Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

Siombnt, 1969. október 18. C5ZAK-MAGYARORSZAG 5 Társak, vagy ellenfelek? túl­zsú­foltsága, más helységek el­néptelenedése. a roppant méretű ingázás, bizonyos vi­dékek éhsége az iparra és az ipar éhsége a munkaerőre, nyersanyagra, energiára — megannyi régi, meg újabb- keletű kérdés éa egymással feleselő válasz. Röviden: a városfejlesztés és az iparosí­tás összefüggései, amiről iz­galmas tanácskozás zajlott a minap a Magyar Tudományos Akadémián. Azért izgalmas, mert a kérdésekre megfogal­mazódott válaszok alig ha­sonlítottak a tárgyban akár­csak néhány évvel ezelőtt adott válaszokra. Vizsgáljuk mindenekelőtt magát a nagyvárost, a metro­polist, amelyet napjainkban már annyira át- meg átszőtt, elborított az ipar, és a vele­járó por, füst, bűz és zaj, hogy mind kevésbe képes lakóinak nyugodt otthont nyújtani, Innen van az, hogy amíg egyre több dolgozót, munkaerőt vonz magához, addig mindinkább taszítja is az embereket, a lakosokat. Ez az egyidejű vonzás és taszí­tás mind érezhetőbbé válik nálunk is, egyrészt az ingá­zásban, másrészt a települé­si, lakásépítési törekvések­ben. Am ennél is bonyolultabb a kérdés, főleg mert számolni hell a tudományos-technikai forradalom által érlelődő, szüntelen jelentős változások­kal a város fejlődésében és általában a települések elhe­lyezkedésében, szerkezeté­ben. Az ipart például mind kevésbé köti meghatározott helyhez a nyersanyag, vagy az energiaforrás, hiszen a mindenfajta villamos-, olaj-, földgáz-, sőt víz távvezeté­kek és a közlekedés új esz­közei, s eredményei rendkí­vüli mértékben meglcönnyí- bk a szállítást Nem kell faár mindenáron a szén, a nyersanyagok és vízi utak mellé telepíteni az ipart, faint korábban. Tehát miközben csökken egy-egy termelési folyamat munkaerő-igénye, maga a munkaerő is mozgékonyabbá yáiik, mert könnyebben szál­lítható. Ez a fejlődési irány mg lehetőséget nyit a decent­ralizációnak. az ésszerűbb te­rületi elosztásnak a város- fejlesztésben és az ipartelepí­EGYES VAROSOK .(ÓBBAN lésben, azaz mindkettőben, de csakis egymással mind jobban megvalósított össz­hangban. Ami azt jelenti, hogy az említett természeti adottságoktól jóval függetle­nebből, meggyorsítható a na­gyobb települések és a kis­városok fejlődése, természe­tesen az elmaradott terüle­tek iparosítása is. a jövőbe pil­lantva, a nagy­város ma még többnyire kellemetlen és ártalmas „klí­mája” is — a szó szoros és átvitt értelmében — túlha­ladott gonddá lesz. Nem azért, mert bizonyos ipari üzemek kitelepítése rendkí­vüli méreteket ölt, ' ezzel ugyanis — bármennyire fon­tos és kikerülhetetlen folya­mat is adott esetekben — nem lehet megváltani a mai teljesen iparosodott vá­rost. Nagyobb segítséget ígér a gyártási technológiák forra­dalmi fejlődése, amely foko­zatosan kiiktatja a gyári munkából és környezetéből a káros gázokat, gőzöket, szeny- nyező, mérgező anyagokat, s az egészségre ártalmas mun­kafolyamatokat. Ez pedig most már a lakásépítkezések szempontjából, túlhaladottá teszi a munka- és a lakóhely merev szétválasztását, az úgynevezett alvó-, vagy boly­góvárosok létesítését, amire a modern városépítészet sokáig annyira hajlamos volt. A munkahely és a lakás lehet­séges közelítése, sőt párosítá­sa pedig lényeges gyakorlati haszonnal jár. mert nagyobb lehetőséget ad a szabad idő lehető legjobb kihasználásá­ra, a korszerűen kényelmes életmód kialakítására. A századunk második felé­ben bekövetkezett gazdasági és szociális, valamint tudó- j mányos-technikai fejlődés te- ! hát — amint azt Perényi lm- j re professzor, a konferencia j bevezető előadásában kifej- | tette — új helyzetet terem­tett a városfejlesztés és az ipar kapcsolatában. Ezt az új helyzetet, minden bonyo­lultsága és sokféle irányzata ellenére is, az ipari decentra­lizáció jócskán megnőtt le­hetősége jellemzi. Hozzájá­rul ehhez a mezőgazdaság nagyüzemi fejlődése, villamo­sítása, gépesítése és kemizá- lása, s ezekből származó csökkenő munkaerő-igénye. Ezzel egyidőben számos új, helyi munkaalkalmat teremt Gépkocsivezetőket, ctitmpcrve- 'ötöket, kotrógépveietőket, kot- °Scpkenfíket, hegesztőket, V^génvágóka-t, férfi és női sc- ^Umunkásokat azonnali belé­péssel felveszünk. Fizetős meg- J>yez6s szerint. Munkaidő: heti j , minden második szom­*<edv szabad. Naponta 1 egyszer Nvezményes étkezést, vidéki »Igozóinknak munkásszállást, edvezményes utazási jegyet »ztosítunk. Kohászati Aiap­‘‘hyagellátó Vállalat. Miskolc, repülőtér. Telefon: 17-898, 17-899. 1 levőidre keresünk kőműves, ^Reszté, lakatos szaktnunkáso- ^at, férfi segédmunkásokat, ki építésztechnikust. Jelent- Ic,1étT Kohászati Gyárépi- ^Alialat diósgyőri fftépítésve- kaj» R CLKM területén), mun- hál yi °9*tÄ,y« Mester clvtárs­* -A Cement- és Mészművek he- í ,csabai gyára felvételre keres «at°s, hegesztő, villanyszerelő J^kKtnunká«okat. férfi és női onnyügepkezelőket és segéd­L'iií?1iások°t. valamint gyors* ős MPirónöket. Jelentkezés: munka- gyi osztályunkon. .J' Miskolci Ingatlankezelő Vál- ,at gázszerelő. kftzpontlftítő munkásokat, valamim gáz- é* kazánházi segédmun- «sokai felvesz, heti 44 órás h unkaiclővci kéthetenkénti s/a- ú f szombattal. Jelentkezni le­an Miskolc. Dózsa György u. 0 sz alatt Rvft?ívétc,re keresünk lakatos »kmunkásokat, valamint, gya- „ rendelkező cőpkocsive­SíiKti Jelentkezés: Miskolci ttv«2.parl Vállalat. Miskolc, IIu- yadi u. 56. sz. alatt. A Közmű és Mélyépítő Válla­lat alkalmaz szállítási ügyinté­zőt Budapesten, továbbá felvesz jó kereseti tehetőséggel föld­munkagépészeket, építőipari gép­kezelőket, röntgen hegesztőket, motorszerelőket, maróst, eszter­gályosokat, lakatosokat, ácsokat, kőműveseket, kubikosokat (bri­gádokat is), fúró- és cölöpözö gépekhez segédmunkásokat bu­dapesti és változó vidéki mun­kahelyekre. Szállás, üzemi ét­kezés, építőipari szociális jut­tatások. szabad szombat, ked­vezményes- utazás biztosítva van. Második héten felvételre utazás vasúti költségét kifizetjük. Je­lentkezés Budapest, VII., Wesse­lényi u. 4. s*. Pályázati hirdetmény. Miskolc m. j. városi Tanács V. B. Épí­tési és Közlekedési Osztálya pá­lyázatot hirdet a 116/1960. es 108/1967. MüM sz. utasításban megnevezett 1222. a. mérnök kulcsszámú és beosztású munka­kör betöltésére. Pályázat felté­tele: általános, vagy építészmér­nöki képesítés, G—10 éves gya­korlat. A pályázatot részletes önéletrajz és a képesítést iga­zoló okmánymásolat kíséretében az építési és közlekedést osz­tályhoz i*59. október 31-ig kell benyújtani. Felvételre keresünk gyors-gép írókat, es/tergálvns. marós, kö- szöriis. piUííst* és furalKöszörfi- géplakatos. iioto szakmunkásé- Icát. betanított ön* "!tct és fért*' segédmunkásokat. nérc-és me»- nevezés szerint, a kollektív szer zfídés aktufán. 14 árás műnkre*- páros (leieken szabad szombat ■Jelentkezés a munka Orv! csoport­nál ídarlt.t nanlaeffé Vál lalat, Miskolc, Besenyőt u. 10. a korszerű feldolgozás, a gép- szerelés és a szolgáltatások iránt megnövekedett igény. Mindezek igen nagy mérték­ben gyorsítják azt a mar megindult folyamatot, amely fokról fokra semmisíti meg a hagyományos különbsége­ket a különböző rangú, ren­dű települések, általánosság­ban a város és a falu között. I-. ............,771 — amint er­I A Aki OHM I rßl a tanács. kozáson ugyancsak sok szó esett — tudatosan is ösztön­zi ezt a folyamatot. A sze­münk láttára változnak meg a település, a város és az ipar eddigi, egymással szemben elfoglalt pozíciói, amelyek közül, mondani sem kell, az iparé volt a döntő, a megha­tározó. Nyilvánvaló, hogy a tanácsok kezébe kerülő gaz­dasági eszközök, amelyekkel érdekeik szerint elősegíthetik vagy korlátozhatják az ipar- telepítést, a közigazgatás és a finanszírozás szempontjából is új viszonyt, ésszerűbb kap­csolatot teremtenek a város­fejlesztés és a további iparo­sítás között. — Akik televíziót „szüreteltek11 — Segítik a fizikai dolgozók gyermekeit — Kedvező tapasztalatokkal TAVALY, eredményes munkájáért a Nehézipari Műszaki Egyetem KlSZ-szer- vezetét KISZ érdeméremmel tüntették ki, elsőként a főis­kolák közül. Buzdítás ez, de egyben kötelez is, hiszen en­nek megfelelően kell tovább­ra is dolgozniuk. És mivel következtetni lehet az egész­ből a részletekre, és megfor­dítva is; az egyik jól dolgo­zó csücsvezetőséget, a harma­dik évfolyamot szeretném most bemutatni. Bekapcsolódtak a „Televí­ziót minden iskolának!” moz­galomba. Társadalmi munkát szerveztek, segítettek a tisza- teleki Béke Tsz munkájában. A társadalmi munka ellen­értékéből — mintegy 20 ezer forint •— televíziót ajándé­koztak a kétérközi iskola ta­nulóinak. A kisiskolások már átvették „a leszüretelt” tele­víziót. Kevésbé látványos, de po­litikailag legalább olyan fon­tosak és hasznosak a fizikai dolgozók gyermekeinek se­gítésére szervezett előkészítő tanfolyamaik. ' Az utóbbi időben az egyetemre felvé­telt nyert hallgatók között megfigyelhető: csökken a fi­zikai dolgozók gyermekeinek aránya. Korlátozott lehetősé­geik, otthoni körülményeik azt eredményezik, hogy nem tudnak képességüknek meg­felelő arányban továbbtanul­ni. Hátrányuk nyilvánvaló, reális és létező — és nem egyenlíthető ki ilyen tanfo­lyamok rendezésével — de Csikós — zsandár párbaj, huszár fel vonulás Lovasjátékok Mezőkeresztesen Aranykalász Tsz lovasiskolái­nak legjobb lovasai mérik össze tudásukat, díjugratás­ban. A díjugratást fogatbe­mutató követi. Rajthoz áll Mátyus Viktor is, az orszá­gos fogatderby II. helyezett­je. (Ss. J.) A nemrég szervezett, de máris eredményes és jól is­mert mezőkeresztesi lovas­iskola — gazdája az Arany­kalász Tsz — holnap, október 19-én, vasárnap délután egy órai kezdettel ismét nagysza­bású lovas játékokat rendez a község szélén levő lóverseny­téren. Ezúttal a lovasjátékok­nak és bemutatóknak törté­nelmi jelleget adnak. A lo­vasok — a díjugratás! szá­mok kivételével — kosztü­mökben mutatják be tudásu­kat. Délelőtt huszármentébe öl­tözve, lovasfelvonulás lesz Mezőkeresztes főutcáján. A délutáni program a lóverseny- téren, huszár lovasjátékkal kezdődik. Ezután ördöglovas- bemutatóra — lovasbravú­rokra — kerül sor. Csikós— zsandár párbajt is rendeznek. Érdekesnek ígérkezik a szék­foglaló játék. A lovasok ló­ról leugorva igyekeznek szé­ket foglalni. Az győz, aki az utolsó menetben is megszer­zi az egyetlen ülőhelyet. A lovas játékokat lovastornázás színesíti. Ezután a hatvani Lenin Tsz és a mezőkeresztest csökkenthető. Ez volt a cél­juk a harmadéves gépészek­nek, amikor csatlakoztak eh­hez a mozgalomhoz. JELENLEG A MEGYE öt középiskolájában — Szeren­csen, Sárospatakon, Putno- kon. Szikszón és Kazincbar­cikán — tartanak előkészítő tanlolyamot a hátrányosabb helyzetű fizikai dolgozók gyermekei részére. A tanfo­lyamok tematikája központi­lag készül, s nem a középis­kolai anyag mélyebb elsajá­títását, vagy annak esetleges hiányosságait igyekszik pó­tolni. hanem kizárólag fel­vételi előkészítő jellegű. Mind elméleti, mind gyakor­lati oldalát nézve, a jelenle­gi felvéteti vizsga anyagá­hoz igazodik. Heti 3 órában (hetenként váltogatva) mate­matikából és fizikából a fog­lalkozás anyagának elméleti anyagrészéhez kapcsolódó példákat oldanak meg, az elméleti rész megértése mel­lett különösen nagy súlyt fek­tetve a példamegoldó kész­ség fejlesztésére. A TANFOLYAMOK továb­bi szélesítését nemcsak a je­lenleg is patronált középis­kolák harmadikosainak bevo­násával szeretnék elérni, ha­nem újabb, elsősorban mis­kolci középiskolák bevonásá­val is. Bizonyos értelemben szélesítésnek számít az ELTE és a BME sikeres kísérletei alapján szervezendő téli, egy­hetes. illetve nyári kéthetes tábor is Ezeken a sűrített programú tanfolyamokon az egyetem matematikai és fi­zikai tanszékének oktatói is segítenének a felvéteti vizs­gára való felkészülésben. (h) Az Avat* krónikájából A VÁROS MCE1 FELETT VII. Ni férne el a hegy gyomrában? VÉGÉHEZ értünk króni­kánknak, amely a város fe­letti öreg pincesorok mintegy fél évezredes történelmének néhány fejezetét elevenítette fel. Mielőtt azonban pontot tennénk sorozatunk végére, az avas! pincék jelene és jövője is megérdemel egy rövidke fejezetet. Napjainkban ismét nagy keletjük van az avasi pin­céknek, borházaknak. Mind kevesebb a romos, elhagya­tott pince az öreg hegy ol­dalában. A borházak egész sorát valóságos hétvégi pi­henővé. sőt néhányat villa­szerű, kis nyaralóvá alakí­tották át. A város büszkesé­géhez, az új kilátóhoz veze­tő sétányok, a néhány ked­ves és romantikus vendéglá­tóipari létesítmény is növel­te az Avas látogatottságát. Néhány pincesorra azonban még mindig ráférne a tata­rozás. egy alapos' tisztogatás. A lakott részeken még min­dig sok a szemét, a házak- ' ból a keskeny utcácskákra folyik a szennylé. Ha azt akarjuk, hogy az Avas pincesorai valóban a város idegenforgalmi neveze­tességei legyenek, bizony, még jócskán van tennivaló. Persze, ehhez nemcsak a vá­ros tetemes forintjaira, ha­nem a pincetulajdonosok és főleg a „hegylakók” jóindu­latára is szükség van. A KILÁTÓ alatt, a Felső­sor elején még ma is üre­sen áll az egykori turista­szálló-féleség helye. Talán érdemes lenne egyszer fon­tolóra venni, nem fizetődne- e ki valami hasonlót, egy kis turistaszállót vagy campinget létesíteni az öreg hegy vala­melyik üres telkén? De nem­csak mint a város szívében levő hétvégi víkendtclepnek, mint idegenforgalmi neveze­tességnek, kedves szórakozó­helynek is van jövője az öreg Avasnak. A hegy mélyébe néhol 200—300 méter mélyen is benyúló hatalmas pincela- birintus sincs még teljesen kihasználva. Jó néhány 800 —1000 hektoliter befogadása­ra alkalmas pincének is csak az elején tárolnak néhány hordócskát. A száraz, egyen­letes hőmérsékletet tartó, fa­laikon még a nemes penészt is „megtermó" borok táro­lására és érlelésére alkalmas pinceágak zöme üres. Néhány föld alatti járatot, így a Kisavas 17. számú, 4500 hektoliter bor tárolására al­kalmas óriás pincét már hasznosít a Magyar Állami Pincegazdaság. A szakembe­rek véleménye szerint azon­ban a jelenleginél sokkal több, mintegy kétszázezer hektoliternyi bort tárolhat­nának a hegy gyomrában. A HEGYALJAI és a bükk- aljai felújított és új szőlőül­tetvények részére drága pén­zen építik az új pincéket Ér­demes lenne fontolóra venni a,borász szakembereknek azt az állítását, hogy az Avas ki­használatlan pincéi megold­hatnák több bortermő vidé­künk tárolási gondjait is. A kétszázezer hektoliter bor be­fogadására alkalmas pince­térnek jelenleg ugyanis még tíz százaléka sincs kihasznál­va. És nem is lehetnek olyan rosszak ezek a pincék, hiszen az itt érlelt hegyaljai bort egykor Németországba. Len­gyelországba, sőt az orosz cá­ri /udvarba is exportálták a miskolci borkereskedők. Pozsonyi Sándor (Vége) k új Mü-közpen! A több mint 7 millió forintos költséggel kialakított, cső- postával. klímaberendezéssel felszerelt, modern munkate­remben. t Siíllész epiiiistók

Next

/
Thumbnails
Contents