Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
p$-rrw MAGVARORS7AC5 6 Vasárnap, 1969. nov. 30. Had!iß Matif (Faiaki János munkája) Bonyodalmak a színház tervezése és felépítése körül Hiíel Jóssef, Miks Ferenc és Giuseppe Cassano tervei AZ ELSŐ színházépület a a mai Déryné utca 3. ssíámú telken 1843-ban leégett. Megmaradt falai felhasználásával — Miks Ferenc rimaszombati építész tervei alapján — ezredesi lakká építik át 1844 —45-ben. A város színházépület nélkül maradt. Az új épület helyének megválasztását és megtervezését az össze nem hangolt elképzelések bonyo- luttá tették. Ebből származott az, hogy a színház 1847- től csak 10 évi huzavona után nyithatta meg kapuit. A kezdeti szakaszt érdekesen mutatják be az előzmények. Szemere Bertalan az egyik kezdeményező. Ország- gyűlési követi minőségében bízza meg Pesten az olasz származású Giuseppe Cassano építészt a színházépület megtervezésére. De ugyanebben az időben — 1844—45-ben — a vármegye' Miks Ferenc mellett, Pest egyik leghíresebb építészét. Hild Józsefet is megbízza. így három elképzelésben fut a tervezés, mindegyik esetben az építészekre bízva az alaprajzi és beosztási tervezést. Cassano megbízásáról akkor értesül a vármegye, amikor már Hild és Miks terveivel foglalkozik. Szemere ekkor mint alispán, a vármegyénél levő Hild-tervet elküldi az általa korábban megbízott Cassanonak, aki még mindig nem készült el saját tervével. Itt kezdődött az a hírlapi probléma, amely a Honderű és az Életképek hasábjairól vetett fényt a miskolci színházépítés ügyére. A vármegye elveti Miks és Hild tervét — Cassano mellett marad. Miks terve a legegyszerűbb, Hild terve pedig azért nem .felel meg, mert „a washingtoni Cong- resszusi Házhoz hasonlít, annak hosszúsága és idomzatá- val együtt, s alkalmatlan egy városi színházul.. Hild József, a magyar klasszicizmus egyik legnagyobb egyénisége, az egykori pesti Kirakodó tér (ma Roosevelt tér) palotáinak, az egri és esztergomi székesegyháznak mestere, 1847-ben azzal a meglepő váddal él Cassano ellen, hogy elplagizálta tervét. Szerencse lett volna, ha így történik. Akkor megmaradt volna mégis Hild tervéből valami az utókornak. Cassano nem plagizált, hanem a saját, sok tekintetben kifogásolható tervét hozza 1847-ben Miskolcra. RÁADÁSUL maga a színházépület sem sokat őriz a Cassano-tervből, mert a következő évek folyamán sok minden történt.., Cassano hűzza-halasztja az építést, amire már több mint 20 000 forintot felvett. Azután elutazik Miskolcról. A továbbépítést kénytelenek a miskolci Váczi Istvánra bízni, aki váratlanul meghalt. Munkáját Go.ntzberger Antal építőmester folytatja. A szabadságharc utáni nehéz években az épületben csupán a földszinti bolthelyiségek készülnek el. 1857-ben azonban Ferenc Józsefet várják Miskolcra. Ezért a színházat any- nyira befejezik, hogy a megnyitó előadást 1857. szeptember 3-án megtarthassák Jó- kainé Laborfalvi Róza. Lend- vay Márton és Egressy Gábor főszereplőkkel. Bemutatták Vörösmarty: Marót bánját, Seribe: Egy pohár víz színművét. Égressy Gábor szemléletesen írta le ezt a színházat. „Külsején nincs semmi meglepő. Csupán portikusza gya- nítattja, hogy az valami középület. Előcsarnoka doriai oszlopokkal ékes, de ebből éktelen, otromba lépcső vezet — felső vége nincs is befejezve... A színpad és gépezete Telepi György aggszínész művezetése alatt készült.-. Az öltözőszobákról azonban megfeledkeztek ...” Az épület az évtizedek folyamán több belső javítással kerül használbaló állapotba. 1884-ben tűzőrtorony kerül rá, 1925-ben Vágó Pál építész, majd Árva Pál végeznek átalakítást. A FELSZABADÜLÄS utón kerül az épület abba a helyzetbe, hogy Bércé László és Horváth Béla tervei alapján kibővítve, korszerű otthont és legmodernebb technikai felkészültséget biztosítson a Miskolci Nemzeti Színháznak. Ezt az átalakított és újjáépített színházat 1959. december 10-én, moist 10 éve nyitották meg. Komáromy József Amit í»r 13 éves azt m mondta neki az apja és a bátyja, hogy szabóinasnak adják. — Jól van édesapám, akkor szabó leszek — válaszolta ő. — Aztán hol tanulom ki a mesterséget? — Majd egy-két nap múlva megtudod, fiacskám ... Körülbelül két hét múlva belépett ötödiknek Grenyó János inasai közé, a Rákóczi utcába. Grenvó szabó híres mester, jó szakember volt. Az inasokkal is törődött, sokkal jobban törődött, mint ahogy általában szoktak törődni a mesterek. Persze, azért Gábor is mosogatott és tisztította a mester vele egykorú gyerekeinek a cipőit is. A műhelyben két nagv Sin-, ger gép volt. A mester be-, csülte a gépeket. Az inasoknak kellett őket olamzni, tö- rülgetni, kefélni. Pedig egy ideig nem is használhatták. Kézzel varrtak. Mind az öten sóváran figvelték. amikor a mester a gép mellé ült. meglendítette a kereket. Percek alatt végigszaladt a ruhán a tű. — Mi mikor varrhatunk a géppel, mester űr? — Haha! Addig még meg kell ennetek jó néhány túrós palacsintát Még elrontanátok, vagy oda varrnátok az uj.iatokat is ... Egy reggel aztán Grenyó bácsi jókedvűen kacsintott a fiúkra. — No. gvertek! Varrunk a géppel. Nem. nem egyszerre, csak szén sorjában. Gvere Gábor, ülj a székre! Lendítsd be a kereket! Itt ez a darabka vászon ... centiknél baj történt. A szál beleakadt valahová, az apró szerkezetek közé. A vászon összetorlódott a tű alatt. Gábor hajtotta volna tovább, de a mester nagyot kiáltott. — Állj, te! Majdhogy nem asfiú kezére ütött. Pedig ez nem volt szokása. Négy év múlva Gábor felszabadult. segédlevelet kapott. később neki is volt tanulója. — Én is ugyanúgy kiáltottam rá a fiúra, mint rám a An» az i* so A vizek védelmében A különböző üzemek milliókat költenek a termelés során keletkezett szennyvíz tisztítására, derítésére, s további milliókat űzetnek büntetésként, mert ennek ellenére még mindig jelentős módon szennyezik, s veszélyeztetik édesvizű folyóinkat. A folyók védelmével, illetve a víz tisztaságának megőrzésére tett kísérletekkel kapcsolatban figyelemre méltó az a hír, melyet Szegedről kaptunk. Az algyői szénhidrogén-medencében, az cv eleji emlékezetes olajkűt-kitörés óta ugyanis erőteljesen szorgalmazzák a Tisza vizének védelmét az olajos szennyeződéstől. Annak idején volt olyan nap, amikor csaknem ezer köbméter olaj folyt el. Ennek jelentős részét összegyűjtötték ugyan, de még így is tetemes mennyiség került a földekről a vízlevezető csatornákba, illetve a folyóba. Ezenkívül egyéb olajos szennyeződés Is előfordulhat a nagy kiterjedésű iparvidéken, ezért öt olajfogó építését vették tervbe. Ezeket az úgynevezett vizcsendesítő medencéket ott képezik ki, ahol a mellékcsatoma a főcsatornába torkollik. Speciális vasbeton- műtárgyat is készítenek, amely a víznek csak az alsó rétegét engedi át, a felső, olajos réteget felfogja. Ily módon kizárják annak lehetőségét, hogy olaj kerüljön a főgyűjtő csatornába, illetve a Tiszába. Eddig a hír, melyet nem minden célzatosság nélkül adunk közre. Hiszen csak rá kell nézni a Sajóra, a Hernádira, nem utolsósorban Miskolcon a Színvára. • • Megbékélt nyugalom, csend telíti az api:ó, öreg, falusi házikó szobáját. A tisztára sepert földes padló óvakodva fogja fel a lépések neszét, a csikós tűzhely meleget áraszt, a kicsi ablakok mellett néhány tányér méláz, a plafon sötét gerendájára függesztve mozdulatlanul néz az asztalra a petróleumlámpa. Ha kinyílik az ablak nélküli faajtó. a nitarból bejön a ru- dakra kötözött szőlőfürtök illata. A falon láncos, körtés ingaóra, százévesnél is idősebb. All az óra. Az ágyon idős nénike al- ■ szik. Bujdosó mama. így ismeri a falu, a környék özvegy Bujdosó Józsefnét, a 92 éves szülésznőt, a bábaasz- szonyt. Halkan beszélgetünk, fel ne ébresszük. Hadd aludjon. A lányát hallgatjuk, a 72 éves Ranosztai Árpádnét, áld most ide költözött, hogy ápolja, vigyázza Bujdosó ma. mát. — A falu taníttatta ki, ő soha, semmiért meg nem vált volna a falutól, Dámáktól, Áldja mindenki őt. Ki nem tudok lépni úgy a házból, hogy akivel találkozom, meg ne kérdezze, hogy van Bujdosó mama... Damakon az edelényi járásnak ebben a kis községében nincs orvos. Mindenki' Bujdosó mamához fordult segítségért, 1913-ban szerezte a képesítést, azóta rengeteg szülést vezetett lé. Soha, semmi komplikáció nem volt. — Egyszer valaki arra kérte, vegye el a gyereket. Édesanyám nagyon felháborodott. Én arra esküdtem, hogy életet adjak, és ehhez is — Mindene volt a munkája. Nagyon igazságos asz- szony volt, mindenki szerette. Nehéz életünk volt, Edelény- ben cselédeskedtünk. Édesapánk fiatalon halt meg, 36 éves korában. Tífuszban. Ha akkor annyit tudtam volna, mint most, nem halt volna meg... A töpörödött nénike békétartom magam — mondta... A bábakönyvet nézegetjük. Az utolsó bejegyzés 1950. X. hó l-éről való. Bessenyei Erzsébet, 25 éves asszony szülte akkor harmadik gyermekét. Ez az utolsó bejegyzés. Több már nem lesz ebben a könyvben. seri alszik. Kicsit lecsúszik róla a takaró, lánya odamegy, megigazítja. A bibliát nézegetjük. Egyik oldalán Bujdosó mama kézírásával olvasható: „Kedves férjem meghalt 1907. július 14-én, vasárnap este 12 órakor. Isten veled kedves férjem.” —■ Tartalmas élet volt az édesanyámé. Mindvégig tisztességgel munkálkodott, lelkiismeretesen eleget lett annak, amire felesküdött. Nagyon jó látni most, hogy mennyire szeretik, tisztelik. Higgyék el, én nagyon büszke vagyok édesanyámra ... Bujdosó mama felébredt. — Édesanyám! Magához jöttek! Edelényből vannak itt a tanácstól, meg a könyvtártól. meg Miskolcról az újságtól! A néniké mozdítja a kezét, mozdítani próbálju egész magát, mintha fel akarna ülni. Lánya átfogja, felsegíti. Űjra elmondja neki, kik vannak itt. Bujdosó mama fáradt tekintettel nézi a vendégeket, lassan biccent a fejével és halkan megszólal: — Köszönöm ... Alig észlelhető mozdulattal jelzi, vissza akar feküdni. Lánya segítségével óvatosan ledől a párnára, behunyja a szemét. Mintha kicsit mosolyogna. Szürkeség ereszkedik a falura. A téli est szürkesége. Belopakodik a szobába is. el- mosódottá teszi a tárgyakat. A gerendáról függő lámpát, a falon levő néhány tányért, a földes padlón álló öreg asztalt, a mögötte komorodó régi ládát. Az óra áll a falon. Százévesnél is idősebb óra. Ha meglökik az ingáiét, még jár egv kicsit, de sántikál, akadozik és újra megáll. Lehet, hogy már örökre megállt Priska Tibor mester, amikor erőltetni próbálta u beakadt cérnát —' mondja most Boros Gábor, 3 Miskolci Ruházati Ktsz doh gozója. — A gép — érték. Emlékszem, hosszú évekig fizettük a részletet a feleségemmel, amikor a varrógépünket vásároltuk. Természetesen, ért is Singert vettem. Abban aZ időben az volt a legjobb típus. Boros Gábor bácsi ezzel a Singer géppel lépett be 1950- ben a szövetkezetbe. A jó öreg, de gondosan ápolt masina is segítette abban, hogy hamarosan sztahanovista bri gád tagja lehetett. Jó néhány év múlva selejtezte csak ld a szövetkezet a Singert. — Nem mintha nem bírta volna tovább. Csak hát új anyagok jöttek diyatba. Manapság már bőrrel is dolgozik a szabó. Egy jó erős Csepelt kaptunk helyette. A Csepel kombinált gép, mindent lehet vele varrni. Sőt, még villanyra is állítható. De mi lábbal hajtjuk azért továbbra is. A ktsz Vásártér utcai szabóságán mindig soli a munka. A munkából jövő és oda siető emberek sürgetően várják az öltöny, vagy a kabát elkészültét. Időnként bizony, most is megakad a cérna. — Soha nem rém szigorú kiáltását. Ha valami baj van, azonnal leállók, és gondosan, vigyázva javítom ki a hibát. Gépeinket minden héten olajozzuk, keféljük, tisztítjuk. Visszaélni az ő szolgálatukkal sem szabad. Boros Gábor bácsi 60 éves. — Ha igényt tartanak a munkámra, még sokáig dolgozom a ktsz-ben. Lévay Györgyi Iliül loyma Isii« Néhány nappal ezelőtt né Észak-Magyarország beszámolt olvasóimik a hagymahiány megoldására tett in' tézkedésekről. Tegnap mát- az utcai járókelők is tapasztalhatták, hogy a MÉK boltjai előtt teherautóktól rakodnak. és elindult egy hagymaszállítmány Kazincbarcikára is. Tóth József, a MÉK váll»* lat igazgatója telefonon tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a korábbi cikkben jelzett importhagyma egy része megérkezett Hollandiából. A jó minőségű, egészséges hagynpát 5 forintos kilónkénti áron hozzuk forgalomba. Tegnap valamennyi miskolci és kazincbarcikai MÉK- bollba kétszáz mázsát juttattak belőle, a napi fogyasztás négyszeresét. Ez a mennyiség’ elegendő ahhoz, hogy minden igényt kielégítsenek, és minden bizonnyal letörik vele a magas szabadpiaci árakat. Gondoskodtak az ózdi fagyasztókról - is: a raktárot* levő belföldi áruból küldtek nagyobb mennyiséget a hászvárosba. Ember és gép A' szabó meg a Singer
