Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Csütörtök, 1969. október 9. Miskolci készülődés a nagy jubileumra Hazank felszabadulásának 25. évfordulójára, mint szerte az országban, Miskolcon és Borsod megyében is megkezdőd­tek az előkészületek. A kulturális vonatkozású jubileumi rendezvények előkészítésére operatív bizottság alakult. En­nek az operatív bizottságnak vezetője Tok Miklós, a Miskol­ci városi Tanács vb-elnSkhelycttese. Az operatív bizottság eddigi és eljövendő munkájáról Tok Miklós az alábbiakban Kulturális hídfő A művészeti népművelés eredményei Tokajban Három év óta átlagosan minden hónapban új képzőmű­vészeti tárlat nyílik a tokaji helytörténeti múzeum kiállítási galériájában, s minden alkalommal megtelik érdeklődőkkel. Túlzás nélkül írhatjuk úgy is: hozzáértő érdeklődőkkel. Pál Gyula nyíregyházi festőművész kiállításának a megnyitó­ján is ezt tapasztaltuk. Pedig ezekkel a képekkel festőjük nem könnyű sikerre, nem zsongító látványosságra törekszik, hanem gondolkodtatni akar. Elismerésre méltó következe­tességgel, belső hitelességgel a nyírségi falut és embereit tájékoztatott. — Az operatív bizottságban a város társadalmi szervei, nagyüzemei és művelődés­ügyi intézményei, tanintéze­tei képviseltetik magukat. A bizottság tagjai megismerték a városi párt-végrehajtóbi­zottság elképzeléseit, a ju­bileum előkészítésére. Most az a feladat, hogy a külön­böző területeket képviselő bi­zottsági tagok előkészítsék a maguk programtervezetét, írásba fektessék, mit szeret­nének és mit tudnak tenni a jubileumi ünnepségekért, s ezeket legközelebbi, október 15-i ülésünkön összegezzük, egyeztessük. A programban Borsod megye és Miskolc, vá­ros összefogása tükröződik, a rendezvények legtöbbje közös lesz, mint ahogy nehéz is szétválasztani Miskolc és a megye művelődési és egyéb tevékenységét. — Melyek a legfőbb el­vek az egyes részterületek jubileumi programjának előkészítésénél? — Művelődési házak, könyvtárak, mind-mind saját munkájuknak, adottságaik­nak és közönségük igényének figyelembevételével készítik elő a programot. A moziüze­mi vállalat a felszabadulást idéző filmsorozatokkal, a Miskolci Nemzeti Színház pe­dig egy, április 4-én bemu­tatandó új magyar darabbal készül a jubileumra. A Her­man Ottó Múzeum kiállítás­ban ad számot Miskolc és a megye felszabadulásáról, az azóta eltelt 25 esztendőről. A Miskolci Tervező Vállalat ugyancsak kiállításon mutat­ja be a megyei és városi, rep­rezentatív építkezéseket. Er­ről egyébként színes film is készül. A két tanács művelő­désügyi osztályai a közokta­tás fejlődéséről rendeznek ki­állítást. Mozgósítunk az Or­szágos Népművelési Tanács pályázatán való részvételre, és a jubileumi eseményekhez kapcsolódva adjuk ki decem­ber 4-én a város, a megye és az SZMT közös irodalmi pá­lyázatának díjait. — Gondoljuk, s ezt az SZMT nevének említése megerősítette, hogy e ju­bileumi előkészítő munká­hoz a tanácsokon kívül más szervek is csatlakoz­nak. — Természetesen. Ez az operatív bizottság összetéte­léből is kitűnik. Például az SZMT, a TIT és a Herman Ottó Múzeum közös kezde­ményezése a 25 év a szabad Miskolcon és Borsodban cím­mel megindult gyűjtés. A felszabadulást és az azt kö­vető éveket idéző tárgyakat gyűjtik egybe, s kiállítást rendeznek belőlük. A Magyar Rádió Tiszán innen, Dunán túl című vetélkedőjének egyik fordulója is ehhez az eseménysorozathoz kapcsoló­dik, amikor is Borsod és Mis­kolc képviselői a Pest me­gyeiekkel versenyeznek de­cemberben. A Hazafias Nép­front több emléktábla elhe­lyezését kezdeményezi, utcák elnevezésére tesz javaslato­kat. A Kilián-dél lakótelepen felállítják Kerényi Jenő Ök­lök című szobrát. Megkezdik a Lenin tér továbbfejleszté­sét és a Lenin Kohászati Mű­vek 200 éves jubileumához j kapcsolódóan felállítják Fa- zola Henrik szobrát. Új kiad- j ványokat is megjelentetünk, j például a megyei levéltár I munkatársainak nagyszabású j munkáját: Az élet megindu- j lása Borsodban és Miskolcon, i Megjelenik a megye monog- | ráfiája, egy képes megyei al- j bum és könyv formájúban i közreadjuk a korábbi peda- I gőgiai pályázatokra beérke- | zett tanulmányokat. A Ne­hézipari Műszaki Egyetem marxizmus—leninizmus tan­székének, valamint a megyei pártbizottság oktatási igazga­tóságának közös szervezésé­ben tudományos emlékülés lesz a felszabaduláshoz kap­csolódó politikai, gazdasági és tudományos témákról. — Miskolc felszabadulá­sának évfordulója megelő­zi az országos évfordulót. Miként ünnepel a város? — Felszabadulásunk 25. év­fordulóján díszünnepség lesz a színházban, ugyanakkor egy, ez alkalomra szerkesz­tett külön emlékműsort is be­mutatnak. A városi tanács ünnepi ülést tart, amelyen a részvevők a Kiss-Kovács Gyula által készített emlék­plakettet kapják. A jubileu­mi ünnepségre és tanácsülés­re meghívjuk a testvérváro­sok képviselőit, a hazánkat felszabadító szovjet hadsereg küldötteit és a Miskolcról el­származott neves embereket. Az április 4-1 központi ün­nepségre is megkezdődtek már az előkészületek. — A jubileumi ünnepség- sorozat bizonyára néhány technikai kérdést is felvet. — Valóban, s úgy találjuk: éppen a neves jubileum al­kalmas rá, hogy egy-két ko­rábbi tervet véglegesen meg­valósítsunk. Egyik ilyen pél­dául Miskolc díszkivilágításá­nak tervezése, illetve megol­dása, a másik pedig egy egy­séges, átfogó dekorációs terv, amelynek alapján ünnepi al­kalmakkor a város megfele­lően, egységesen és magas művészeti szinten díszíthető. E két technikai jellegű terve­zés, illetve a tervek meg­valósítása a felszabadulás év­fordulójához kötődik, de hosszabb távlatra szolgál. Benedek Miklós örökíti meg. A szépszámú felnőtt láto­gató között legalább száz fia­tal — diák és ipari tanuló — is ott halad, képtől képig. Ér­tik és érzik a festmények szándékát. A megnyitót kö­vető hangversenyen — az eszményien jó akusztikájú hajdani templomhajóban — a nyíregyházi pedagógus ve­gyeskar „specialitásaiból”, a latin nyelvű régi diákénekek­ből ugyanúgy ráadást kérnek tapsukkal az iménti tárlatlá­togatók, mint az árnyalato­sán előadott Bartók- és Ko- dály-művekböl. Társadalmi megmozdulással, önkéntesen Mi a nyitja, hogy ebben az ötezer lelkes községben ilyen megkülönböztetett érdeklő­dést sikerült tartósan felkel­teni olyan művészetek iránt, amelyek országosan a legke­vésbé meghódított területei a népművelésnek ? Először hessentsük el a „Tokaj” varázsszóra a má­sutt élők képzeletében köny- nyen felrebbenő szárnyas il­lúziókat. A közismerten nagy idegenforgalmú Tokajnak sem jut több népművelési cé­lokra központi keretből, mint a hasonló nagyságú többi te­lepülésnek. Nem valamiféle járulékos idegenforgalmi att­rakciónak tekinthető tehát itt a művészetpártolás. A képzőművészeti kiállítá­sok, hangversenyek, irodalmi estek itt a szó teljes értel­mében társadalmi ügynek számítanak. Társadalmi meg­mozdulással, önkéntesen te­remtik elő a rendezvények költségeit is! Szálláscsilléi, íagok, pártoló tagok A szép táj, a hangulatos hegyi utcácskák már 3 5 éve a tokaji nyári művésztelepre vonzzák az ország minden részéből a képzőművészeti szakkörvezetőket. A művész­telep adta lehetőséget — hogy ennek révén sok jóne­vű festő kerül kapcsolatba Tokajjal — kamatoztatták a művészetek itteni önkéntes „szálláscsinálói”: Tenkács Ti­bor festőművész tanár, Nagy Antal, a gimnázium igazgató­ja, s a Hazafias Népfront köz­ségi titkára, Pap Miklós, a helytörténeti múzeum veze­tője, Regös Géza kollégiumi igazgató, Sári Lajos tanúi-, a szintén szép eredményekkel dicsekedhető Irodalmi Szín­pad vezetője, Nagy János A Miskolci Nemzeti Szín­ház ma, október 9-én este Egerben tart bemutatót. A közönség elé kerülő darabot, Gáspár Margit Az állam én vagyok című vidám zenés já­tékát szeptember 13-án mu­tatták be először Mezőköves­den, majd azt követően né­hány vidéki városban, szín­házi bemutatója azonban most lesz. A darab novem­berben kerül majd a miskol­ci közönség elé. A vidám, ze­nés játék verseit Erdődy Já­nos írta, zenéjét Patachich Iván szerezte. A XVIII. szá­zadban játszódó, de szatiri­kus utalásaiban napjaink fo­kamagy és Sárai Lajos, a művelődési klub fiatal, ügy­buzgó vezetője. Előbb a „To­lvaj i nyár” rendezvénysoro­zattal adtak szervezeti kere­tet a művészeti népművelés­nek, majd amikor sikerült az igényeket tovább fokozni, megalapították a Zilahy György Művészetbaráti Kört. Tokaj társadalmának dicsére­tére válik, hogy ma már két­száznál jóval több a kör fel­nőtt és ifjúsági tagjainak a szama, akik fejenként évi 100, illetve 60 forint tagdíj­jal vállalták a rendezvények költségeinek biztosítását. Gyarapszik a pártoló tagok tábora is Tokaj másutt élő barátaiból, akik fejenként 50 forinttal támogatják a kör te­vékenységét. A művészetbaráti kör jól összehangolt évi programjá­ban arányosan szerepelnek képzőművészeti rendezvé­nyek, zenei bemutatók, iro­dalmi események. A vezetők tudatosan arra törekednek, hogy Tokaj ne csak földraj­zi, hanem kulturális hídfő is legyen. Gazdag művészeti program Ez év végéig még olyan rangos kulturális események­re kerül sor Tokajban, mint a hajdúsági irodalmi est az Alföld című folyóirat rende­zésében, vagy dr. Maksay László művészettörténész Itá­liai emlékek című előadása aztán a két háború közötti tokaji életet néprajzi hitelű képeken megörökítő Győri Elek emlékkiállítása, s a to­kaji Erkel Ferenc Kórus évadzáró hangversenye. De elkészült már a következő esztendő hasonlóan gazdag művészeti programja is. A fáradhatatlan szervezők pedig még előbbre tekintenek: 1973- ban lesz Tokaj fennállásának 900 éves jubileuma. Megkezd­ték a gondos előkészületeket, hogy Tokaj híréhez méltó­képpen ünnepeljék majd a nagy eseményt. Bcrccz József nákságait is idéző darab elő­adását Nyilassy Judit ren­dezte, a zenekart Ilerédy Éva vezényli. A játék központi alakja egy Clairon nevű szí­nésznő, aki egy kis német hercegségben „megpróbál rendet csinálni”, illetve a fel- világosodottabb francia pol­gárság eszméit próbálja meg­honosítani a kis feudális or­szágban. Ezt a szerepet Máthé Éva játssza. A további figu­rákat Pákozdy János, Ko- petty Lia, Olgyay Magda, Csiszár Núndor, Csiszér And­rás, Kiss Jenő, Kanalas Lász­ló és Bánó Pál kelti életre. Október 15tót - j őszi megyei könyvhetek „Szerencsés álmokat” címmel új Iv-filmet forgatnak. írta: Szántó Erika, rendező: Zsurzs Éva, operatőr: Czabarka György. Főszereplők: Kálmán György, Koncz Gábor, Bul­la Elma, Páger Antal. A Markő utcai fogház nyújt a leg­újabb tv-film egyes jeleneteihez különleges környezetet. Zempléni könyvtárak Ma este színházi bemutató Egerben FILMJEGYZET Flórián kapitány Kilencedik alkalommal rendezik meg az idén, októ­ber' 15-től november végéig az őszi megyei könyvhete­ket, amelynek programjáról szerdai sajtótájékoztatóján Varga Sándor, a SZÖV- KÖNYV igazgatója a követ­kezőket mondta: Szerte az országban 156 szövetkezeti könyvesboltban és bizományosaiknál mint­egy hárommillió kötetből ál­ló készlettel várják a falusi olvasókat. Érdekessége en­nek a könyvterjesztési ak­ciónak, hogy a kiadók most külön új könyveket nem kül­denek a piacra, hiszen amúgy is bőséges kínálatot jelent az év sorún megjelenő mintegy 2500 féle könyv. El­sősorban arról van szó, hogy minden falusi házba eljuttas­sák az olvasnivalót. Többek között megszervezik a jól bevált házról házra árusí­tást. Az évenként ismétlődő megyei könyvheteknek ebből az akciójából különösen a fiatalok, a középiskolások ve­szik ki részüket, szép siker­rel. A szövetkezeti könyvkeres­kedelem az országos könyv­forgalomnak jelenleg 20 szá­zalékát produkálja, szemben j a tíz évvel ezelőtti 10 száza- i lékkai: 1958-ban 41 millió, 1968-ban 181 millió forint ér­tékű könyvet — túlnyomó há­nyadban szépirodalmi kötet — értékesítettek — természete- j sen közben az országos j könyvforgalom is nagyban emelkedett. Több mint tíz­ezer bizományos — közöttük mintegy négyezer pedagógus — szorgoskodik a falusi könyvkultúra fellendítésében, i Gyakorlati tapasztalat, hogy, azokhoz a házakhoz lehet könyvet leginkább eljuttat­ni, ahol iskolás gyerekek is vannak, mert ők hazaviszik a betű. az irodalom szerete- tét. Arról is beszámolt Varga Sándor, hogy az utóbbi évek­ben átlagosan 30—35 millió forint értékű készlet fogyott az őszi megyei könyvhete­ken. Most 74 millió forint értékben .terítettek” a rényvpiacon, s ezenkívül hétmillió kötet „bevetésre ‘részen” all a SZÖVKÖNYV raktáraiban. A mostani ak­ció célja, hogy legalább másfélmillió könyvet vásá­roljanak meg a vidéki em­berek. A sátoraljaújhelyi járás­ban a megnyitó ünnepség utón egymást követik a kü­lönböző felszabadulási ren­dezvények, előadások. A ju­bileum alkalmából végzett felmérések azt mutatják, hogy a járás városai és köz­ségei nemcsak anyagi, gaz­dasági, hanem kulturális té­ren is kiemelkedő fejlődést értek el. Az 58 településen például — sok más egyéb között — 62-re nőtt a nyilvá­nos könyvtárak száma. Egy hagyományos, meg egy újszerűnek ható „harci esz­közzel” találkozunk a Flórián kapitány című kétrészes NDK kalandfilmben. A hagyomá­nyos a habos torta, amit a küzdő felek nagyszerűen do­bálnak egymás képébe, s két remek fickó néhány tortával egy századnyi ellenfelet tesz harcképtelenné. A péklapát újnak számít ebben az arze­nálban, de nem kevésbé si­keresen használja ugyanaz n két férfiú. Van persze több „szimultán” bajvívás, amikor a címben is jelzett Flórián kapitány (akit olykor száza­dosként is emlegetnek, de teljesen mindegy) egymaga ver szét több csapatnyi rend­őrt, útonállót és katonát, van ármány, és van szerelem, je­len van a kalandfilmek sok­sok kelléke, de jelen van elég gyakran az unalmat szü­lő vonlatotlság is. Werner IV. Wallroth ren­dező, aki egyben a forgató- könyvet is írta, pedig töre­kedett a fordulatosságra, s bizony meddő vállalkozás lenne akár néhány mondat­ban is vázolni a filmtörté­netet. A napóleoni háborúk vége felé játszódik, központi alakja valami nagyon távol' alakja Till Eulenspiegelnek- A maga igazát keresi és köz­ben társadalmi igazságot is szolgáltat, meg persze a film végén hatalmas vagyon­hoz és egy szép hercegnő ke­zéhez jut. A történet — for­dulatossága ellenére — ke­vés egy kétrészes filmhez, a rendező sokszor nyúl a ka- landfilmekben már közhely­nek számító fordulatokhoz, naivitása helyenként nem is­mer határt. A kalandfilmeket többség­ben érdeklődéssel szokta fo­gadni a közönség. Az előle­gezett bizalom bizonyára sok nézőt becsábít majd a néző­térre. de talán éppen ez a felfokozott várakozás marad majd a nézők nagy hánya­dánál kielégítés nélkül 4b ni) Három kiállítás Pénteken, október 10-én Miskolcon és Kazincbarcikán, va­sárnap, október 12-én pedig a Miskolci Galériában nyílik érdekes, különös figyelmet érdemlő kiállítás. A miskolci Szőnyi István teremben pénteken délután fél 6-kor Kántor Andor festőművész nyitja meg Banovszky Miklós festőművész tárlatát. A 74 éves művész a legjelentő­sebb hazai és külföldi kiállítások nagy részén szerepelt, négy évtizeddel ezelőtt alapító tagja volt a Szentendrei Festők Társaságának. Jelenleg o szentendrei művésztelep tagja. Az életművéből válogatott 34 alkotását bemutató tárlatra fel­hívjuk olvasóink figyelmét. Ugyancsak 10-én, pénteken nyílik meg Kazincbarcikán, a Radnóti Miklós Művelődést Házban Harkácsi József fotó­művész kiállítása. A délután fél 3-kor tartandó megnyitón Tárcái Béla, a Miskolci Fotóklub főtitkára méltatja a kiállító munkásságát. A fotókiállításon 65 képet láthatunk. Végül ismételten felhívjuk olvasóink figyelmét a Miskolci Galériában október 12-én, vasárnap déli 12 órakor nyíló. Magyar műemlékek című kiállításra, amely Dobos Lajos művészfotóival korszakok illetve stílusirányzatok szerinti csoportosításban mutatja be hazánk legértékesebb műemlé­keit. A kiállítást dr. Szabó János építési és városfejlesztési miniszterhelyettes nyitja meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents