Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-22 / 245. szám
ESZAIC-IMAGYARORSZA6 4 Szerda, T969. október 22, Kevesli, de jobb előadás Hozzászólás egy lájsmthám tájékoztatáshoz Kedves olvasónk k|^ dezte, miért kellett a múltkoriban a televízió heti műsoráról szóló jegyzetben külön örömmel üdvözölni Malo- nyai Dezsőnek, a Művelődésagyi Minisztérium színház- művészeti főosztálya helyettes vezetőjének bejelentését a vidéki színházi hálózat átszervezéséről. illetve arról a minisztériumi tervről, hogy a jövőben kevesebb tájszínházi előadást tartsanak, és egy regionális vidéki színházi szervezettel átalakítsák a vidéki színházellátást. Valóban örömmel üdvözöljük ezt a bejelentést, s mert örömünk megokol ása a televízió-jegyzetbe nem fért bele, itt szívesen elmondjuk. A minisztériumi főosztály, vezető-helyettes elmondta az idézett bejelentésében, hogy oly módon szervezik át a vidéki színházi hálózatot, hogy egy-egy színház bizonyos régiókat lásson el előadásokkal, de a jelenlegi rendszerhez képest kevesebb helyen legyenek tájelőadások. Csak azokon a helyeken, ahol a kulturált színházi előadás lehetőségei biztosítva vannak. Így. bár számszerűleg kevesebb lesz vidéken a színházi előadás, minőségileg mindenképpen jobb lesz, és feltétlenül nagyobb látogatottságot is biztosít majd egy-egy színháznak ez a módszer. Míg korábban egy színház például hatvan helyen tartott előadást, úgy o legtöbb helyre évi egy, maximum két darab juthatott el. Volt idő, amikor a miskolci színház több száz előadást tartott vidéken. Ha most az előbb említett hatvan hely — tegyük hozzá, többségben alkalmatlan művelődési ház — helyett 12 helyen tart elő. ""adást ugyanaz a színház, mód nyílik rá, hogy a 12 he- lyen öt-hat darabot mutasson be, megfelelő kulturált körülmények között, s így sokkal inkább színházi előadást biztosítva, mint korábban. Akik pedig megnézik ezt az előadást, olyan produkciót kapnak, amely a színház székhelyén látottak- höz egészen közel áll, nem kell a darabot az alkalmatlan falusi színpadok miatt átrendezni, a játékrendjét fellazítani, a produkció színvonalát csökkenteni. A huivantis szaru csak példa, s biztos, hogy a tervek végrehajtásával szemben majdan lesznek ellenérvek. A legtetszetősebb ellenérv az, hogy visszalépés. Azaz. sok helyen nem lesz színházi előadás, ahol korábban, ha ritka időközökben is, de rendszeres volt. Csak látszólagos ez a visszalépés és csak felületes igazságot tartalmaz ez az ellenérv. A színházak államosítását megelőző időben, majd az államosítást követő években afféle hősi korszakot éltünk, amikor mindenképpen el kellett juttatni a színházi kultúrát a tőle elzárt, távoli községekbe, a színház élvezetében és megismerésének lehetőségében' kellett részesítenünk művelődni vágyó tízezreket és százezreket, meg kellett ismertetni a színházat a társadalom igen jelentős rétegével. Valami modern Déry- néskedés volt ez a korszak, amikor előbb teherautókon, majd később autóbuszokon folyt a tájolás, s bizony, az adottságok sokszor erősen le- csökkentett értékű előadásra késztették az együtteseket. A különböző művelődési otthonok színházi játékra alkalmatlan színpadai a nagy létszámú produkciókat eleve kizárták. A kamara jellegű, vagy kisebb létszámú egyéb produkcióknál is másfajta játékot követeltek, hiszen a technikai adottságok eltérőek A tudományos-fantasztikus irodalom iránt szerte a világon növekszik az érdeklődés. Megalapozott és kevésbé megalapozott tudományossággal regények és filmek, tv-játékok, novellák, rádióműsorok próbálnak képet adni egy majdani kor életéről, utódaink társadalmi és egyéni emberi életéről, gondjairól. S mivel a fantasztikum szinte határtalan, a cselekmény bonyolítását sokkal kevesebb tényező korlátozza, mintha napjainkban, vagy a belátható közeli jövőben történne, az érdekes me. Bevezetésnek semmi akadálya, adva van a lehetőség szórakoztató és izgalmas művek alkotására. Persze, avatott írói tollal, illetve rendezői kézzel. A világméretű érdeklődés hazánk társadalmát sem hagyja érintetlenül, nálunk is igen nagy számban találhatók a tudományos-fantasztikus művek, a népszerűén sci-fi-re rövidítve emlegetett műfaj hívei, jóllehet ilyen művekben még nem dúskálhatunk. Megszületett az első magyar tudományos-fantasztikus film: Az idő ablakai. írója Kuczka Péter, rendezője Fejér Tamás, zenéjét Gyulai Gál János szerzetté, operatőrje Herczenik Miklós volt Valamikor a XXI. század végén vagyunk. A vulkánkitörés utáni állapotokra emlékeztető földön nem látszik élet, illetve egyetlen gyíkféle állat mozog, az is egy elektromos kisülés áldozata lesz. Meghalt talán a földön minden? Valahol, mélyen a föld gyomrában, egy rideg, csupa automatika laboratóriumban különféle robotgépek keltenek életre embereket, akiket több évtizeddel korábban, valamikor a XXI. század kezdetén hibernáltak, öt különböző korból származó, különböző adottságú ember van együtt a laboratóriumban, s közülük négy a menekülés útját keresi, visszavágyik az elhagyott életbe. Az ötödik nem akar innen megválni, ö volt ugyanis hajdan az, aki parancsot adott a mindent elpusztító quark-bombák alkalmazására. Az összezárt öt ember élete roppant érdekes, amíg meg nem ismerjük őket. Amikor azonban mindenkiről kitudódik, miért került a hibemálóba, mit tett korábbi életében, s polémiáik a menekülés lehetőségei mellett elsősorban azt keresik, vajon kinek, milyen része van a pusztító quark erejének bűnös célokra történt felhasználásában (az egyik férfi fizikus volt, s a quark- k&l foglalkozott), a történet túlságosan csinálná, didaktikussá válik, s a rejtelmes föld alatti laboratórium zümmögő, kattogó, máskor meg csendben mozgó masinériái sem tudnak már lekötni. Ketten végül is kimenekülnek a föld felszínére, de nem tudni, van-e még valahol élet a quark pusztítása után, volt-e értelme a visszatérésnek. A film alkotójának dicséretéül szolgáljon a megállapítás, hogy a rejtelmes föld alatti laboratóriumok auto- matikái ügy működnek, hogy minden néző figyelmét felkeltik, látványosságuknál fogva magukkal ragadnak. Három szép nő — a lengyel Beata Tyszkievoicz, az ugyancsak lengyel Krystyna Miko- lajewska és az NDK-ból jött Heidemarie Wenzel —> valamint két markáns férfi — a bolgár Ivan Adonov és Gábor Miklós — játssza az öt embert, a hatodik, akit Darvas Iván jelenít meg, egy felidézett és kivetített emlékben kap néhány villanást. A szerepeiket valamennyien becsülettel eljátsszák, különösebb feladatuk nincsen, mert a fantasztikus gépek világában tulajdonképpen csak egy tantörténetskerűen felállított tétel élei illusztrációiként szolgálnak. (benedek) Gárdonyi Géza. A kollégium jótevőiről, és nz ott tanult neves diákokról eddig sem feledkeztek meg a patakiak. 16 holdas iskolakertjükben szobrot állítottak — többel; között — Lorántffy Zsuzsannának, II. Rákóczi Ferencnek, Erdélyi János tanárnak, Kazinczy Ferencnek és Móricz Zsigmondnak. Az elkövetkező években » városi tanács az iskolakertet is az idegenforgalom szolgálatába állítja. A kertet újjáépítik és a rózsaligetekkel, valamint árnyas fákkal szegélyezett sétányokon' helyezik el mindazoknak a nagy embereknek a szobrait, akik hajdan a kollégiumban tanultak. így az idén még felavatják Vilt Tibor és Ug- rai György szobrászművészek alkotásait: Csokonai Vitéz Mihály és Tóth Ede színműíró mellszobrait. Jövőre elkészítik a kert díszparkját, ahol rózsamezőbe helyezett szökőkút előtt állítják fel a leghíresebb pataki diák, Kossuth Lajos, az 1848-as szabadságharc lánglelkű vezérének egész alakos bronzszobrát. megnyílt: AZ MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! ÚSSZ / A* / óra- Es Ékszer javító szolgáltató boltja. Óra ja vitás garanciával! Ékszer javítás! Ekszerkészítés hozott anyagból! MISKOLC, Béke tér 1. Vásárcsarnok. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz: ács, kó'müves, vasbetonszerelő, műköves, parkettás, autódarukezelő, kompresszorkezelő, dózerkezelő, tchcrgépkocsi-vczető, központifűtés- szerelő, víz-gázszerelő szakmunkásokat és kubikosokat. Továbbá az aisózsolcai házépítő kombináthoz (telepített üzem): asztalos, mázoló, híddarukezelő és víz-gázszerelő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 4. sz., a munkaerő-gazdálkodáson. Szállást, naponta kétszeri étkezést biztosítunk. A fennálló rendelet szerint utazási kedvezményt és különélés! pótlékot fizetünk. Munkaidő heti 44 óra! Megújuló népművészet Példás szakköri munka a szerencsi járásban voltak. Egy-egy- sokat tájoló darab szinte atomjaira esett szét a hosszas tájelőadások során, s bizony, nagyon sokszor nem igazi színházat látott, aki a kis falusi művelődési ház nézőterére beült. A Miskolci Nemzeti Színház már korábban felismerte ennek helytelenségét, és jelenleg Borsod és Heves megyében 12 helyen tart rendszeresen tájelöadásokat. Ezeket a helyekét már úgy válogatták ki, hogy' lehetőleg bizonyos kisebb körzeti központok legyenek, ahol bérleti előadássorozatokat lehet tartani, s ahová egy évad alatt öt-hat-hét alkalommal elmehetnek, és a miskolcival azonos, vagy megközelítően azonos értékű előadást tarthatnak . Lehet, hogy így Borsod megyéből kevesebb néző találkozik az élő színház előadásával, de értékes színházi előadást kap, jó i előadást lát. Ezért üdvözöltük örömmel a televízióban elhangzott bejelentést, illetve Malonyai Dezső tájékoztató- J sát, mert a miskolci színház korábbi kezdeményezésének helyességéi igazolta. Felmerülhet a^frd^j gyen hát akkor azokkal a községekkel, azoknak a településeknek lakóival, ahol nem tart a helyi színház tájelőadásokat? A minisztériumi állásfoglalás bizonyéira intézkedik majd erről is.. Legcélszerűbbnek az mutatkozik, hogy az élő színházat minden lehető helyre juttassuk el, de nem a regionális megyei, vagy több megye központjában működő színház tájolása útján, hanem az effajta előadásokhoz megfelelő adottságokkal rendelkező színházi szervezet, a Déryné Színház, vagy ahhoz hasonló egyéb művészi kollektíva, a falusi adottságokhoz alkalmazkodó, jól átgondolt terv alapján utaztatott előadásaival. Benedek Miklós Csipkerózsika-álmukból felébredtek rég elvarázsolt, ékes hímzések. Múzeumi vitrinágyaikból kilibbentek újra a napfényre, s megjelentek a színházi ‘bemutatókon, hang-, versenytermekben, táncesteken is. Mindenütt feltűnő a sikerük, álmélkodva fedezzük fel; mit sem fakult a szépségük. meg Mád példáját, ahol kétfelé kellett osztani a szakkört, annyian jelentkeztek. Monokon, Taktaszadán is 60 —80 állandó tagja van a szakkörnek. A kisebb községekben pedig 20—25 asszony, leány jár rendszeresen a foglalkozásokra. Mozgalmi jelentősége is van munkánknak, s érthető, hogy a nőtanács teA divat terjeszti népszerűségüket? Kétségtelenül az is, de a divat is társadalmi tényező. S népművelésünk most, fenntartás nélkül hálás az űj divatirányzat váratlan, hathatós támogatásának. A teljes igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy a népművelés ízlésformáló tevékenységével előkészítője is volt a népművészet újabb- kori térhódításának. Tudatosította, hogy a hagyományos értékek szervesen beilleszthetők modern kultúránkba. Sőt, a tárgyi előfeltételeket is megteremtette a népművészet megújításához. — A szerencsi járásban már hét évvel ezelőtt, 1962- ben tanfolyamot szerveztünk díszítőművészeti vezetők képzésére. Mi voltunk az elsők a megyében — emlékezik vissza Szepesváry Lászlóné, a' szerencsi szakkör vezetője, s néhány éve járási szakreferens is. — Tíz szakkörünk évek óta folyamatosan működik, hét községben pedig a téli hónapokban gyűlnek ösz- sze a hímző lányok, asszonyok. Hogy mennyire sikerült felkeltenünk az érdeklődést e szép és hasznos időtöltés iránt, hadd említsem vékenysége ott a leginkább figyelemre méltó, ahol a mi tagjaink közreműködésére számíthat: Ami különösen örvendetes: mind több iskolában is megindították a díszítőművészeti szakkört, a gyermekek kérésére. Van tehát utánpótlás. A szakképzett vezetők gondoskodnak arról, hogy csak valóban művészi értékű hímzések készüljenek, hiteles motívumokkal. Ugyanakkor a szakkörökben tudatosan törekednek a népi eredetű díszítőművészet minél szélesebb körű, praktikus alkalmazására. Szepesváry Lászlóné például. modem szabású ruhákat is tervez, ezeket a szakköri tagok varrják meg maguknak, a díszítik egyéniségükhöz leginkább illő hímzésekkel. Hogy mennyire biztos Ízléssel dolgoznak járásszerte az asszonyok, lányok a szakkörökben, erre szép bizonyíték a szerencsi várban rendezett reprezentatív kiállításuk. A szerencsi szakkör eredményeit a Kis Jankó Bori-díj elnyerése is fémjelzi. Megkülönböztetett helyet foglal el a teremben az egyéni Kis Jankó Bori-díjas, dr. Koltay Lászlóné két saját tervezésű — régi rábaközi motívumokból összeállított — hímzése: óarany alaptónusú. fémcsipke szegélyes falihímzés és terítő. Ezeket hamarosan külföldön is bemutatják. (Értékükre érzékeltetésül még annyit, hogy nyolc hónapig dolgozott rajtuk készítőjük.) Egy másik szektorban azt bizonyítják a kiállítók, hogy a kedvelt modern szethez — terítékgarnitúrához — is mennyire illik például a kalocsai hímzés. Modern bútorokkal berendezett szobában a népi díszítőművészet sokoldalú alkalmazási lehetőségeit láthatják a látogatók. A kiállításon a házigazdákon kívül nagyon szép hímzésekkel szerepelnek Abaűj- szántó, Becsked, Erdőbénye, Mád, Monok, Rátka, Takta- szada, Tállya, Üjcsanálos szakkörei is. A hozzáértő rendezés, stílusos dekoráció ki közös érdemük. Sőt — s ennek nem kevésbé örülnek a jó ügyért önként buzgólkodó asszonyok —, teljes férji megértés, a rendezésben való tevékeny közreműködés is támogatta munkájukat. A szerencsi sikeres kiálW- tás híre remélhetőleg más járásokban is megpezsdíti a díszítőművészeti szakkörök tevékenységét. Bereea Jómét Kossuth-szohrot kap a sárospataki iskolákért Kevés magyar város adott annyi nagy embert a hazának, mint Sárospatak. Híres Csütörtöktől új magyar film a mozikban: Az idő ablakai iskolájában — a Percnyi Péter által alapított, majd Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony patronálásával működő kollégiumban — az évszázadok alatt olyan diákok tanultak, mint például Csokonai Vitéz Mihály, Bessenyei György, Tompa Mihály, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Kazinczy Ferenc és
