Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-30 / 252. szám
Csütörtök, 1969. október 30. eSZAK-MAGYARORSZAG 5 íz országos IBUSZ-tafálkozó mérlege: Miskolc a verseny második helyén Uj irodái szerveznek Sárospatakon 101 felszabadulási túra Beszélgetés az IBLlSZ vezérígazgató-belvcttcsévcl A közelmúlt napokban Miskolcon zajlott le az IBUSZ-dol- xozók ti. országos találkozója. Vajon miről esett szó, miről tárgyaltak az IBUSZ törzsgárrtájának ezen a háromnapos tanácskozásán? Dr. Eperjesi Lászlótól, az IBUSZ vezérigaz- gató-helyettcsétől kertünk választ erre a kérdésre. könnyebb a munka Korszerű gépek — motoros fűrész, nagy teljesítményű traktor, terepjáró gépkocsi, markológép. ötletes szerkezetek, árbocos rakodó — segítik a munkát a Veszprémi Erdőgazdaságban. Így könnyebb a munka, a dolgozók élete, s jóval termelékenyebb, mint hajdanán. Szállítás előtt drótköteleket erősítenek a szálfák végére. Egy város panaszának nyomában Intézkedések és lehetőségek A Népi Ellenőrzési Bizottság tapasztalataiból tokban kevés, vágj' késve ér— A miskolci találkozót kicsit fordulópontnak is szántuk az IBUSZ történetében — mondotta elöljárójában. — A magyar idegenforgalom terén egy új korszak megteremtésén bábáskodunk valamennyien, mindazokkal együtt, akik szintén szívükön viselik ezt az ügyet. — Mi jellemzi ezt az új korszakot? — Szoros kapcsolatokat teremteni a legteljesebb együttműködés, a jó szándék és a kölcsönös érdekek alapján mindazokkal, akik a magyar idegenforgalom fel- emelkedéséért fáradoznak. Ami belső szervezeti felépítésünket illeti: nagyobb önállósággal kívánjuk felruházni irodáinkat. Lényegében a ..hogyan tovább” kérdése került most a napirendre, miután a tömegméretű turizmus időszakában (több mint 4 millió külföldi vendég egy év alatt!) a régi szervezeti formák már nem szolgálják mindig a legpraktikusabban az életet. — Miért választották Miskolcot az országos találkozó színhelyéül? — Nem véletlenül esett a választás Miskolcra. Ebben a városban találjuk talán a legtöbb ragyogó példáját annak, hogy mit is építettünk az elmúlt 25 esztendő alatt, s ugyancsak nem szűkölködik a környék érdekes látnivalókban sem, legyenek azok ipari vagy kultúrális vagy kifejezetten idegenforgalmi jellegűek. Borsod megye egyike az ország turisztikai szempontból legfontosabb területeinek, s úgy véljük: az országos idegenforgalmi „vérkeringésbe” való bekapcsolása még nem Értékelték a kombájnosok versenyét A Hernád-menti Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége a Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére verseny- felhívást hirdetett a nyári betakarítási munkák gyors és minél eredményesebb lebonyolítására. A felhíváshoz 55 kombájnvezető, aratógépvezető, illetve bálázógépkezelő csatlakozott. Az értékelés a közelmúltban zajlott le. Ennek alapján a versenyben Lutián Lajos, a hernódvécsei Búzakalász Termelőszövetkezet kombájnvezetője bizonyult a legjobbnak; gépével 470 holdról 6119 mázsás betakarítást ért el. A második helyezett Orosz István, a hom- zogdi Üj Élet Tsz kombájno- sa lett, míg a további helyezettek Kókai Lajos és Varga László aszalói kombájnosok lettek. Az ara tőgépek versenyében Nyíri János, a kiskinizsi Haladó Tsz dolgozója lett az első, őt követték Czíngula Mihály hernádvécsei, illetve Kocsis János boldogkőváraljai aratógépvezetők. A bálázó- Kcpvezetők versenyében ifj. j Babik János, a mérai Üj Klet Tsz dolgozója került az élre, második helyezett pedig Orosz János boldogkőváraljai bálázógépvezető lett. Az első helyezettek Pénzjutalmát és oklevelét október 25-én Novak Bertalan, a szövetség elnöke adta át ünnepélyesen. érte el azt a szintet, amelyet megérdemelne. A megye és maga Miskolc város bizonyára sok-sok vendégnapot fog még profitálni abból a tényből, hogy az ország IBUSZ- törzsgárdája alaposan megismerte most ezt. a vidéket. — Miskolc mellett szólt az a tény is, hogy az IBUSZ országos felszabadulási versenyében, amely most érkezett félidejéhez, a miskolci iroda a második helyen áll. Békéscsaba után itt szervezték a legjobban az úgynevezett „felszabadulási túrákat.” Ezeknek a céljuk, hogy felszabadulásunk negyedszázados jubileuma alkalmából minél többen eljuthassanak történelmi emlékhelyeinkre, a dicső, nagy csaták színhelyére, megismerhessék demokratikus életünk kialakulásának színhelyeit, s szemtől-szembe láthassák azt a gazdag valóságot, amely 25 éves országépítésünk eredményeként ma már a miénk. — Hány ilyen „felszabadulási túrát” szerveztek eddig? — Országosan több mint félezer túra indult el hazánk különböző tájaira, városaiba, s a részvevők száma meghaladta a húszezret. Ebből a miskolci iroda szervezte a legtöbbet. A főorvos zárószava után feláll egy szikár, sápadt férfi: — Jól nézzenek meg. Én három éve szó szerint mások vérével élek. Eleinte kéthetenként kellett befeküdnöm a kórházba, most már havonta csak egyszer kapok új vért József Attila sorai jutnak eszembe: „A csecsemé >« szenvedi, ha szili a nő.” Az újszülött ösztönösen sir a fájdalomtól, de nem tudja, ini történik vole. Kaszárda Gyula ötven, s egynéhány éves újszülött. — Hasogatva fáj, amikor a hűtőszekrényből kihozott vér a meleg erekbe keiül, de tudom, ez éltet tovább. Eddig 180 palack vért kapott. Majdnem egy hektolitert. Véradáskor átlag 3 deci vért vesznek az önkéntes ajándékozóktól. Évente száz ember együtt váltja meg a számukra ismeretlen százegyedik életét. — Számos olyan betegséggel, sérüléssel kell szembenézniük az orvosoknak, amelyek csak vérátömlesztéssel gyógyíthatók. Sok orvosságnak is nélkülözhetetlen alapanyaga a vér. Ezek már az orvos szavai. — Minden palack vérben két ember arca tükröződik: aki adta, és akinek az a vér az életet jelenti. Hányán adnak önként vért? Sátoraljaújhelyen, ebben a hegyeknek szorított kisvárosban az idei véradó heteken 1350 önkéntes jelentkező 4 liter híján 400 liter vért adott. Közülük 765 ember már nem először. A városi tanács dolgozóinak több mint a fele, pontosan 54 százaléka jelentkezett önkéntes véradásra. A 200 főnél többet foglalkoztató intézmények közül a városi kórház Százegy túrájuknak közel 6400 részvevője volt. s csak kisebb forgalmi bevételükkel szorultak a 60 iroda versenyében a második helyre, a kevesebb ilyen túrát szervező békéscsabaiak mögött. — A miskolci IBUSZ-iroda különben az ország legnagyobb vidéki irodája, s tevékenysége példamutató a többi irodák számára is. Annak ellenére, hogy szinte „rejtett” helyen van, igen nagy forgalmat bonyolít le, s dicséretesek a halármenti turistaforgalom növelésére tett erőfeszítései. Reméljük, hogy Miskolc fokozatos korszerűsödésével egyidejűleg előbb-utóbb megkapja majd a miskolci IBUSZ-iroda is a maga méltó helyét, valahol a centrumban, a főútvonalak egyik reprezentatív pontján, a mostani udvari helyiség helyett. — Az IBUSZ hálózatát fcjlesztik-c a közeljövőben Borsod megyében? — Sárospatakon vannak irodanyitási terveink, mégpedig a főutcán, egy épülő lakó-centrum földszintjén. A sárospataki tanács nagy megértéssel és szeretettel készíti elő iroda-szervezésünket. Mi Is nagy reményekkel nézünk sárospataki „szereplésünk” elé, hiszen ez a történelmi múltú és műemlékekben nagybecsű varos valósággal predesztinálva van a jelenleginél sokkal tágabb körű és tömegesebb idegen- forgalomra. (p. s.) adott vért. Erre ugyan meg azt mondhatják a fanyalgók: az egészségügyiektől ^ ez el is várható, hiszen az ő munkájukhoz kell a vér. Soroljuk akkor tovább: a Finommechanikai Vállalat, az EL- ZETT Fémlemezművek munkásai, a Kossuth Gimnázium pedagógusai, alkalmazottai hasonló arányban jelentkezetek. Ahhoz sem szükséges kommentár, hogy négy szocialista brigád — az építőipari Fodor-brigád, a Ruházati Szövetkezet Univerzál brigádja, a MÁV-tól a Gagarin- és a Hámán Kató-brigád — valamennyi tagja adott vért Kevés kitüntetést szolgáltak meg jobban, mint azt a szép égszínkék zománcos jelvényt, amelyet azok viselhetnek, akik Űznél többször adtak vért. Űjhelyen most 11 ilyen jelvényt adtak át, bensőséges ünnepségen, a Fémlemezipari Művek ebédlőjében. Két asszony ül egymás mellett, meghitt beszélgetésben. Most ismerkedtek meg, az ünnepségen. Sebő Pálné, kórháza szülésznő már huszonötször adott vért. — Tőlem ne kérdezze: miért adok? Nálunk, a szülészeten szinte naponta tanúja vagyok oljton komplikált eseteknek, amikor csak a vérátömlesztés mentheti meg az anyát, vagy az újszülöttet, j Az én szervezetem — és sen- j ki egészséges emberé —nem sínyli meg azt a néhány deci vért, ami másnak az egyetlen mentsége lehet. A másik asszony, Baglya- sovszky Jánosné hangja meg- csuklik: — Július 9-én kerültem műtőasztalra, terhességi belső vérzéssel. Előtte már olyan állapotban voltam, hogy nem éreztem a karomat, s nem tudtam megkülönböztetni a ÁLLANDÓ és szinte mindennapos volt a panasz Kazincbarcikán, hogy nem kielégítő a kenyérrel való ellátás. E kifogás nemcsak arra vonatkozott, hogy a bolszíneket Négy palack vérrel mentettek meg. A vérről nem lehet szenvtelen tárgyilagossággal beszélni. S nem lehet csodálkozni a legkülönösebb eseten sem — amit csali szabadkozva mondott el dr. Takács Jenő, a sátoraljaújhelyi Véradó Állomás főorvosa, mert szerinte nincs szükség szenzációs hírverésre, a véradás érdekében. — Nevet, helyet nem említek. Elég annyi, hogy az egyik bodrogközi faluban történt. Többszörös véradó asszony jelentkezett délelőtt újabb véradásra, s örült, hogy a szomszédasszonyok is hallgattak rá, vele jöttek. Délután ugyanaz az asszony vánszorgott be a rendelőbe. Hirtelen lett rosszul. A tünetekből méhen kívüli terhesség okozta belső vérzésre gyanakodtam. Azonnal mentőkocsiba, s be az újhelyi kórházba. A diagnózis helyes volt. Nyomban műtét, vérátömlesztés. Először a délelőtt adott saját vérét Jelentős országos tanácskozás színhelye volt kedden Kecskemét varasa. A Bács- Kiskun megyei MTESZ szervezésében a megyei tanács kultúrtermében értekezletet tartottak a tanácsi felügyelet alá tartozó nyomdák vezetői. A vitaindító előadást Ablaka István, a Bács-Kiskun megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatója tartotta. Beszédében részletesen elemezte a vidéki nyomdák helyzetét, problémáit, gondjait. Általános jelenségként beszélt a nyomdák rendkívül elmakezik az áru, hanem a minőség miatt is szót emeltek a vásárlók és joggal. A mindinkább problematikus helyzet tisztázására még a nyár derekán, július 30-án a városi pártbizottság és a tanács kezdeményezésére megbeszélésre került sor, ahol jelen volt az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, valamint a kazincbarcikai kenyérgyár képviselője is. Itt született az elhatározás, hogy a városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálja felül a helyzetet, s tapasztalatairól írásban tegyen jelentést. A több hétig tartó, nagyon alapos és körültekintő vizsgálat és helyzetfelmérés 21 árudára, illetve fűszerboltra terjedt ki és augusztus 25-én ért véget. Vaskos dossziéban olvashatók a tapasztalatokról készült feljegyzéseit és' észrevételek. Mindezek ismeretében október 8-án a NEB külön napirend keretében foglalkozott a vizsgálat tapasztalataiból eredő feladatokkal, s elismeréssel állapította meg, hogy az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat amellett, hogy menetközben is gyorsan és operatíven igyekezett intézkedéseket hozni, az egész vizsgálat idején is szívügyének tekintette, hogy erőteljes javulás legyen a kenyérrel való ellátásban Kazincbarcikán. A VÁLLALAT hetenként bekérte az előírt adatokat, intézkedett, hogy külön kocsi álljon rendelkezésre, ha pótigényeket kell kielégíteni, szorgalmazta, hogy egyik boltból a másikba — a kel-adott. technikai, műszaki színvonaláról, a gyors ütemben növekvő és egyelőre kielégíthetetlen igényekről, az aggasztó szakemberhiányról, valamint a vidéki nyomdák szakmunkásképzésének alacsony színvonaláról. A beszámolót vita követte, melynek során több vidéki nyomda képviselője felszólalt és konkrét példákkal támasztották alá a beszámolóban elhangzottakat. A tanácskozás folyamán egységesen kialakult az a vélemény, hogy a tanácsi nyomresletnek és a készletnek megfelelően — átvehessék az árut, hogy az mielőbb a fogyasztóhoz jusson. Ugyanilyen érzékeny reagálást vártak a kenyérgyártól is, ahol azonban kezdetben nem szenteltek kellő figyelmet e probléma megoldásának. Ma viszont már elmondható, hogy a kenyérgyár is messzemenően arra törekszik, hogy az ellátásban semmi fennakadás ne legyen. Sokat igyekszik tenni a minőség javítása érdekében is, aminek egyik legfontosabb jele, hogy január helyett már most hozzákezdenek három darab két sütőteres kemence felújításához. Ha e munkálatok befejeződnek, lehetővé válik egykilós, kétldlós és háromkilós kenyér sütése is. Örvendetesen a kenyérgyár pártszervezete is napirendjére tűzte a NEB-vizsgálat tapasztalatainak a megvitatását, s több intézkedés megvalósítására tett javaslatot. JOGGAL vetődik fel a kérdés: történt-e változás a kenyérellátásban Kazincbarcikán? Igen, történt. Az üzletekben már csak elvetve hallani a mondatot: nincs kénem, elfogyott... S ha majd a minőségben is hasonló változások történnek, akkor majd elmondható lesz: nincs panasz a kenyérgyárra és a kereskedelemre. Remélhetőleg erre mielőbb sor kerül... (—<h> dák a jelenleg meglevő súlyos problémáikat egyedül, külön-külön nem tudják megoldani. Szükségesnek tartják erőik egyesítését, egymás lehetőségeinek ésszerű kihasználását a kooperáció és együttműködés keretei között Mindezen túl azonban a műszaki elmaradottság felszámolásához az állami szervek hatékony anyagi támogatása szükséges. A kecskeméti tanácskozáson megyénket a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat vezetői képviselték. Életmentő vér személyzetének 36 százaléka kapta vissza. Berccz József Tanácskozás a nyomdák gondjairól
