Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

Péntek, 1969. nov. 21 eSZAK-MAGVAPORS?AG 3 A lsz-zárszámadások vezérelvei Jusson is, maradjon is A 7 H O SO negyedévnek csupán a kö­zepén járunk, az esztendőből hátra van még másfél hó­nap, A jó termelőszövetke­zeti főkönyvelő azonban már most készülődik a zár­számadásra. Nézegeti nyil­vántartásait, hogy azok nap­rakészek, megbízhatóak le­gyetek, alkalmasak az ösz- szesítésre. Vizsgálgatja a magtárakat, raktárakat, gép­színeket, hogy azokban rend legyen, zavartalanul dolgoz­hassanak majd a leltározó bi­zottságok. A feltételek kedvezőek. Tu­dott dolog már, hogv a mun­ka alapelvei lényegében azo­nosak a tavalyival, sőt egy fél éve már a vagvonfelhasz- nálás részletkérdéseivel is tisztában lehetnek a szakem­berek. A tavalyi zűrzavar te­hát nem ismétlődik. Nyilván­való az is, hogv a tsz-gazda- ságok túlnyomó többsége jó esztendőt zár. Hitka gazdag termést takarítottunk be az idén, általában iavult az ál­lattenyésztés szép pénzt hoz­tak a melléküzemágak. A pénzügyi és a termelési ered­mények javulása persze nem lesz pontosan párhuzamos. Az ipari eredetű anyagok fel- használásának fokozódása és az ipari áremelkedés valamit lefarag maid az eredményt jelző százalékokból. Mit kellene hát már most eldönteni ? Sokszor hallják még ezt a szót az illetékesek, de mond­juk ki már most, jó hango­san: azért, hogy jusson is, maradjon is, ügyelni kell az arányokra! Nevezetesen arra, hogy a személyi jövedelmek növekedése és a felhalmozás növekedése ne szakadjanak el egymástól. Bármily népszerű dolog is sokat osztani, arra mindig ügyeljünk, hogy az osztás ne menjen a' felhal­mozás rovására, amit ki­adunk, az ne növekedjék gyorsabban, mint az,, ami bennmarad. Sokszor hallják még ezt az érdekeltek, de higgyék el, nem öncélú mondogatás ez. Azt talán nem is kell ismé­telni. hogy a jövőjét eszi meg az a közösség, amely meg­gondolatlanul sokat rak a bo­rítékokba. Termelését fejlesz­teni ma már csak az a gazda­ság képes, amely lépest tart a technikával. Ehhez pedig pénz Ítéli, sok pénz, felhal­mozás. Hazánkban mintegy 11 ezer gazdasági egység működik, ezek fele állami vállalat, má­sik fele tsz, fogyasztási szö­vetkezet, kisipari szövetke­zet. A vállalatok bérgazdál­kodását az állam szorosan kezében tartja. Ezt kívánja az egyensúly. A szövetkezetek szabadabban mozognak. De náluk ezért még fontosabb, hogy szabad elhatározásuk­ból ügyeljenek a saját pén­zük felosztására, saját ará­nyaik betartására. Nemcsak önös érdekeiket szolgálják ez­zel, hanem a forint szilárd­ságát is. A „saját elhatározás” kife­jezés persze kicsit pontatlan. Az állam ugyanis közvetett módon befolyásolja döntései­ket. Például, aki az arányo­kat a személyes jövedelem javára felbillenti, az regula­tiv adót fizet. A legkedvezőbb arányokon azonban már most érdemes töprengeni! És már most gondolni kell arra is. hogy az úgynevezett l szociális-kulturális alapot vi_) szont ne mérjék szűkmar- - kúan. Az öregek támogatása, | a fiatalok művelődési-szóra- j kozási igényeinek kielégíté- , se. a betegek segélyezése egy­re több pénzt emésztő feladat minden közösségben. Az e célra félretett, majd jövőre okosan kiadott pénz ugyan­csak az életszínvonalat, a tag­ság közérzetét javítia. Más módon, mint a személyes iö- vedelem. de csaknem ugyan­olyan jelentőséggel. Másfél hónap van hátra a kezdésig, két hónapnál is több. amíg a zárszámadás a tagság élé kerül. Gondolkod­ni már egyáltalán nincs ko­rán. Mégpedig nem a fő­könyvelőnek egyedül, hanem mindenkinek, akinek a szö­vetkezet irányításában rang­ja, szerepe van. A zárszámadás a kezeti demokrácia érvénye­sülésének fontos mozzanata, a végső döntést a tagság hoz­za meg. De amennyire baj. ha a döntések meghozatalára csak a zárszámadás technikai munkálatainak megindulása­kor gondolnak, legalább ar.y- nyira baj az is, ha a tagság csupán a zárszámadó közgyű­lésen ismerkedik meg az egész évi közös erőfeszítése­ket sűrítő adatokkal és úgy emeli fel a kezét szavazásra hogy esetleg azt sem tudja, mit fogadott el' Földeák! Béla Milliomosok A három és fél ezer lakosú Tiszakeszi a napokban ün­nepelte felszabadulása 25. évfordulóját. A jubileum al­kalmával érdemes és tanul­ságos összevetni a múltat a jelennel. A számok erről beszélnek: Tiszakesziben a felszabadu­lás előtt hét földbirtokos, 72 középparaszt és 150 kispa- raszt gazdálkodott önállóan. A lakosság túlnyomó több­sége cseléd, alkalmi munkás, s az országot bejáró kubi­kos volt. A községben a jó út, a járda, a villany, a kor­szerű egészségügyi rendelés, a gyermekek intézményes gondozása ismeretlen foga­lom volt. Mindez ma már természetesnek tűnik. Az 1950. augusztus 20-án megalakult termelőszövetke­zet pedig — amely 4 pár ló­val, 22 darab tehénnel, 20 darab anvakocával kezdte el a gazdálkodást nyolcszáz hold földön —. ma már több mint hatezer holdon folytat szocialista nagyüzemi gaz­dálkodást, és nyolcszáz szö­vetkezeti tagja 38 millió fo­rintos tiszta vagyonnal ren­delkezik. Byarspí o'la Az elmúlt napokban me­gyénkben újabb falusi bank betétállománya haladta meg a tízmillió forintot. A Mező­keresztesi Takarékszövetke­zet volt az első. ahol a betét- állomány a tizedik millió fö­lé ugrott. Most Tokaiból ér­kezett a hír, hogy a helyi ta­karékszövetkezet tagsága az elmúlt néhány hét alatt több százezer forinttal gyarapítot­ta betétkönyveit, s jelenleg mar ez a falusi bank is „tíz- milliomosnak” számít. íapaszíaíaícseréii Szerdán és csütörtökön négy csehszlovákiai vízügyi szakember járt tapasztalat- cserén megyénkben. A cseh­országi és a szlovákiai víz­ügyi hatóságok vezetői azt ta­nulmányozták Borsodban, hogyan valósítják meg házi kivitelben a magyarországi vízügyi szervek a nagyobb beruházásokat, valamint a különböző fenntartási mun­kákat. Magyarországi tapasz­talatok alapján szeretnék Csehszlovákiában is létrehoz­ni a vízügyi kivitelező rész­legeket. «X: mmm A régi és az új Miskolc Fotó: Szabados György A Bodrogköz biztonságáért Uj védő gát a Fiola utcánál A Tisza már a töltést mosta Talicska helyett gépár iá sok Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság termelé­si üzemének II. sz. főépítés­vezetőségén hallottam a kö­vetkezőket: — Az idén csupán a mi főépítésvezetöségünk mintegy 66 millió forint értékben ki­vitelez különböző vízügyi munkákat Gépeink több mint kétmillió köbméter föl­det mozgatnak meg. Egyik legnagyobb földmunkánk a sárospataki gátépítés. A kis- pataki Viola utcánál... (És a többit már nem jegyeztem.) — Viola utca? Vajon hon­nan is ismerem? Igen. 1967 tavaszán az egész országban ismertté vált ennek a kis utcának a neve. Egy esős reggelen öt országos lap tu­dósítójával is összetalálkoz­tam ebben az utcában. Az öreg Bodrog ismert történe­tének legnagyobb és leg­hosszantartóbb árvizekor tör­tént. Hatvan napon át a Vi­ola utca neve szinte sosem hiányzott az árvízi jelenté­sekből. A kis házak mögött húzódott az árvédekezés egyik legkritikusabb, legfél­tettebb szakasza. Ha akkoriban, ott, a Viola utca mögött nem sikerült volna hősies, emberfeletti munkával megvédeni azt a Jó üzleti érzékre is vall. de mindenekelőtt az emberekről való gondoskodás jegyében válik valóra egy javaslat a berentei szénosztályozón Szokatlan módon, ezután nemcsak szenet osztályoz­nak itt, hanem berendez­kednek védőkesztyűk, s a távlati terveket alapul véve, munka- és védőruhák gyár­tására is. A védőkesztyű különösen a szállításnál elengedhetetlen feltétele a biztonságos mun­kának. Csakhogy, hiába volt meg a pénz és a fedezet e fontos kellékek vásárlására, nem akadt eladó. Emiatt hi­ánycikk a védőkesztyű, az el­látást viszont biztosítani kell Ekkor született meg a javas­lat: mi lenne, ha a Borsodi Szénbányák önellátóként gondoskodna róla. Igen ám, de hol, és ki gyártsa le a vé­dőkesztyűket? A szénosztá­lyozó kérte, és meg is kapta a jogot. Azóta már berendez­tek egy kis üzemet, ahol meg­kezdődött a munka. A szük­séges műszaki és személyi feltételeket is messzemenően igyekeznek biztosítani, hogy mielőbb gazdaságosan és tér. inelékenyen dolgozhassanak A kesztyűgyár alkalmazot­tai a palaválogatók közül ke­rülnek ki, olyanok, akik már több éve a szalagok mellett dolgoznak. Szakképzett veze. tő is van már Minden jel arra mutat, hogy e különle­ges és érdekes vállalkozás si­gátszakaszt, bizony, Bodrog­köz nagy része úszott volna. «? — A Viola utcánál nem lesz több árvízi csata — mondja most már mosolyog­va Schmied László főépítés­vezető. Ott állunk az öreg védőgát tetején, s előttünk húzódik a hullámtéren az új, a réginél sokkal erősebb védvonal. Alig néhány hónap alatt emelték a jókora földmunka- gépek. A közel 3 kilométer hosszú, a réginél egy mé­terrel magasabb, sokkal erő­sebb gátat több mint negyed millió köbméter földből tö­mörítetté 12 szkréper, 3 dó­zer és két nagy teljesítmé­nyű vibrátor. Valamikor 7— 800 talicskás kubikos egész évi verejtékes erőfeszítésére lett volna szükség ennek a gátszakasznak a megépítésé­hez. Megtudom, hogy csupán itt, a Viola utcától a halász­homoki Bika-tóig terjedő sza­kaszon 15 millió forintot fordított a vízügyi hatóság a Bodrogköz biztonságának nö­velésére. A nagy munka ha­marosan teljesen befejeződik. Az új védtöltés jókora szaka­kerrel jár, s ezután a Borso­di Szénbányáknál nem lesz többé gond a védőkesztyű- ellátással. A titkos terv pe­dig *az, hogyha biztosítani tudják a megfelelő kapaci­tást, nemcsak a borsodi szén­medence. hanem az ország más bányaüzemeinek is ren­delkezésére állnak. Kazincbarcikán a Borsodi Vegyikombinát bővítése so­rán több mint 200 millió forintos beruházás felhasz­nálásával épült fel az új elektrolízis üzem — amely­ben a termelési próbák be­fejezéshez közelednek. Korszerű NDK-g.vártmányú berendezéseit német szakem­berek iránvításával helyezték üzembe és azokkal évente mintegy 30—40 ezer tonna konyhasót dolgoznak fel. A Szovjetuniótól és a Román Szocialista Köztársaságtól vásárolt konyhasóból bonyo­lult elektrokémiai folyama­tokkal évente 15 ezer tonna klórt. 18 ezer tonna nát­rium hidroxidot (lúgkö­vet). 3 ezer tonna hypót és jelentős mennyiségű sósavoldatot állítanak elő. A német szakemberek és a különböző magyar válla­latok dolgozói a szerelések alatt nagyszerű és precíz szán már a fűmagot is elve­tették. Jó néhány kilométerrel odébb, a Bodrogköz egy má­sik árvédelmi szakaszán is nagy munkák folvnák. Ta­kács László, a Viola utcai gátépítés építésvezetője sze­rint oda is érdemes elláto­gatni. A kispataki hullám­térről most oda irányították a gépek zömét. © A Kenézlő alatti Tisza- parlon, az úgynevezett ven- csellői védelmi vonalon a te­repet jól bíró kis GAZ-ko- csi már alig birkózik meg a sártengerrel. Itt is szinte monumentális munkát vé­geznek a „vizesek” földmun­kagépei. Közel egy és há­romnegyed kilométer hosszú gátszakaszt építenek. 130 ezer köbméter főidből tömörítik az erős védvonalat. A régi gát ott húzódik közvetlenül a Tisza közeiében, s az egyik erős folyókanyar már a véd- töltést mosta, mardosta. Egy újabb árvíznél igen könnyen baj történhetett volna ezen az „árvizes front- szakaszon”. De most már nincs mitől tartani. A több mint 7 mil­liós költséggel épülő új gát­szakasz teljes biztonságot nyújt. & A főépítésvezető a gátépí­tés dolgozóit, a sok száz ku­bikost helyettesítő néhány föidmunkogép-kezelöt dicsé­ri. Szinte valamennyien a „vizesek” törzsgárdájának tagjai. Nemcsak a 140—150 százalékos teljesítmények di­csérik őket. Nagyon sokat jeleni az is, hogy kitartanak az ilyen nehéz munkahelyen. Hiszen elszállásolásukat csak lakókocsikban tudják meg­oldani. A legközelebbi falu több kilométernyire, villany­világítás nincs, félkész éte­lekből. konzervekbó] maguk állítják elő kosztjukat és a sár még a gumicsizmát is lehúzza a lábról. Néhánv tás­karádió. s másnapra ideérő újság révén van kapcsolatuk a világgal. Még szerencse, hogy gépóriásaik néhánv hó­nap alatt „megeszik” a mun­kát. (P. s.) munkát végeztek. Pontossá­gukra jellemző, hogy a mint­egy 60 tonna higany folya­matos keringését biztosító 40 különleges szivattyú és a só felbontását előidéző 4 ezer grafitelektróda beállítását olyan kiválóan oldották meg, hogy a termelési próbák alatt nem volt szükség to­vábbi szabályozásukra. Az új üzem a próba- termelés első percétől kezdve zavartalanul, a vártnál jobb eredmény- nye! működik és kiváló termékeit teljes egészé­ben exportálják. A különböző vegyi anyagok« ból eddig már csaknem ezer tonnát szállítottak el. na­gyobbrészt tőkés országokba. A Német Demokratikus Köz- társasáé szerelői csütörtökön megkezdték a berendezések garanciális méréseit és az új létesítményt még a héten átadják a magyar üzemelők­nek. Élve a lehetőségekkel, valóra válik egy javaslat Különleges üzem a berentei szénosztályozón Exportra termel a BVK új elektrolízis üzeme

Next

/
Thumbnails
Contents