Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

Csütörtök, 1969. október 9. ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Fiutulodih A KISZ Központi Bizott­ságának irányelvei szerint, gondos előkészületek és szer­vezési munkák után az ütemtervnek megfelelően fo­lyik a sátoraljaújhelyi járás városaiban és községeiben ;i KISZ-alapszer vezeti vezető­ségek választása. A városi üzemekben és a kisipari szövetkezetekben természetesen lényegesen nagyobb a dolgozó fia­talok létszáma. Mire jó a iicso éasté? __vi.S'Ä T okaj-Hegyalján gazdag szőlőtermést szüretelnek, sok a must. Voltak szállítási problémák is. A Tokaj-hegyaljal Ál­lami Gazdaság vezetői a köztisztasági vállalathoz fordultak segítségért. Azok a locsolóautók, amelyek nyáron a városi üteákat permetezték, most mustot szállítanak a feldolgozó üzemekből a pincékbe. Tiszták, gyorsak és higiénikusan zár­tak. Hegyalján Miskolc, Nyíregyháza és Szerencs locsoló­autói dolgoznak. Az „Ügyeljünk városunk tisztaságára!” fel­irat most nem a városi embereknek szól. De azért ügyelnek a must tisztaságára is. Csak egy a sajnálatos: a locsolóautók tartályait kiürítik. Nem harad benne a must. Különben ki­forrna a bor, és tavasszal hegyaljai nedűvel locsolnák az ut­cákat. Az lenne az igazi meglepetés! Foto: Sz. Gy. Jói sikerült szövetkezeti rendezvények A „Vendégül lát Borsod“ Mczőkővesdeu A Mezőkövesd és Vidéke általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet sikere- Sen kapcsolódott be az idei »Vendégül lát Borsod” ren­dezvényeibe. Az ország leg­nagyobb általános szövetke­zében rendezett különböző műsorok sok vendéget von­attak Kövesdre. A Matyó ftózsa vendégfogadóban ren­dezett lakodalmas játék né­zőinek mintegy fele például ffoszvajban üdülő kisipari szövetkezeti dolgozó volt: ^agy sikere volt a járási mű. velődési házban rendezett szí­nes, tarka gyermekdélután­nak, amelyre csaknem 600 if- néző volt kíváncsi. Ked- 'ien este az általános szövet- mzet őszi-téli műsoros divat- kutatójának volt Igen né- ”Gs közönsége. Via, csütörtökön este ha- asz'—vadász találkozót és tré- as szellemi vetélkedőt ren- .'-Znék a halászcsárdában. »J’yancsak ma nyílik meg tozőköyesden a szövetkezeti dkrászok megyei termékki­így ezekben több alapszer­vezet is működik, tehát az alapszervezeti vezetőkön kí­vül külön csúcsvezetöséget is kell választani. A járás másik városá­ban, Sárospatakon is a terveknek megfelelően folyik a vezetőségválasz- lás. Amint Rózsahegyi János tit­kár elmondotta, a Csepel Ke­rékpár- és Varrógépgyár he­lyi üzemében négy, a Bod­rogközi Állami Gazdaságban és a Kossuth Termelőszövet­kezetben 3—3 alapszervezet alakult. Különösen örvende­tes a Kossuth Tsz választási eredménye. Itt az elmúlt években csak egy alapszer­vezet működött, de a tsz-nek szinte ugrásszerű megerősö­dése következtében annyira megnövekedett a fiatalok létszáma, hogy ettől az ősz­től kezdve három alapszer­vezetbe tömörültek, vagyis — ami a járásban egyedül­álló eset — Sárospatakon, a Kossuth Tsz-ben termelőszö­vetkezeti csúcsvezetöséget is kellett választani. Köztisztaság 2 műszakban hlnőni a városhoz — /Vem ördöusös szerit etetek — Nézd csak! — kiált fél meglepetten az Avas-szálló előtt egy férfi. — Mi az, mi az? — kérdi meglepődve a másik. Hiába, városunkban még újság — tegyük hozzá, jó újság — a Werro City. Ez a csillogó, „üvegkalitkás”, sár­ga kis útseprőgép. — Nagyon kellett már ez az okos kis masina, amely az úttest legkisebb hajlatából is kisöpri, felszippantja a port és a szemetet — mondja Burkus József, a Miskolci Köztisztasági Vállalat főmér­nöke. Nincs mit szégyellnünk — Sürgető volt a feladat, méltóvá tenni a köztisztasági helyzetet, a város rangjához. Ennek útja pedig csali a gyors gépesítés lehetett ■— folytatja a főmérnök. Miért kiüt ülőről? S az elmúlt két esztendő valóban ennek jegyében telt el. A vállalat saját fejlesz­tési alapjából, hat darab szovjet PU—20, és egy darab svéd Werro City típusú út­tisztító gépet vásárolt. — Ma már, úgy vélem, el­jutottunk odáig, hogy tiszta­ság tekintetében nincs szé­gyellni valónk egyetlen más, vidéki várossal szemben sem — fogalmazza meg az ered­ményt Burkus József. Hogyan lesr jövőre ? Révész Pál igazgató az el­következendő év legfonto­sabb feladatáról beszéi: — Miután már megfelelő gépparkkal rendelkezünk, megteremtődött annak lehe­tősége, hogy a város na­gyobb, de mindenképpen reális igényeit is kielé­gítsük. Igen. a több műsza­kos úttisztításra gondolok. Az „önmagától született64 csábításai Néhány évvel ezelőtt egy tállyai ember, Páll Ferenc, a Magyar Állami Pincegaz­daság tállyai pincészetének vezetője állított be feleségé­vel együtt tokaji ismerősé­hez. Közölte, hogy nyomozás indult ellene, mármint jó­maga, Páll Ferenc ellen, va­lószínű, hogy házkutatást is tartanak nála, ezért elhozott most néhány érteket, és kéri, őrizze meg, amíg minden le­C$őrei®s az LKM-beo Íik/oÍ tanárnő Negyedik éve működik a S^r°sPataki Rákóczi Girnná- ^hifnban egy különleges an- ^ol nyelvi tagozatú osztály. * *dc járó diákok, akiket e 6zetes elbeszélgetés alapjár ország különböző vidékei- r<)| jelentkezőle közül valogat- l!llc ki. heti tizenkét örábar fúlják az angol nyelvet. A angol társalgási órák r 'kására most érkezett Sá- ^Gfi Patakra Londonból Barba- "avender okleveles tanár- 1 ' akit a meghirdetett pá- g UZt>t alapján 70 angol pe- közűi választott ki a Uvelődésügyi Minisztérium. A Lenin Kohászati Művekben, a durvahengerműi iroda­ház előtt szétrobbant a föld alatt húzódó 600 milliméteres csővezeték. A munkások hamarosan a javításhoz láttál: (mint képünk is mutatja). Akadályozta őket. hogy a cső­vezeték alatt húzódik a kábelalagút. Foto: Szabados György zajlik. Átadott egy darab arany karkötőt, egy darab arany nyakláncot, egy darab arany függeléket — a há­rom darab értéke több mint húszezer forint. Ja! És két darab, 10 ezer forintos autónyeremény-betétköny- vct. Meg 18 ezer forint kész- . pénzt. (Páll Ferencnek akkor családi háza volt Tállyán, egy 1500-as Fiatja és Buda­pesten vásárolt a fia részé­re egy garzon öröklakást.) Szóval, nyomoztak utána, úgyannyíra, hogy hamarosan előzetes letartóztatásba he­lyezték. ' Néhány érdekesség. A Megyei Bíróságon a tár­gyalás 52 napot vett igénybe. Páll Ferencen kívül még csaknem 30 ember volt az ügyben! A másodrendű vád­lott Képes János volt, ugyan­ennek a pincészetnek helyet­tes vezetője, ök és társaik már túlléptek a cukrozáson, a vizezésen, más bűnökkel áldoztak szamorodni, az „ön­magától született” őszentsége oltárán, ahonnan áldás for­májában bőven hullottak a forintok. Többlet a mázsán Többek között Páll Ferenc vette át az aszúszemeket a termelőktől. Tudta, hogy olyan tizedes mázsán mérics­kél. mely 1—3 kilóval min­dig neki kedvez. Szép több­let keletkezett így — az aszúszem fölöttébb drága valami —, és az ebből ké­szült esszenciát természete­sen saját céljaira használta. Háromszáz liternél több aszúesszenciával — a szak­emberek tudják — már lehet „valamit” kezdeni. A mázsajegyekkel is lehe­tett, Rábeszélt valakit: ugyan írjon már vagy 200 literrel többet a számlára átadott bora mellé, majd 6 azt a sa­játjából pótolja, hiszen, mint a pincészet dolgozójának, neki igen körülményes lenne saját bort saját magától át­vennie. A ' többletért kapott pénzt a gazda természetesen átadta „jogos tulajdonosé nak” Pálinak. A hordókkal is lehetett manipulálni. Csak le kellett gyaluitatni a „Tokaj-bor" jelzést és más jelet beleéget­ni. És még több minden ma­ts akadt a repertoárban, hi­szen a pincészet vezetője gyerekkora óta ismerkedett a szőlővel, a borral. És. ahogy már lenni szokott: nincs megállás. A Megyei Bíróság Páll Ferencet foly­tatólagosan és bűnszövetség­ben elkövetett, társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó sikkasztásban és csalásban, vesztegetésben, devizagazdálkodást sértő bűntettben találta bűnösnek és 9 (kilenc) évi szabadság- vesztésre ítélte. Képes Já­nos 5 év és 6 hónapi sza­badságvesztést kapott. Idegen anyag — saját erőből Páll Ferenccel csaknem egyidőben tartóztatták le ifj. Térjék Lajost, aki abban az időben a Tokaj-hegyaljai Állami Pincegazdaságnál töl­tött be vezető szerepet. Ki­tűnő borszakembernek is­merték valamennyien, a szükséges főiskolát is elvé­gezte, valóban értette, sőt érti is szakmáját.' .í V Csak hát a szamorodni, a szamorodni! A szamorodni kitűnő bor, erről nincs mit szólni, de űrivel annyira kitűnő, min­denki szeretné, ha borát, lett légyen az bármilyen is, sza­morodniként fogadnák el. Pedig Hegyalján a „bármi­lyen” után is elégedetten csettinthet bárki. Ifj. Térjék is „javítani” kezdte borát. Többek között mézzel, mivel több méhcsa­ládja is volt. De saját erőből oldotta meg az alkohol tar­talmának fokozását is, mert vásárolt egy házi készítésű pálinkafőzőt, és ebben főzte a szeszt seprőből, cukorból. Természetesen kellettek- az­ért társak is, akik átveszik az ilyen bort, és akadt is kettő. (Egy óv, tíz hónap, egy év nyolc hónap.) A bor „elment” és Térjék vállalko­zott rá, hogy mások borát is „feljavítja”. Különböző re­cepteket állított össze, me­lyeket fölösleges lenne most itt ismertetni, mivel már a laboratóriumokban és egyéb más helyen, például a bíró­ságokon is ismerik, tehát úgysem használhatná senki. Legfeljebb a tanulságot hasz­nálhatják: ifjú Térjék Lajos 1 (négy) évi szabadságvesz­tést kapott. Természetesen sem az egyik, sem a másik ügyben nem teljes a lista, hiszen az kötetnyi vastag aktacsomók­ba fért bele. itt ezekből csak némi ízelítő szerepelhet. Priska Tibor (Folytatjuk) Pontosabban a két műsza­kosra. Erre a tervek szerint, január 1-től kerül sor. El­képzelésünk az, hogy a főút­vonalakat naponta háromszor takarítjuk le. A mellékuta- kat pedig naponta kétszer, egyszer úgy, ahogy a kerü­leti tanácsok megrendelik. — Biztosított-e a két mű­szakhoz szükséges munkaerő? — Igen. Sőt, a gép tiszti tás következtében, sok fizikai dolgozó munkaereje felsza­badul. őket a karbantartó részlegünkben helyezzük el, illetve a város olyan útjait tisztítják majd, amit gép­pel nem lehet. A nem szilárd burkolatú utakról van szó, amelyekről a gép nemcsak a szemetet, hanem a kavi­csot, zúzalékot is felszedi. Miért nem magunk? A köztisztaság helyzete egy kicsit elhanyagolt probléma volt az utóbbi időkig nem­csak városunkban, de orszá­gosan is. S most nem is arra gondolunk, hogy tiszta volt-e egy-egy város, vagy nem. Sokkal inkább arra, mit tet­tünk azért, hogy igazán tisz­ta legyen. Be kell vallani, mintha kicsit későn ébred­tünk volna rá a gépesítés jelentőségére, fontosságára. S talán még ma sem egészen megnyugtató a helyzet. A gépeket külföldről sze­rezzük be. A legkorszerűb­bek viszont nagyon drágák. A Werro City 1 millió forint. Egy modern kuka 2 millió. S ez mind dollárt, devizát je­lent. Pedig e gépek se nem túl ördöngösek, se nem túl anyagigényesek. Akkor miért ne szerkeszthetnénk, gyárthatnánk magunk? A kérdés jogos, és éppen Mis­kolcon az, hiszen itt a fel­tételek , is adottak. Egyedi gépgyártó üzemünk a Diós­győri Gépgyár. Termékei vi­lághírűek. Itt van a műsza­ki egyetem, kiváló szakem­berekkel. Sőt, a DIGÉP — ha jól tudjuk — foglalkozott is a gondolattal, hogy ilyen speciális gépeket gyárt. Mi lett a gondolat sorsa? Bódva Pctcr Két hete már, hogy Sárospatakon, a Patika­közben elhagyatva vesz­tegel egy tehergépkocsi. Igaz, elég hiányosan, mert a motorházat tel­jesen kiszerelték belőle, így csak a váza maradt meg a volánnal, tenge­lyekkel és a hat gumi­abronccsal. Az emberek elmennek mellette, néze­getik értetlenül. Ki hagyta itt, milyen cél­ból? Nem hiányzik-e valamelyik gazdaság, üzem „leltárából”? S egyáltalán van-e szán­dékában valakinek vala­mikor elvinni innen? Senki sem tudja. Pedig jó lenne törődni vele, mert a Patika-köz egyéb­ként is keskeny utcács­ka, s itt bonyolódik le a Bodrogközből a Hegyal- jára irányuló forgalom, amit ez a gazdátlan autóroncs mindenképpen akadályoz. S ha két hét alatt nem akadt gazdá­ja, talán nem is kellene várni tovább. Egysze­rűen rá kell szabadíta­ni az úttörőket Éppen hulladékgyűjtő hetek kezdődtek, majd ók ér­tik a módját, hogyan kell elbánni vele... (hej) ♦»»♦»♦♦»♦♦♦♦♦.UH \ állítása és az import élelmi­szerekből rendezett kiállítás. A két kiállítás három napon át várja az érdeklődőket.

Next

/
Thumbnails
Contents