Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

Vasárnap, 1969. rtov. 30.

eSZAK-MAGYARORSZÁG 7

Játékszín *69 első bemutatója

Barátok és cimborák

A Miskolci Nemzeti Színház régóta tervezett stúdió- előadásai Jvégre otthonra találtak. A miskolci színjátszás nagy alakjára, Dérynére emlékezve Játékszínnek nevezték el azt'a kis kamaraszínpadot, amely hivatott lesz keretül szolgálni a stúdió jellegű előadásoknak. A még kísérleti jellegű mű, vagy éppen a szokatlan megjelenítési forma, általában a stúdiómunka találkozhat itt azzal a szűkebb közönségréteggel, amely az ilyenfajta művészi tevékenység iránt érdeklődik.

A Miskolci Nemzeti Színház többek között a ,Játékszín létrehozásával is köszönti fel- szabadulásunk 25. évfordulóját és első darabjának bemutatásával bizonyos mértékig a jubileumhoz kapcsolódik, művészi formában emlékeztet, mementót állít elénk. A darab szerzője Krzysztof Choinski lengyel író, a mű címe: Riadó. Balogh Géza fordításában és Sallós Gábor rendezésében, Herédy Éva kitűnő hangulatteremtő zenei aláfestésével, illetve elektronikus hangeffektusaival, Suki Antal igen célszerű, ízléses, az előadás jellegéhez nagyon jól alkalmazkodó, pusztán jelzett díszleteivel, Hruby Mária tervezte ruhákban került most. a miskolci közönség elé.

A darab címére magyarázatot ad maga a történés, a darab eszmei mondanivalója. Riadót fúj, riasztani akar, figyelmeztetni akar minden becsületes embert, mert á műit kísértő árnyai még élnek és újraéledni akarnak.

A Riadó napjainkban, vagy az egészen közelmúlt években játszódik, néhány utalásból kitűnően egy latin-amerikai városban. Mindössze három szereplője van, és tulajdonképpen egyetlen óriási mono-~f lóg, egy némán beszédes partnerrel, aki csak a darab végén szólal meg. A harmadik szereplőnek mindössze egy vagy két percnyi villanása van.

* I

Aki a monológot mondja, őszülő halántékú, jó megjelenésű férfi. Mindabból, amit elmond és szóra nem bírható partnerével eljátszik, kirajzolódik életútja és jelene. Egykori náci tiszt, akiben ellenállhatatlan vágy él, hogy a hatalmát még egyszer érezhesse. A második világháború elvesztése óta sem tud beletörődni, hogy már nincs a kezében az a hatalom, amivel rendelkezett, és aminek egyik markáns vonása például: koncentrációs táborparancsnok • ként emberek ezrei vetkőztek előtte mezítelenre, és kézintésére vagy füttyjelére halál, vagy további nyomorúságos élet lehetett, a sorsuk. Szerezhetne magának nőt, de neki nem a nemi partner kell. Erőszakkal lemezteleníthetne nőket, de nem az erőszakot, hanem a hatalmat akarja élvezni. Azt szeretné újra, hogy az ő egyetlen, alig kitetszett | parancsára meztelenednek le.

akit látni akar, mert ez a lemeztelenedéis egyben az ö hatalmának elismerését is jelenti. Ezért tör be egy nő lakásába, s ezért próbálja a legfondorlatosabb módon rávenni, hogy vetkőzzék le előtte. Már valami beteges módon kér, fenyeget, parancsol, követelőzik, s még házasságra is hajlandó lenne. Ez az ember fél múltjának kísértő árnyaitól, ugyanakkor büszke is erre a múltra. S mindjobban lelepleződik partnere előtt, annál büszkébb. Egy saját kis koncentrációs lágert akar teremteni macának, egvelőre egyetlen rabbal, a nővel, ahol kiélheti vágyait. Ugyanakkor ez az ember nyüszítően gváva. fél a leleplezéstől, s egyik pillanatban kitör belőle a „felsőbb- rendű fai” képviselője, a másikban gyáván zokog, s bár partnere kerekedik erkölcsi főlénvbe, a tragikus vég nem a férfit, hanem a lányt éri. el. A férfi továbbra is a társadalom sorai között bujkál. Ezért kell a riadó.

Sallós Gábor körszínpadra rendezte a játékot. Arra törekedett, hogy érzékeltesse: negyedszázaddal a háború után még mindíq jelen van a fasizmus és öröksége. Él ez az örökség a fasiszta tisztben, s kitörölhetetlenül ott van — bár ellenkező előjellel — az áldozat lelkében. Mindezt. ■nem deklarálja a darab, és a Sallós Gábor rendezte játék, hanem igen magas fokú művészi megfogalmazásban vetíti elénk. Esetleg az egves, többször ismétlődő jelenetek, például az azonos módon való kirohanások, vagy a pisztolycserék kívántak volna .valamivel több sűrítést. Egészétben azonban a rendezzg*.érezhetően teljesen azonosult a

szerzői szándékkal, és véleményünk szerint maradéktalanul meg is valósította. A mű pesszimista befejezésén persze nem lehet változtatni, de éppen ez a vég teszi még komolyabbá a Riadó memento jellegét.

A férfit Up or Péter jeleníti meg döbbenetes erővel. Mindaz, amit fentebb a férfi jellemzésére elmondtunk, Upor megformálásában hatványozott erővel jelentkezik. El tudjuk róla hinni, hogy csak saját hatalmát kívánja visz- sza. érezzük a beteges ragaszkodást, a kényszerű, rossz színészkedést, amikor megalázkodik a nő előtt, és hitelesnek érezzük a belőle kitörő . fasisztát. Ragyogó formálás. Nem kevésbé kitűnő Balogh Zsuzsa, aki ezt a hatalmas színművet, csaknem végig némán játssza. De tekintete, mozdulatai, partnerének beszédére, játékára adott reagálásai az élő beszéd ereiével hatnak, tiltakoznak, vádolnak. S mire megszólal a játék végén, tulajdonképpen már előre éreztük, s szinte tudunk róla mindent, mert némán is ki tudott fejezni mindent. Ehhez az alakításhoz is csak gratulálni lehet. Zoltán Sárának e két nagy alakítás árnyékában, rövid kis jelenetében kevés lehetőség jutott, de eev szép nő kacérkodásának felvillantásával ő is részese a sikernek.

A Játékszín első darabja, a Riadó nem a nagyközönségé. Elsősorban színházi érdekességekre vágvó nézőkhöz szól, de a színház értékei közé tartozik. Külön figyelmet érdemel, hogy a 25. évfordulóra jelentkezett, és hogy ebben a keretben is emlékeztet, figyelmeztet,

Benedek Miklós

fl Páriáiéi ankétja

Miskolcon

November 2ü-án, pénteken ankétot tartott Miskolcon a Pártélet szerkesztősége, az MSZMP Miskolc városi Bizottsága és a Kossuth Könyvkiadó Borsod megyei kirendeltsége.

Az ankéten a miskolci pártbizottságok, csúcsvezetőségek és alapszervezetek képviselői mondtak véleményt a folyóirat munkájáról, illetőleg megfogalmazták a miskolci pártszervezetek igényeit, kívánságait.

A felmerült kéi-désekre és javaslatokra Rákos Imre elv- társ, a Pártélet szerkesztője válaszolt és ismertette a folyóirat szerkesztőségének terveit. Egyebek közt szólott róla, hogy a folyóirat a lövőben többet kíván foglalkozni a szocialista építőmunka gazdasági kérdéseivel, a reform társadalmi hatásaival — természetesen a pártmunka' sajátos kérdéseivel is. Mint mondotta: a folyóirat megkülönböztetett figyelmet fordít a munkásosztályt érdeklő és érintő kérdésekre és hatékonyabban kívánja segíteni az alapszervezetek munkáját, tevékenységét.

Részt vett az ankéton és felszólalt Moldován Gyula elvtárs, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára és Nagy Zoltán elvtáns, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is.

(C8C)

Kabarétréfák, vicclap-karikatúrák úntig ismert figurája: a részeg, aki a soha nem látott idegent ölelgeti, le vagy a legjobb barátom felkiáltással. A tréfa, a karikatúra a valóságból meríti anyagát. Sajnos, bőségesen van miből táplálkoznia. Nemcsak azért, mert sokan akadnak, akik sűrűn a pohár fenekére néznek, hanem mert az emberek túl könnyen ölelnek keblükre másokat. Olyan könnyen, mint amilyen — nehezen. Játék a szavakkal? Nem, csupán azonos dolog két oldala. Ismeretség, barátság, cimbo- raság — a személyi kapcsolatok fontos, kiterjedt, s nem ritkán kusza területe.

Rokonait, kollégáit, főnökeit a legritkább esetben választhatja meg teljesen szabadon az ember. Barátait annál inkább. És a cimborákat? Azok ..úgy maguktól” jönnek. Legtöbbször ez a baj. Mert a cimbora — a szó mai jelentése szerint — valamiért csapódik mállónk, hozzánk. Leginkább italért, jobban fizető munkáért, közös suskusok nyélbeütéséért, a te nekem, én n ele ed elvtelen elve alapián.

Ki a barát? Ki a cimbora? Létezik-e a személyi kapcsolatnak pontosan körülírható mércéje? Barátság-e a ma oly divatosnak tartott kalákában történő vendégeskedés? A

fordítottja: csupán cimbora- ság lenne a jó ízű, okos beszélgetéssel fűszerezett szombat délutáni sörözés? A kérdések a feleletet is magukban hordják. Nincs elvonatkoztatható, elvi szabály. Minden kapcsolat önmagáért „felel”. Felületes, s hajlékony gerincű embernek könnyen akadnak cimborái. Igényes ember nehezebben barátkozik, mert nem éri be felszínes fecsegéssel. Hisz abban, hogy a barátság az emberi kapcsolatok legnemesebbjei közül való, bizalmat kér, s ad.

A szólás, miszerint az örök barátság ritkább, mint az örök szerelem, nem véletlenül született. Az emberek mindig is hajlottak arra, hogy ismeretségeiket összetévesszék a barátsággal, s amilyen gyorsan szimnatikusnak találják új ismerőseiket, olyan gyorsan kiábránduljanak azokból. Felületes ember felületesen ítél. a bizalmatlan, a zárkózott pedig nemes érzéstől, a barátságtól fosztja meg magát. Lehet-e „tanulni” mindezt. vagv velünk született tu- laidonságaink. s a véletlenek játszanak közre abban, hogyan alakulnak másokkal kaocsolataink? Igen. vannak, akik vonzzák a barátokat, akik tudnak vidámak és meg- értőek. a bajban készségesek, az örömben osztozók lenni.

Az egyéni tulajdonságok nagy . nesze azonban nem „önma- í gától” van. hanem fokozató- ! san alakul ki. változik, hatás J és kölcsönhatás következőié- > nyeként. !

A magányos, megkeseredett! ember sajnos, nem ritka. Ép-; pen az ilyenek szoktak azután ; zárt szívvel közeledni ahhoz, < aki nem érdemes erre. Az < újabb csalódás csak tovább' nehezíti helyzetüket, s éppen j ezért legközelebb még kevés- ; bé nézik meg: ki előtt nyílik < meg szívük, értelmük. Ahogy ! nem ritka a mindenkivel ba- I rátkozó, puszipajtáskodó em- ; bér sem. Az. aki víg adomá- ; kát mesél, tréfát űz minden-' bői, s kámforrá válik, ha baj 1 van, ha segíteni kellene. Te- ! hát a közémit? Az igényes; mértéktartás! Tudiunk kü-' lönbségel tenni a ránk ragadó ! cimbora, s az önzetlen, sze- ‘ mélviségünket tiszteletben; tartó barát között. No traktál- ' juk legbensőbb csa'ódi gond- ' jóinkkal a presszóbeli isme- ! rost, de köriünk nyugodtan ; tanácsot a minket., s csalá- ' dunkát jó! és hosszú ideje is- '< merő baráttól. Leg vünk ud- i variasak az ismerőssel, de ha ’ segítenünk kell. tanintat cí- ; mén ne udvariaskor;,ink ba- rátáinkkal A nvfltság. az! őszinteség a barátság igazi ! mércéje, s próbálja is -’»'»n. ;

M. O. <

Tv-szilveszter Miskolcon

Pénteken délben sajtótájékoztatót tartott a Magyar Televízió elnöksége. Geliert Endre, a művészeti és szórakoztató főosztály vezetője ismertette a televízió szilveszteri terveit.

A főosztályvezető tájékoztatója, valamint a részvevők kérdéseire részben Vitrai Tamás. a szilveszteri műsor vezető riportere és Horváth Ádám. a műsor vezető rendezője által adott válaszaiból kitűnően a Magyar Televízió a korábbi szilvesztereken okulva arra a megállapításra jutott, hogy a legsikeresebbek mindig az élő adások. A dobozolt kabarék hangulata sohasem volt elég varázslatos, ezért döntöttek az élő adás mellett

Ötórás játék

A műsor valójában 5 óráig tartó, országos méretű játék lesz, amelyben a hagyományos kabaré is. helyet kap. A műsor címe: Irány 1970! Este 7 órakor kezdődik a tényleges szilveszteri játék, bár

délután fél háromtól megelőzi egy színes összeállítás. Az összesen öt óra terjedelem szilveszteri műsorban mintegy három órát foglal el a kabaré, kettőt a keretjáték, ez éjfélig tart, utána színes zenés adás következik, mintegy másfél órán át.

Az este héttől éjfélig terjedő részben a műsor öt plusz egy helyen játszódik. Bekapcsolódik a televízió két stúdiója (ez a plusz egy helyszín). a budapesti Szófia étterem, valamint három vidéki város. így lesz Miskolc az idei tv-szilveszter tényleges részese. Miskolcon kívül Győr és Szeged vesz részt a játékban. Miskolcon az Avasszállóból lesz a közvetítés. A három vidéki város bekapcsolásával sikerül a televíziónak bizonyos mértékig országos jellegűvé, tenni a szilveszteri szórakoztatást.

Országos

társasjáték

Mint a tájékoztatón elhangzott, valamifajta nagyobb vetélkedő lesz, amely keretül

Lr

SeedaleMi estek és j-otokióUitások

A Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központban változatos program várja decemberben a két nagyüzem dolgozóit. Vasárnap fotókiállítás nyílik, amelyen Miskole és a két nagyüzem fejlődését mutatják be. A művelődési központ fotószakkö- rének munkáit kiállítják a lie- bin Kohászati Müvek munkás- szállásán és a vasöntödében is.

Miskole felszabadulásának ne- ííV'dszázados jubileuma tiszteletére december 4-én délután a Diósgyőri Vasas Fúvószenekar térzenét ad a Szabadság téren. Este pedig zenés irodalmi estre

kerül sor a művelődési központban. A decemberi műsorból kiemelkedik a 15-én sorra kerülő zenés irodalmi összeállítás: mai magyar írók és költők vallanak az ifjúságról Czlne Mihály irodalomtörténész bevezetője után Pécsi Ildikó és Konc/ Gábor színművészek, Szabó Miklós és Klek fiva, a Magyar Állami Operaház szólistái, valamin! Félix György zongoraművész működik közre.

A könyvtári kiállításokon többek Között Rcnoir-ról. Hidas Antalról és Romáin Kolland-ról emlékeznek meg.

Érdekes megoldással, a Szinva p<tiak melletti keskeny utcát átívelve épült fel a tízszintes Luitóház Miskolcon,

szolgál majd, hogy abba épüljenek a hagyományos szilveszteri szórakoztató szamok. Este hét órakor körkapcsolás sal kezdődik. A három vidéki városban és a budapesti Szófia étteremben részt vevők képviselői feladványszo rűen indulnak Budapestre, if. letve a Parlamenthez (a pestiek körpályát tesznek meg). Az országos társasjátékban különböző feladványok megoldása dönti él,, melyik város autós konvoja mikor, hány kilométert menjen előre. Amíg a konvojok autóznak, lart a kabaréjáték. A konvojok este 11 órakor érkeznek Budapestre, s magukkal hozzák a városok 25 éves fiataljainak képviselőit is. akik a továbbiakban a stúdióban, a tréfás vetélkedőn" képviselik városukat.

Milyen lesz az avasi műsor?

Éjfélkor mind a négy város köszönti az új esztendői es az ország lakosságát. A miskolciakat bizonyára érdekli. milyen lesz a műsor az Avas-szállóban. Előre nem lehet pontosan tudni, hiszen a játék legfőbb jellege, érdekessége éppen a helyi rögtönzés, s vetélkedő adta fordulatok színessége lesz. Egv bizonyos. Miskolcról kapja a tánczenét az egész ország. A televízió a Bergendi-együttest ígéri Miskolcra.

A tájékoztatás viszonylag tartózkodó volt, ígéretekkel is takarékosabb, mint az elmúlt években. Egy bizonyos, a szilveszteri műsor nem lehet annyira országos, hogy mar előre izguljunk miatta, utólag meg hetekig vitatéma legyen. És még valami — szórakozni akkor is lehet, ha a műsor nem ingerel minden pillanatban hangos hahotára.

(M

i