Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

'S®'^3ÄBE; Swmfei, Vm. 5, =»IH9SPi uuiw».' gjr.iMjg.saag IgMIllli^ I ifTT | rj ,n—| l|V <M> ^||| «MT I legtMtMt GsaM A cigáriyasszony gyorsan hadarta betanult mondóká- ját: „Szent Péter Pál mentsd meg ezt a családot, mert ők szegények, s jó kereszté­nyek, adjál nekem erőt, ha­talmat, hogy a rontást el­űzzem róluk, megváltsam az életüket.. — Ezt mondta és még sok mindent, de olyan gyorsan, hogy alig tudtuk követni. A tojást közben boszorkányos ügyességgel becsavarta egy ruhába, meglengette mind a négy égtáj, felé, majd rá­ütött egy kanállal. Oda, ahol a tojás dudorodott. Óvatosan bontotta szét a ruhát. Uram, Isten, mit láttunk... Halálfej a tojásban Az asszony arcán rémület tükröződik. Pillantása sokáig elidőz a heverőn békésen szundikáló macskán. Elkép­zelhető, milyen lehetett a rémületük, amikor négyen körülállták a szétbontott ru­hadarabot. — A tojás szétfolyt, s ben­ne a közepén tisztán lát­szott a halálfej. Megátalkod­va álltunk fölötte. Honnan kerülhetett bele a halálfej, hiszen a lányom egyenesen a tyúk alól hozta á tojást. Semmi kétség, ennek azasz- Ezonynak természetfeletti hatalma van. — Hiszik már, hogy ron­tás van a családon? — szin­te koppant a misztikus csend­ben a cigányasszony szava. — Hogyne hittük volna. Nem láttunk mi még az­előtt ehhez hasonlót sem. Aztán azt is mondta, hogy a férjem is a rontás miatt ha­gyott el, és ha ő nem segít, Pityu üiam húsvétra ki lesz terítve. Hogy aztán még mi mindent csinált! A kezében — Mikor kezdett gyana­kodni, hogy becsapták? — Nem pirosodott meg a pohárban a víz, melyet a sarokba kellett állítanom. A zokni sem bogozódott ki va­sárnapra. Mondtam a Pityu fiamnak, hogy minket biz­tos rászedtek. Másnap mo­torra ült, s ment a rendőr­ségre. Nem az első esel Domaházán beszélik, hogy két évvel ezelőtt is történt hasonló eset. Mosolyogva, kissé restellkedve emlékez­nek vissza a falubeliek. Ho­gyan lehetett, egy írástudat­lan asszonynak újra rá­szedni egy családot? Nem tanulták volna a korábbi történetből? Horváth Istvánné sorsával magyarázza. Gyerekkorában nem tanulhatott, azóta sem volt rá ideje. Munka után, örül, ha lefekhet, még tv-t sincs ereje nézni. Férjével rosszul éltek, ezért a család elköltözött. Sok mindent vet­tek azóta, most házat szeret­nének építeni a faluban, va­lami rendes helyen. Olyan jó lett volna hinni, hogy könnyebbre fordul a sorsuk. A gyerekek viszont tanul­hattak. A kisebbik lány ál­talános iskolás, a nagyobbik gyors- és gépíró iskolába jár. Vilmos, a kisebbik f'ú ti­zenkilenc éves, tűzikovács szakmát tanult, most az óz­di gyárban dolgozik, ö is otthon volt, azon az emlé­kezetes napon. — Nem is nagyon figyel­tem én a hókuszpókuszokat — mondja kissé restelikedve. — A Sokol rádiómat javítot­tam, azzal voltam elfoglalva. r — Jósolt magának is? — Csak azt, hogy ötösöm lesz a lottón. felforralt egy pohár vizet, saját kétszáz forintját papír­ba csomagolta és elégette a n* I 1 1 * t u tűzhelyben, a fiam zoknijára „IllSZCk 3 DftS’ZOrK 3T1V Dull meg csombékot kötött és be­tette az ünneplő ruhája zse­bébe. Azt mondta, ha vasár­napra kioldódik, sikerült a gonoszt elűzni, jóra fordul a sorsunk. A cigányasszony, Ajtai Károlyné segítsége azonban nem volt önzetlen. A meg­gyújtott papírból ügyesen visszalopta kétszáz forintját, mégis a dupláját kérte el­lenszolgáltatásként a „meg­váltott családtól”. Ezenkívül több öltözet ruhát, arany­gyűrűt, több mint ezer fo­rint értéket vitt el. Vissza­esőként elkövetett csalásért az Ózdi Járásbíróság egy­évi szigorított börtönre ítél­te. — Azt hittük, jó lelkű asszony. Nekem még vissza­adott húsz forintot, hogy ve­gyek érte gyertyát, és gyújt­sam meg minden este, ha imádkozom. — Elimádkozta? — Nem. Mindig elaludtam. Fáradt vagyok már estére. A legidősebb fiú, Horváth István, huszonhárom éves. Az ózdi kohászatnál segéd­munkás. Lassú észjárású, halk szavú fiatalember. Lát­szólag még saját kárán sem tanult. Ügy ejti a szavakat, mintha azzal is bűnt követ­ne el, hogy beszél a történ­tekről. — Képzelheti, mit éltem át húsvétig. — De hiszen a cigányasz- szony a bíróságon beismer­te a csalást. Így is félelme­tesnek tartja? — Annak. — Elhiszi, hogy egy em­bert meg lehet rontani? — El. Mióta a barátomat megrontották. — Hogy rontották meg? — Szerelmes lett. — Maga még nem volt szerelmes? — Nem, hál’ istennek. Horváth István tudatlan­ságának okát kutatom. El­mondja, hogy miután elvé­gezte a nyolc osztályt, dol­gozni ment. Soha nem ol­vas, a rádióban is csali a tánczene érdekli. Motorját szereti, s ezzel ki is merült érdeklődési köre. — Hiszek a boszorkányok­ban — mondja meggyőző­déssel. Egyszer már láttam is. Gyümölcsöt szedtem, s rám esteledett. Elindultam, s egyszer csak megláttam egy alakot. Felém tartott. Meg­álltam. Az is megállt. Csak annyit láttam belőle, hogy fekete. Moccanni sem mer­tem hajnalig. Azon gondolkozom, hogy valami bátorítót mondjak, amikor az öreg repedezett ajtón, kopogtatnak. Hirtelen kísérteties csend lesz a kis konyhában. Az anya és a fiú összenéznek. Szemükben ré­mület. Talán mégsem lett volna szabad beszélni ezek­ről? A kopogás megismétlődik. Erősebben, mint korábban. A rendőrség megbízottja lép be. — Kié a motor asz udva­ron? ■— Az enyém. — Hol járt vele tegnap? — Sehol — siet a válasz­ai zal a fiú anyja. Néhány keresztkéröés után azonban a fiú bevallja, hogy a szomszéd község kukoricá­sában voltak. Egy zsák ku­koricát hoztak. Meglepte őket a mezőőr, de a rend­számot letakarták. Honnan tudják mégis, hogy ők vol­tak. Csak nem boszorkány­ság van a dologban... Memyorsult a Tisza vízlépcső építése Si A Kiskörénél épülő Tisza H. vízlépcső nemcsak a Ti­szát duzzasztja majd meg Borsod és a szomszédos me­gyék területén, hanem a Sa­jót és a Hemádot is. A dél­borsodi területen mestersé­ges tó alakul ki, amelyből a part menti gazdaságok ön­tözhetik növénykultúráikat Később, a teljes duzzasztás után a Sajó és a Hernád vízszintje is megemelkedik, s a folyók torkolati körzetei­ben nagy területeken válik lehetővé az öntözéses gazdál­kodás. Az idei száraz ősz kedvez a Tisza II. vízlépcső építési munkáinak. A főművek épí­tése különösen meggyorsult az elmúlt hetekben. A fo­lyó vízállása ugyanis rend­kívül alacsony. így köny­nyebb a mederben dolgoz­ni. Az erőmű alaptestének lerakási munkái hamarosan teljesen befejeződnek. Itt ez utóbbi három hónap során összesen 12 ezer köbméter vasbetont építettek be. A ha­józsilipben a földmunkák a 78 méter Adria fölötti szint- magasságig készültek él. A kedvező időjárást ki­használva, megkezdték az új Tisza-meder mélyítésének vízszint alatti munkáit is. Három kilométernyi szaka­szon kétmillió köbméter föl­det, iszapot és kavicsot kell kiemelni, hogy az új meder kialakulhasson. E munkához holland gyártmányú kotró­gépet üzemeltetnek, amely­nek marószerkezete és cső­rendszere 14 méter melyen hatol le a víz alá. A kiskörei erőműtelepen ebben az évben befejeződik egy 120 lakásos új lakótelep építése is. Biztos fel... — A meteorológia ugyan még nem jelen­tette, de most már biz­tos, hogy vége a szép őszi időjárásnak, jön­nek a kellemetlen eső­zések. — Bizonyára ízületei „jósolják” ezt? — Hál’istennek, ízüle­teimre még sosem volt panaszom ... Sokkal biztosabb jele van a rossz idő beköszöntésé­nek. — ? ? ? — Miskolcon talán még sosem volt annyi járda és úttest felbont­va, mint most... Hát kell ennél biztosabb jel?! (p. s.) Tötli István f1« H I* iiorogdinnye, sutotok Nyílt nap a selyemréti óvodában Igyekeznek úgy viselkedni, játszani, mint máskor. Csak a szemük sarkával figyelnek időnként a fal melletti pado­kon ülő szülőkre, meg az ajtó felé azok, alak még várnak valakit. Épül a vár, nagy a forga­lom a játéklödrászatban. A A Tokaj-hegyal jai TESZ küldöttgyűlése Küldöttgyűlést tartott teg­nap, november 4-én, kedden a Tokaj-hegyaljai Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége. A szövetséghez tar­tozó két járás — a sátoralja­újhelyi és a szerencsi — 57 termelőszövetkezetének kül­döttei három témát vitattak meg az előre elkészített írá­sos beszámolók alapján. A szövetség vezetősége átfogó, elemző és javaslatokat bősé­gesen tartalmazó jelentést készített a tagszövetkezetek üzemi tevékenységéről és együttműködésük eddigi eredményeiről, valamint a to­vábbi feladatokról, A beszá­moló, amelyet Szabó László szövetségi titkár terjesztett elő, hangsúlyozta, hogy az új gazdasági mechanizmus be­vezetése óta egységes állás­foglalás és gyakorlat alakult ki. mely szerint a termelő­szövetkezeti üzemi tevé­A Borostyán étterem Sárospatakor kenységet nem lehet és nem szabad növénytermesztésre, állattenyésztésre, kertészke. désre korlátozni. A tsz-ek üzemi tevékenységének köre jelentősen kibővült, és ez szükségszerűen megkövetel­te — és megköveteli — a tag­szövetkezetek kölcsönösen előnyös együttműködésének fokozását, A mezőgazdasági termelés, fejlődése olyan sza­kaszába érkezett, amely to­vábbi koncentrálást és sza­kosítást igényel. Valamennyi főbb üzemi te­vékenységet elemezve, a szö­vetség vezetősége ismertette javaslatait, hogyan látja he­lyesnek az együttműködés, a koncentrálás és a szakosítás továbbfejlesztését Beszámolt a jelentés a kiegészítő tevé­kenység eddigi eredményei­ről és további feladatairól, lehetőségeiről is A vezető­ség számos közös vállalkozás létrehozását és közös építke­zés. beruházás elvégzését ja­vasolja a tagszövetkezetek­nek, mert a kiegészítő üzemi tevékenység mindkét járás­ban jóval alatta marad az országos átlagnak. Országos átlagban ugyanis a tsz-ek ár. bevételeinek 25.4 százaléka kiegészítő tevékenységekből származik, A Tokaj-hegyaljai TESZ területén ez az arány csak 8.1 százalék, ami azt. je- lenti, hogy a helyi lehetősé­gek nincsenek megfelelően ; kihasználva. ' A fő téma — a gazdasági és gazdálkodási problémák — megvitatása után a küldött­gyűlés Karajz Miklós szö­vetségi elnök jelentése alap­ján megvitatta a választott szervek tevékenységét, mun­kájuk eddigi eredményeit és soron levő feladatait. Simon Lajos elnök a szövetség el­lenőrző bizottságának mun­ka iáról és az 1869 ok tóbe- j rétien tartott törvén vessép! i vizsgálat eredményeiről szá ! molt be. Ezután a küldött- gyűlés határozatokat hozott j és Indítványokat:, bejelentése­ket, javaslatokat hallgatott meg. babakonyhában pattogatott kukoricával etetik egymást, meg a Pisti babát. Három csenő őszó Az óvó néni az órára néz. Pont kilenc. Ep> kis csengőt ráz meg, aminek hangjára egyszerre nagy nyüzsgés tá­mad. A meséskönyvek a polcra kerülnek, a vár a lá­dába, a babák a kocsiba, kiságyba. — Ha ez otthon is így menne! — sóhajt fel egy mama. Második csengőszóra min­denki a helyén ül, harma­dikra a naposok jelentenek: — Óvó néni kérem jelen­tem, a babaszobát rendbe­raktam. — óvó néni kérem jelen­tem, a virágokat megöntöz­tem. — Óvó néni kérem jelen­tem, Kali, meg Pisti az ég­világon semmit nem dolgo­zott ... Ferike szegény fél nyolc óta pityereg, mert apuka nem érkezett meg, pedig megígérte, ö is napos, s je­lent: — Ó-vó néni... ké-rem szé-pppen ... a székeket ösz- sze-ra-raktam... 4 kis repülők Az óvó néni igyekszik Fe­rikéi megvigasztalni, de csak a tízperces reggeli torna te­reli el a gyerek figyelmét bánatáról. — Szökdeltek körbe, kör­be... egy, kettő, három ... most repülők vagytok ... szál ltok, szálltok ... A gyerekek kitárt karok­kal, zümmögve szaladgálnak körbe, majd egy sípjelre le­ereszkednek. Leszállt a re­pülőgép. Ezután ütemesen lépkedve mondják a kedves rigmust: ..Görögdinnye sütőtök, hol­napután csütörtök. Péntek, szombat, vasárnap, jő dolga lesz a lánynak 4 naposok munkában A tízóraizás kedves kis szertartás. Az apróságok ma­guk terítik az asztalt, rak­ják ki a tányérokat, poha­rakat. s a napos ügyes kéz­zel töltögeti ki a teát a kan­téból társai poharába. Az óvó néni elmondja ; szülőknek, hogy ez az asztal­terítő. amit most használnak, már egy hetes, s ebben az évben a gyerekek már úgy tudnak vigyázni, hogy két hétig tart egy terítő. Később az ebédelésnél minden gyerek „levizsgázott” ügyességből, mert a középre tett tálakból mindenki ma­ga szedte ki adevesét. Ki mit csinál otthoni1 A foglalkozás igen hangu­latos volt amellett, hogy a gyerekek szép felkészültség­gel vettek rajta részt. Csak a téma volt olyan, ami meg­lehetősen szórakoztató volt az apukáknak és az anyu­káknak. Az óvó néni a csa­ládról beszélt a gyerekek­kel. A kicsik elmondották többek közt azt is, ki mit dolgozik otthon. Itt bizony cáfolhatatlanul igazolódott, melyik családban milyen mérvű a papa és a mama közti egyenjogúság. Arról is szó esett, melyik gyerek mit segít otthon. Egy kis felszisszenést keltett a jelenlevők között, amikor az egyik kisfiú nagy büszkén bejelentette, hogy ő ki- és bekapcsolja anyukájának a mosógépet, amikor mos. A szülők összesúgtak: — veszé­lyes segítség. A tanító néni ismerkedik A foglalkozás második ré­szében a gyerekek rajzoltak. Elmondtak egy verset, s mindenki lerajzolta annak a sornak tartalmát, amelyik neki a legjobban tetszett. A rajzok még a tanító né­ninek is tetszettek. Erre a nyílt napra ugyanis az óvo­da vezetője meghívta a se­lyemréti általános iskolából azt ’az alsó tagozatos tanító­nőt is, akinek az osztályába kerülnek jövőre a mostani nagycsoportos óvodások. A gyerekek nagy érdeklő­déssel nézegették a tanító nénit, amikor az óvó néni bemutatta nekili, s mi taga­dás. a tanító néni is kíván­csian kutatta jövendő tanít­ványainak arcát. A nyílt nap szépen sike­rült A gyerekek kedvesek voltak, a szülők pedig elége­detten tapasztalták ismét, hogy az óvodai nevelés fe­gyelmezetté, rendszeretővé neveli a kicsinyeket, mnínek igen nagy használ veszik majd az iskolai munkában. A. I.

Next

/
Thumbnails
Contents