lángok csaptak a magasba, menekülő hordák fosztogatták a lakosságot, elhajtották az állatállományt. Űzött vadként búidosott mindenki. aki nem tartozott az elembertelenedett haramiák közé. Karácsony előestéién vetettek hurkot g nyilas ország- vésztők Ba icsy-7.silínszky Endre nyakába, azon a napon oltották ki ugyancsak. Sopronkőhidán Pataki István, Pesti Barnabás, Kreutz Tibor életét. Az ország keleti megyéiben már megkezdődött az új élet. a karácsony békét, reményt, életet, biztonságot hozott a sokat szenvedett emberek hajlékaiba. De Nógrád- ban még partizán fegyverek dörögtek. 0inesten a fegyveres eilenállók tovább folytatták harcukat Az ostromlók gyűrűje egyre jobban összezáró'* * Pest körül. Steinmetz és Osztyapenkó kanitány, par1.amenter*-rsaikkal holtan rogytak a hóba. amikor megadásra szó,f*ot*ák fel az el- 1 pn prompt, | t!M4 nErE!**u,5,ű Füvek | névtelen hősei és márlíriai megszámlál hatatl a no’' Csupán a mű. melvet véráldozntuk ár-ín seeí*e**ol- ’p* roiönni. tanúskodik nagyszerű tette’k- ről. emberi helytállásukról. Negyedszázad múltán az utókor tiszto’ete és hálája idézi emléküket. e Ci szőlőskert Abaiiíszánloa Évtizedekkel ezelőtt Aba- űjszántó volt a tokaj-hegy- aljai borvidék egyik gyöngyszeme. A teraszos szőlők jó része azonban kipusztult, és csak az elmúlt esztendőkben kezdődött meg a rekonstrukció. Az újonnan szervezett Abaújs7ántói Állami Gazdaság telepítette az első jelentős. nagyüzemi műve’ésre alkalmas új szőlőskerteket * Az idén már az abaújszán- tói Petőfi Tsz is bekapcsolódott a rekonstrukcióba. Az elmúlt tavasszal 30 holdon telepítettek borszőlőt, s a jövő év tavaszán további 70 holddal növelik szőlőterületüket. 1971-ben is folytatják a telepítést. A tsz tervei szerint összesen 200 holdon lesznek géppel művelhető szőlőik. Jó eredmények, versem vállalások V » a Szemere Tsz*bcn ea egyik épületében 3 nyilas Prónay különítménybe beépült Görgey zászlóaljba ifjúmunkások és diákok tömörültek, s a nyilasokat megtévesztve a náci megszállók ellen folytattak akciókat, üldözötteknek segítettek a menekülésben, katonai felszereléseket rongáltak meg. Leleplezték ő’-et. Tízüket — Varró Andrást és 'Miene társát — kivégezték. A többieknek sikerült elhagyniuk a fővárost, a Börzsönyben folytatták az ellenállást. Vámos- mik.olán és környékén együttműködtek a szovjet, hadsereg ielderftőivel, előretörő alakulataival. A főváros szívében, két- háromszáz lépésnyire a Nyugati pályaudvartól, egy Klo- ti'd utcai szürke ház pincéjében katonák, karnaszomá- nyosok, fiatal civilek gyülekeztek, s vezetőHikkei. dr. Stollár Béla hadapród őrmesterrel, a Pesti Hírlap munkatársával azon tanakodtak. miként tudnának kapcsolatot teremteni és együttműködni más. velük egy célt követő fegyveres osztagokkal. A szomszédjukban állt a Légrádv-féle nvomda éoülete — a mai Zrínyi Nyomda —.ahol a nyilasok hatalomátvételéig sok újság készült. Stoi'ár és az ellenállásra készülő osztag a nyomdát akarta megvédeni a visz- S7/' '’Tietek ás a mene'ülésre Készülő nyilasok d-'V>A*ői, másrészt segített ahol tudott, életveszélybe került embereken. Valaki elárulta őket A gyilkosok A vattai Szemere Bertalan Termelőszövetkezet az előző évek nehézségei után most már a második eredményes, gazdag évet zárja Az elmúlt gazdasági év végén az előzőén fizetett 25 forint he’yett már 41 forint 50 fillér volt egy-egy munkaegység értéke. Még jobban zárják az 1969- es esztendőt. Eredetileg 3,4 millió forint bevételre számítottak, s már a háromnegyed évi mérleg elkészítésekor 300 ezer forintos többlettel dicsekedhettek. Így a tervezettnél jóval többet tud. nak fizetni a tagságnak. 1970-re olyan nagy biztonsági tartalékot képez a gazdaság, ami eleve biztosítja már a jövő évi jövedelmet is. Így például az egyszám’áról. hitel igénybevétele nélkül vásárolnak tehergépkocsikat, 200 anyajuhot és 40 vemhes üszőt. A tsz-ben kibonatkozóban van a szocialista versenymozgalom is. A 12 tehergépkocsi vezetői például két brigádot alakítottak. Az „ifik” és az „öregek” brigádja már meg is tette verseny vállalását ha. zánk felszabadulásának 25. és Lenin elvtárs szü’etésének 100. évfordulója tiszteletére Egy-egy brigád egymillió forint értékű gépkocsi fuvart vállal a jövő esztendőre Csökkenteni kívánják a költségeket, az üzemanyagfogyasztást. A tsz vezetősége 30—30 ezer forint értékű prémiumot tűzött ki a két brigádnak. Mórunkat, a társadalmi forradalmak és a termelőerők nagyarányú növekedésén kívül 3 tudományok rendkívül gyors fejlődése és társadalmi szerepük megnövekedése jellemzi. A kibontakozó tudományos-technikai forradalom hatására elmélyülnek ismereteink a természetről és a társadalomról, átalakul a termelőerők szerkezete és színvonala. A tudományos kutatás volumene egyre inkább iparági méretekkel jellemezhető, s a társadalmi tevékenység egyik szervezett — egyes területeken az iparszerű termelés jegyeit felmutató — ágazatává válik. Gyarapodik a különféle típusú kutatóhelyek hálózata, a kutatómunka anyagi, technikai, személyi bázisa és fokozódik a figyelem a kutatómunka szervezetével, működésének mechanizmusával, 3 kutatás eredményességével összefüggő kérdések iránt, s jelentősen nő a hatékony kutatásszervezés szerepe, \ 4 fllílonm ink rendhagyó témája. Különösen azóta esik szó róla, • amióta megjelentek az MSZMP Központi Bizottsága- nak tudománypolitikai irány- elvci — és széles körben, szakemberek rangos fórumain alkotó, sokrétű vita tárgvát képezve elindult a megvalósulás útján. E dokumentum számos régebbi és újkeletű, közvetlenül a tudományos kutatást és annak szabadságát érintő kérdésekkel foglalkozik. Van közöttük olvan, amely körül nemes vita kavarog. és van olvan is, amelyre a múló évek tapasztalatai egyértelműen válaszoltok. Emlékszem, a párt VITT. kongresszusa után milven büszkék voltunk rá, hogv a tudományos kutatók többsége bátran kísérletezik. Sokszor emlegettük: a szocialista viszonyok közötti temnmaaha- tározással, a tudomáivos munka jobb megszervezésével biztosíthattuk, hew n fn- dománuos kutatás fő iráriua menfel"üen a srnc'rtVstg éví- tés íáénveinek. De azt >s váltottuk. hogy a kísérletezés nem kfis~vénz. a kutatásunk vannak bizonyos „vál’nikozá- si kockázatai". Ezzel azoni-an nem tagadtuk és ma sem tagadtuk a tudomfinuos munka tervszerűségét. Valiink, hogy a tudományos kutatás megtervezhető. N"m Kolumbusz módiára indulunk el valahová. hogv megérkezzünk valahová. esetleg véletlenül fel- fedezünk ualamft. amire vagy szükség van. vagv nincs Ez már félremagyarázása, helytelen értelmezése a kutatás szabadságának. A kutatás ilyenfajta szabadságát, a tervszerűtlen témamegválasztást, az úgynevezett ad hoc kutatást csak az olyan „kolumbu- szok” szerethetik és igénylik, akik el sem indultak sehová, és nem is fedeztek fel semmit A tudományos kutatásban, még a kísérleti kutatóintézetben is meg kell határozni a munka alapvető, fő irányát. Hogy azután a program végHatá’-ldő elő't két és fé’ hónapnál csapot*"*' először az ar acélművében a dins«, őri Lenin Kohászati MűveUh"« szág legkorszerűbb elektrorehajtása során nem minden sikerül úgy, ahogy eredetileg elképzeltük, az előfordulhat. Kísérletezés közben lehetnek kellemes és kellemetlen meglepetések. A tévedés jogát, senki sem vitatja Ilyen esetben többnyire esak akkor éri szó a ház elejét, ha a kutatói szabadság nem párosul alkotói felelősséggel. Ná Illik nocsak kinyilatkoztatások, papírra vetett rende’kezések és határozatok tanúskodnak a kutatómunka szabadságáról a tudományos munkások iránti bizalomról, hanem a mindennapi élet számos jelenségei. Nem frázis, való igazság, hogy a tudomány művelésének elengedhetetlen feltétele a tudomány helyesen értelmezett szabadsága. A Központi Bizottság irányelveiben is sok szó esik a kutatások szabadságáról. Egyet azonban mindenkép. pen hangsúlyozni keil: mi a kutatás szabadságának fogalmái marrista értelemben használjuk Valljuk, hogy a kutatások szabadsága semmi, képnen sem jelent egyet valamiféle anarchiával. A szabadság a kutatásban nem jelent liberalizmust sem. Mert, a szabadság és a rend nem zárja ki egymást, hanem a kettő szorosan feltételezi egymást, ahogy azt nagy költőnk, József Attila írta. Ha elmosódnának a határvonalak a szabadság az anarchia és a liberallr-mus között, az tervszerűt lenséget szülne. Kutatómunka szabadságáról csak akkor beszélhetünk, ha szem előtt tartjuk a társadalmi igények kielégítését, a tervszerű, tudatos, jól szervezett munkát A kutatásoknak mégis vannak bizonyos határai, korlátjai. Ilyen például az anyagi lehetőségek mérete, vagy a személyi feltételek biztosítása. Köztudott, hogy kutatóintézeteink tevékenysége évente több milliárd forintba kerül. Mégis ha’lunk olyan megjegyzéseket: hasznos a téma, életrevaló az ötlet, de anyagi természetű gondok miatt nem tudjuk megoldani Vtszont éppen korlátozott anyagi forrásainkból adódik, hogy nem rendezkedhetünk be a tudományos tevékenység minden területén nagy erőket foglalkoztató kutatómunkára. Sajnálatos módon, néha bizony, még azokat az igényeket sem tudjuk, énpen anyagi, vagy személyi tényezők hiánva miatt kielégíteni saját erőből, ame’yeket társadalmi, gazdasági fejlődésünk a tudománytól feltétle- • nfiZ elvár. Ezért hangsúlyozzuk, hogy a világ tudományos kapacitásának csak kis töredéke van országunkban. Viszont néhány területen, elsősorban a tradicionálisan kiemelkedő eredménnyel művelt helyeken jól megválasztott irányokban lehet és kell is vállalni a hazai kutatást, a világszínvonal elérésének igényével. Egy másik olyan téma, amely határt szabhat a kutatások szabadságának, a magas képzettségű szakemberek száma. Az irányelveikben is szó esik róla, hogy pártunk mennyire fontosnak tartja a politikai, ideológiai követelményeknek megfelelő, szakmailag kiváló tudományos erők kiválasztását. Segíti tehetségük kibontakoztatását. Ennek megfelelő ösztönzési, képzési és tudományos minősítési rendszert teremtett. Szorgalmazzuk azt is, hogy a tudomány munkásainak köre folyamatosan felfrissüljön alkotó munkára alkalmas szakemberekkel. Ez a törekvés egybeesik azzal is, hogy egés7.séges „fluktuáció” alaku’jon ki a kutatóhelvek- ről az üzemekbe oktatási intézményekbe, illetve fordítva 4 I*utalóimul a személyi és anyagi határain kívül van nióg egy tényező melyet feltétlenül figyelembe kell venni: bizonyos politikai meggondolások. Nem érthetünk e~’-et a kutatások olyan szabadsagával, olyan törekvéseivel, amelyek ' népcllene- sek, mert ezek szabadságellenesek. Ér-^mes megemlíteni azt is. hogy más dolog kísérletezni biológiai témákkal fehér egereken, és más dolog kísérletezni a társadalmon. Amikor tehát a társadalomról van szó, nagyfokú körültekintésre. politikai megfontolásra van szükség — a kutatói szabadság megsértése nélkül. Arról, hogy kutatóink, tudósaink lelkiismeretes munkája révén helyes úton haladunk, jól értelmezzük a kutatói szabadságot, gyakran meggyőződhettünk egy-egy gazdasági céljainkhoz kapcsolódó kutatás realizálódás® kapcsán. Kutatóintézetekben egyetemeken. laboratóriumokban kidolgozott témák, hozzájárulnak iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztésé*1 hez. Születtek és napjainkban is születnek olvan eredmények. amelyekre határain- non túl is felfigyelnek. Foo-re ritkábban tapasztalható be- felé fordulás, valamiféle öné celusnn a mindennapi kutatómunkában. Viszont nagyobbak az eredmények az olvan kutatási területen, ahol a piaci Igények, illetve az adott hazai körülmények lehetővé teszik a fejlődést A kutatás, kísérletezés, ál. tatában az új utak keresése soha nem volt könnvű. A mi társadalmunkban azonban nem lehetnek újkori Ga’ifeik Nem véletlenül hangsúlyozz® az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelve, hogy a tudományos kutatás számára minden problé.na és hipotézis szabad- A szabadság adta jogok- azonban magas ’-kú : ":oth felelősséggel páros'-'vc vezethetnek helyes cé'-’-hoz. Nincs ol-on szellemi gúlarr 1-^ mely csak a csúcson teszi lehetővé a tudományos igazság megnyilatkozó • zetekben, laboratóriumokban dolgozó tudományos munka, társak tevékenységet ne m funkcióikkal, hanem alkotói eredményességükkel mérik. VaSftuli és hirdetjük hogy tudománypolitikánk fontos eleme a kutatási szabadság. Azonban. miközben hangsúlyozzuk a tudomáovos kutatások szaba’sá-át. soha nem té- veszthetjük szem elől, hogy bár a tudomány sz- 'oek növekedése viláeielenség. nem független az adott társadalmi viszonyoktól. Ebből adódik az is, hogv a szocializmus és a kommunizmus igényli a tudomány' segítségét. s a mi társadalmunkban a tudomány a társadalom építésének egyik legnagyobb hajtóereje. Paitlovits AgostoD
