Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-28 / 250. szám
Kedd, 1969. október 28. 6SZAK-MAGYARORSZAG 3 A Ganz-MÁVAG dolgozói hamarosan befejezik a Borsodi Ércclőkészitőmű Rt. 2. számú óriási felszedőgépének szerelését. A gép óránként 1000 tonna ércet képes felszedni, és szállítószalagra továbbítani. Az új berendezést a jövő hónap elején adják át rendeltetésének. (Foto: Szabados György) Kétnapos tapasztalatcsere Szabolcsiak Sorsodban A kövesül két oldalán szőlők. „Előbb ti éren, majd mind sűrűbben özönlik el a hegyoldalt. Szétszórtan házak lapulnak, mint. megannyi fecskefészek. Nem illik rá semmi cím — tanya sem, falu sem ez a hely.” Az idézet jellemzi leghitelesebben ezt a szőlőhegyi települést, Kácsárdot. A mű, amelyből idéztem, 10 éve már országos hírt szerzett írójának, az akkor 13 éves Szilágyi Pistának. A szabadságunk 15. születésnapjára hirdetett országos ifjúsági irodalmi pályázaton első dijat nyert vele. — Ö az első, és eddig az egyetlen, aki a mi kis iskolánkból az egyetemig jutott el — mondja dr. Tornay Istvánná tanárnő, s szeme most is megfényesedik, mikor egykori kedves tanítványáról beszél. A fiú második éve a szegedi József Attila Tudomány- egyetemen, magyar-történelem szakon tanul, s eddig nem okozott csalódást tanulmányi eredményeivel. Szilágyi Pista életútja jelkép-értelmű. Édesapja, a vándorjuhász még analfabéta volt. Fia tehetsége az írásban lündöklik. Rákóczi fája A tehetséges fiút a táj történelme is ihlette. Vendéglátóm engem is elkalauzolt két hegyen, két völgyön át ahhoz a legendás hírű tölgyfához, amelyik alatt — a máig élő szájhagyomány szjrint — a vadászó, fiatal Rákc czi Ferenc találkozott a hegya iái felkelés vezérével, Tokaj’ Ferkó- val és kurucaival. akik már akkor kérték: álljon élükre. A három évszázados tölgy göcsörtös törzsét a kácsárdi elsőosztályos gyerekek csak összeíogózva érik körül. A kácsárdi iskolában ma már csak az alsó tagozatosok tanulnak. A felsősöket naponta iskolabusz 1 viszi Űj- helybe, a mindennel jól felszerelt városi iskolába. Tornay Istvánné is bent tanít azóta, de együtt jár oda- vissza a gyerekekkel. — Húsz éve költöztem ide. Mér nem tudnék ettől a környéktől elszakadni. Ugyanígy ragaszkodik hegyi otthonához mind a 00 kácsárdi család. Jó, hogy napjainkban a lehetőségekhez képest könnyíteni igyekeznek a szórványtelepülések lakóinak életén. egyszerre két városnak okoz gondot. Negyven családot sárospataki tanácstag képvisel, a másik 40 ügyében az újhelyi tanáccsal kell szót érteni. Az okok megszűntek Ma már semmi nem indokolja Kácsárd kétfelé osztottságát, hiszen megszűntek a hajdani kialakító okok. A múlt században kezdtek a két város határos szőlőhegyein nagyobb számban megtelepedni egyik oldalról a pataki, másikról az újhelyi szőlőbirtokosok vincellérjei, s apránként néhány száz négyszögöl saját szőlőt is összegürcöltek. Az első világháború után épült meg az iskola az újhelyi oldalon. A felszabadulás után a nagyobb szőlők állami kezelésbe kerültek, a tegnapi vincellérek az állami gazdaság szőlőművesei lettek, vagy eljártak dolgozni az erdőgazdaságba. A saját kis szőlő továbbra is hozott valamit a házhoz. Jó 10 éve az újhelyi szövetkezet vegyesboltot nyitott itt, Sárospatak pedig erre a távoli határrészre is kivezettette a villanyt. A hatvanas évektől mind több háztartási gép könnyíti a kinti életet, a tévé pedig helybe hozza a nagyvilágot. A hovatartozást azonban nem bolygatta egyik város sem. Emiatt a legutóbbi években érezhető a fejlődés megrekedése. Erről beszélgetünk Tóth Lajos tanácstag almail- latú szobájában. Üjborral kínál — s hozzá az új idők nemzeti italával, frissen főzött feketével. lokan, kortyolt egyet a narancslépői, s aztán félretette a jegyzetlapokat és csak eny- nyit mondott még csendesen: — Ügy érezzük, a lehetőségeinkhez mérten helytálltunk azon a poszton, ahová ti küldtetek két esztendeje bennünket. Most rajtatok a sor... Mondjátok el, ha valami nyomja a sziveteket, ha nem értettetek egyet a beszámolónkkal — szeretnénk — Az elmúlt télen Bodnár András majdnem elpusztult, mert a kihívott mentőautó a mély úton nem tudott feljutni házukhoz. Szerencsére a szomszédok valahogy lehozták az országúiig — idézi vissza a nyomasztó emléket, A mély út rendbehozatala, kikövezése — legalább néhány száz méteres szakaszon — nemcsak az itt lakók érdeke volna. Gazdára volna szükség És sorolja, hogy az úhelyi meg a pataki termelőszövetkezetek ezen a vízmosta, lelket kirázó úton szekereznek fáért erdőrészeikbe, a kovácsvágásiak is csak erre juthatnak el szekéren szőleikbe, s szüret után — különösen ha beáll az esős idő — istenkísértés itt lejönni teherrel. Ez a kácsárdi idill árnyéka. Csak az erők összefogásával lehetne előbbre jutni, de ehhez felelős gazdára volna szükség. A mérleg inkább Űj- hely oldalára billen. Patak nem ellenezné az ésszerű területátcsoportosítást, ha a másik érdekelt város kezdeményezné. Érdemes Kácsárdra jobban odafigyelni. Kicsit több lele- ' ménnyel látogatott kiránduló- hellyé lehetne fejleszteni, hiszen erre kanyarul a természetjárók országos kék jelzésű útvonala is. Kínálkozik a lehetőség vendégmarasztaló nyári vendéglő, turista tábor létesítésére. Rákóczi fájától hadd vezessen jól járható út a jelenbe. Berccz József A munkakapcsolat nem újkeletű a két szomszédos megye egészségügyi szakemberei között. Korábban Borsodból járt egy megyei szintű tanácsi küldöttség Nyíregyházán és néhány szabolcsi jós valamennyi hozzászólás lényegét. Aztán a párttitkár, Madarász János kér szót: — Együttműködési szerződést kötöttünk, amelyben a gazdasági vezetők, a kommunisták, s a KISZ-szervezet is letette voksál, A most megválasztandó vezetőségnek azt mondhatom, érdemes majd áttanulmányozni ezt a szerződést, és egy kicsit intenzívebben, még több szívvel-lélekkel dolgozni az abban vállalt célokért — ezt várjuk tőletek... És mi is ígérjük: mindent megteszünk, hogyha másképp nem sikerül, a gyárkapun kívül létesíthessünk számotokra egy klubot. Szavait sűrű icjbólogatás, helyeslő pillantások kísérik. — Nem lesz könnyű dolgunk — mondotta a megválasztott új csúcsvezetőségi titkár, hiszen sokat fejlődött a gyár, egyre jelentősebb és nagyobb üzem lesz. Így a miránk váró problémák is megsokszorozódnak. Köszönjük az útravalót. mert úgy I érzem: a következő két évben mindig eszünkbe jutnak majd a párttitkár elvtárs szavai. .. A fiatal, új vezetőség megkezdte munkáját, megtartotta első megbeszélését. Am, nem feledték el a taggyűlés részvevői megköszönni az előző „vezérkar” áldozatos munkáját sem. Különösen az immár „kiöregedett” Zolnai Lajos érdemeit méltatták elismeréssel sokan. Gyárfás Katalin Szombaton már megkezdték az úgynevezett hideg forgatást, október 26-án, vasárnap délelőtt pedig a termelést. { Már az első 24 óra alatt 2273 . torn» zsugorított ércet adtak. I ciálpolitikai tevékenység >— tanulmányozására. Az ottani látogatás, az összegyűjtőit hasznos tapasztalatok és a szakemberek eszmecseréje arra ösztönözte a két megye illetékeseit, hogy rendszeresen találkozzanak és állandó jellegűvé tegyék ezt a nagyon is hasznos, gyorsan gyümölcsöző kapcsolatot, Az elmúlt hét végen ennek szellemében került sor ismét tapasztalatcserére. Ezúttal Borsod volt a vendéglátó. A találkozó első napján a dr. Kemény Lajos, megyei főorvos vezette szabolcsi küldöttség az edelényi járás néhány egészségügyi létesítményét tekintette meg. Jártak a vendégek a kazincbarcikai kórház-kombinátban, a linkel szociális otthonban, valamint a sajószentpéteri cs (T udósí tónktól.) A közelmúltban • kelt szárnyra a hír: a tiszasze- derkényi Szőke Tisza és a sajóörösi Aranykalász Termelőszövetkezet tagsága a két közös gazdaság egyesítését határozta el. Mint azt megtudtuk, erre a lépésre a szomszédos sajóörösi szövetkezeti parasztság kezdeményezésére került sor. A sajóörösi Aranykalász 1100 holdja és a tiszaszeder- kényi Szőke Tisza 3200 hold- nyí földterülete elegendő arra, hogy a helyi adottságok messzemenő figyelembe vételével, a külön-külön is jól dolgozó termelőszövetkezet — a közös vagyon gyarapításával — az egyesülés után is a jól működő termelőszövetkezetek között foglaljon helyet. A múlt héten, szombaton több száz t.iszaszcderkényi cs sajóörösi tsz-tag jött el az óvárosi művelődési házba, a két termelőszövetkezet egyesülését szentesítő közgyűlésre. Az elnökségben foglaltak helyet: Újvári István, a Ti- szaszederkényi városi-üzemi Pártbizottság titkára. Gulyás István, a Tiszaszcderkcnyi az edelényi öregek napközijében. Másnap a sátoraljaújhelyi járásban szereztek hasznos- tapasztalatokat a szabolcsiak. Tiszakarádon, Cigandon és Ricsén elsősorban az nyeri';? meg tetszésüket, hogy az idős, egyedülálló emberek foglalkoztatottságáról is gondoskodtak a járási tanács szociális ügyekkel foglalkozó illetékesei. Az öregek napközi otthonában közös munkában vesznek részt az idős emberek, s így némi keresethez is jutnak — melynek egy részét a napközi csinosítására fordíthatják. A kétnapos látogatás végén a vendégek elmondották: örömmel vesznek részt máskor is ily tapasztalatszerzésen, s úgy őrzik, otthon jó- néhány ötletet tudnak majd hasznosítani, munkájuk során, (Gy.) városi Tanács vb-elnökhe- lyeltese, és a termelőszövetkezet vezetői. Eljöttek az alakuló közgyűlésre a mezőcsáti járás párt- cs tanácsi szerveinek vezetői is, élükön Dó- muth Józseffel, a járási tanács vb-elnökével. Kányási Bélának, a lisza- szederkényi Szőke Tisza elnökének megnyitó szavai után Gulyás István, a Tisza- szederkényi városi Tanács vb-elnökhelyettcse mondott beszédet. Többek között méltatta a két termelőszövetkezet tagságának elhatározását. Az ünnepi beszéd után a termelőszövetkezet alapszabályzatának ismertetésére került sor, majd vita következett. Az alapszabályzatot a, vitában elhangzott módosítással a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az egyesített termelőszövetkezet a Szőke Tisza nevet vette fel. A közgyűlés részvevői ezután megválasztották a termelőszövetkezet vezetőségét. A tagság bizalmából Kányási Béla lett a Szőke Tisza Tsz elnöke. Elnökhelyettesnek Kiss Bertalant, a tsz párttitkárát választották. (U L.) Kácsárd azonban szórványtelepülésnek is egyedülálló: Népszámlálásra készüI az ország Ä Statisztikai Hivatalban már hónapokkal előbb Mkészültek az 1970-es népszámlálásra. A népszámlálás megkezdéséig próbaadatok alapján dolgozzák ki és ellenőrzik a nagy népszámlálás programját. A nyomtató egység végtelenített papírtekercseken rögzíti a feldolgozási eredményeket. hallani az észrevételeiteket... Pál' pillanatnyi csend ülte meg a termet. Aztán halk mozgolódás támadt a miskolci December 4. Drótművek KISZ-szervezetének csúcsve- zetőségválasztó taggyűlésén. És már valaki magasba is nyújtotta kezét, szólásra várva. — Sorsforduló volt az elmúlt időszak a gyárunk életében. Mi. akik mar régebben itt dolgozunk, ma már alig ismerünk rá a hajdani üzemre. És most hadd tegyem hozzá azt is: a termelőmunkában derekasan helytálltunk, és emiatt sokszor már nem maradt elég energiánk a szervezeti életre. Lehetett volna talán sokszor energikusabb, aktívabb a vezetőségünk. .. Helyeslő moraj, aztán már feláll a következő fiatal: — Bővült a gyár. s elfoglalt sok helyet az építkezés. Nincs már labdarúgó pályánk. Aztán, amit nagyon várunk, jó lenne végre egy klubhelyiség, ahol összejöhetünk, beszélgethetünk vagy hallgathatunk egy kis zenét.. — Részt vettünk a szemináriumokon. politikai továbbképzéseken. Persze nem mindenki, menetközben nagy volt a lemorzsolódás... Talán érdekesebb előadásokra, színesebb, vonzóbb tájékoztatókra valamennyien eljönnénk. .. — így a harmadik. Szorgalmasan jegyzi a „leköszönő” titkár, a pontosan egy évtizede e társadalmi tisztséget betöltő Zolnai LaIsmét termel a BÉi>l Lapunkban hírt adtunk arról, hogy a Borsodi Ereelő- készítőmüben 5 napra — javítás végett — leállt a termelés. Tegnap a BÉM főmérnöke örömmel közölte, hogy a javítást sikeresen befejezték. községben az egészségügyi munka — közelebbről a szó„Köszönjük az útravalót...!“ A titkár törölt egyet homEgyesiilt kei tcrmelőszövetkezet Alakuló közgyűlés Tissaszederkényben A kettészelt Kácsárd Szerelik a felszedőgépet
