Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

1? •irtckick'fcklrkirkick-k-k-k-k-k-k-kirtrklckick-kirirkick-klcickicktck'k-k-tck ^rirk'kirkirk'kirkirk'iíTkirk'k-k-k' | | I é’víordulé í í * A Német Demokratikus Köztársaság 1969. október 7-én ünnepli fennállásának 20. évfor­dulóját. Az elmúlt húsz év alatt az NDK szo­cialista, modern ipari állammá fejlődött. A megtevő üzemek helyreállításával és új üze­mek létesítésével az NDK gazdasági ereje egyre nőtt. Már ma is kifizetődik a szorgal­mas újjáépítő munka. Minden gazdasági ágá­ban győztek a szocialista termelési viszonyok. Az NDK a minden területen szorosan együtt­működő szocialista államközösség szilárd al­kotó része. A Német Demokratikus Köztársa­ság dolgozóit jó baráti kapcsolatok fűzik a Magyar Népköztársaság polgqjaihoz. k-kick'kickicfcickirk'k'kickirk'kirkirick-k'k'k'k'k-k'fck'k'trkick'k'frk-k-k-ki'ickicki Á kutatás és az ipar egy itt működése Irta: Jochen Mämecke Az NDK távlati tervezésé­nek egyik legfontosabb köve­telménye a kutatás és fej­lesztés koncentrálása a struk­túrát meghatározó termékek­re. A Német Tudományos Akadémián és az NDK egye­temein kívül mindenekelőtt a műszaki fő- és szakiskolák működnek szorosan együtt az üzemekkel, kombinátokkal, a népi tulajdonban levő üze­mek egyesülésével (VVB) a súlyponti feladatok megoldá­sában. így például a magde- burgi műszaki főiskola, amely az NDK nehézipari gépgyár­tásának, ennek a fontos ipar­ágnak kutatási központja lett, hosszú lejáratú szerző­déseket kötött nehézipari gépgyártó üzemekkel. A különböző szekciók ku­tatási csoportjai — így a fémfeldolgozó-ipari technoló­gia, gazdasági kibernetika, szervezéstudomány és üzem- gazdaságtan — az iparág képviselőivel közösen azon dolgoz­nak, hegy racionalizál­ják a szerelés techno­lógiai előkészítését. A szerelés racionális szerve­zési formáit kell kidolgoz­niuk, és lényegesen redukál­ni kell a nehézioari gépgyár­tásban az összmunka-ráfor­dítást. A szerelési folyama­tok egy része jelenleg még kézi erővel történik. A mag- deburgi tudósok elsősorban a hengermű-berendezésekre és a sodronyozó gépekre össz­pontosítják kutatási munká­jukat. Űttörő munkát végez a főleg elektrotechniká­val és tudományos mű­szergyártással foglal­kozó, ilmcnaui műsza­ki főiskola, az NDK déli részén. Ezt az oktatási és kutatási intézményt 1965 közepén egy gazdasági kísérlet végrehaj­tásával bízták meg. A főis­kola ugyanis már ekkor jó kapcsolatokat könyvelhetett el az iparral. A kapcsolatok gazdasági megállapodáson alapultak. Már i "v év múlva sikeres­nek bizonyult az ilmenaui gazdasági kísérlet, amely a ■cuta':ási feladatokért — be­leértve kidolgozó vagy kidol­gozók közvetlen részesedését is — az ipar által fizetendő pénzösszegek célszerű és megalapozott számítási rend­szerének a kipróbálásából áll. A megfelelő egzaktsággal kimutatott kutatási kapacitás szerződésileg lekötött része 10%-ról egyharmadra emel­kedett. A szakdolgozatok és a konzultációs ájlgozatok legtöbb témája szerződéses megállapodás alapján kitű­zött feladat volt. Több mint száz diák­kör jött létre, amelyek vállalták a szerződéses kutatási témák .észfel- adatainak kidolgozását. Sőt, vállalták a főiskola tan­székei a kutatási eredmé­nyek gyors átvitelét is a gya­korlatba. Ez a feladat is az iparral kötött szerződések ré­szévé vált. Időközben az NDK minden főiskolája,,és egyetemé . azért fáradozik, hogy út­törő kutatómunkát vé­gezzen, hegy kapacitását a népgazdaság struktú­rát meghatározó ágai­nak nagy célkitűzései­re összpontosítsa, és hogy kutatási tevé­kenységét szorosan ösz- szekösse a gyakorlat­tal. A drezdai műszaki egyetem például a megyében keletke­ző ipari kombinátok fejlődé­sét támogatja és segíti, így például a R.afena Műveket, az elektronikus adatfeldol­gozó-berendezések gyártó vállalatát. A berlini közgaz­daságtudományi egyeljem az építőelemek és vákuumtech­nikai iparágtól vett át fon­tos kutatási feladatokat. A rostocki egyetem az NDK ha­jógyártását támogatja mérv- adóan. A Halle-Wittenberg Egyetem az NDK vegyipará­nak tudományos távlati elő­rehaladásán dolgozik. A szerződéses kötöttsé­gek létrehozásának fokozása, amely alapjában az összpon­tosított kutatásra és bizonyos kutatási témák koncentrálá­sára irányul, új követelményeket ál­lít az ipari gyakorlat és a tudományos labo­ratóriumok elé. Az NDK ipara azonban sem- mi esetre sem csak segédet lát a tudományokban a tech­nológiai feladatok megoldá­sához. Az ipar által kiadott megbí­zások — és ez már jelenleg is, legnagyobbrészt így van •—1 a prognosztikusán felmért tudományos fejlődésre, a jö­vő' termelésére irányulnak. (PANORAMA NDK) Az NDK köikereskedeSme Áruforgalom milliárd márkában Az NDK építészei versengenek a nagyvárosok központjá­nak legszebb kialakításáért. Ilyennek látszik Lipcse köz­pontja repülőgépről. Az előtérben látható hajlított oromzat egy áruházhoz tartozik. Mögötte modern épületek láthatók. Mó3 1960 i960 Bssíáüi kapcsolatok— Főiskoláink és egyetemeink közötti kapcsolatok A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem és a freibergi Bergakademie között 1960 óta fennálló kapcsolatok a barátsági szerződéshez alá­írt munkatervvel még szoro­sabbá váltak. A munkaterv többek között tájékoztató és kiállítási anyagok cseréjét tervezi a két egyetem politi­kai. kulturális és tudományos életéről, valamint tervbe ve­szi az egyetemi oktatók és hallgatók cseréjét is. A rostocki egyetem és a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem és a Berlin-Karlshorst-i Közgaz­dasági Főiskola, valamint a budapesti Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem Is baráti kapcsolatokat tart fenn, amely többek között egyetemi hallgatók cseréjé­ben is kifejezésre jut. marhavágó-berendezés Magyarországról a berlini húskombinátnak Határidő előtt, az NDK 20. évfordulójára magyar vágó­berendezést kap d berlini Állami Húskombinát vágó­marha és kisállatok feldolgo­zására. A szerelés határide­jét kezdetben az év végére tűzték ki. A vágóhíd beépí­tésével 25 magyar szakember foglalkozik. Fritz Simon mér­nök, a kombinát igazgatója hangsúlyozta jó kapcsolatu-. kát a magyar mérnökökkel, tervezőkkel és szerelőkkel. A kombinát állandó tapaszta­latcserét folytat a budapesti szállítóvállalattal, az EBG- vel, amellyel minden részlet­írta: WOLFGANG JAHN, az NDK Állami Tervhivatala sajtóosztályának vezetője E z év őszén megkezdődik a Néniét Demokratikus Köz­társaság harmadik évtizede. Az elmúlt két évtized alatt szorgos munkával virágzó állam keletkezett az elszegé­nyedett, a háború által feldúlt területből. Az NDK megta­lálta az utat a nagy ipari nemzetek vezető csoportjához. A2 1969-es gazdasági év, amely úgyszólván a harmadik évtized kapuit, nyitja meg, sokatmondó eredményeket enged láttatni az elért színvonalról, az NDK gazdaságának, lényeges fejlő­déséről és tendenciáiról. Induljunk ki a legutóbbi statisztikai számadatokból. így az elmúlt évre a következő jellegzetes értékek adódnak: A nemzeti jövedelem (nettó társadalmi termek) 1968-baO 5,3' százalékkal, vagyis 5 milliárd márkával, a beruházások több mint 10 százalékkal, 20.5 milliárd márkára emelkedett :— ez az összeg az 1950-es egész nemzeti jövedelemnek felel meg. Az ipari termelés 6,1 százalékkal növekedett, mialatt a mezőgazdaság az állati termékei: felhozatalát 4,9 százalék­kal növelte. Az export 9 százalékkal emelkedett. A szocia­lista tervgazdaság ismét kiállta a próbát. Válságok, munka­nélküliség és a pénzláz ismeretlen az NDK-ban. Meglehetősen szolid kiindulási bázisra támaszkodva, ebben az évben nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy a tudományos vezetési tevékenység javításával, valamint a modern tudo­1968-ban 129 tengerjáró hajó leszállításával, mintegy 292 314 BRT ossz ionná-tártul ómmal megvolt annak feltétele, hogy a* NDK hajógyártás! iparága 101 százalékkal teijesítse gyártási tervét. Az export mennyiségét jól mutatja, hogy 122 hajó, kereken 254 000 BRT-vel — ez az újonnan gyártott hajók 8l százaléka — külföldre került. Ez eddig a legnagyobb export- hányados. gazdasági terv magasra tűzött céljainak elérését. A legfontosabb tényezők közé tartozik a komplex auto­matizálás az elektronikus adatfeldolgozással együtt, kiemel­kedő teljesítmények elérése a kutatásban és a termelésben: nagy kutatási központok kiépítése a struktúrát meghatározó iparágakban, az akadémiai és főiskolai reform folytatása, va­lamint a beruházási célkitűzéseknek a legnagyobb hasznos­sági fokon történő megvalósítása. A nemzeti jövedelem 6 százalékos növekedését irányoztuk elő az elmúlt évihez viszonyítva. Az NDK népgazdaságának állandóan növekedő teljesítménygörbéjét az is világosan kife­jezésre juttatja majd, hogy a nemzeti jövedelem nagyság­rendje meghaladja a 100 milliárd márkát. A növekedési ráták ebben az évben is csak nagyobb munkatermelékenység útján biztosíthatók, mert munkaerő-tartalék nem áll rendelkezé­sünkre. Ezek a célkitűzések alkotó tevékenységet és szorgal­mas tanulást kívánnak a dolgozó tömegektől. Dolgozóink el­határozták a munka termelékenységének 9 százalékos foko­zását az ipar területén, önálló teljesítménnyel. A mezőgazda­ságban és az élelmiszeriparban 5 százalékkal kell a terme­lésnek és a teljesítménynek növekednie. A népgazdasági terv céljainak elérésével párhuzamosan halad az életszínvonal emelkedése is. A nép reális jövedel­ménél: 4,5 százalékkal, az áruforgalomnak 4,7 százalékkal kell növekednie. Évről évre igen magasak az állami ráfordítások az oktatásban és a népművelésben. 1969-ben továbbra is nö­vekedni fognak. Emelkednek a kultúra, a testnevelés és a sport támogatására, valamint a munka- és egészségvédelem kibővítésére, megjavítására befektetett eszközök is. A népgazdasági terv az összes termelési területen dolgo­zók millióinak megbeszélései után, természetesen aZ anyagi, pénzügyi és egyéb lehetőségek figyelembevéte­lével történt. Nem lehet mindent egy éven belül elérni. AZ automatizálás, a szocialista, központosított kutatás fejlődé­sére, valamint az oktatásügy további fejlesztésére tervezett ráfordítások sok eszközt követelnek meg, amelyek csak hosz- szú távlaton amortizálódnak. Az eszközök rendelkezésre bocsátását mindenki elengedhetetlennek tekinti, mert min­denki tudja, hogy a jelenlegi beruházások határozzák meg » jövő életszínvonalát. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 Vasárnap, 1969. október 5L 311969-es pilisi htei kérdésről megbeszélést foly­tatnak. Mezőgazdasági gépek 1 az NDK-ból Magyarországon Röviddel ezelőtt hét ma­gyar megye állami gazdasá­gában mutatták be az NDK mezőgazdasági gépeit. Köz­tük volt az F—512-es típusú arató-cséplőgép is. Harminc ilyen típusú arató-cséplőgé­pet vásároltak, és sikerrel használták már az idei ara­tásoknál is.

Next

/
Thumbnails
Contents