Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-23 / 272. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Vasárnap, 1969. no». 23. Heti külpoli összefoglalónk Helsinki tárgyalások — Vihar az amerikai tömegmészárlás miatt — Olasz sztrájk A hét nemzetközi, életének magyar vonatkozási! esemé­nye volt Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és kíséretének iráni látogatása. Akárcsak a múlt héten le­zajlott indiai utazás, ez is megfelelt az előzetes várako­zásnak, s hozzájárul a két ország kapcsolatainak fej­lesztéséhez, csakúgy, mint a különböző rendszerű álla­mok közötti nemzetközi együttműködés növeléséhez. Ä hét fő eseménye A hét fő eseménye kétség­telenül a stratégiai fegyve­rek korlátozására vonatkozó szovjet—amerikai tárgyalá­sok megkezdése volt Helsin­kiben. Az ünnepélyes meg­nyitó után megkezdődött az érdemi munka is. Szemjonov szovjet és Smith amerikai küldöttség vezető a hivatalos tárgyalásokon kívül nemhi­vatalos megbeszéléseket is tartott. Az előzetes megállapodás szerint a tárgyalásokat a leg­nagyobb titoktartás övezi. Ezt egyelőre annyira komo­lyan veszik, hogy még a kö­vetkező ülések időpontjára létrejött megállapodásokat, is bizalmas hírként kezelik. Mindez persze nem akadá­lyozza meg a világsajtót, hogy kommentárok özönét szentelje ezeknek a leszere­lő« szempontjából oly rend­kívül fontos megbeszélések­nek. Mint rámutatnak: már önmagában az a tény, hogy ezek a tárgyalások létrejö­hettek, s hogy éppen a tö­megpusztításra alkalmas légy verek ügyében kezdődött komoly párbeszéd a két „szupernagyhatalom” között, biztató fejlemény az emberi­ség szempontjából. Váratlan fejlemény Vietnam ügyében két vá­ratlan fejleményre került sor a héten. A napokban egy 1968 márciusában Dél-Viet- n am ban lezajlott amerikai tömegmészárlás híre botrán- koztatta meg a világ közvé­leményét. A szemtanúk, aki­ket eddig katonai szolgála­tuk akadályozott meg abban, hogy feltárják a történteket, beszélni kezdtek. Elmondot­ták, hogyan irtották ki ame­rikai katonák egy hadnagy vezetésével, felsőbb utasítás- ' ra, My Lai dél-vietnami falu lakosságának nagy részét. A Newsweek helyszíni vizsgá­lata szerint a tömegmészár­lásnak 567 áldozata volt, köztük asszonyok és gyere­kek. Ez a hír éppen azután került nyilvánosságra, ami­kor az amerikai igazságügy­miniszter elrendelte, hogy a legutóbbi háborúellenes tün­tetés letartóztatott szervezőit állítsák bíróság elé... A tö- ’megmészárlásolí ügye miatt támadt- világfelháborodás még tarthatatlanabbá tette a Párizsban tárgyaló amerikai küldöttség vezetőinek pozí­cióit. Cabot Lodge, az ame­rikai delegáció vezetője, már azokból az időkből is hírhedt volt héja nézeteiről, amikor ő volt országa saigoni nagy­követe. A párizsi tárgyalá­sokon mind ő, mind helyet­tese nem egyszer úgy visel­kedtek, mintha arra töre­kednének, hogy ki provokál­ják a megbeszélések szüne­teltetését. Kettőjük lemondá­sát sok kommentátor ma­gyarázza úgy, hogy az az amerikai magatartás, ame­lyet Cabot Lodge képviselt, csődbe jutott, s a két dip­lomata »távozása a francia fő­városból ennek a ténynek az elismerése. Véres incidens Az. olasz munkásosztály 0 héten látványos formában adott ízelítőt erejéről: több mint 25 millió dolgozó álta­lános sztrájkja bénította meg az ország életét, hogy na­gyobb nyomaték ot adjon kö­veteléseinek. A rendőrség azonban Milánóban véressé változtatta a békés akciót: amikor egy rendőrségi kocsi belehajtott a tüntető felvo­nulásba, verekedés robbant ki, amelynek sok sebesült- jót kellett kórházba szállí­tani. Egy rendőr életét vesz­tette. A véres incidens to­vábbi tüntetések kirobban­tója lett. Szovjet parasztok kongresszusa Moszkvában november 24- ón megnyílik a kolhozparasz­tok össz-szövetségi kongresz- szusa. A szovjet főváros fel­készült a 36 ezer szövetke­zeti gazdaság több mint négy és fél ezer küldöttének fo­gadására, akik a mezőgaz­dasági szövetkezetek 18 mil­lió tagját képviselik. A kolhozisták április és november között megvitatták a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek új mintaalapsza­bály tervezetét, amely most felváltja az 1955-ben elfo­gadott, s már ^Javult régi alapszabályokat. Az új alap­szabályokat a kongresszus fogja törvényerőre emelni, miután megvizsgálja a vita során benyújtott több ezer módosítást és kiegészítést. Korunk marxizmusa a lenixiizmus Nemes Dezső nyilatkozata a prágai Lenini-konferenciáról A harmincegy kiadásban és huszonnégy nyelven meg­jelenő Béke és Szocializmus- című folyóirat szerkesztő bi­zottságának rendezésében „Lenin és korunk” címmel Prágában megtartott és pén­teken este véget ért nem­zetközi elméleti konferencia — az elhangzott előadások tudományos jelentőségéből ítélve —, minden bizonnyal jelentős visszhangra talál az egész kommunista és mun­kásmozgalomban. A közelgő Lcnin-centená- rium alkalmából 4) párt képviselőinek részvételé­vel megrendezett első ilyen jellegű találkozón fontos megállapítások hangzottak cl a kommu­nista világmozgalom je­lenlegi fejlődésére vo­natkozólag. A konferencia — mint a részvevők hangsúlyozzák —, hozzájárult az imperialista­ellenes harc kérdéseinek megvitatásához. Pártunk képviseletében felszólalt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja. Előadásában is­mertette azokat a tapaszta­latokat, amelyeket az MSZMP az ellenforradalom leverésében, a munkáshata­lom megvédésében és meg­szilárdításában, valamint a szocialista építésben kétfron­Könnyű volt a Hold-séta Péntek este, valamivel 22 óra után, amikor az Apollo -—12 ismét előtűnt a Hold ár­nyékából, ezek voltak Con­rad parancsnok első szavai: „Halló, Houston, az Apollo— 12 úton van hazafelé”. Ma­gyar idő szerint;' péntek este 22 óra 11 perckor az űrha­jósok bekapcsoltak és az egyre távolodó Holdra irá­nyították a színes televíziós kamerát és részletesen tájé­koztatták a földi nézőket az elébük táruló látványról, megnevezve a képen látható egyes holdtájakat. A televí­ziós közvetítés alatt számta­lan kérdésre válaszoltak. Conrad és Bean lelkesedés­sel beszélt arról, hogy a Hol­don tett több órás sétájuk alatt jóformán semmilyen fáradságot nem éreztek. Szinte hitetlenkedve hallgat­ták a földi központnak azt a közlését, hogy szívverésük a holdséta idején több ízben elérte a percenkénti 180— 190-et. Miközben az Apollo—12 4315 km/óra sebességgel ha­lad a földi cél felé, a Csen­des-óceán leszállásra kije­lölt körzetében már megkez­dődtek az előkészületek az űrhajó hétfő esti fogadására. Az Apollo—12 utasai ugyan­úgy, mint az előző Hold­utazás részvevői, 21 napig karanténban lesznek. Az Apollo—12 magyar idő szerint szombaton 6 óra 30 perckor 41 473 kilométerre távolodott el a Holdtól. Szovjet nőkiiidőíiség megyénkben Tegnap, november 22-én délelőtt kedves vendégek ér­keztek a megyei nőtanács­hoz. A szovjet nőbizottság hazánkban tartózkodó • dele­gációjának két tagja, Lia Perfilova, a Szovjet Nőbí- zottság elnökségének tagja, a Moszkvai Pártbizottság kül­ügyi osztályának munkatár­sa és Nyina Moroszova, a Szovjet Nőtanács elnökségé­nek tagja látogatott el me­gyénkbe és Miskolc városba. Kovács Kálmánná, a megyei nőtanács titkára tájékoztat­ta a küldöttséget a nőmozga. lom feladatairól, munkájá­ról és eredményeiről. Dél­LEHOCZKY ALFRED: Hetvenegy nap a háborúból 34 , Szökések a frontról A nyilas főhadiszállás kény­telen volt konstatálni, hogy a frontokról mind többen meg­szöknek, vagy átállnak a szovjet csapatokhoz. Aki te­heti, hazatér s ott bújik el, aki nem, keres valami meg­felelő rejtekhelyét az erdők­ben, tanyákon és más helye­ken. Ároktőnél például a Ti­sza vonalát védő magyar egy­ség úgy szélszóródott, hogy azt többet összeszedni nem lehetett. S így volt az más helye­ken is. A magyar hadsereg bomlá­sának nagy lökést adott a szovjet csapatok Duna—Tisza közi nagy frontáttörése. Elő­fordult, hogy zárt kötelékek, teljes fegyverzettel a szovje­tek oldalúra álltak. így pél­dául a 23. hadosztály egy ön­álló zászlóalja teljes létszá­mával (520 katona és tiszt) állt át parancsnoka vezetésé­vel. A zászlósi jparancsnok így indokolta döntését: „Már korábban arra a me;i- állavodásro jutottam, hogy az orosz csapatokkal szemben céltalan és értelmetlen a to­i abbi ellenállás. Nem kíván­tam katonáim életét a néme­tek érdekei miatt feláldozni. Azt javasoltam a zászlóalj­nak, hogy adjuk meg magun­kat. Elhatározásomat mindep, tiszt helyeselte. A katonákról nem is kell szólnom. Nagyon örültek és szívesen letették a fegyvert.” A szokaszvezető A TASZSZ sorra közli a szovjet csapatokhoz átállt ka­tonák nyilatkozatait. A 2. Ukrán Front egyik szakaszán a 70 gyalogezred több mint 100 katonája adta meg magát. A 3. zászlóalj go­lyószórós szakaszának fog­ságba . esett .-.zakaszvezeiöje így mondja el megadásának történetét: — Ezredünket nagy vesz­teségek közepette visszave­tették a Tisza folyón túlra. Ekkor az 1. zászlóalj már tel­jesen meg volt semmisítve. A katonák közül sokan — fel­használva a zűrzavart — át­jöttek az oroszok oldalára. Rúzsé ezredes pihenő köz­ben összeszedte az ezredet, melyben mindössze 180 ember maradt, s beszédet , tartott. Káromkodás közepette a kö­vetkezőket mondta: „Kényszerülök benneteket arra, hogy harcoljatok. Azo- kat a tiszteket, akik hátra­menekülnek, fel fogom akasz­tatni, a katonákat pedig fő- belövetem.” Ugyanezen napon foglaltuk el újabb védelmi vonalunkat. Éjjel odafutott hozzánk egy katona és közölte: a szomszé­dos század teljes állomány­nyal átment az oroszokhoz és az oroszok már közelednek állásaink felé. Hamarosan megjelent egy csoport szovjet katona lövész­árkaink előtt. Nem fejtettünk ki ellenállást. A fegyvereket és a lőszert leraktuk, hogy át­adjuk őket az oroszoknak. A Vörös Hadsereg katonáinak kíséretében fogságba indul­tunk. Útközben csatlakozott hozzánk 57 katona, abból a századból, amely elöltünk volt. A harckocsizó Egy másik szakaszon a 2. magyar harckocsihadosztály 3. motorizált ezredének 1. szá­zadából az egyik harckocsi személyzete ugyancsak átállt után meglátogatták az amó- ti termelőszövetkezetet: bará­ti eszmecserén találkoztak a termelőszövetkezet szocialis­ta nőbrigádjainak tagjaival. Ma, november 23-án Mis- kolccal és környékével is­merkednek a szovjet vendé­gek. Este a TIT Kazinczy- klubjában találkoznak a nő­mozgalom miskolci aktívái­val. Hétfőn ismét gazdag program várja őket: ezen a napon a Lenin Kohászati Mű­vekbe látogatnak el, ahol nemcsak a termelésről kap­nak ' tájékoztatót, hanem megtekintik az üzem szociá­lis létesítményeit is. Talál­koznak az LKM Tyereskova szocialista brigádjának tag­jaival is. tos eszmei és politikai küz­delmet folytatva szerzett a, lenini politika alkalmazásá­val. Hazautazása előtt az MTI és a Népszabadság tudósító­jának elmondotta, hogy az előadók egyrészt a lenini politika általános érvényű vonatkozásait vizsgálták, másrészt ele­mezték e tanításoknak az egyes országok és pártok sajátos körülményeire való alkalmazását, s ismertették a lenini poli­tika érvényesítésének tapasz­talatait pártjaikban. „Napjainkban — mondotta Nemes Dezső —, néhol is­mét felelevenítik azt a régi centrista szemléletet, amely szerint a leninizmus speciá­lis orosz jelenség. Ez a szem­lélet tudvalevőleg igyekszik elszakítani a leninizinust a marxizmustól. A küldöttek egész sora szembeszállt ez­zel az állítással, s szenvedé­lyes, de egyben meggyőző tudományos érveléssel mu­tatta ki a leninizmus nem­zetközi érvényességét. Ismételten kifejtették: korunk marxizmusa a leninizmus. AntHeninista marxizmus nem létezik és néni is létezhet. .Azokkal is szembeszálltaki akik a „marxizmus alkotó alkalmazásának” ürügyén kí­vánnak hátat fordítani a le­ninism usnak. A hozzászólók ugyanakkor nagy nyomatékkai hangsú­lyozták annak fontosságát —- és a pártok konkrét tapasz­talataival bizonyították is —, hogy a marxi—lenini elveket valóban mindig konkrét kö­rülményeknek megfelelően kell érvényesíteni, s a leni­ni politikát a nemzeti' sajá­tosságok figyelembevételé­vel kell kidolgozni és alkal­mazni. A konferencián — állapí­totta meg befejezésül Nemes Dezső —. valóban a moszk­vai tanácskozás szelleme uralkodott. Gyakran hivat­koztak. az ott elfogadott do­kumentumokra, s hangsú­lyozták időszerű jelentősé­güket.” Nemes Dezső elvtárs szom­baton délelőtt Prágából visz- ■szaérkezett Budapestre. EN SZ-hafározat a szovjet hadsereg oldalára. .. Vaskó Lajos, a harckocsi-;; zók egyike így mondta el az esetet: — Harckocsink öt ember-] ] bői álló kezelőszemélyzetei ■ nem akart tovább harcolni]] Németországért. Elhatároz-]. tűk, hogy megadjuk magun­kat. Amikor az oroszok a mi',', szakaszunkon támadásba len- • ■ dűltek, azt jelentettük pn-il rancsnokunknak, hogy a harc-' > kocsi motorja elromlott. Azt;; a parancsot kaptuk, hogy. azonnal javítsuk meg a mo-Y tóit és jelentkezzünk a zász-£ lóaljtörzsnél. Én és társaim elkezdtünk bíbelődni a mo- \ \ tornál, úgy téve, mintha a hí-]] bát javítanánk. Amikor a pa•• • .• ft rancsnok látta az oroszok kö-i- zeledtét, megparancsolta,’, \ hogy robbantsuk fel a harc-] ] lcoasit, s vonuljunk vissza. ■' Mi azonban nem teljesítet-- • tűk parancsát és bevártuk a ]! Vörös Hadsereg megérkezé­sét. Mihelyt az oroszok be--- jöttek a községbe, azonnal üzemképes állapotba helyez­tük a harckocsit és átadtuk" azt a szovjet tisztnek. Következik: Az ALSÓS-!! akció) Az ENSZ-közgyűlés szoci­ális, kulturális és humanitá­rius bizottsága pénteken 101 szavazattal — ellenszavazat és tartózkodás nélkül —, ha­tározatot hozott, amely az 1971-es évet „a faji megkü­lönböztetés, fajüldözés elleni harc nemzetközi akció­évének” nyilvánítja. A határozat felszólítja a világ országait, hogy nem­zeti és nemzetközi méretek­ben fokozzák erőfeszítéseiket a faji politika minden for­májának felszámolásáért, be­leértve az Apartheid politi­káját, a nácizmust és neo- nácizmust. Keres Emil estje Megtelt pénteken este az SZMT színházterme. Sokan vol­tak kíváncsiak Keres Emil önálló előadói estjére, melyen a mártírhalált halt költő, Radnóti Miklós műveiből kaptak íze­lítőt. Keres Emil előadói képessége ismert volt már eddig is, s ez az est csak tovább növelte azt a tiszteletet, amellyel mű­vészetének adózunk. A gondolatok pontos művészi megfogal­mazása, az érzelmek és indulatok belső feszítő erejének ki­fejezése csak segítette a költő mondanivalójának jobb meg­értését. Feltétlenül hasznosnak bizonyult az is, hogy műsorába el­sősorban nem a jól ismert Radnóti-verseket iktatta be. ha­nem arra törekedett, hogy a költő egész munkásságáról kap­jon képet a hallgatóság. így többek között hallhattuk az Ikrek havának néhány részletét és a Férfinapló néhány da­rabját. A műsor első részében szerepeltek ezek — mint ke­vésbé közismert Radnóti-művek —, és kitűnő tolmácsolá­sukkal nagyban segítették, hogy a későbbi versek gondolati előzményeit is megértsük. Gazdagabbak lettünk azzal, hogy meghallgattuk Keres Emil Radnóti-estjét. A műsoron részt vevő nagyszámú ifjú­ság bizonyította: a vers, a művészet éppen úgy lázba hozza a fiatalokat, mint a beatzene. I (Cs. A.) I

Next

/
Thumbnails
Contents