Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-05 / 257. szám
'S®'^3ÄBE; Swmfei, Vm. 5, =»IH9SPi uuiw».' gjr.iMjg.saag IgMIllli^ I ifTT | rj ,n—| l|V <M> ^||| «MT I legtMtMt GsaM A cigáriyasszony gyorsan hadarta betanult mondóká- ját: „Szent Péter Pál mentsd meg ezt a családot, mert ők szegények, s jó keresztények, adjál nekem erőt, hatalmat, hogy a rontást elűzzem róluk, megváltsam az életüket.. — Ezt mondta és még sok mindent, de olyan gyorsan, hogy alig tudtuk követni. A tojást közben boszorkányos ügyességgel becsavarta egy ruhába, meglengette mind a négy égtáj, felé, majd ráütött egy kanállal. Oda, ahol a tojás dudorodott. Óvatosan bontotta szét a ruhát. Uram, Isten, mit láttunk... Halálfej a tojásban Az asszony arcán rémület tükröződik. Pillantása sokáig elidőz a heverőn békésen szundikáló macskán. Elképzelhető, milyen lehetett a rémületük, amikor négyen körülállták a szétbontott ruhadarabot. — A tojás szétfolyt, s benne a közepén tisztán látszott a halálfej. Megátalkodva álltunk fölötte. Honnan kerülhetett bele a halálfej, hiszen a lányom egyenesen a tyúk alól hozta á tojást. Semmi kétség, ennek azasz- Ezonynak természetfeletti hatalma van. — Hiszik már, hogy rontás van a családon? — szinte koppant a misztikus csendben a cigányasszony szava. — Hogyne hittük volna. Nem láttunk mi még azelőtt ehhez hasonlót sem. Aztán azt is mondta, hogy a férjem is a rontás miatt hagyott el, és ha ő nem segít, Pityu üiam húsvétra ki lesz terítve. Hogy aztán még mi mindent csinált! A kezében — Mikor kezdett gyanakodni, hogy becsapták? — Nem pirosodott meg a pohárban a víz, melyet a sarokba kellett állítanom. A zokni sem bogozódott ki vasárnapra. Mondtam a Pityu fiamnak, hogy minket biztos rászedtek. Másnap motorra ült, s ment a rendőrségre. Nem az első esel Domaházán beszélik, hogy két évvel ezelőtt is történt hasonló eset. Mosolyogva, kissé restellkedve emlékeznek vissza a falubeliek. Hogyan lehetett, egy írástudatlan asszonynak újra rászedni egy családot? Nem tanulták volna a korábbi történetből? Horváth Istvánné sorsával magyarázza. Gyerekkorában nem tanulhatott, azóta sem volt rá ideje. Munka után, örül, ha lefekhet, még tv-t sincs ereje nézni. Férjével rosszul éltek, ezért a család elköltözött. Sok mindent vettek azóta, most házat szeretnének építeni a faluban, valami rendes helyen. Olyan jó lett volna hinni, hogy könnyebbre fordul a sorsuk. A gyerekek viszont tanulhattak. A kisebbik lány általános iskolás, a nagyobbik gyors- és gépíró iskolába jár. Vilmos, a kisebbik f'ú tizenkilenc éves, tűzikovács szakmát tanult, most az ózdi gyárban dolgozik, ö is otthon volt, azon az emlékezetes napon. — Nem is nagyon figyeltem én a hókuszpókuszokat — mondja kissé restelikedve. — A Sokol rádiómat javítottam, azzal voltam elfoglalva. r — Jósolt magának is? — Csak azt, hogy ötösöm lesz a lottón. felforralt egy pohár vizet, saját kétszáz forintját papírba csomagolta és elégette a n* I 1 1 * t u tűzhelyben, a fiam zoknijára „IllSZCk 3 DftS’ZOrK 3T1V Dull meg csombékot kötött és betette az ünneplő ruhája zsebébe. Azt mondta, ha vasárnapra kioldódik, sikerült a gonoszt elűzni, jóra fordul a sorsunk. A cigányasszony, Ajtai Károlyné segítsége azonban nem volt önzetlen. A meggyújtott papírból ügyesen visszalopta kétszáz forintját, mégis a dupláját kérte ellenszolgáltatásként a „megváltott családtól”. Ezenkívül több öltözet ruhát, aranygyűrűt, több mint ezer forint értéket vitt el. Visszaesőként elkövetett csalásért az Ózdi Járásbíróság egyévi szigorított börtönre ítélte. — Azt hittük, jó lelkű asszony. Nekem még visszaadott húsz forintot, hogy vegyek érte gyertyát, és gyújtsam meg minden este, ha imádkozom. — Elimádkozta? — Nem. Mindig elaludtam. Fáradt vagyok már estére. A legidősebb fiú, Horváth István, huszonhárom éves. Az ózdi kohászatnál segédmunkás. Lassú észjárású, halk szavú fiatalember. Látszólag még saját kárán sem tanult. Ügy ejti a szavakat, mintha azzal is bűnt követne el, hogy beszél a történtekről. — Képzelheti, mit éltem át húsvétig. — De hiszen a cigányasz- szony a bíróságon beismerte a csalást. Így is félelmetesnek tartja? — Annak. — Elhiszi, hogy egy embert meg lehet rontani? — El. Mióta a barátomat megrontották. — Hogy rontották meg? — Szerelmes lett. — Maga még nem volt szerelmes? — Nem, hál’ istennek. Horváth István tudatlanságának okát kutatom. Elmondja, hogy miután elvégezte a nyolc osztályt, dolgozni ment. Soha nem olvas, a rádióban is csali a tánczene érdekli. Motorját szereti, s ezzel ki is merült érdeklődési köre. — Hiszek a boszorkányokban — mondja meggyőződéssel. Egyszer már láttam is. Gyümölcsöt szedtem, s rám esteledett. Elindultam, s egyszer csak megláttam egy alakot. Felém tartott. Megálltam. Az is megállt. Csak annyit láttam belőle, hogy fekete. Moccanni sem mertem hajnalig. Azon gondolkozom, hogy valami bátorítót mondjak, amikor az öreg repedezett ajtón, kopogtatnak. Hirtelen kísérteties csend lesz a kis konyhában. Az anya és a fiú összenéznek. Szemükben rémület. Talán mégsem lett volna szabad beszélni ezekről? A kopogás megismétlődik. Erősebben, mint korábban. A rendőrség megbízottja lép be. — Kié a motor asz udvaron? ■— Az enyém. — Hol járt vele tegnap? — Sehol — siet a válaszai zal a fiú anyja. Néhány keresztkéröés után azonban a fiú bevallja, hogy a szomszéd község kukoricásában voltak. Egy zsák kukoricát hoztak. Meglepte őket a mezőőr, de a rendszámot letakarták. Honnan tudják mégis, hogy ők voltak. Csak nem boszorkányság van a dologban... Memyorsult a Tisza vízlépcső építése Si A Kiskörénél épülő Tisza H. vízlépcső nemcsak a Tiszát duzzasztja majd meg Borsod és a szomszédos megyék területén, hanem a Sajót és a Hemádot is. A délborsodi területen mesterséges tó alakul ki, amelyből a part menti gazdaságok öntözhetik növénykultúráikat Később, a teljes duzzasztás után a Sajó és a Hernád vízszintje is megemelkedik, s a folyók torkolati körzeteiben nagy területeken válik lehetővé az öntözéses gazdálkodás. Az idei száraz ősz kedvez a Tisza II. vízlépcső építési munkáinak. A főművek építése különösen meggyorsult az elmúlt hetekben. A folyó vízállása ugyanis rendkívül alacsony. így könynyebb a mederben dolgozni. Az erőmű alaptestének lerakási munkái hamarosan teljesen befejeződnek. Itt ez utóbbi három hónap során összesen 12 ezer köbméter vasbetont építettek be. A hajózsilipben a földmunkák a 78 méter Adria fölötti szint- magasságig készültek él. A kedvező időjárást kihasználva, megkezdték az új Tisza-meder mélyítésének vízszint alatti munkáit is. Három kilométernyi szakaszon kétmillió köbméter földet, iszapot és kavicsot kell kiemelni, hogy az új meder kialakulhasson. E munkához holland gyártmányú kotrógépet üzemeltetnek, amelynek marószerkezete és csőrendszere 14 méter melyen hatol le a víz alá. A kiskörei erőműtelepen ebben az évben befejeződik egy 120 lakásos új lakótelep építése is. Biztos fel... — A meteorológia ugyan még nem jelentette, de most már biztos, hogy vége a szép őszi időjárásnak, jönnek a kellemetlen esőzések. — Bizonyára ízületei „jósolják” ezt? — Hál’istennek, ízületeimre még sosem volt panaszom ... Sokkal biztosabb jele van a rossz idő beköszöntésének. — ? ? ? — Miskolcon talán még sosem volt annyi járda és úttest felbontva, mint most... Hát kell ennél biztosabb jel?! (p. s.) Tötli István f1« H I* iiorogdinnye, sutotok Nyílt nap a selyemréti óvodában Igyekeznek úgy viselkedni, játszani, mint máskor. Csak a szemük sarkával figyelnek időnként a fal melletti padokon ülő szülőkre, meg az ajtó felé azok, alak még várnak valakit. Épül a vár, nagy a forgalom a játéklödrászatban. A A Tokaj-hegyal jai TESZ küldöttgyűlése Küldöttgyűlést tartott tegnap, november 4-én, kedden a Tokaj-hegyaljai Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége. A szövetséghez tartozó két járás — a sátoraljaújhelyi és a szerencsi — 57 termelőszövetkezetének küldöttei három témát vitattak meg az előre elkészített írásos beszámolók alapján. A szövetség vezetősége átfogó, elemző és javaslatokat bőségesen tartalmazó jelentést készített a tagszövetkezetek üzemi tevékenységéről és együttműködésük eddigi eredményeiről, valamint a további feladatokról, A beszámoló, amelyet Szabó László szövetségi titkár terjesztett elő, hangsúlyozta, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta egységes állásfoglalás és gyakorlat alakult ki. mely szerint a termelőszövetkezeti üzemi tevéA Borostyán étterem Sárospatakor kenységet nem lehet és nem szabad növénytermesztésre, állattenyésztésre, kertészke. désre korlátozni. A tsz-ek üzemi tevékenységének köre jelentősen kibővült, és ez szükségszerűen megkövetelte — és megköveteli — a tagszövetkezetek kölcsönösen előnyös együttműködésének fokozását, A mezőgazdasági termelés, fejlődése olyan szakaszába érkezett, amely további koncentrálást és szakosítást igényel. Valamennyi főbb üzemi tevékenységet elemezve, a szövetség vezetősége ismertette javaslatait, hogyan látja helyesnek az együttműködés, a koncentrálás és a szakosítás továbbfejlesztését Beszámolt a jelentés a kiegészítő tevékenység eddigi eredményeiről és további feladatairól, lehetőségeiről is A vezetőség számos közös vállalkozás létrehozását és közös építkezés. beruházás elvégzését javasolja a tagszövetkezeteknek, mert a kiegészítő üzemi tevékenység mindkét járásban jóval alatta marad az országos átlagnak. Országos átlagban ugyanis a tsz-ek ár. bevételeinek 25.4 százaléka kiegészítő tevékenységekből származik, A Tokaj-hegyaljai TESZ területén ez az arány csak 8.1 százalék, ami azt. je- lenti, hogy a helyi lehetőségek nincsenek megfelelően ; kihasználva. ' A fő téma — a gazdasági és gazdálkodási problémák — megvitatása után a küldöttgyűlés Karajz Miklós szövetségi elnök jelentése alapján megvitatta a választott szervek tevékenységét, munkájuk eddigi eredményeit és soron levő feladatait. Simon Lajos elnök a szövetség ellenőrző bizottságának munka iáról és az 1869 ok tóbe- j rétien tartott törvén vessép! i vizsgálat eredményeiről szá ! molt be. Ezután a küldött- gyűlés határozatokat hozott j és Indítványokat:, bejelentéseket, javaslatokat hallgatott meg. babakonyhában pattogatott kukoricával etetik egymást, meg a Pisti babát. Három csenő őszó Az óvó néni az órára néz. Pont kilenc. Ep> kis csengőt ráz meg, aminek hangjára egyszerre nagy nyüzsgés támad. A meséskönyvek a polcra kerülnek, a vár a ládába, a babák a kocsiba, kiságyba. — Ha ez otthon is így menne! — sóhajt fel egy mama. Második csengőszóra mindenki a helyén ül, harmadikra a naposok jelentenek: — Óvó néni kérem jelentem, a babaszobát rendberaktam. — óvó néni kérem jelentem, a virágokat megöntöztem. — Óvó néni kérem jelentem, Kali, meg Pisti az égvilágon semmit nem dolgozott ... Ferike szegény fél nyolc óta pityereg, mert apuka nem érkezett meg, pedig megígérte, ö is napos, s jelent: — Ó-vó néni... ké-rem szé-pppen ... a székeket ösz- sze-ra-raktam... 4 kis repülők Az óvó néni igyekszik Ferikéi megvigasztalni, de csak a tízperces reggeli torna tereli el a gyerek figyelmét bánatáról. — Szökdeltek körbe, körbe... egy, kettő, három ... most repülők vagytok ... szál ltok, szálltok ... A gyerekek kitárt karokkal, zümmögve szaladgálnak körbe, majd egy sípjelre leereszkednek. Leszállt a repülőgép. Ezután ütemesen lépkedve mondják a kedves rigmust: ..Görögdinnye sütőtök, holnapután csütörtök. Péntek, szombat, vasárnap, jő dolga lesz a lánynak 4 naposok munkában A tízóraizás kedves kis szertartás. Az apróságok maguk terítik az asztalt, rakják ki a tányérokat, poharakat. s a napos ügyes kézzel töltögeti ki a teát a kantéból társai poharába. Az óvó néni elmondja ; szülőknek, hogy ez az asztalterítő. amit most használnak, már egy hetes, s ebben az évben a gyerekek már úgy tudnak vigyázni, hogy két hétig tart egy terítő. Később az ebédelésnél minden gyerek „levizsgázott” ügyességből, mert a középre tett tálakból mindenki maga szedte ki adevesét. Ki mit csinál otthoni1 A foglalkozás igen hangulatos volt amellett, hogy a gyerekek szép felkészültséggel vettek rajta részt. Csak a téma volt olyan, ami meglehetősen szórakoztató volt az apukáknak és az anyukáknak. Az óvó néni a családról beszélt a gyerekekkel. A kicsik elmondották többek közt azt is, ki mit dolgozik otthon. Itt bizony cáfolhatatlanul igazolódott, melyik családban milyen mérvű a papa és a mama közti egyenjogúság. Arról is szó esett, melyik gyerek mit segít otthon. Egy kis felszisszenést keltett a jelenlevők között, amikor az egyik kisfiú nagy büszkén bejelentette, hogy ő ki- és bekapcsolja anyukájának a mosógépet, amikor mos. A szülők összesúgtak: — veszélyes segítség. A tanító néni ismerkedik A foglalkozás második részében a gyerekek rajzoltak. Elmondtak egy verset, s mindenki lerajzolta annak a sornak tartalmát, amelyik neki a legjobban tetszett. A rajzok még a tanító néninek is tetszettek. Erre a nyílt napra ugyanis az óvoda vezetője meghívta a selyemréti általános iskolából azt ’az alsó tagozatos tanítónőt is, akinek az osztályába kerülnek jövőre a mostani nagycsoportos óvodások. A gyerekek nagy érdeklődéssel nézegették a tanító nénit, amikor az óvó néni bemutatta nekili, s mi tagadás. a tanító néni is kíváncsian kutatta jövendő tanítványainak arcát. A nyílt nap szépen sikerült A gyerekek kedvesek voltak, a szülők pedig elégedetten tapasztalták ismét, hogy az óvodai nevelés fegyelmezetté, rendszeretővé neveli a kicsinyeket, mnínek igen nagy használ veszik majd az iskolai munkában. A. I.
