Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

■Csütörtök, 1969. október 9. OSZAK-MAGYARORSZAG 3 Szovjet gépel a magyar jgazdaságban KORUNK I mezőgazdaságá­ra szinte 'világ- : szerte jellemző a gyors tech­nikai fejlődés. Üj kémiai anyagok, gépek, berendezé­sek, eszközök készülnek, ame­lyek termelékenyebbé, köny- nyebbé, gyorsabbá teszik a mezőgazdasági üzemekben dolgozó emberek munkáját, az élelmiszer-nyersanyagok, a különböző élelmiszerek előál­lítását. A gyors technikai vál­tozás a magyar mezőgazda­ságra is jellemző. A mezőgazdaságban dolgo­zók jól emlékezhetnek az 1957—1959-cs esztendőkre, amikor a baráti országokból a korábbiaknál lényegesen nagyobb számban érkeztek Képek. Különösen sokat vá­sároltunk a Szovjetuniótól. | S EZ A KAPCSOKAT j a magyar kereskedelmi szer­vek, a szovjet exportvállala­tok és mezőgazdasági gépgyá­rak között azóta is egyre bő­vült. Közismert, hogy a me­zőgazdaságba kerülő gépek, berendezések nagyobb hánya­dát most is külföldről hozzuk be. a magyar mezőgép- importnak kereken a fele származik szovjet üzemekből jelenleg is. Hosszú lejáratú államközi szerződések bizto­sítják a behozatalt. Eszerint az idén 14,8 millió rubel ér­tékű gépet vásároltunk volna a Szovjetuniótól. A hazai fel­mérések után még tavaly ki­derült, hogy ennél nagyobb az igény. így aztán tavaly decemberben 17,9 millió ru­beles kontingensben állapod­jak meg az érdekeltek. S bogy hol tartunk most, az év második felében a gépimport­tal? Már eddig több, nagyobb értékű mezőgazdasági gép érkezett, mint amiről a múlt év végén szó volt, hiszen a behozott gépek értéke eléri a 18,5 millió rubelt, s az év hátralevő hónapjaiban továb­bi mezőgazdasági gépek ér­keznek. A rubelszorzót figye­lembe véve tehát eddig több. mint 720 millió forint értékű szovjet gép került az idén hazánk mezőgazdasági üze­meibe. A gabonabetakarítás leg­főbb gépei, a kombájnok, gyakorlatilag mind a Szov­jetunióból érkeztek. Az idén ezer SZK—4-cst vettünk, s az elmúlt két évben 3300-at. így a mezőgazdasági üzemeink­ben dolgozó 11 500 kombájn jelentős hányada keveset használt, jó állapotban levő gép. Ennek köszönhető — s az SZK—4-esek megbízható­ságának —, hogy az idei ara­tást aránylag gyorsan, kevés veszteséggel tudtuk lebonyo­lítani, pedig hát annyi gabo­nát kellett raktárba tenni, mint korábban még soha, hi­szen az országos átlag búzá­ból elérte a holdankénti 16 mázsát, ami rekordnak szá­mit. Ugyanezek a kombájnok megfelelő adapterrel felsze­relve egyre nagyobb szerep­hez jutnak ősszel a kukorica- földeken is. Mezőgazdasági üzemeink­ben jelenleg 20—23 ezer szovjet gyártmányú erőgép dolgozik. A teljes traktorál­lománynak 35—40 százaléka került hozzánk a Szovjetunió­ból, s a gépek jó műszaki mulatóikért, tartósságukért, sok dicsérő szót kapnak. A kukorieatermesztésben sok jel mutatja ismét, hogy jelentős lépést tesz hazánk mezőgazdasága. A számítá­sok szerint szemes kukoricá­ból 4,6—4,7 millió mázsa kell az egyesztendel igény kielé­gítésére. Ahhoz, hogy ezt el­érjük, az országos átlagot 22 —23 mázsára kell növelni, ami a régi hozamok megkét­szerezését jelenti. A húsz mázsán felüli országos átlag a közeljövőben már nem lát­szik elérhetetlennek. A nagy terméshez azonban változtat- • ni kell a betakarítás régi, vagy javított, átmenetinek tű­nő módján. Nagy szerepet kapnak a betakarításban a kombájnok, s a kukorica- kombájnolás esetén szinte nélkülözhetetlen szárítók. Az idén először szovjet szárító- berendezések is érkeznek ha­zánkba. A hat berendezés egyenként 32 tonna kukori­cából tud óránként 6 száza­lék nedvességet elvonni. Az idén érkezett először jelentő­sebb számban olyan tejszepa­rátor a Szovjetunióból, amely óránként 1000 liter tejet dol­goz fel. mezőgazda­ság korsze- nagy szerepet Épül a nehézfémöntöde A MAGYAR rűsítésében játszottak a Szovjetunió me­zőgép iparának gyártmányai. Üzemeink igényei mind na­gyobbak, egyre korszerűbb, nagy teljesítményű géprend­szereket kívánnak munkába állítani. S ezeket a törekvé­seket nagyon jelentősen se­gítik azok az immár hagyo­mányosnak mondható kap­csolatok, amelyek a Szovjet­unióval a mezőgazdasági gé­pek vásárlása során is kiala­kultak. A. L Egyik szüli a feladat másikat Társadalmi munka Sajóbábonyban A kerékpározó tanácselnök {Mindennapos látvány Sajóbá- opny utcáján. Ütiránya is Jobb nyíre ismert. Vagy az Észak-magyarországi Vegyi­művekbe megy, vagy onnan J°n. a gyár és a község éle- í? ugyanis az utóbbi két év­iedben egyre jobban össze­fonódott. Nem véletlenül, hi- t-Pn a falu lakói közül egyre “oben találtak munkalehető- SeSet a gyárban. .A község járási tanácstag­ja, Szívós Imre, aki egyben a -.«alias Népfront-bizottság “kára is, szintén a gyár dol- ?ojoja. ö szervezi a szocia- brigádokat a társadalmi ‘Uunkaakciókra. i re§utóbb például az egyik - r‘gád felajánlotta, hogy hul. ai 1csövekből elkészít egy utóbusz várakozót. A csőváz vjar a helyszínen van, s rö- tdesen elkészül a tető is. w ~~ Körülbelül 300 ezer fo- t^nt értékben végeztek eddig i r^aőalmi munkát a község bök — mondja a tanácsel­kat ni;u' s°r°l.ia is a munká- at- A községi pártház épí- mintegy 45 ezer fo- vj/ a társadalmi munka ér- íe- A közelmúltban készült f a. falu új házsorai között n .,Vl?-hálózat. A csőfektetés- Jr*' az árkok kiásásánál 100 mi lor'nt értékű a társadal- t„H atunka. Igaz, ebben segí- euek az ÉMV-nél dolgozó kivitelező vállalatok is. zoii laaács is értékeli az ön- tlen munkát. Legutóbbi k«r?UH®n foglalták jegyző- le-- yybe elismerésüket. Juza és az ÉMV igazgatóját rés ^Zlvós Imrét dicséretben részesítették. szór Szervezésen múlik sok- r. ® jó munka. Kilián Im- ’ a községi tanács vb-elnö­ke így beszél erről: — Addig nehéz a szerve­zés, amíg nem hisznek az em­bernek. Van, amikor az egyik fel­adat szüli a másikat. Az óvo­da új kerítésének megépíté­sére kapott összegből 20 ezer forintot megtakarítottak, s ebből a vizet akarják beve­zetni az épületbe. Ugyanígy a lakosok segítségében bíznak az egyik utca kövezésénél, hiszen a terv szerinti költség­ből jóformán csak az anya­gok árát tudjak fedezni. — A tanács munkáját csak akkor értékelik — mondja a vb-elnök —, ha látják, hogy mit csinált a községben. A tények azt bizonyítják, hogy sok minden épült, vál­tozott az utóbbi években. Lányi Botond Elkészült bét üzemcsarnok a székesfehérvári nehézfemön- lödc építkezésénél. A harmadik csarnok pilléreire most helyezik fel a födém tartó gerendákat. Négymillió kacsa Az év elején kötött szerző­dések nyomán a halgazdasá­gok nemcsak a pontyok ne­velésével foglalkoztak, ha­nem a tavak komplex hasz­nosítása keretében kacsákat is tenyésztettek. Nem is akár­milyen mennyiségről van szó; az Országos Baromfi- ipari Vállalat üzemeivel négymillió szárnyasra, tehát valamivel több mint ezer va­gon kacsahús szállítására kö­töttek szerződést. Az állami halgazdasági egyesüléshez tartozó üzemekből a holdan­ként számított 6—8 mázsá- nyi hal mellett idén leg­alább ennyi kacsahús is ki­kerül. A szárnyasokat baromfi­tápszerekkel etetik és igen jó tenyésztési eredményeket érnek el. A jobbára exportra kerülő szárnyasok a kívánt 2 és fél kilő súlyt alig több mint 50 nap alatt érik el. A 15 ezer vélemény nyomában Á szerkesztő válaszol Újabb csokor o köivéleménjr-kutotó kérdőíveken tolmácsolt ja­vaslatokból, észrevételekből — és a válaszokból. Talán észreve- hették olvasóink is, hogy lapszámainkat ezek (igyclembevételével igyekeztünk formálni, jobbítani. És a jövőben is ezt tesszük. ,.Rossz útjaink mielőbbi helyrehozataláról, mert ez szorosan összefügg az idegenforgalommal. s Miskolc levegőjének ja­vításáról szeretnek ol­vasni. Lillafüred cs Ta­polca fejlesztése nem ki­elégítő.” „Városunk percmutcái- nak állapotáról és a köz­világítási problémákról olvasnék.” Miskolc fejlődését, holnap­ját valamennyien szívünkön viseljük, s ez gyöngéd szere­tet, rajongó segíteniakarás olykor egészséges türelmet­lenségnek is forrása. Ezzel magyarázható erőink, lehető­ségeink túlbecsülése, vagy fi­gyelmen kívül hagyása is. Lillafüred és Tapolca távlati fejlesztési terve összhangban van Miskolc holnapjával és — népgazdaságunk teherbí­ró képességével. Városunk­nak kétségkívül sok minden­re van még szüksége, továb­bá az igények növekedésével sok minden módosításra, kor­szerűsítésre vár. Mindezekről Vágányépítés Kazincbarcikán Foto: Laczó nyilatkozott lapunkban a kö­zelmúltban dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb- elnöke. A kezdeményezés szinte párbeszéddé bővült, hi­szen egymás után érkeztek az észrevételek, javaslatok, ki­egészítések, amelyeket a vá­ros vezetősége köszönettel vett. Lapunk kezdeményezése, a nyilatkozatsorozat, városunk jövőjének felvillantása vá­laszt igyekezett adni az ér­deklődőknek — talán elfo­gadható eredménnyeL „Gyakran a lap fele hir­detés, olykor pedig 4 ol­dalt vesz cl a sport.” „Sokallom a napi 3 ol­dal sportközleményt.” „A bratislavai tv műso­rát hetenként közöljék.” Az Észak-Magyarország — más lapokhoz hasonlóan — sokféle igényt próbál kielégí­teni. Például, a határmenti megyék lapjaihoz hasonlóan közli a szomszédos ország te­levíziójának műsorát. De ilyen igénykielégítés többek között az is, hogy hűen be­számol megyénk gazdag és sokrétű sportéletéről; az ap­róhirdetések, reklámok révén enyhít a vállalatok, egyének gondjain; vagy tájékoztat a színházak, mozik programjá­ról. Az ilyen jellegű, úgyneve­zett szolgáltatói tevékenység természetesen nem mehet az érdemi munka rovására, ép­pen ezért a közlési lehetősé­gek végesek. A hirdetések terjedelme meghatározott, s ha különoldalak összeállítá­sára van igény, ez nem megy a 8 oldal, illetve vasárnap a 12 oldal rováséra. Ilyenkor — a külön hirdetési összeállítá­sokkal együtt — 12-re, illet­ve 16-ra emelkedik az oldal­szám. A sportesemények — ért­hetően — csalt a keddi lap­számban foglalnak el na­gyobb helyet, a többi napo­kon alig többet fél oldalnál. A bratislavai — és termé­szetesen a budapesti — tr műsorát az igényeknek meg­felelően hetenként is, na­ponként is közöljük. „A túlzott alkoholfo­gyasztásból eredő bal­esetekről, melyek tanul­ságként szolgálhatnának — többet kellene írni.” „Az alkobol és a dohány káros hatásáról.” Minden kínálkozó lehető­séget megragadunk, hogy szót emeljünk az alkoholizmus el­len. A közlekedési és egyéb baleseteknél mindig aláhúz­zuk az ittasság szerepét. Mé­lyebb összefüggésekben is elemeztük — statisztikai ada­tokkal, tényekkel megtámo­gatva — a túlzott italfogyasz­tást, hiszen ez forrása lehet egyéni sorsok kátyúba jutá­sának, családok szétszóródá­sának, tehát társadalmi szere­pe is jelentős. Legutóbbi — vasárnapi — cikkünk az al­kohol hatását vizsgálta a fia- talkorúakra, és óvott tőle, hogy jókedvű, virágos han­gulatban levő, vagy felelőt­len emberek akár egy korty italt is beleerőszakoljanak a gyermekbe. Ígérhetjük: ez a téma a jö­vőben sem tűnik el lapunk hasábjairól. „Szeretnem, ha Miskolc múltjáról írnának.” „Mutassák he Miskolc műemlékeit, hiszen sokan nem ismerik városun­kat.” Lapunk teendője — a min­dennapi élet eseményeinek, feladatainak ismertetésén és elemzésén kívül — városunk műltjának, hagyományainak bemutatása is. Élünk is ezzel a lehetőséggel, s ápoljuk azo­kat az emlékeket, amelyek városunk és megyénk neves embereinek nevéhez fűződ­nek. Városrészek, várak, el­képzelések, intézmények, mű­vészeti alkotások, nevezete­sebb események kerültek így közelebb eddig is olvasóink­hoz. A közeljövőben az Avas, az avasi pincerendszer múltjá­ból közlünk érdekesebb tör­téneteket. B. K, ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents