Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

Srerdo, 1969. október Í2, eSZAK-MAGYARORSZÄG 5 Tíz kosár, százféle áru Pénztárosok versenye Ismét a tavalyi győztes nyert Üdülők Több mint S00 állami gazdasági dolgozó üdüli ar Idén Harkányban. A kényelmes, kétágyas, modemül berende­zett szobákhoz jól felszerelt társalgó is tartozik. — Tegnap, október 21-én reggel 8 órakor kezdődött a Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat házi pénztárosversenye. A Debre- cenyi utcai klubhelyiségben 31 versenyző állt rajthoz. Az öttagú zsűri, melynek elnöke Somogyi László volt, már gondosan előkészített kosa­rakkal várta őket. S hogy a verseny nehéz legyen, egy­szerre csak egy pénztáros ült géphez. Így a többiek nem „leshették” meg a titkos kosarak tartalmát, ami igen „lényeges” szempont volt. hiszen mindnyájan ugyanazt a tíz kosarat kapták aszta­lukra, összesen százféle árn­yal. A pénztárosverseny délután fél kettőig tartott, Ekkor hirdetett eredményt a zsűri. Első lett Veres Veronika, a 902. sz., Kilián-déli ABC- áruház pénztárosa, alti a ta­valyi országos versenyt is megnyerte. Jutalma 800 fo­rint. Második helyezést ért el Cseh Klára, a 212. sz., Ady Endre utcai boltból, aki ju­talmul 600 forintot kapott A 400 forintos harmadik díjat Novák Ilona, a 255. sz., Árpád utcai élelmiszerbolt pénztá­rosa nyerte el. Az élmezőny további öt tagja tárgyjutal­mat kapott. a Saját kórházat Kelet-szlovákiai kap Vasmű Kassa közelében, alig né­hány kilométernyire a ma­gyar határtól új ipari óriás r.. akkor miévi vagy itt?" Bajusz Bandi a negyvenedik A gyerekek sokszor kímé­letlenek. Ügy tudnak bánta­ni, hogy nagyon fájjon. Né­hány héttel ezelőtt az „új fiút”, a nyolcéves Bandit bántották társai. Talán azért, mert Bandi szeme piros volt a sírástól, mindig csak sírt. — Neked kid van? — kér­dezték tőle. — Keresztanyám, kereszt­apám, meg apukám és Mar­git. De most ő is otthonban van. — Akkor meg miért vagy itt? .Bandi erre nem felelt Mit is felelhetett volna, szegény? Új asszony a háznál A ldstokaji Bajusz-testvé­rek mamája fiatalon halt meg 1966 februárjában. A tizenkét éves Margit és az ötéves Bandi a beteges édes­apával maradt a szoba-kony- hás kis házban. De mindig volt kihez mennie a két gye­reknek egy tányér levesért. G. Szabó Barna és családja szívesen látta őket. G. Szabó Barnának testvére volt a meghalt Bajusz Andrásné. Bandika az egész napot ná­luk töltötte, mert ő nem járt még iskolába, Margit is Szabóékhoz ment iskola után. Csak éjszakára mentek haza. Ilyenkor az édesapjuk jött értük. Tizenhat hónap múlva új asszony került a Bajusz-ház­ba. Magával vitte a 11 éves fiát is. És ekkor egyik nap­ról a másikra bomlott fel a •tét család barátsága. Margit és Bandi kétszer is körülné­zett az utcán, ha találkozott a nagynénivel, vagy a nagy­bácsival, és csak aztán kö­szöntötte őket. Otthon meg­tiltották nekik. Bandika kezét megégették Hetekkel ezelőtt a 45 éves G. Szabó Barnát telefonhoz hívták munkahelyén. — Bandikét intézetbe vit­ték, csinálj valamit! Aznap egész délután a kis­fiú után járt, de nem talál­ta. Szabóék 3 szobás, pedáns házának teraszán együtt ült a rokonság. Vagy tízen vol­tak. Az asszonyok kisírt szemmel, a férfiak a dühtől remegve néztek a belépő há­zigazdára. , —- Bandi hol van? Nem hoztad vissza? Ezen a családi összejövete- pn tudtuk meg, hogy Kis- tokajban, a Miskolctól né­hány kilométerre levő köz­ségben középkori módszere­het alkalmazva kínoztak egy Kisfiút. Orvosi látlelet van ró­la, de a postás is tanúsít­hatja: Bandika kezét zsineg­gel összekötötte mostohája, papírt nyomott kezébe, majd meggyújtotta — mesélte Szabóné. Mit akarnak Szabóékí — Mi azt akarjuk, hogy Bandiból egészséges lelkű felnőtt legyen. Szeretjük a kisfiút, és örökbe akarjuk fogadni. Itt van ez a szép, 3 szobás, fürdőszobás, nyári konyhás házunk. Elférne ve­lünk. Négy gyerekünk van, az egyik fiú katona, a má­sik már szépen keres, a leá­nyom a fonodában tanuló és egy nyolcadikos fiam is van. A család havi jövedelme 4500 forint Háztáji földünk van, állatokat nevelünk, Ban­dinak nem lenne hiánya semmiben, szakmát adnánk kezébe — összegezte G. Szabó Barna. — Cserében semmit sesn várunk — egészítette ki fele­sége. — Bajuszáé azzal vá­dol, hogy a vagyona miatt érdekel minket a gyerek. Ha kell, nyilatkozatot írok alá, hogy nem tartunk igényt Bandi házrészére. Miért nem hiszik el nekünk, hogy érdek nélkül ragaszkodunk hozzá? Miért vitték intézetbe? — G. Szabó Barnát becsü­letes embernek ismeri min­den kistokaji. Gyerekeik tisztességtudó, szorgalmas fi­atalok. Az ifjúsági- és gyer­mekvédelmi állandó bizott­sági ülésen is javasoltam, hogy Szabó legyén Bajusz Bandi gyámja. Megdöbben­tett engem is, amikor reggel elvitték. Lenkey Sándornak, a köz­ségi vb-titkárnak véleményét Ambrus Benjámin, a közsé­gi párttitkár is osztja: — Kegyetlenség volt el­venni tőlük. Nem értem, mi­ért. Televízióban, rádióban halljuk, újságokban olvassuk, hogy ijesztően emelkedik az állami gondozottak száma. Hát akkor miért? Ha vala­hol, akkor Szabóéknál jó he­lye lenne a gyereknek. Két pontba foglalva Bajusz Andrásnét, a Mis­kolci Közlekedési Vállalat dolgozóját munka közben kerestük fel. Autóbuszkala­uz. — G. Szabóék a vagyont akarják, nem a gyereket Én négy gyereket neveltem, de egyiket sem bántottam. Mi­ért bántottam volna akkor éppen ezt a kicsit? — Az orvosi látlelet mást bizonyít. — Szabótól félnek a fa­luban, ezért védik. Azt tanít­ják Bandival, hogy köpje le az apját Szegény« beteg uram — Miért adta állami gon­dozásba Margitét és Bandit? — Mert az intézetben nyu­godtan beszélhetek velük. — De hiszen Margit nem volt Szabóéknál. Vele otthon is nyugodtan beszélhetett volna. — Én dolgozom. Nem tu­dok mindig ebédet főzni. Ott legalább mindennap meleget esznek. — A Miskolci járási Ta­nács igazgatási osztályán két pontban foglalják össze az indokot, miért nem lehet G. Szabó Barna a gyám. Közel laknak Szabáék Ba- Juszékhoz. A mostoha közel­sége nincs jó hatással a gyerekre. Kizárólag ez apa, Bajusz András képviselheti a gye­reket, 6 nevezhet kj törvé­nyes gyámot Bajusz András idős, beteg ember. Többször volt már agyvérzése, korlátozott az agyműködése. Egy alkalom­mal már törvényes gyámot is neveztek ki mellé, a köz­ségi tanácstitkár személyé­ben, De megfellebbezte. Bajusz Bandival negyven­re emelkedett az állami gon­dozott gyerekeit száma, a miskolci járásban! Lévay Györgyi született az elmúlt eszten­dőkben. Egész Csehszlová­kia egyik legnagyobb beru­házása volt az itt felépült Kelet-szlovákiai Vasmű. A hatalmas kombinát még ma is terebélyesedik. A szom­szédságában levő egykori kis falu egy évtized alatt ugyan­csak korszerű, szép várossá fejlődött. Ebben a városban épült fel, több mint 58 mil­lió koronás beruházással a vasmű saját kórháza, ame­lyet hamarosan átadnak ren­deltetésének. Ez az új kórház lesz Szlo­vákia legkorszerűbb és épí­tészetileg is legszebb egész­ségügyi létesítménye. Ha­sonló modem tervezésű, az egészségügyi szakemberek minden igényét figyelembe vevő kórház még sehol sem épült Csehszlovákiában. A valóságos egészségügyi kom­binát egy őt- és egy tízeme­letes pavilonból éli. A külön­böző osztályokon csaknem ötszáz kórházi ágy várja majd a betegeket. A kórház modem, a gyógyászat min­den segédeszközével felsze­relt rendelőintézetében na­ponta mintegy 550 embert fogadhatnak a szakorvosi rendelők. Több száz egész­ségügyi dolgozó, köztük 64 orvos tevékenykedik majd az új kórházban. A különböző gyógyászati eszközöket, bel­ső berendezéseket részben Csehszlovákiában gyártották, de igen sok műszert vásá­roltak a baráti szocialista országokban, sőt néhány mo­dem berendezést nyugati or­szágokból is importáltak. (era) Képünkön: napfiirdő az üdülő kertjében. Október 24—26: IBUSZ-dolgozók II. országos találkozója Miskolcon Jelentős hazai esemény színhelye lesz e hét végén Miskolc. Immár második al­kalommal kerül sor az IBUSZ dolgozóinak szakmai találko­zójára. Tavaly Gyulán, idén pedig Miskolcon adnak egy­másnak randevút a hazai idegenforgalmat lebonyolító szakemberek. A találkozó első napján, október 24-én délután az IBUSZ nyolcvan irodájának mintegy 220 képviselője a BÁÉV-székház kultúrtermé­ben tanácskozik. Értékelik majd a hazánk felszabadulá­sának 25. évfordulója tiszte­letére kezdett vállalati mun­kaverseny eddigi tapasztala­tait, eredményeit. Érdemes megemlíteni, hogy az IBUSZ dolgozói a jubileum tisztele­tére emléktúrák szervezését, az elmúlt negyedszázad ha­zai eredményeinek bemutatá­sát és fokozott ismertetését ajánlották fel többek között. Arra is hivatott a találko­zó — és bizonyára a három nap alatt sok alkalom adó­dik majd erre —, hogy az aránylag ritkán találkozó ide­genforgalmi szakemberek ki­cseréljék hasznos tapasztala­taikat, értékes ötleteket ad­janak egymásnak. Céh a hazai piackutatás Fénycsövek, higanygőzlámpák és fényszórók Az EKA-qyár bemutatója Miskolcon Tervező, beruházó, keres­kedelmi és jelentős ipari vál­lalatok szakemberei előtt fel­vonultak — és mindjárt te­gyük is hozzá: jól vizsgáztak — tegnap délelőtt Miskolcon az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára termékei. A nagyszabású bemutatónak, A DOKI Érdekes, hogy est o sokfelé elterjedt becéző szót mennyi tisztelettel tudják itt ejteni az emberek. A járás vezetői is és a Hidvégardón, vagy a környező közsé­gekben lakó emberek is. Dr. Lőcsey Mik­lós állatorvost tisztelik igy, aki már 15 éve munkálkodik a környéken. Annak idején ugyancsak faluról jött ide, bár ere­detileg ízig-vérig pesti. — Senki nem hinné el, mennyit lehet tanulni a falukban — mondja. — Tu­lajdonképpen én is a területen váltam igazi orvossá. Nem szégyellem bevallani, hogy amikor először hívtak egy beteg te­hénhez, hosszú ideig csak azon töpreng­tem: vajon mi baja lehet? Sikerült rá­hibáznom. Most már azért megy. Azt hi­szem ráhibázás nélkül is. — Babonaság? — Előfordul itt is, hogyne! De már csak inkább egy-két faluban. Ha pél­dául elapad a tehén teje, akkor néhá­ny an itt is a közismerten számon tartott boszorkányt okolják. Hiszen, melyik fa­luban nincs egy-két hatásos, vagy kevés­bé hatásos „boszorkány”! De mire jó a javasember? Majd az rendet teremt, meg­szünteti a „rontást”. — És az orvos? — Az orvos? Fiatal koromban megpró­báltam kilesni a javasember ténykedé­sét. Persze nemigen lehetett, mert min­denkit kiküldött az istállóból, csak né­hány hókusz-pókuszt engedett megnéz­ni. De utána semmit, pedig az érdekes le­het — gondoltam. Mert biztos, hogy azért valamit csinál a „varázslaton" kívül is. Egyszer aztán egy öregember megmond­ta, hogy ha például rúg a tehén, hol kell elszorítani egy madzaggal, és akkor meg­nyugszik. Kipróbáltam, bevált. Azóta min­denütt, ahol szükséges, megmutatom. — És, ha elapad a tej? A „boszorká­nyoknak” egyik kedvenc fortélya az apasztás... — Ennek megszüntetésére magamtól jöttem rá. A javasember erről nem mon­dott semmit, de nem tartózkodott hosszú ideig az istállóban, gondoltam, nem csi­nálhatott különösebb dolgokat. Egy más alkalommal én is bementem, és — azt hiszem véletlenül — megslmogattam, megnyomkodtam kicsit a tejcsészét. Es megindult a tej, a tehén nem tartott visz- sza semmit. Azt már elmondtam soknak, hogyha a szokásosnál erősebben szorít-, ják meg a tehén tőgyét, megpattanhat egy ér, és ilyenkor „véres tej” jön, de emiatt is kár a „boszorkányt” szidni. — Szóval nemcsak a beteg állatokat, hanem a beteg szemléleteket is gyógyí­tania kellett. — Valamelyest igen. De ezzel így van minden állatorvos és gondolom többé- kevésbé minden más orvos is. Nyilván­való viszont, hogy ma már mifelénk is inkább az állatorvost hívják, mint a ja­vasembert. A „boszorkányok” innen, a hegyek közül is eltűnnek,.. (P t) melyet a Borsod-Heves me­gyei Vas- és Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat rende­zett, fő célja elsősorban az, hogy a már bevált és hagyo­mányos világítástechnikai eszközökön kívül a legkor­szerűbb és „legfiatalabb” belsőtéri, közvilágítási és ipari lámpatesteket, fényszó­rókat is megismerhessék a kereskedelmi szervele, és nem utolsósorban — a fogyasz­tók. A bemutatón rövid tájé­koztatást adott dr. Radies István, az EKA áruforgalmi osztályának vezetője, a gyár kereskedelempolitikájáról, piackutatási tevékenységé­ről, majd szál;tanácsadásra és gyártmányismertetésre ke­rült sor, melyet Vincze Vil­mos, a gyár vállalkozói iro­dájának, az EKALUX-nak vezetője tartott. Az ezután következő szak­mai tanácskozáson kiderült: különösen az iparfejlesztés­ben élen járó Borsodban egy_ re nagyobb az érdeklődés és az igény a külső és belső tér- megvilágító készülékek és fényforrások iránt Amint azt az EKA-gyár képviselői hangsúlyozták: a széles körű hazai piackuta­tással céljuk, hogy gyorsab­ban, olcsóbban, és az igé­nyeknek megfelelőbben jut­tassák el termékeiket a fo­gyasztókhoz. Egyetlen adat annak il­lusztrálására, hogy a hazai igények figyelembevétele a gyár számára nem közöm­bös: az évi félmilliárd fo­rint értékű termeléssel elő­állított világítástechnikai eszközök háromnegyed része itthon kerül forgalomba. Gy. ív. A Napjaink napja Budapesten Több budapesti kerületi népfrontbizottság, a miskolci városi bizottság, továbbá a Magyar Írók Szövetsége, a Napjaink szerkesztősége és a budatétényi SZÖVOSZ-isko- la közös rendezésében egész napos irodalmi program lesz Budapesten. A Hazafias Népfront I. kerületi Bizottsá­ga, Bem rakpart 6. sz. alatti helyiségében délelőtt fél li­kőr kezdődő matinét dr. Kabdebó Lóránt vezeti be, s azon a Napjaink írói vesz­nek részt. Délután négykor a XXII. kerületi népfront­klubban lesz író—olvasó ta­lálkozó, ugyancsak a Nap­jaink köré tömörült írók részvételével, akiknek mű­veit budapesti és miskolci színművészek mutatják be. Mozart-művekkel Bátok Fe­renc (ének) és Rőczey Fe­renc (zongora) működik közre.

Next

/
Thumbnails
Contents