Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-30 / 252. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 ~ Csütörtök, 1969. október 30. 0 TIT népművelési unkája Ülésezett a Borsod megyei és Miskolc városi Népművelési Tanács A BORSOD MEGYEI és Miskolc városi Népművelési Tanács október 29-én, Tok Miklós elnökletével ülést tartott. Az ülés első napirendi pontjaként a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezetének népművelési munkáját és a tudomány ismeretterjesztés továbbfejlesztésének lehetőségeit vitatta meg. A vita ala-’ául Gál Imrének, a TIT megyei titkárának tájékoztató jelentése szolgált. A tájékoztató foglalkozott a TIT közreműködésével végzett ismeretterjesztő munka jellemzőivel, a gazdaság- irányítási reform ismeretterjesztésre vonatkozó hatásával, a tudományos ismeret- terjesztés gondjaival, problémáival, a továbbfejlesztést szolgáló javaslatokkal, és bemutatta a legutóbbi 3 év munkáját tükröző statisztikai adatokat. A tanácskozás egyértelműen pozitívnak minősítette a TIT Borsod megyei szervezetének munkáját, amely egybevetve az ország más megyéinek hasonló jellegű tevékenységével, igen szembetűnő adatokat mutat fel. Például 1963-ban Borsod megyében és Miskolcon 9263 tudományos ismeretterjesztő előadást tartottak, amit 439 658 ember hallgatott meg. A megye ismeretterjesztő munkájának mérlege azt mutatja, hosy fejlődött és gazdagodott az ismeretterjesztés mondanivalója, és közlésmódszere. A tudomány és a szociális kultúra ismertetése közepette egyre nagyobb figyelmet szentel a TIT a hallgatóság viláané- zeti, etikai fejlődésének, nagy figyelemmel van a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus erősítésére,, a sokoldalúan művelt szocialista embereszmény kiteljesedésére. Részletesen foglalkozott a beszámoló az egyes szakterületeken elért eredményekkel, s meghatározta, mik volíak a kedvező irányú előrelépés legfőbb segítő tényezői. Ezek között említette meg a megye lakossága különböző rétegeinek növekvő művelődési igénkét, a társadalmi. valóságnál összefüggő konkrét kérdések iránti érdeklődést, a gazdaságirányítási reform mindjobb megismerésének vágyát, az állami és tömegszervezeti szervek és intézmények koordinált irányító és segítő munkáját, a TIT-en belüli nevelő munka felfrissülését. Szó került természetesen jó néhány hiányosságra is. Elhangzott a vitában a fiatál- sángal való, külön foglalkozás szükségessége, illetve egy sajátos, az ifjúsághoz szóló ismeretterjesztési program kidolnozásának igénye. A NÉPMŰVELÉSI tanács ülése, miután megállapította, hogy a tudományos ismeret- terjesztés mer. ink népművelésének egyenletesen fej“ lődő ágazatává és leggyakrabban alkalmazott művelő,' nevelő eszközévé vált, több fontos javaslatot fogadott el a munka tovább javítására. Többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az ismeret- terjesztő tevékenységben a személyiség formálására, ezzel együtt a korszerű általános műveltség fejlesztésére, elsősorban a szocialista kultúra és a tudomány legújabb eredményeinek nagyobb arányú terjesztésére, a szocialista hazafiság és a lokálpatriotizmus elmélyítésére, népünk erkölcsi-politikai egységének erősítésére, a szocialista világrendszerrel, s a. világ munkásosztályával való szolidaritás tudatosítására kell összpontosítani a figyelmet. Külön javaslati MÉG AZ IDÉN SZÁLLÍTJA AZ ALÁBBI ACÉLCSÖVEKET A ^«tryoglobus VAS- ÉIS ACÉL TEK VÄLLALAT: Fekete, varrat nélküli házcsövek, i.MSZ 120/1 l/2”-tól 5”-ig, Fekete, varrat nélküli forresövek, MSZ 29/1, 20 mm külső 0-től 324 mm külső 0-ig. Varrat nélküli patentívek (forresőívek) DIN 2605, 38 mm külső 0-től 324 mm külső 0-ig. Fekete, hosszvarratű acélcsövek, MSZ 120/2 menetes vagy sima végekkel» 3/8”-tól 2”-ig. Szerkezeti acélokra alkalmas, hidegen hajlított körszclvények: 51x2,5, 57x2,5, 89x3,5 mm. Spirál hegesztésű acélcsövek, 324 mm és 406 mm külső átmérővel, különféle falvastagságokkal. A rendeléseket az acélcsövek főosztályára kérjük, Budapest, VI., Lehel utca 3/b, I. em. 1970-rc a fentieken kívül horganyzott és hidegen vont, valamint különleges célokat szolgáló minőségi acélcsövekre is kérjük rendeléseiket. Állandó nagy választék! Előnyös szállítási és árfeltételek! Össze! is-télen is Felöltő, átmeneti és féliícabát - különlegességek nagy választékban a A Borsod menyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat -nküzleteiben I pont született a munkásosztály különböző rétegeivel való foglalkozás javítására, a különböző szintű népművelési szervek együttműködésének továbbfejlesztésére, s a módszertani munka javítására. A tudományos-műszaki forradalom gyors kibontakoztatása jelentősen megnövelte az igényt a természet- tudományos és műszakitechnikai ismeretek iránt, ezért szükségesnek mutatkozik a műszaki felsőoktatási intézmények oktatóinak szélesebb körű bevonása az ismeretterjesztésbe, valamint a MTESZ-szel való szorosabb együttműködés. A népművelési tanács mindezeken felül több részletkérdést szabályozó javaslatot fogadott el az ismeretterjesztés javítására. A TOVÁBBIAKBAN a népművelési tanács megvitatta a felszabadulásunk 25. évfordulójára előkészített Borsod megyei és Miskolc városi programot, valamint a tanács követkéz« évi munkatervét. Filmklub— nosztalgiák nélkül AZ SLMÜLTf hét™* ™S; hézipari Műszaki Egyetem filmklubjának egyik rendezvényén vettünk részt. Godard Éli az életét című filmje .szerepelt a klub vetítési programjában. Amikor a vásznon megjelent a Vége felirat, éles csattogással vágódtak fel az egyetemi előadóterem ülései, s a nézők, a nagy előadótermet zsúfolásig megtöltő diákok, bámulatra méltó gyorsasággal eltűntek. Nemzetközi futballmérkőzés t közvetített ugyanis a televízió aznap este. s a meccs, már vagy 25 perce megkezdődött. Azt hittük, a következő előadáson üres lesz a ferem. Kellemesen csalódtunk. Alig lehetett néhány üres széket látni, zsúfolásig tele voltak a padsorok. Sőt, szemben a más filmklubok, illetve archív filmvetítés-sorozatok megszokottságával, ahová a közönség zöme általában 15—20 perccel a kezdés után jön, hogy ne kelljen végighallgatnia a bevezető előadást, és csak a filmet láthassa, itt már a bevezető előadásra is mindenki eljön. Az előadást ez alkalommal — mint az esetek nagy hányadában máskor is — Bo- dó László, a klub vezetője, az egyetemi újság munkatársa tartotta. Érdekesség volt — s mint értesültünk róla. nemcsak ezen a foglalkozáson történt így —, hogy nemcsak a filmről és alkotójáról esett Szó, hanem az előadó tömören beszámolt a pécsi játékfilm-szemlén szerzett tapasztalatairól is. orEZ A FILMKLUB Eötvös-múzeum A reformkor nagy írója, Eötvös József 1813—1841-ig Ercsiben nevelkedett nagyapjánál. A házban most múzeumot rendeznek be. Egyidejűleg földi maradványait kiemelték a község határában levő kriptából, és a kultúrházzal szemben levő szobránál helyezték el. szag egyik legrégibb ilyen társulása, ráadásul olyan, amely hosszú éveken át folyamatosan, megszakítás nélkül működött. Egyike azon kevés filmkluboknak, amelyekben nem játszik szereidet a bevétel, s ahol nem a régi filmek látása, hajdani nosztalgiák újraél ése a domináló elem. A filmklub tagsága' csaknem kizárólagosan egyetemi hallgató, akiknek a 25—30 év előtti filmművészet iránt nem is lehet semmiféle nősz. talgikus vágyódásuk, a klubhoz való csatlakozásuk célja filmtájékozottságuk fejlesztése, filmismereteik bővítése, olyan filmek megismerése, amelyek a mozikban általában nem érhetők el. A filmsorozatokat egy alkalommal a részvevők kívánsága szerint állították össze, általában azonban szerzők szerint, vagy tematilca szerinti csoportosítások szabják meg a művek egymásutánját. A mostani tanév első felében Godard négy filmje, egy Bergmann, egy Truffaut és egy Kobayasi szerepel a tervekben. A tagok száma 750-en felül van, s mindenki rendszeresen látogatja a vetítéseket. Hosszú évekig Bán Róbert, az ismert filmrendező és dramaturg volt a klub vezetője, most a már említett Bodó László. A vetítésekhez kapcsolódó előadások, mint már a konkrét vetítés kapcsán is említettük, nem szorítkoznak pusztán egy film ismertetésére, hanem általános esztétikai és filmesztétikái ismereteket is nyújtani kívá.nnak, különös tekintettel az egyetem műszaki jellegére, ahol tantervsze- rűen nincsen semmiféle filmesztétikái ismeretnyúj- tas. hat a második előadáson is MEGTELT az előadóterem, több száz egyetemista feszült figyelemmel kísérte a képsorokat. Pedig még nem volt vége a labdarúgó-mérkőzésnek a televízióbán. (bm) Eötvös József síremléke Ercsiben. Ä sárospataki diákköltészetről Befejeződött az idei múzeumi hónap előadássorozata Sárospatakon, a Rákóczi Múzeum rendezésében. Az utolsó két kulturális esemény jól sikerült tanulmányi kirándulás volt Korcsára, ahol Gömöri János régész mutatta be az érdeklődőknek a helyreállított középkori templomot, s ezt követte másnap a múzeum tanácstermében dr. Üjszászy Kálmán főkönyvtáros előadása a régi kollégiumi diákköltészetről. Rövid áttekintést adott a régi századok kollégiumi költészetéről és irodalmáról, majd részletesebben foglalkozott a XIX. és a XX. századi pataki diákok irodalmi munkásságával, kiemelve Csokonai, Szemere Bertalan, Tompa Mihály, Erdélyi János, Móricz Zsigmond, Zempléni Árpád, Komáromi János, Hegyaljai Kiss Géza, Szigethy Ferenc, Képes Géza, Fekete Gyula, Bodnár István, Csizmadia Ernő, Kárász József diákköri szárny- próbálgatásait. Ismertette az önképzőkörök, különböző ifjúsági egyesületek, főképp az ifjúság műveit közlő kollégiumi szépirodalmi folyóiratok: a XIX. század első felében kiadott Parthenon, majd az 1884-től 1948-ig megszakítás nélkül megjelent Ifjúsági Közlöny szerepét a fiatal tehetségek kibontakoztatásában. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Janó János múzeumigazgató zárszavával véget ért a Sárospatakon szép eredménnyel megrendezett idei múzeumi hónap. ilj mezőgazdasági könyvek Tejipari vizsgálati módszerek A legkorszerűbb módszerkönyv Ketting Ferenc munkája, amelynek segítségével a különböző minősítő laboratóriumok egységesen végezhetik feladatukat. A két részre tagozódó könyv első részében a tejiparban is hasznosítható éíelmiszervizsgála- ti módszereket ismerteti a szerző, míg a második részben az érzékszervi minősítést és értékelést, valamint a mintavételi eljárásokat írja le és tájékoztatja az olvasót az egyes termékcsoportok sajátos vizsgálati módszereiről. A könyv használhatóságát előmozdítja a vizsgálati eredmények. értékeléséhez szükséges táblázatok és speciális eszközök közlése. Pálinka, csemegebor, pezsgő A mű három szerzője: Keller Miklós, Érczhegyi László és Török Sándor régi adósságot törleszt ezzel a művel. Mindhárman a szeszes italok gyártásának szakemberei és munkájukkal eredményesen járulhatnak hozzá az új gazdasági mechanizmusban a mezőgazdasági üzemek feldolgozó tevékenységének kiszélesítéséhez. Könyvük célja, hogy a mindennapi munkához, vagy esetleg új pálinka- főzdék és üzemrészek felállításához. nyújtsanak kellő szakmai tudást és új ötleteket. Azért is időszerű ez a mö, mert a csemegebor és a pezsgő készítése a magyar szakirodalomból még hiányzik. De első ízben olvashatunk magyar szakkönyvben a sherry, a madeira és a portói borról is. A könyv a jó italok kedvelőinek is érdekes olvasmány. A hegy wem eladó Ha az ember megemel itt egy kisebb kődarabot, az első pillanatban a súlya miatt úgy érzi: legalább a fele vasból van. Valahogy nehezebb, mint amilyennek gondolná. Törésfelülete sötétszürke, érdes, szemcsés. Az üzemvezető azonban a már elfűrészelt tömbhöz lép, a kannából vizet loccsant a sima felületre. — Most nézzék meg! Mint amikor a bűvész elhúzza az addig jelentéktelen valami fölött a varázspálcát, úgy változik meg hirtelen a szürke kőtömb. Fehér és sötét erezetek tűnnek elő, fénylenek,, ámulatba ejtenek. — Pedig még nincs megcsiszolva. Akkor természetesen még szebb! A rakacaszendi szürke márványt nézegetjük. Nemcsak hazánkban ismerik már ennek a kőnek szépségét, hanem távolabbi országokban is. Különösen a nyugatnémetek, a hollandok, a belgák érdeklődnek nagy előszeretettel. Néhány külföldi üzletember legszívesebben az egész termőhelyet úgy, ahogy van magával vinné, de a hegy nem eladó. Különben sem lehet még tudni, melyik hegyet milyen mélységig érdemes feltárni, hogy az eddiginél is szebb anyag kerüljön a felszínre. Keresik, kutatják már a Földtdni Hivatal dolgozói évek óta. A budapesti Kőfaragó Épület-szobrászipari Vállalat úgy véli, érdemes. — Gyűrött egy kicsit ez a hegy, ahonnan most bányászunk — mondja Szilfai József, bányászati főépítés- vezető, aki éppen ottjár- tunkkor rándult Rakaca- szendre Budapestről. — Gyűrött és ezért sajpos csak kisebb tömböket tudunk kiszedni, márpedig minél nagyobbak a tömbök., annál használhatóbbak, annál értékesebbek. — Hol használják a rakacaszendi márványt? — Főleg reprezentatív építkezéseknél. Például a budapesti Margitszigeti Nagyszállónál, a Szabadság- szállónál is ezt használtuk. A törmeléket is értékesíteni tudjuk a házgyárnál. — A tervek? — Okvetlenül fejleszteni akarjuk ezt a bányát. Biztos, hogy van itt olyan hely is, ahonnan nagy tömböket szedhetünk ki. Szakembereink kutatják ezeket a helyeket, sokat áldozunk rá, hiszen az országban nincs még egy ilyen bánya. A nyugatnémetek valósággal szerelmesei ezeknek a köveknek, de mi is. Terveink között szerepel itt feldolgozó üzem létesítése is. Hozunk majd gyémántköves szeletelőt és más, szükséges gépeket, mindenekelőtt pedig megfelelő erősségű áramot... Öröm hallani is, közzétenni is ilyen híreket. Jövője van tehát a rakacaszendi bányának. (pt)
