Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

ESZAIC-IMAGYARORSZA6 4 Szerda, T969. október 22, Kevesli, de jobb előadás Hozzászólás egy lájsmthám tájékoztatáshoz Kedves olvasónk k|^ dezte, miért kellett a múlt­koriban a televízió heti mű­soráról szóló jegyzetben kü­lön örömmel üdvözölni Malo- nyai Dezsőnek, a Művelődés­agyi Minisztérium színház- művészeti főosztálya helyet­tes vezetőjének bejelentését a vidéki színházi hálózat át­szervezéséről. illetve arról a minisztériumi tervről, hogy a jövőben kevesebb tájszín­házi előadást tartsanak, és egy regionális vidéki színhá­zi szervezettel átalakítsák a vidéki színházellátást. Való­ban örömmel üdvözöljük ezt a bejelentést, s mert örö­münk megokol ása a televí­zió-jegyzetbe nem fért bele, itt szívesen elmondjuk. A minisztériumi főosztály, vezető-helyettes elmondta az idézett bejelentésében, hogy oly módon szervezik át a vi­déki színházi hálózatot, hogy egy-egy színház bizonyos ré­giókat lásson el előadások­kal, de a jelenlegi rendszer­hez képest kevesebb helyen legyenek tájelőadások. Csak azokon a helyeken, ahol a kulturált színházi előadás le­hetőségei biztosítva vannak. Így. bár számszerűleg keve­sebb lesz vidéken a színházi előadás, minőségileg minden­képpen jobb lesz, és feltét­lenül nagyobb látogatottsá­got is biztosít majd egy-egy színháznak ez a módszer. Míg korábban egy színház például hatvan helyen tar­tott előadást, úgy o legtöbb helyre évi egy, maximum két darab juthatott el. Volt idő, amikor a miskolci szín­ház több száz előadást tar­tott vidéken. Ha most az előbb említett hatvan hely — tegyük hozzá, többségben alkalmatlan művelődési ház — helyett 12 helyen tart elő. ""adást ugyanaz a színház, mód nyílik rá, hogy a 12 he- lyen öt-hat darabot mutas­son be, megfelelő kulturált körülmények között, s így sokkal inkább színházi elő­adást biztosítva, mint ko­rábban. Akik pedig megné­zik ezt az előadást, olyan produkciót kapnak, amely a színház székhelyén látottak- höz egészen közel áll, nem kell a darabot az alkalmat­lan falusi színpadok miatt átrendezni, a játékrendjét fellazítani, a produkció szín­vonalát csökkenteni. A huivantis szaru csak példa, s biztos, hogy a tervek végrehajtásával szem­ben majdan lesznek ellenér­vek. A legtetszetősebb ellen­érv az, hogy visszalépés. Az­az. sok helyen nem lesz szín­házi előadás, ahol korábban, ha ritka időközökben is, de rendszeres volt. Csak látszó­lagos ez a visszalépés és csak felületes igazságot tar­talmaz ez az ellenérv. A szín­házak államosítását megelő­ző időben, majd az államo­sítást követő években afféle hősi korszakot éltünk, ami­kor mindenképpen el kellett juttatni a színházi kultúrát a tőle elzárt, távoli közsé­gekbe, a színház élvezetében és megismerésének lehetősé­gében' kellett részesítenünk művelődni vágyó tízezreket és százezreket, meg kellett ismertetni a színházat a tár­sadalom igen jelentős réte­gével. Valami modern Déry- néskedés volt ez a korszak, amikor előbb teherautókon, majd később autóbuszokon folyt a tájolás, s bizony, az adottságok sokszor erősen le- csökkentett értékű előadásra késztették az együtteseket. A különböző művelődési ott­honok színházi játékra alkal­matlan színpadai a nagy lét­számú produkciókat eleve ki­zárták. A kamara jellegű, vagy kisebb létszámú egyéb produkcióknál is másfajta játékot követeltek, hiszen a technikai adottságok eltérőek A tudományos-fantasztikus irodalom iránt szerte a vilá­gon növekszik az érdeklődés. Megalapozott és kevésbé megalapozott tudományos­sággal regények és filmek, tv-játékok, novellák, rádió­műsorok próbálnak képet adni egy majdani kor életé­ről, utódaink társadalmi és egyéni emberi életéről, gond­jairól. S mivel a fantaszti­kum szinte határtalan, a cselekmény bonyolítását sok­kal kevesebb tényező korlá­tozza, mintha napjainkban, vagy a belátható közeli jövő­ben történne, az érdekes me. Bevezetésnek semmi akadá­lya, adva van a lehetőség szórakoztató és izgalmas mű­vek alkotására. Persze, ava­tott írói tollal, illetve ren­dezői kézzel. A világméretű érdeklődés hazánk társadal­mát sem hagyja érintetlenül, nálunk is igen nagy szám­ban találhatók a tudomá­nyos-fantasztikus művek, a népszerűén sci-fi-re rövidít­ve emlegetett műfaj hívei, jóllehet ilyen művekben még nem dúskálhatunk. Megszületett az első ma­gyar tudományos-fantaszti­kus film: Az idő ablakai. írója Kuczka Péter, rendező­je Fejér Tamás, zenéjét Gyu­lai Gál János szerzetté, ope­ratőrje Herczenik Miklós volt Valamikor a XXI. század végén vagyunk. A vulkánki­törés utáni állapotokra em­lékeztető földön nem látszik élet, illetve egyetlen gyíkféle állat mozog, az is egy elekt­romos kisülés áldozata lesz. Meghalt talán a földön min­den? Valahol, mélyen a föld gyomrában, egy rideg, csupa automatika laboratóriumban különféle robotgépek keltenek életre embereket, akiket több évtizeddel korábban, vala­mikor a XXI. század kezde­tén hibernáltak, öt különbö­ző korból származó, külön­böző adottságú ember van együtt a laboratóriumban, s közülük négy a menekülés útját keresi, visszavágyik az elhagyott életbe. Az ötödik nem akar innen megválni, ö volt ugyanis hajdan az, aki parancsot adott a mindent elpusztító quark-bombák al­kalmazására. Az összezárt öt ember élete roppant érde­kes, amíg meg nem ismer­jük őket. Amikor azonban mindenkiről kitudódik, miért került a hibemálóba, mit tett korábbi életében, s polémiáik a menekülés lehetőségei mel­lett elsősorban azt keresik, vajon kinek, milyen része van a pusztító quark erejé­nek bűnös célokra történt felhasználásában (az egyik férfi fizikus volt, s a quark- k&l foglalkozott), a történet túlságosan csinálná, didak­tikussá válik, s a rejtelmes föld alatti laboratórium züm­mögő, kattogó, máskor meg csendben mozgó masinériái sem tudnak már lekötni. Ketten végül is kimenekül­nek a föld felszínére, de nem tudni, van-e még vala­hol élet a quark pusztítása után, volt-e értelme a vissza­térésnek. A film alkotójának dicsé­retéül szolgáljon a megálla­pítás, hogy a rejtelmes föld alatti laboratóriumok auto- matikái ügy működnek, hogy minden néző figyelmét felkeltik, látványosságuknál fogva magukkal ragadnak. Három szép nő — a lengyel Beata Tyszkievoicz, az ugyan­csak lengyel Krystyna Miko- lajewska és az NDK-ból jött Heidemarie Wenzel —> vala­mint két markáns férfi — a bolgár Ivan Adonov és Gá­bor Miklós — játssza az öt embert, a hatodik, akit Dar­vas Iván jelenít meg, egy felidézett és kivetített emlék­ben kap néhány villanást. A szerepeiket valamennyien be­csülettel eljátsszák, különö­sebb feladatuk nincsen, mert a fantasztikus gépek világában tulajdonképpen csak egy tantörténetskerűen felállított tétel élei illusztrá­cióiként szolgálnak. (benedek) Gárdonyi Géza. A kollégium jótevőiről, és nz ott tanult neves diákokról eddig sem feledkeztek meg a patakiak. 16 holdas iskolakertjükben szobrot állítottak — többel; között — Lorántffy Zsuzsan­nának, II. Rákóczi Ferenc­nek, Erdélyi János tanárnak, Kazinczy Ferencnek és Mó­ricz Zsigmondnak. Az elkövetkező években » városi tanács az iskolakertet is az idegenforgalom szolgá­latába állítja. A kertet újjá­építik és a rózsaligetekkel, valamint árnyas fákkal sze­gélyezett sétányokon' helye­zik el mindazoknak a nagy embereknek a szobrait, akik hajdan a kollégiumban tanultak. így az idén még felavatják Vilt Tibor és Ug- rai György szobrászművészek alkotásait: Csokonai Vitéz Mihály és Tóth Ede színmű­író mellszobrait. Jövőre el­készítik a kert díszparkját, ahol rózsamezőbe helyezett szökőkút előtt állítják fel a leghíresebb pataki diák, Kossuth Lajos, az 1848-as szabadságharc lánglelkű ve­zérének egész alakos bronz­szobrát. megnyílt: AZ MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! ÚSSZ / A* / óra- Es Ékszer javító szolgáltató boltja. Óra ja vitás garanciával! Ékszer javítás! Ekszerkészítés hozott anyagból! MISKOLC, Béke tér 1. Vásárcsarnok. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz: ács, kó'müves, vasbetonszerelő, műköves, parkettás, autódarukezelő, kompresszorkezelő, dózerkezelő, tchcrgépkocsi-vczető, központifűtés- szerelő, víz-gázszerelő szakmunkásokat és kubikosokat. Továbbá az aisózsolcai házépítő kombináthoz (telepített üzem): asztalos, mázoló, híddarukezelő és víz-gázszerelő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 4. sz., a munkaerő-gazdálkodáson. Szállást, naponta kétszeri étkezést biztosítunk. A fennálló rendelet szerint utazási kedvezményt és kü­lönélés! pótlékot fizetünk. Munkaidő heti 44 óra! Megújuló népművészet Példás szakköri munka a szerencsi járásban voltak. Egy-egy- sokat tájoló darab szinte atomjaira esett szét a hosszas tájelőadások során, s bizony, nagyon sok­szor nem igazi színházat lá­tott, aki a kis falusi művelő­dési ház nézőterére beült. A Miskolci Nemzeti Szín­ház már korábban felismer­te ennek helytelenségét, és jelenleg Borsod és Heves me­gyében 12 helyen tart rend­szeresen tájelöadásokat. Eze­ket a helyekét már úgy vá­logatták ki, hogy' lehetőleg bizonyos kisebb körzeti köz­pontok legyenek, ahol bér­leti előadássorozatokat lehet tartani, s ahová egy évad alatt öt-hat-hét alkalommal elmehetnek, és a miskolcival azonos, vagy megközelítően azonos értékű előadást tart­hatnak . Lehet, hogy így Borsod megyéből kevesebb néző találkozik az élő szín­ház előadásával, de értékes színházi előadást kap, jó i előadást lát. Ezért üdvözöl­tük örömmel a televízióban elhangzott bejelentést, illetve Malonyai Dezső tájékoztató- J sát, mert a miskolci színház korábbi kezdeményezésének helyességéi igazolta. Felmerülhet a^frd^j gyen hát akkor azokkal a községekkel, azoknak a tele­püléseknek lakóival, ahol nem tart a helyi színház táj­előadásokat? A minisztériu­mi állásfoglalás bizonyéira intézkedik majd erről is.. Legcélszerűbbnek az mutat­kozik, hogy az élő színházat minden lehető helyre juttas­suk el, de nem a regionális megyei, vagy több megye központjában működő szín­ház tájolása útján, hanem az effajta előadásokhoz meg­felelő adottságokkal rendel­kező színházi szervezet, a Déryné Színház, vagy ahhoz hasonló egyéb művészi kol­lektíva, a falusi adottságok­hoz alkalmazkodó, jól át­gondolt terv alapján utazta­tott előadásaival. Benedek Miklós Csipkerózsika-álmukból fel­ébredtek rég elvarázsolt, ékes hímzések. Múzeumi vitrin­ágyaikból kilibbentek újra a napfényre, s megjelentek a színházi ‘bemutatókon, hang-, versenytermekben, tánceste­ken is. Mindenütt feltűnő a sikerük, álmélkodva fedez­zük fel; mit sem fakult a szépségük. meg Mád példáját, ahol két­felé kellett osztani a szak­kört, annyian jelentkeztek. Monokon, Taktaszadán is 60 —80 állandó tagja van a szak­körnek. A kisebb községek­ben pedig 20—25 asszony, le­ány jár rendszeresen a fog­lalkozásokra. Mozgalmi jelen­tősége is van munkánknak, s érthető, hogy a nőtanács te­A divat terjeszti népszerű­ségüket? Kétségtelenül az is, de a divat is társadalmi té­nyező. S népművelésünk most, fenntartás nélkül hálás az űj divatirányzat váratlan, hatha­tós támogatásának. A teljes igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy a nép­művelés ízlésformáló tevé­kenységével előkészítője is volt a népművészet újabb- kori térhódításának. Tudato­sította, hogy a hagyományos értékek szervesen beilleszt­hetők modern kultúránkba. Sőt, a tárgyi előfeltételeket is megteremtette a népmű­vészet megújításához. — A szerencsi járásban már hét évvel ezelőtt, 1962- ben tanfolyamot szerveztünk díszítőművészeti vezetők kép­zésére. Mi voltunk az elsők a megyében — emlékezik vissza Szepesváry Lászlóné, a' szerencsi szakkör vezetője, s néhány éve járási szakrefe­rens is. — Tíz szakkörünk évek óta folyamatosan mű­ködik, hét községben pedig a téli hónapokban gyűlnek ösz- sze a hímző lányok, asszo­nyok. Hogy mennyire sike­rült felkeltenünk az érdeklő­dést e szép és hasznos idő­töltés iránt, hadd említsem vékenysége ott a leginkább figyelemre méltó, ahol a mi tagjaink közreműködésére számíthat: Ami különösen örvendetes: mind több iskolában is meg­indították a díszítőművészeti szakkört, a gyermekek kéré­sére. Van tehát utánpótlás. A szakképzett vezetők gon­doskodnak arról, hogy csak valóban művészi értékű hím­zések készüljenek, hiteles motívumokkal. Ugyanakkor a szakkörökben tudatosan tö­rekednek a népi eredetű dí­szítőművészet minél szélesebb körű, praktikus alkalmazásá­ra. Szepesváry Lászlóné pél­dául. modem szabású ruhákat is tervez, ezeket a szakköri tagok varrják meg maguk­nak, a díszítik egyéniségük­höz leginkább illő hímzések­kel. Hogy mennyire biztos Íz­léssel dolgoznak járásszerte az asszonyok, lányok a szak­körökben, erre szép bizonyí­ték a szerencsi várban ren­dezett reprezentatív kiállítá­suk. A szerencsi szakkör eredményeit a Kis Jankó Bo­ri-díj elnyerése is fémjelzi. Megkülönböztetett helyet fog­lal el a teremben az egyéni Kis Jankó Bori-díjas, dr. Koltay Lászlóné két saját tervezésű — régi rábaközi motívumokból összeállított — hímzése: óarany alaptó­nusú. fémcsipke szegélyes falihímzés és terítő. Ezeket hamarosan külföldön is be­mutatják. (Értékükre érzékel­tetésül még annyit, hogy nyolc hónapig dolgozott raj­tuk készítőjük.) Egy másik szektorban azt bizonyítják a kiállítók, hogy a kedvelt modern szethez — terítékgarnitúrához — is mennyire illik például a ka­locsai hímzés. Modern búto­rokkal berendezett szobában a népi díszítőművészet sokol­dalú alkalmazási lehetősé­geit láthatják a látogatók. A kiállításon a házigazdá­kon kívül nagyon szép hím­zésekkel szerepelnek Abaűj- szántó, Becsked, Erdőbénye, Mád, Monok, Rátka, Takta- szada, Tállya, Üjcsanálos szakkörei is. A hozzáértő ren­dezés, stílusos dekoráció ki közös érdemük. Sőt — s en­nek nem kevésbé örülnek a jó ügyért önként buzgólkodó asszonyok —, teljes férji meg­értés, a rendezésben való te­vékeny közreműködés is tá­mogatta munkájukat. A szerencsi sikeres kiálW- tás híre remélhetőleg más járásokban is megpezsdíti a díszítőművészeti szakkörök tevékenységét. Bereea Jómét Kossuth-szohrot kap a sárospataki iskolákért Kevés magyar város adott annyi nagy embert a hazá­nak, mint Sárospatak. Híres Csütörtöktől új magyar film a mozikban: Az idő ablakai iskolájában — a Percnyi Pé­ter által alapított, majd Lo­rántffy Zsuzsanna fejedelem­asszony patronálásával mű­ködő kollégiumban — az év­századok alatt olyan diákok tanultak, mint például Cso­konai Vitéz Mihály, Besse­nyei György, Tompa Mihály, Kossuth Lajos, Szemere Ber­talan, Kazinczy Ferenc és

Next

/
Thumbnails
Contents